Dunántúli Napló, 1980. február (37. évfolyam, 31-59. szám)
1980-02-01 / 31. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló H9h BMaaauBBMUMraauMaaiaKW XXXVII. évfolyam, 31. szám 1980. február 1., péntek Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A «fitt doktrína — ű| találásban A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeként Sikeres évkezdet Több szén, kelendőbb gépek, jobb minőségű vegyiáru „Varsó tegnap és ma” A lengyel főváros felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából „Varsó tegnap és ma” címmel fotókiállítás nyílt Budapesten a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ Nagymező utcai bemutatótermében. A kiállításon másfélszáz fotó és reprodukció nyújt történelmi áttekintést a lengyel fővárosról. Segítenek a szocialista brigádok ilj gyermekintézmény épül Mohácson T örténelmi párhuzamokat keresnek világszerte a politikai megfigyelők az Egyesült Államok elnökének a kongresszus előtt elmondott beszédét vizsgálva. Az unió helyzetéről szóló elnöki jelentés — mutatnak rá — tartalmával és hangvételével egyaránt a hidegháborús évekre emlékeztet. Az újraválasztásért küzdő Carter felelevenítette a harminc évvel ezelőtti stílust, s a demokrata' párti szavazók szemében „új Tru- manként" kíván tündökölni. A helyzet azonban az elmúlt három évtized alattalap- vetően megváltozott. Az ötvenes évek elején Amerika vezetői még az abszolút hadászati fölény tudatában, a szilárd szövetségi rendszer vezető hatalmaként politizálhattak. Truman idejében még nem szabadultak fel az imperialista hatalmak gyarmatai, s az Egyesült Államok tőkés partnerei is a teljes gazdasági függés és alárendeltség állapotában voltak. Azóta mindez megváltozott. Igaz, hogy az Egyesült Álla- -mok ma is a tőkés világ vezető gazdasági és katonai hatalma, ám a másik oldal a döntő területeken kiegyenlítette az erőfölényt. Megváltoztak a tpkésorszógok közötti kapcsolatok: Japán és Nyugat-Euró- pa alárendelt partnerből versenytárs lett, s ma már a Fehér Házban sem számíthatnak arra, hogy a kisebb szövetségesek fegyelmezett másodhegedűsként követik a nyugati zenekarban az amerikai vezérszólamot. Mindez csupán azért van, mert például az európai tőkésországok és Japán az el. múlt évtizedekben igen gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül. Meghatározó az új viszonylatokban a szocialista országokkal való kapcsolatrendszer: azok a politikai és gazdasági előnyök, amelyeket az enyhülés évtizedében a két fél kölcsönösen elért. Az sem mellőzhető, hogy napjainkban merőben új szerepet játszanak az egykori gyarmatok és félgyarmatok is. Politikai és gazdasági súlyuk jövőjét jelzi az a hely, amelyet ma a kőolaj és más fontos termékek exportálói betöltenek. Nem lehet kétséges tehát: igen nehéz lesz Jimmy Carternek „új Tormánként" másodszor bevonulni * a Fehér Házba. A jelenlegi hidegháborús hangulatkeltés, az „orosz medvével” való fenyegetőzés persze nem teljesen hatástalan. Elsősorban az amerikai polgárt akarják befolyásolni, az ő nacionalista érzelmeit kívánja Washington manipulációs apparátusa mozgósítani, talán nem is sikertelenül. Hiszen Carter lényegében azt ígéri, hogy visszaállítják az amerikai birodalmat*, azokat az időket, amikor az Egyesült Államok hatalma látszólag teljes volt, s a CIA kormányokat váltott le, s uralkodókat helyezett a trónra. A kétes értékű doktrína egyértelműen ennek a „birodalomnak" a felélesztésére törekszik. Több fokozatú tervről van szó. Az elmúlt évben keresztülvitték az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésének tervét. Ez olyan hadászati tényező, amely jelentős veszélyt jelent a szocialista országok (és a NATO-tagálla- mok) biztonságára. ‘Jelenleg — Afganisztán ürügyén — az amerikai haderő közép-keleti visszatérését készítik elő, létrehozzák az indiai-óceáni hadiflottát és a légi szállítású gyorshadtestet, azaz Washington globális csendőralakulatát. A katonai költségvetés ötszázalékos növelése újabb dollár- milliárdokat biztosít ezekre a célokra, s közben folyik a hadászati csapásmérő erők korszerűsítése — MX-rakéták, Trident tengeralattjárók, B—1 típusú távolsági bombázók építése, illetve gyórtáselőkészítése is. A tervek része továbbá Kína korszerű fegyverekkel való ellátása, amiben Brown hadügyminiszter pekingi látogatásakor meg is egyeztek. Az amerikai fegyveres erők gyors fejlesztésével együtt (mint a hajdani trumani időkben) ismét erőfeszítéseket tesznek valamiféle katonai szövetségek létrehozására a Közép-Keleten és a Csendes-óceán térségében. A kongresszusi beszédben Carter „amerikai övezetnek" nyilvánította a föld több térségét azzal, hogy ott saját tetszése szerint alkalmazza az Egyesült Államok fegyveres erőit. A harcias megnyilatkozásokat olvasva sokakban felvetődik a kérdés: elfelejtették volna-e Amerikában a véres vietnami leckét, azt, hogy a hatalmas hadigépezet milyen csúfos és keserves vereséget szenvedett Indokínában? Úgy tűnik igen, s Washingtonbaa ismét hajlandóság van újabb katonai kalandokra vélt „befolyási övezete" megvédésére. Az elmúlt hetek eseményeit vizsgálva világszerte rámutatnak: veszélyes vízválasztóhoz érkezett Washington. Pedig a katonai kaland kockáztatását a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának a mégoly nagy katonai erővel rendelkező amerikai hatalom sem. Truman elnöksége idején az erőviszonyok még lehetővé tették, hogy az USA a „szakadék szélén táncolás" politikáját folytassa, s ebben szolidárisak voltak vele atlanti szövetségesei is, okik például a koreai háborúban segédcsopa- tokat küldtek az amerikai expedíciói hadtest mellé. a más a helyzet. Igaz, a nyugati tőkés középhatalmak készek arra, hogy bizonyos jelképes ügyekben szolidaritást vállaljanak az Egyesült Államokkal, de ha a két világ- rendszer közötti viszony fontos politikai, gazdasági oldaláról van szó, akkor nem követik Washingtont. A józan nyugati politikusok számára egyre világosabb: a kockázatos lépések, a fegyvercsörgetés, az erővel való fenyegetés politikája hosszú távon nem hozhat hasznot — az újsütetű (de oly régi divatú) Carter-doktrina tételei nem alkalmazhatók a nyolcvanas években. Már az esztendő első hónapjában figyelemre méltó sikereket értek el azok a vállalatok, ahol kellőképpen felkészültek a szigorúbb követelmények teljesítésére. A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemében kimagasló rekorderedménnyel zárták az év első hónapját: januárban kereken 700 ezer tonna szenet hoztak felszínre, 60 ezer tonnával többet az előírt programnál, s így kielégíthették a Gagarin Hőerőmű megnövekedett igényét. Az erőműnek különösen a januári csúcs- időszakban volt nagy szüksége több szénre, s mivel ezt megkapta, minden korábbi havi teljesítményét túlszárnyalva, 408 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltatott az országos hálózatnak. Megnövekedett kapacitással kezdte az új évet hazánk legnagyobb timföldgyára Ajkán: ez üzembővítés újabb szakaszával készültek el, amelynek segítségével az idén 16 ezer tonnával növelhetik a termelést. A szabad telepítésű gyárban a rendkívül hideg idő ellenére januárban a tervezettnél 7 százalékkal több timföldet állítottak elő. A növekedő termeléssel párhuzamosan nagyszabású üzemi kísérleteket kezdtek a költségek csökkentését szolgáló új módszerek alkalmazására. Egyebek között eljárást dolgoztak ki a marónátronlúg felhasználásának csökkentésére, mert ennek az anyagnak a világpiaci ára rövid idő alatt csaknem megkétszereződött. Az Egyesült Izzó Pécsi So- piana Gépgyárában azt tartják a legfontosabb eredménynek, hogy januárban az éves feladatok időarányos részét teljesítették, vagyis hosszú idő óta először az év egyenletes munkával indult. Ez elsősorban úgy volt lehetséges, hogy az egész évre tervezett 300 millió forint értékű vákuumtechnikai berendezéseiket, festékcsomagoló gépeiket, tubusgyártó gépsoraikat már teljes egészében lekötötték a hazai és külföldi vevők, így a munkát szinte ideális körülmények között szervezhették meg. A munkaerő átcsoportosításával körülbelül félszáz ember került most közvetlenül a termelőhelyekre. Januárban összesen 25 millió forint értékű készárut bocsátott ki oz üzem, ötször annyit, mint tavaly ilyenkor. A Tiszai Vegyikombinát csökkenő létszámmal teljesítette januári feladatait, beleértve kooperációs kötelezettségeit is, amelyek alapján jelentős meny- nyiségű etilént szállítottak a Borsodi Vegyi Kombinátba és a szovjetunióbeli Kalusba. • Bevált az új ösztönzési rendszer. A minőségi és mennyiségi teljesítmények alapján ugyanis a prémiumok elérhetik a fizetés 30 százalékát, a műanyaggyárban pedig, ahol az egyéni teljesítményeknek különösen nagy a jelentősége, a fizetés 60 százalékát. A Győri Közúti Építő Vállalat csütörtöki munkásgyűlésén arról tájékoztatták a dolgozókat a vállalat vezetői, hogy 100 millió forint értékű gépparkjukat sikeresen felkészítették a kora tavasszal kezdődő útépítési munkákra. Vállalkozásaik közé tartozik az M—1-es út Mosonmagyaróvár és az országhatár közötti szakasz burkolatának megerősítése, a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer felvonulási útjainak megépítése, Tatabánya térségében az M—1-es autópálya alatti aluljáró, a Pápa—Sárvár útvonalon pedig a Marcal folyót átvezető híd építése. Mohács új városrészén, a Felszabadulás-lakótelepen az év végére mintegy 700 lakás lesz készen. A városban az egy lakásra jutó lakók átlagszáma 2,9, tehát a Felszabadulás-lakótelepen a közeljövőben mintegy 2000 ember él majd. A többségük olyan fiatal házasok, akik szociálpolitikai kedvezményt ^kértek az OTP-től és a lakás árából hiányzó több tízezer forint fejében szerződésben egy vagy több gyermeket vállaltak. Aligha könnyelmű feltételezés, hogy a lakótelep hamarosan nemcsak területbeépítésének dátumai miatt, hanem a lakóinak életkora miatt is legifjabb városrésze lesz Mohácsnak. A városi tanácsnak tehát az új lakóházak megépültének örömei mellett a gyermekintézmények fejlesztésének gondjaival is szembe kell nézni. A mohácsi Városi Tanács és a helyi társadalmi szervek négy évvel ezelőtt hirdették meg az „Építsünk óvodát" akciót. Az üzemektől az anyagi támogatás mellett a szakipari szerelőmunkák segítését várták. Mohácson jelenleg 755 gyerek számára van hely az óvodákban, s a meghirdetett akció sikerére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ebből a 755 helyből 140 <iz utóbbi egykét évben létesült, részben társadalmi munkában. Tavaly nyáron készült el például a mohácsi kórház és a MOFA 65 gyereket befogadó óvodai komplexuma. Az óvodák kihasználtsága azonban így is jóval 100 százalék felett van. A Felszabadulás-lakótelepen most épül az első közintézmény: közös tömbben egy 75 személyes óvoda és egy 40 kisgyereket befogadó bölcsőde. A beruházás jelentőségét jól érzékelteti egy adat: Mohácson jelenleg 90 gyereket tudnak bölcsődében elhelyezni. Az L-alakú modern épület kivitelezője a tanács költség- vetési üzeme. A beruházás mintegy 12 millió forintba kerül. A társadalmi munkák tervezésekor 150 000 forint értékű segítséget határoztak meg az óvoda-bölcsőde építéséhez, de mohácsi üzemek kollektíváinak eddigi vállalásai közel félmillió forint értékű társadalmi munkát ígérnek. A beruházás jól halad, az épület már tető alatt van. A gyermekintézménynek szerződés szerint december 31-re kell elkészülnie, de a tervek szerint már az őszi tanévkezdésre birtokukba vehetik a Felszabadulás-lakótelep gyerekei. D. I. Szederkényben a Karasica Gyöngye Tsz és a Bólyi ÁFÉSZ közös beruházásában a termelő- szövetkezet részére új irodaházat, ÁBC-áruhá zdt, fodrászatot és kozmetikai részleget építenek. A létesítményt ez év végére szándékozzák átadni rendeltetésének. Miklós 'Gábor
