Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-11 / 10. szám

a DunQntuli napló 1980. január 11., péntek Szigorítások és kedvezmények ?££££ Lassítani kell Sajtó tajé kozta tó a MÉM-ben (Munkatársunk tudósítása) Egyik legfontosabb nemzeti kincsünk, a termőföld védel­méről és hasznosításáról, a földtörvényt módosító 1980. ja­nuár 1-én életbe lépett új jog­szabályokról tartott sajtótájé­koztatót tegnap a MÉM-ben dr. Soós Gábor, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi államtit­kár. Rámutatott: a mezőgazda- sági termőterület nemzeti kin­csünk, értéke összes nemzeti vagyonúnknak több mint egy­ötöde, s ez az érték majdnem kétszerese összes többi termé­szeti erőforrásunknak. Minden hektár földkiesés 30 000 forint termelési értékkiesést jelent. Az új létesítmények — váro­sok, közlekedés, ipar-terület­igénye miatt a termőföld csök­kenésével hosszabb távon is számolni kell. A csökkenés fo­lyamatát azonban lassíthatjuk. El kell érni, hogy ne a jó mi­nőségű földeket vonják ki a termelésből és a feltétlenül szükségesnél többet ne vegye­nek igénybe. A kihasználatla­nul álló területeket alkalmassá kell tenni a művelésre ésvisz- sza kell állítani a termelésbe. E célok érdekében tett intéz­kedések az elmúlt években eredményesek voltak. Hisz a parlagföld-terület az 1977. évi 44 000 hektárról 9Q00 hektárra csökkent le, s ez főként gyen­gébb minőségű homok. Tavaly 58 mezőgazdasági nagyüzem 10 millió forint büntetést fize­tett be a parlagon hagyott földek után. Ettől az évtől kezdve — s ezt már az új jog­szabályok teszik lehetővé —már a meiőgadzasági termeléssel feladatszerűen nem foglalkozó földhasználókat - vízügy, köz­lekedés — is szankcionálni fog­ják a művelési kötelezettségei, mulasztásáért. Ez esetben 80 ezer hektár föld műveléséről van szó. Másfelől a törvény szigora enyhül. Eddig, ha magánsze­mélyek kétszeri felszólítás után sem művelték meg földjüket, azt állami tulajdonba vették. a termőföld csökkenését I Az új jogszabály lehetővé te­szi, hogy aki saját hibáján kí­vül nem műveli meg - itt fő­ként idős emberekről van szó — azoknál nincs állami tulaj- donbavétel, itt az állami és társadalmi szervezeteknek kell a művelésben segítséget nyúj­tani. Rugalmasabb az új ren­delet más téren is. Míg eddig- ipari létesítményekre és egyéb célból — rendszerint véglegesen kivonták a földet a művelésből, ez évtől életbe lép az időleges igénybevétel fo­galma, ez például bányafúrá­sok esetében legfeljebb öt évig terjedhet. Ilyen esetben lényegesen alacsonyabb az igénybevételi díj a most ér­vényben levő hektáronként 30 ezer—300 ezer forintnál, de a földet öt év múlva eredeti ál­lapotban kell visszajuttatni. Új halastavak létesítése esetén a jövőben nem kell térítést fizet­ni. A módosítás jobban diffe­renciál, különbséget tesz az igénybe vett föld művelési ága és minősége szerint. A gyen­gébb minőségű rét, legelő, ná­das igénybevétele jóval ol­csóbb lesz, mint az értékesebb szántóföldeké, szőlő, kert és gyümölcsterületeké. A vízügyi beruházásoknál — belvízcsa­torna, öntöző csatorna — az új jogszabály teljes, illetve részleges térítésmentességet ál­lapít meg. A rekultivációs te­rületek beszámítanak a díjba, ezzel csökkenthetők. A módo­sítás ösztönöz a kisajátított földek ideiglenes hasznosító, sára, illetve a különleges ren­deltetésű földek — például gyepesített repülőterek stb. — mezőgazdasági mellék'haszno- sításá ra. A jogszabály-módosításokkal egyidejűleg néhány egyéb ren­delkezés kiadására is sor ke­rült. Az egyik, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek nagyüzemileg nem hasz­nosítható földjeiket legfeljebb 15 éves időtartamra haszonbér­letbe adhatják tagjaiknak és kívülállóknak. Változás, hogy míg korábban minimum 50 év­re vehettek — a tanácsoktól — földet tartós használatba az állampolgárok, most ezt a mi­nimumra 30 évre leszállították, ami természetesen hosszabbít­ható. A terület alsó határa eddig 1500 négyzetméter volt. Ezután 800 négyzetméter lesz, vagyis 222 négyszögöl, ami egy családnak lényegesen könnyebben megművelhető. Új vonás az is, hogy a termelő- szövetkezetek belterületi házas­ingatlanokat, tartósan fennma­radó tanyákat eladhatnak ar­ra jogosult állampolgároknak, de kizárólag lakás céljára. A tanyaföld nagysága maximum 1500 négyzetméter lehet. Az új jogszabály lehetővé teszi a külterületi földek magánsze­mélyek közötti forgalmát, de csak szűk körben, és hatósági engedéllyel. Csak azok vásá­rolhatnak földet, akik élethiva­tásszerűen foglalkoznak mező- gazdasággal. Ily módon azon­ban csak 3000 négyzetméter alatti terület vásárolható. — Rné — Kiállítás Komlón A kiállítás egyik részlete Szokolai felvétele Dél-Dunántúl építészete Vissza a széntüzeléshez! Széles körű, országos vizsgá­latot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a válla­latok, szövetkezetek energia­gazdálkodási tevékenységének felmérésére és az előírt ener­giatakarékossági követelmények ellenőrzésére. A főváros és 15 megye gazdálkodó szerveire ki­terjedő energia-racionalizálási vizsgálat indításaként, szerdán és csütörtökön kétnapos felké­szítő érdekezletet tartottak Ve­lencén, a KNEB oktatási. köz­pontjában. Az energiatakarékosság leg­kézenfekvőbb módja a széntü­zelés visszaállítása ott, ahol gazdasági és műszaki akadályai sincsenek. így többek között az ipari kazánok, az építő­anyagipari égetőkemencék és a városi távfűtőrendszerek korsze­rű széntüzelésével évente mil- liárdokat takaríthatnánk meg. Hasonló nagyságrendű energia­megtakarítást eredményezne a korszerűbb elektromos fogyasz- tékészülékek, például a tranzisz­toros televíziók, több programú tűzhelyek, hőtárolós kályhák el­terjesztése és az elektromos fogyasztási csúcsidők kiegyenlí­tése is. Uj bemutatóra készül a Bóbita bábegyüttes Hupikék Péter Évente másfél száz előadás Halkan szól a rádió, a var­rógép egyhangú berregése időnként elnyomja a Sláger­múzeum kora délelőtti adását. Ilyenkor viszonylag csöndes a Bóbita bábegyüttes rezidenciá­ja a pécsi Doktor Sándor Mű­velődési Központban. Csak azok vannak itt, akiknek a nép­szerű bábegyüttes műhelye, irodája egyben a munkahe­lyük is. Kós Lajos művészeti vezető éppen különböző admi­nisztrációs ügyeiket intézi, ami­kor egyik munkatársnője egy bábjelmezt visz hozzá, hogy a méreteket megbeszélje. Ez a kis ruha már egy nyári elő­adásra készül. A legközelebbi bemutató bábjai készen sora­koznak a másik teremben. A Hupikék Péter című gyerekmű­sor premierje vasárnap délelőtt lesz a művelődési ház nagy­termében. — A darab egy kiskutyáról szól, aki kéknek született, s ezért társai olyan furcsán bán­nak vele, mint a vörös hajú, szeplős, szemüveges vagy kö­vér gyerekekkel a többi diák az iskolában. Megszokott do­log, hogy bántjuk azt, aki nem olyan, mint mi vagyunk. Hupi­kék Péter tehát elindul bará­tokat keresni, s végül talál is egy szigeten, amely ráadásul még kék is. Az életben persze nem mindig happy enddel ér véget a történet, de egy báb- műsorban ez majdnem törvény- szerű — összegzi Kós Lajos az Hódi! a hamburger Világhódító körútja után a hamburger eljutott Magyaror­szágra is. Pillanatnyilag két ha­zai húsipari vállalat, a győri és d kaposvári húskombinát készíti — előbbi morha-, utóbbi sertés­húsból — egyelőre kísérleti jel­leggel. Pillonatnyilag a népsze­rűsítése és a piackutatás folyik. Népszerűsítéséhez természete­sen hozzájárulnak az olyan be­mutatók, mint amilyent pl. a Szabadság úti hangulatos Hal étteremben tartott tegnap dél­után a Baranya megyei Hús­ipari Vállalat és amelyre ven­déglátói, kereskedelmi és egészségügyi intézmények szak­embereit hívták meg. Antal Ta­Uj termékek a Baranya megyei Húsipari Vállalat bemutatóján más, az étterem főszakácsa 11- féle módon készítette és tálalta a vendégek elé az új húskészít­ményt. Volt ananászos szósszal leöntött, paprikás szaftos, tojá­sos-gombás, zellermártásban párolt stb. A hamburgert mély­hűtött állapotban, hat deka­grammos pogácsa formában hozzák majd forgalomba és ol­csósága miatt előreláthatóan sikere lesz közétkeztetési intéz­ményeknél, a vendéglátóipar­ban és a háziasszonyok köré­ben egyaránt. (Egy adag ser­téshúsból készült hamburger vendéglátói ára körettel együtt az előzetes kalkulációk szerint nem éri el a 20 forintot sem, a marhahúsból készülté pedig kb. 21 forint lesz.) A vállalat ezt az alkalmat ra­gadta meg saját, kísérleti ter­mékeinek bemutatására, vala­mint a Húsipari Kutató Intézet munkatársaitól kikísérletezett és írás megyékben már sikereket elért termékeket is bemutatták. A svéd-asztal rendszerű ételkiál­lítás szemnek-szájnak egyaránt rendkívüli gasztronómiai él­ményt nyújtott. A zsír nélküli színhús-készítmények között új­donság a lángolt marha, mely a lángolt karajhoz hasonló, de marhahús-készítmény és a marha java. (Egészségügyi intézmények diétás ételeinek választékát bő­vítheti.) A sikerpálmát kétség­telenül a Pécsi Húsipari Válla­lat kísérletező kedvű, fiatal szakembergárdájának egy újabb kísérleti terméke, az asz- pikus nyelvkocsonya vitte el. A bemutatott új termékek igen előnyösen bővíthetnék az eddigi választékot, és most már csak oz engedélyező hatóságo­kon és a kereskedelmi szakem­bereken múlik, hogy a fogyasz­tó közönség is minél előbb megismerkedhessen velük. S. Zs. ismert könyv alapján készült darab rövid történetét. A bábjátékosokkal hiába szeretnék beszélgetni, csak es­te jön egyik csoportjuk, ami­kor a próba kezdődik. Az együt­tes tavaly 169 előadást tartott, ebből tizet külföldön, közel nyolcvanat Pécsen, a többit a megyében és az ország más vidékein. Ilyen terhelés mellett érthető, ha egy-egy játékot kettős szereposztásban adnak elő, s a próbákat is úgy oszt­ják be, hogy egy-egy szereplő csak kétszer jöjjön be a héten. Az együttes tagjainak többsé­ge ugyanis amatőr, van közöt­tük fodrász, mérnök, Gelka- szerelő és diák is. Az együttes évadja az isko­laévhez igazodik. Minden va­sárnap délelőtt játszanak a gyerekeknek; ez a rendszeres­ség a legjobb propaganda. — Gyakran előfordul, hogy clyan apák hozzák el a cseme­téjüket, akik tizenöt—húsz év­vel ezelőtt maguk is itt ültek a nézőtéren mint kisdiákok — mondja Kós Lajos. A Bóbita egyik legszebb és legértékesebb törekvése a nem­zetiségi kultúra ápolása. Ezt szolgálta néhány korábbi gyer­mek- és fesztiváldarabjuk is. Az idén a Janus Pannonius Szakközépiskola óvónőképzősei számára készítenek bábokat. Az együttes által berendezett színpadon a szakközépiskolás lányok fognak német és szerb- horvát nyelven előadásokat tar­tani, előbb óvodákban, majd az iskolákban. H. J. Lágy hajlatú, zöld vetéssel bo­rított dombok, nyúlánk jege­nye, megpezsdülő fűzbokrok a patak völgyében: áprilisi dél­dunántúli táj a Komlón tegnap megnyílott „Dél-Dunántúl épí­tészete" című kiállítás színes nyitóképén. Korántsem volt vé­letlen, hogy a kiállítás — színes fotók o régió új létesítményei­ről, makettek — anyagának egy része a népi műemléki védelem eredményeit tárja az érdeklődő elé. S ezekről az épületekről ha mást nem is, de annyit el kell mondanunk: mindig szerves ré­szei környezetünknek. A Magyar Építőművészek Szö­vetsége dél-dunántúli csoportja rendezésében o pécsi és Bara­nya, Somogy, Tolna, valamint Zala megyei tervező vállalatok munkáiból nyílt kiállítást dél­után 5 órakor nyitotta meg a komlói Május 1. Művelődési Központban Martini József épí­tészmérnök, a városi tanács mű­szaki osztályának vezetője. A vándorkiállítást aligha le­hetett volna jobban időzíteni Komlón: o város közigozgatási területére ebben az időszakban három rendezési terv készül. Fe­lülvizsgálják a részletes rende­zési tervet, párhuzamosan ezzel készül a sikondai városrésr részletes rendezési terve. Erről el kell mondani, hogy az ÉVM, a Baranya megyei Tanács és o Komló városi Tanács nyilvános­titkos pályázatot hirdetett erre a munkára. Eddig — Martini Jó­zsef tudomása szerint — 63-an vettek ki az ÉVM-től pályázati anyagot. Február 2-3-4-én Komlón értékelik mojd a pá­lyamunkákat. A Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál ezek figye­lembevételével készítik majd el a városrész végleges, részletes rendezési tervét. így a kiállítás tulajdonképpen ,,előszoba” ah­hoz, hogy a komlóiak némi át­tekintést kapionak az építészet eredményeiről, hiszen a későb­biekben majd megismerkedhet­nek a legjobb pályamunkákkal, s ezekről véleményt nyilvánít­hatnak. A harmadik rendezési tervet a Dél-dunántúli Tervező Válla­latnál rendelték meg: Dávid- föld-nyugatra. A részletes terv alapján családi házas építkezé­si területet alakítanak ki 1981- re ezen o területen, de épülnek majd itt sorházak és átrium- hózak is. Komlón ezekben az években fejeződik be a szilvási városrész építése. Dénesi Ödön tervei alapján a tájhoz illesz­kedő, a színdinamika törvényeit követő külsővel épült házak vannak itt. A kiállításon komlói létesít­mény is látható: a nem régen elkészült Úttörőház képe. Nem látható viszont sem kép, sem terv, sem mokett a most épülő piramisházról, pedig különleges formájú, több hasznosítású épü­letről van szó, amelyre joggal lehet büszke a tervező, Csaba Gyula és a város egyaránt. A bemutató január 28-ig lát­ható, mindennap délután 4 órától este 7-ig. A csoportosan érkezők — érdemes ezt az ok­tatási intézményeknek megje­gyezniük — délelőtt is megte­kinthetik a kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom