Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-02 / 1. szám

Érdekességek a sportvilágból Muhammad Ali, minden idők egyik legjobb ökölví­vója nemrég Pekingben járt. Hazautazását követően úgy nyilatkozott, hogy a kí­naiak szeretnék, ha ő ven­né át az 1984-es olimpiára készülő fiatal kínai bokszo­lok edzését. A látogatás ideje alatt Ali megbeszé­lést folytatott Szong Zong- gal, a Kínai Olimpiai Bi­zottság elnökével is, és megígérte neki, hogy két hónap' után visszatér Kíná­ba és fél évet marad ott. „Ha visszamegyek, 50 pár kesztyűt és 50 fogvédőt, va­lamint ökölvívócipőket s mérkőzéseimről, továbbá más jelentős bokszmeccsek­ről szóló filmeket viszek magammal, hogy minél ala­posabban edzhessünk” — mondotta. * A nemrégiben Jokohamá- ban rendezett ökölvívó-vi­lágbajnokság nagy sztárja a nehézsúlyú Marvis Frazier volt, aki nem csupán név­rokona a volt abszolút vi­lágbajnok Joe Fraziernek, Muhammad Ali első legyő­zőjének, hanem a fia. A szakértők szerint rövid időn belül apja nyomdokain fog haladni. A döntőben egyéb­ként a második menetben háromszor is padlóra küld­te osztrák ellenfelét, s így jutott a titulushoz. * Szétesőben van a bonyo­lult rendszerű és maratoni brazil labdarúgó-bajnokság nemrég alakult önálló szö­vetsége. A tehetős riói klu­bok ugyanis elhatározták, hogy megalakítják saját bajnokságukat, ahol az egymás közötti rangadókon a belépőjegyek megemelt árából szép haszonra tehet­nének szert. Az idei küzde­lemsorozat egyébként tele volt elmaradt és elhalasz­tott mérkőzésekkel, mert egyes kisebb (értsd: szegé­nyebb) klubok el sem utaz­hattak a távoli találkozók­ra, ugyanakkor a szövetség kénye-kedve szerint változ­tatta a műsort. * A FIDE-ből (Nemzetközi Sakkszövetség) érkezett hir szerint kicsi az érdeklődés a világbajnok-jelöltek ösz- szecsapásai iránt. A nemze­ti szövetségek közül mind­össze a nyugatnémetek je­lentkeztek eddig, a Hübner —Adorján párviadalt sze­retnék megrendezni, míg például Portisch és Szpassz- kij találkozója iránt senki sem mutat érdeklődést. * Berchtesgaden közelében, az 1160 méter magas Obersalzbergen működik az NSZK egyetlen sígimná­ziuma, a jugenddorfi St. Christopherus középiskola, amelynek csaknem 500 ta­nulója van. Ahogy a diákok kilépnek a gimnázium ka­puján, szinte néhány lépés után beszállhatnak a lesik- lópályához, az ugrósánchoz vagy a szánkópályához ve­zető sífelvonóba, és nem kell sokat gyalogolni a jég­pályáig sem. A diákoknak nagyon kevés itt a szabad idejük: valamennyien pon­tos órarendet követve ta­nulnak és edzenek, s a ver­senyek miatt kieső hetek, esetleg hónapok pótlására intenzív órákon pótolják a tanulnivalókat. (Az újvidéki Magyar Szó nyomán). ^ 99 vasprefektus ” Amerikai sikerek a Cerridán Beszélgetés Harsányi Lászlóval, a PMSC-atléték vezető edzőjével ■ Vihar szülte sikerek ■ Szabad-e nevetni? ■ Ha benyújtják a számlát benyújtja a számlát: pontszer­ző olimpikonokat vár tőlünk és ennek eleget tenni — ha úgy tetszik - nemzeti érdek, vagyis kötelességünk. Belénessy Csaba A hagyományoknak megfele­lően szilveszter éjjelén Sao Paolóban az 55. nemzetközi fu­tóversenyt, az úgynevezett Cor- ridát rendezték meg a városon keresztül csaknem 9 kilométe­res távon. Ezúttal amerikai si­kereknek tapsolhatott az útvo­nalat övező sok ezer szurkoló. A férfiaknál Lindsay szerezte meg a győzelmet, a 25 éves futó honfitársa, Shorte örökébe lépett, aki 1970-ben volt győz­tese ennek a versenynek. Lind­say ezúttal először vett részt a viadalon és kitűnő futással végzett az élen. A Corrida győztese: Herb Lindsay (amerikai) 23:26 perc, 2. Jose Sena (portugál), 3. Vic. tor Móra (kolumbiai), 4. Frank Grillaert (belga), 5. Domingo Tibaduiza (kolumbiai), 6. Silvio Salazar (kolumbiai). A finn Lasse Viren a 16. he­lyen végzett 24:43 perccel. A versenyen összesen 754-en indultak, és a nők közötti via­dalon ugyancsak amerikai si­ker született, Dana Slater győ­zött 29:07.05 perces idővel. 2. Debora Medina (kolumbiai), 3. Silvana Pereira (brazil), 4. So- raya Telles (brazil), 5. Mery Ro­jas (bolíviai), 6. Mariza da Sil­va (brazil). Zalahalápról a máltai sakkolimpiára ? A PMSC atlétikoi szakosz­tályának nagymérvű fejlődése egy egész kis hadsereg tevé­kenységét dicséri, de tény, hogy a felnőtté válás kora ak­ikor kezdődött el, amikor Har­sányi László lett a vezető edző. Mindennek most, január else­jén múlt öt éve, így az alábbi beszélgetést akár vehetjük ju. bileuminok is. — Amikor Szekszárdról Pécs­re került, pillanatok alatt óriási vihart kavart a szakosztályban. Szükségszerű volt-e ez? — Feltétlenül. Egy elkeserítő állapotban levő szakosztályból kellett mielőbb „A’’-kategóriást faragni. Nem lehetett masza- tolni, a jót azonnal be kellett vezetni, a rosszat meg abba­hagyatni. A sportban különben is gyorsabban járnak az órák, mert a versenyző pályafutása rövid. Lehet, hogy a szervezési munkámat „megfertőzte" kissé az edzéselmélet, miszerint csak a szokatlan és az új ingerek a hatásosak, de azt is tudni kell, hogy a sok változás jórészt az OTSH új irányelveiből fakadt, amiket akkor is végre kellett volna hajtani, ha más a ve­zető edző.- Két év alatt elküldött 60 versenyzőt, kicserélte a régi edzői gárdát is. Azt mondta: jöjjenek a fiatalok, akikbe még semmi rossz nem rögző­dött, a jót meg majd megta­nulják! Veszélyes vállalkozás volt... — Nem is jókedvemből csi­náltam, hanem mert azoktól, akik nem tudtak vagy nem akartak az új módszerek sze­rint dolgozni, meg kellett vál­ni. Ez nem ment cirkuszok nélkül, de örömmel mondha­tom, hogy akik elkerültek, egy­két éves haragszomrád után, más területeken, ma már a legodaadóbb segítői a szak­osztálynak. Ez így van rendjén, hiszen nem emberi, hanem szakmai kifogásaim voltak ve­lük szemben. Ami pedig a fia. talokat illeti, bíztam bennük, hogy a korszerű elméletek bir­tokában előbb-utóbb megszer­zik a szükséges tapasztalatokat is. Az eredmények igazoltak, s ezt nemcsak én mondom. A TF Továbbképző Intézete minket bízott meg a segéd­edzői tanfolyam új atlétikai jegyzeteinek megírásával. Mi ez, ha nem a fiatal edzőink elismerése? A France Football január 1-i száma az európai labdarúgó­válogatottak rangsorát közli. Az első helyre Jugoszlávia került, 6 mérkőzést játszott 1979-ben és mindegyiket megnyerte, be­jutott az olaszországi EB dön­tőjébe. Milan Miljanics vezetése alatt fejlődött nagyot a jugo­szláv együttes, és az EB egyik favoritjává lépett elő. A rang­sor: 1 1 2 3 4 1. Jugoszlávia 2. NSZK 3. Ausztria 4. Anglia, Belgium- Mindig biztos volt abba:., hogy jót cselekszik? — Igen, mert másképp nem csináltam volna. Az persze más kérdés, hogy ha valami­ről láttam, hogy rossz, azon­nal megváltoztattam. Manap­ság is előfordul, hogy azt mon­dom: Uraim! A múltkor mar­haságot adtam utasításba, visszavonom! Ezt így tartom célszerűnek, nem érdekel, ha esetleg mutogatnak ilyenkor a hátam mögött. Még így is fenn­áll a tévedés lehetősége, mert hiszen enfberek vagyunk. — A viharok már régen le­csillapodtak, de még mindig van morgolódás amiatt, hogy kaszárnyahangulat van a szak­osztályban. A „vasprefektus" — mondta önre valaki... 4 — Nézze, az állam 17 milliót ölt bele eddig a szakosztályba és rákölt még évente úgy másfél milliót. Ezt nem szere­lemből teszi, ezért eredménye­ket vár és meggyőződésem, hogy fegyelem nélkül soha nem lesznek eredmények. Nem azt mondom, hogy nem szabod a Tüzér utcában nevetni, de ha a vidámság az edzésfegye­lem rovására megy, akkor tilos.- Szóval a rend az egyik fegyverük. És a másik?- A szakosztályvezetőség, amely olyan emberekből áll, akik pillanatok alatt megéitét- ték azt, amit máshol -15 éve hajtogatnak - hiába. Tészás Sándor, Garay Elemér, Mészá­ros László és társaik — az épí­tőipar felelős beosztású embe­rei — tudják, az ő dolguk a feltételek megteremtése. Tessék összevetni a Tüzér utcai pálya mostani képét az öt évvel ez­előttivel. A változás a szakosz­tályvezetőséget dicséri. — ön jó ügyet szolgál, de kérlelhetetlenül. Nem fél attól, hogy olyan sorsra jut, mint Dalnoki Jenő, Jakabházy Lász­ló, Gyimesi János, vagyis hogy egyszer csendben félreteszik? — Amikor rólam elterjedt, hogy vadember vagyok, okkor keménynek kellett lenni. Most már nincs szükség olyan radi­kális beavatkozásokra, bár meg kell mondjam, ma is irtózom minden engedménytől, még az elvi engedményektől is. A lan­gyos munkának nincs értelme. Ha holnaptól kenyeret sütnék, azt is így csinálnám, mint ahogy most edzősködöm. Amíg hagynak dolgozni — és a főnö­keim hagynak, legföljebb néha csillapítanak egy kicsit — ad­dig végzem o munkámat. Van mit tenni. Az OTSH 1984-ben 6. Hollandia, Lengyelország 8. Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia 11. Szovjetunió 12. Magyarország 13. NDK 14. Görögország 15. Írország, Portugália, Wales 18. Bulgária, Dánia, Törökország 21. Spanyolország, Svédország 23. Skócia, Eszak-frország 25. Finnország, Románia 27. Norvégia 28. Svájc 29. Luxemburg, Málta 31. Ciprus 32. Izland Hétmillió felett a telitalálatra A totó 52. heti szelvényei kö­zött egy 13 plusz egy talála- tosra akadtak. Nyereménye 2 322 669 forint. 13 találat nem volt A nyolc darab tizenkettes­re egyenként 115 648, a 97 ti­zenegyesre 9538, 1033 darab tí­zesre pedig egyenként 1343 fo­rintot fizetnek. A. 10 találatosok nyereményei január 5-től, a 11, 12 és 13. plusz egy találatosoké pedig január 10-től vehetők át. Nincs idő az esküvőre A világ egyik legelfoglaltabb embere Sissy Theurer, lovagló Eurápa-bajnoknő. Még arra sincs ideje, hogy edzőjével — aki már hónapokkal ezelőtt megkérte kezét — oltár elé áll­jon. Hiába: a népszerűség át­ka, hogy december végéig elő­jegyzési naptárában minden nap foglalt. És, hogy milyenek a kilátá­sok a házasságra? A 23 éves linzi bajnoknő minden reggel öt órakor kel, 6-kor kezdődik az első edzés a lovakkal, ami idő pedig a tréningek között marad, az a tanulmányókhoz kell. Különösen most feszített a program, Sissy Theurer ugyanis a moszkvai olimpiára készül. Addig is Mon Cheriét, az Európa-bajnokságon győztes lovát amennyire csak lehet, kímélni akarja. Szerencse a „szerencsétlen­ségben”: jövendő férjével leg­alább az edzéseken találkoz­hat. Kínos eset történt a közel­múltban a lisszaboni osztrák— portugál labdarúgó Európa- bajnoki selejtezőn. A rendezők annak rendje-módja szerint a vendégcsapat himnuszát játsz­hatták volna először, KE a szá­mításba „kis hiba" nem csú­szott volna. A pálya szélén álló zenekar ugyanis az oszt­rák helyett a nyugatnémet himnuszba kezdett. Az idei országos felnőtt női egyéni sakkbajnokság küzde- delsorozata a két legjobb ma­gyar sakkozónő — Verőci Zsu­zsa és Ivánka Mária — távol­létében is bővelkedett izgal­makban, kisebb-nagyobb szen­zációkban. A dicséretesen aktív versenyzők között is kitűnt a végül 3—5. helyen végzett ta­polcai gimnazista, Kovács Már­ta. — Bár az elért 9 ponttal vé­gül is elégedett vagyok, de az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy két, két és fél pon­tot „kidobtam" az ablakon. Grosch és Honfyné ellen nyert állást rontottam döntetlenre, míg Polgár Zsuzsika ellen jobb állásból — tisztelnézés követ­keztében — vesztettem. Szerencsére nem a sakkvak­ság volt a jellemző a 17. szü­letésnapját december 19-én be­töltő, Zalahalápon élő Mártá­ra. — 1976 és 1977 után idén harmadszor játszhattam a leg­jobbak között, a sakkot pedig már tíz éve kedvelem — mond­ja magáról a ritka szerény, jó modorú leány. — Édesapám elsős koromban vette az első sakk-készletet, karácsonyi aján­dékként. Harmadikos voltam, amikor bronzérmes lettem az országos kisdobos-bajnoksá­gon. Az első, igazán nagy eredményt számomra az 1976- os esztendő hozta: sakkmesteri címet szereztem, s még az év­ben részt vehettem az első kül­földi versenyemen is. Az idei év is jól kezdődött: Márta Verőci Zsuzsa világbaj­nokjelölt ellenfele, a szovjet Nana Joszeliani mögött 2. lett az ifjúsági Európa Kupán. A bajnokságon azután ismét bi­zonyított. A tapolcai OB l-es katona­csapatban, a Mereszjev SE- ben sakkozom, és az edzéseket is rendszeresen látogatom. Ed­zőmmel, Jeney Ferenc sakk­mesterrel csak általában ha­vonta találkozunk. Ilyenkor megkapom az eligazítást, és aszerint készülök. Idén egy ko­moly változás következett be az életemben: november 1-től ma­gántanuló vagyok a gimná­ziumban, ahol addig francia nyelvtagozatos osztályba jár­tam. Bár számos ajánlatot kapott, egyelőre még hallani sem akar a fővárosba költözésről. Jól ér­zi magát a családi házban, ahol gyakran hódol édesapja szenvedélyének: ő is szívesen Az osztrákok persze az „il­lemtudó” vendég módjára vi­selkedtek, szemrebbenés nélkül állták végig a himnuszt, A ka­pus, Friedl Koncilia később minderről így vélekedett: „A portugálok valószínűleg annyi­ra tartottak tőlünk, hogy azt hitték: a nyugatnémetek jön­nek". A rendezők félelme beigazo­lódott: az osztrákok győztek. játszik a családfő elektromos orgonáján. Gyakran kerékpá­rozik a környező erdőkben. Nemcsak ő maga asztaliteni­szezik szívesen, de figyelemmel is kíséri a legjobbak eredmé­nyeit. Elsősorban Klampárnak és Szabó Góbinak szurkol. A jól sikerült bajnokság után tovább készülök a jövő évi fel­adatokra. Előbb a zentai ifjú­sági EK-n, majd az áprilisi, Utasellátó nemzetközi verse­nyén szeretném bizonyítani, hogy helyet érdemiek az olim­piai csapatban. Ott szeretnék lenni a máltai sakk-csúcstalál­kozón. A világ sportja jj £ LISSZABON: Portugáliában a 36 éves kerékpárost, Joaquim Agostinhot választotta az év legjobb sportoló­jának a „Mundo Desportivo” című lap. Agostinho az idei Tour de Franco körversenyen a 3. helyen végzett a győztes Hinault és az ezüstérmes Zoetemelk mögött. # MADRID: A szokásos újévi futó* versenyt, amelyet a spanyol főváros utcáin rendeztek meg (10 300 m) o portugál Carlos Lopes nyerte 29:20 perces idővel. 2. Nat Muir (skót) 30:18 p, 3. Steve Jones (angol) 30:27 perc. £ LANZADA: A 38 éves olasz Ivano Marangoni a 24 órás sífutásban egy 2 kilométeres kijelölt pályán 230 ki­lométert teljesített egy nap alatt, amely ebben a „versenyágban" vi­lágrekordnak számít. Az előzőt hon­fitársa, Giustino del Vecchio tartotta 172 kilométerrel, 1979 januárja óta. # MELBOURNE: A nemzetközi te- njszverseny férfi egyesének elődön­tője: Vilas (argentin) — Amaya (amerikai) 7:5, 7:6, 7:6. Sadri (ame­rikai) — Dibbley (ausztrál) 6:4, 7:6, 7:6. Női elődöntő: Jordan (amerikai) — Torna nova (csehszlovák) 5:7, 6:3, 6:3. Walsh (amerikai) — Sayer (ausztrál) 7:6, 6:3 # TEL AVIV: Izrael—Dánia 1:0. (Ifjúsági válogatott labdarúgó mér­kőzés) . — íaTITREl Dunántúli napló - ­_ Az MSZMP Bnrnnya mo^yji '»Pl- __ Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: B.áling József és Hallatna Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Indexszám: 25 054 ISSN 0133-2007 Jugoszlávia az első, Magyarország a tizenkettedik Fatális véletlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom