Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-09 / 8. szám
e Dunántúli napló 1980. január 9., szerda Jogi tanácsadó B. Gy. az iránt érdeklődik, hogy sorkatonai szolgálat után történő munkába álláskor miként kell a munkabérét megállapítani? Sajnos olvasónk többet nem árult el magáról és munkájáról, így csak a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 56. §-ában előírtakat ismertethetjük. A sorkatonai szolgálat teljesítése után a bevonulás előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérét a vele azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani. A sorkatonai szolgálatot követően munkaviszonyba lépő dolgozó munkabérének megállapításánál a katonai szolgálat során szerzett — munkakörének megfelelő — szakképzettséget, illetőleg munkájának elvégzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot figyelembe kell venni. K. B.-né nyugdíjas. Férje súlyos beteg. Kérdése: (érje halála esetén megkaphatja-e az özvegyi nyugdijat is teljes egészében? Nem! Az érvényes társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a dolgozó csak egy nyugellátásra jogosult. Abban az esetben, ha a saját jogú nyugellátása nem haladja meg a havi 1850 forintot, akkor a férj után járó özvegyi nyugdíjból ellátását kiegészítik a most említett összegre. Ha saját nyugdíja vagy a férje után járó özvegyi nyugdíj összege magasabb, akkor a kedvezőbbet választhatja. Itt említjük meg, hogy az idei évben a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. r. 71. § (1) bekezdése szerint megállapított öregségi nyugdíj összege havi 1560 forint. T. I. termelőszövetkezeti tag kérdezi, hogy mennyi lehet az évi fizetett szabadság? A termelőszövetkezeti tagok részére is uqyonolyan szabályok alapján kell megállapítani a szabadságot, mint a munkaviszonyban álló dolgozóknak. Tehát van az évi 12 nap alapsza- badsáq és taqsáqi viszonytól, munkaviszonytól füqgően maximum évi 12 nao pótszabadság, összesen legfeljebb évi 24 nap szabadságra jogosult ai termelőszövetkezeti tag. L. B. régi, öreg házát szeretné lebontani. A házban lakó van. Kérdése: köteles-e a lakó részére másik lakást biztosítani? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 76. §-a szerint az állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést o következő hónap utolsó napjára a 71. és a 73. §-ban előírt feltételek nélkül is felmondhatja, ha a lakásra a moga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik megfelelő, ugyanabban városban (községben) levő — beköltözhető — lakást ajánl fel. Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha a bérlő tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköltözhető — lakás van. Ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. E térítés összege nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra megállapítható lakás-használatbavételi díj összegét, amilyent a bérbeadó egyébként köteles lett volna a bérlő részére felajánlani. A felajánlott nem állami lakásra kötött lakásbérleti szerződést a bérbeadó jelen rendelethely (1) bekezdése alapján csak öt év eltelte után mondhatja fel. A szerkesztőség postájából E Boldog karácsony Kétségbeesett helyzetemben is boldog volt a karácsonyom. Gyermekparalízis következtében egész életemben mozgás- korlátozott voltam. Most idős koromra pedig teljesen járó- képtelen vagyok. Ezért az SZTK-tól szoba kocsit kértem, és kaptam, ám méretei miatt, szűk lakásunkban nem tudtam használni. Kínos helyzetem o a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat „Bánki Donát” szocialista brigád tudomására jutott. A kocsit elvitték és karácsony előtt átalakítva, újjávarázsolva hozták vissza. „Használja egészséggel" — mondták, és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánva úgy eltávoztak, hogy még megköszönni sem volt alkalmam. A brigád nevét is csak egy ismerősömtől tudtam meg. Azoknak az embereknek, akik szenvedéseimet enyhíteni igyekeztek, önzetlen, segítőkész munkájukért ezúton mondok hálás köszönetét. Hartung Péter Pécs, Felsővámház u. 8. Az Alkotmány utcai szociális otthon dolgozói bensőséges karácsonyi ünnepséget rendeztek az otthon lakói részére. „Látni kellett volna az idős emberek meghatottságát, ahogy az ünnepélyen részt vettek, az örömet a kis ajándékokért, amit kaptak. Közülük sokan teljesen egyedül állnak az életben és az otthon a családjuk, mindenük" — írja a levélíró, Rákos Lajosné. ■ *Önzetlenül segítettek... A Dunántúli Napló „Gyors intézkedés" címen a Körösi Csorna Sándor u. 13/b ház lakói kérelmét közölte. Három hónap eltelte után a Mecseki Ércbányászati Vállalat eü. szolgálat belgyógyászati asszisztensnője — miután élet- veszélyes útról volt szó és nem intézkedtek — felvette a kapcsolatot az Ingatlankezelő Vállalat főmérnökével, aki biztosította az anyagot a járda építéséhez. Majd az ércbánya központi szakszervezeti titkára segítségét kérte, aki a „Komarov” szocialista brigádot bízta meg a munka elvégzésével. A brigád lelkiismeretes munkát végzett, amiért hálás köszönetét mondunk a Dunántúli Naplón keresztül is mindazoknak, akik önzetlenül vettek részt a munka sikeres elvégzésében. A jóakarat, emberi összefogás eredményeként mégis csak elkészült a járda, melyen biztonságosan futhatnak tornaórán a Dandár utcai iskola tanulói és balesetmentes a gyalogos közlekedés. Győr Józsefné házfelügyelő és a ház lakói Szerkesztői üzenetek „Előfizető” jeligére üzenjük, hogy kérhet külföldi rokonlátogatási útlevelet. L. J.-né, Mohács: A munkabér emelésének alapfeltételei azok a tényezők, amiket leírt. A vállalat vezetésének joga van egyénileg elbírálni, hogy emelje-e a munkabérét, vagy sem. Amennyiben sérelmesnek tartja az eljárást, forduljon a vállalati döntőbizottsághoz. Kiss J., Komló: Ha haszon- élvezeti joga van a házon, akkor a beleegyezése nélkül nem lehet semmilyen átalakítást végezni rajta. Vandál pusztítás Az Épitök útjára fiatal spirálfüzeket ültettek (meglehetősen drága és ritka). Vajon miért és kik tördelték le? Nem sajnálták? Egészségünk védelmében A cseppek ellen II cseppfertőzéssel terjedő betegségekről, megelőzésükről Az ember tüsszentéskor, köhögéskor vagy beszéd közben igen sok apró, szabad szemmel néha nem is látható cseppet ürít a levegőbe. Rövid expozíciós fényképfelvételekkel bizonyították, hogy egy-egy tüsz- szentéssel például fob. 20 000 cseppecske repül ki az orrból, de beszéd közben is — bizo-_ nyos mássalhangzók kiejtésekor — több száz távozik a szájon keresztül. Ha a légutakban baktériumok vagy vírusok vannak, a cseppek ezeket a kórokozókat magukkal ragadják, ezzel pedig betegségek közvetítőivé válnak, A vázolt ok miatt ún. „cseppfertőzés" útján terjed a légúti megbetegedések nagy része. Közülük az egyszerű „megfázás” a leggyakoribb, ami nátha, torokgyulladás, légcsővagy hörghurut formájában jelentkezhet. Ezt különféle vírusok okozzák és késő ősztől kora tavaszig, évről-évre meglehetősen nagy számban fordul elő. Az influenzának is hasonlóak a tünetei, de ez a betegség általában súlyosabb lefolyású, nagyobb mértékben rontja a közérzetet. Nálunk általában minden második évben észlelnek kisebb-nagyobb járványokat. Cseppfertőzéssel terjed még egy sor gyermekbetegség is, például a diftéria, a szamár, köhögés, a kanyaró vagy a skarlát. Legkönnyebben úgy lehet fertőzni, ha náthás, hurutos em. bér közelében az általa ürített cseppecskéket közvetlenül belélegezzük. A kisebb cseppek, azonban — könnyűek lévén — hosszabb ideig lebegve maradnak a levegőben. Közben beszáradnak és porszemek formájában a légáramlatokkal né. ha igen nagy távolságra eljutnak. A kórokozókat ilyen por alakban tartalmazó levegőnek a belélegzése — a dolog lénye, gét tekintve — szintén cseppfertőzésnek tekinthető. A tél a mi éghajlatunk alatt közismerten a „csukott ablakok időszaka". Az emberek ilyenkor mindenütt a fűtött szobákba, a zárt helyiségekbe zsúfolódnak. Ennek légterében előbb-utóbb szükségképpen megnő a kórokozók száma. Amikor hűvös, nedves, ködös az időjárás, a települések — a községek és a városok — levegője is kevésbé szellőződik, ezért több baktériumot, illetve vírust tartalmaz. A hideghatás, a nedvesség és a huzat ráadásul olyan érreakciót vált ki a nyálkahártyákon, ami csökkenti azok ellenállóságát a kórokozók behatolásával szem. ben. Fokozódik a fertőzésekre való hajlam a kevés napfény, a mozgáshiány és az egyolda- lúbb téli táplálkozás miatt is. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek egy része hatékony védőoltásokkal megelőzhető. Diftéria vagy szamárköhögés például ma már legfeljebb csak elvétve fordul elő hazánkban és az utóbbi években lényegesen csökkent a kanyarós megbetegedések száma is. Az influenza elleni védőoltás fő problémája az, hoqy a kórokozó vírus rendkívül változékony. Járványveszély eseten azonban a kitenyésztett törzs ellen készített oltóanyaggal így is legalább 60—70%-os védettséget lehet elérni. A leggyakrabban előforduló hűléses, hurutos betegségek ellen viszont a megelőzésnek ezzel a speciális formájával még egyáltalán nem számolhatunk. A védekezésnek Így három fő tényezője marad: a vírusok szóródásának megakadályozása, a megfázástól való óvakodás és a szervezet általános ellenállóképességének a fokozása. Vizsgálatokkal egyértelműen igazolható, hogy a védőálarc a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd közben ürített cseppek nagy részét visszatartja. A műtőkben és a kórházi csecsemőosztályokon ezért is kötelező „maszkot" viselni. Az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő ugyancsak gátolja a kórokozóval fertőzött cseppek szétszóródását. Aki légúti huruttal bajlódik, lehetőleg kerülje a társaságot! Különösen arra vigyáz, zon, hogy a gyermekek, az öregek és az idült betegségekben szenvedő, legyengült betegek között ne terjessze a vírusokat. A téli időszakban igen fontos a fűtött helyiséqek — irodák, műhelyek, lakószobák — gyakori szellőztetése. Ez a levegő kicserélődését, felfrissülését és a benne lévő kórokozók folyamatos „felhígulását" szolgálja. A megfázást az időjárási viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó, ' réteges öltözködéssel kerülhetjük el. A szabad levegőn végzett rendszeres testmozgás és a változatos, fehérjékben, vitaminokban gazdag vegyes táplálkozás az ellenállóképesség növelésével járul hozzá a cseppfertőzések megelőzéséhez. ORSZÁGOS EGÉSZSÉGNEVELÉSI INTÉZET Növényvédelem Az ílleiékes uölasza Ne legyünk közömbösek!” ti „Bízunk a szelídgesztenyés megmentésében...” A cikkel, mely a közterületek tisztántartásával kapcsolatban megjelent — egyetértünk, és a felvetés találkozik vállalatunk törekvéseivel is. Többek között ezért szerveztük meg a város területén folyó bérleményfelújításoknál a zárt rendszerű, konténeres törmelékgyűjtés, -szállítás rendszerét is. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalattal olyan megállapodást kötöttünk, hogy a felújítás során megrongálódott parkrészeket a vállalat helyreállítja. Intézkedtünk a papírok, hulladékok rendszeres elszállításáról. A vállalatunk által végzett kisebb javítási munkák törmelékeinek elszállítását részle- geinknék kötelezően előírtuk. Tiborcz István, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója Bejelentés alapján megvizsgáltattuk a pécsváradi ,,Zengőalja Egyesült Dózsa" Mgtsz használatában, természetvédelmi területen álló szelídgesztenyések pusztulását. A pécsváradi szelídgesztenyésben egyes fák kiszáradása, illetve pusztulása 1974-ben kezdődött, s a mai napig az állomány mintegy 10 százalékát érintette. A gesztenyést kezelő termelőszövetkezet azonnal a Növényvédelmi Állomáshoz fordult, s azóta is állandó kapcsolatot tart fenn vele. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ gesztenyevédelmi laboratóriuma is elvégezte vizsgálatait, s megállapította, hogy a fák kiszáradás sót a fitoftóra omnivora gyökérgomba (tintabetegség) okozza, amely feltehetően az új telepítések szaporítóanyagával került a területre. A betegség terjedése sajnos világjelenség, Amerikában a teljes szelíd- gesztenye-állományt kipusztította. A kutatók megállapítása szerint jelenleg az egyetlen védekezési mód a kiszáradt fák kitermelése és elégetése, valamint a betegséggel szemben ellenálló fajták telepítése. A fertőzött területre a Gesztenyevédelmi Laboratórium tulajdonában levő, Spanyolországból származó 170 darab ellenállónak vélt csemetét ültettek, s ezekből a vizsgálat eredményei alapján kerülnek az egyes fajták továbbszaporításra. A termelőszövetkezet a kiszáradt fák kivágását és megsemmisítését — természetvédelmi területről lévén szó — az engedélyek megkapása után folyamatosan végezte, illetve végzi, s ezzel igyekszik a fertőzés továbbterjedését megakadályozni, a jelentős értékű szelídgesztenyést megmenteni. Az ellenállónak ítélt csemeték vizsgálatát, gondozását a Gesztenyevédelmi Laboratórium irányítása alatt hajtja végre, saját érdekében is igyekszik a szükséges munkákat elvégezni. A gesztenyés sorsát a megyei szakigazgatási szerv is figyelemmel kíséri. Bízunk benne, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozásával, s az új fajták betelepítésével sikerül ezt a természetvédelmi értékünket megmenteni, amely mindnyájunk közös érdeke. Dr. Királyi Ernő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatal vezetője A talajfertőtlenítő szerek közös jellemzője, hogy az élő növényzetre kissé mérgező hatásúak. Amennyiben a kezelések utáni várakozási időt nem tartjuk be, a kiültetett növények lankadnak, amit öntözéssel sem lehet meggátolni. A fertőtlenített takaróföldben levő vegyszerek csírázást gátló hatásúak rendszerint. öntözés hatására a talaj nitrát-nitrogén tartalma átmenetileg ammóniumnitrogénné alakul át, ami visszavetheti a növényeket, Ammonium fejtrágya adagolása esetén a talajközeiben perzselési tünetek jelentkeznek. Az általános talajfertőtlenitö szerek közül a Di-Trapex, Vápám, Ipám és a Basamid G csak nagyüzemben alkalmazható. Kisüzemben a magtakaró föld fertőtlenítésére Pol-Thiu- ram vagy Orthocid 50 WP szerből 10—30 gramm szükséges négyzetméterenként. A könnyebb számítás érdekében a két fenti szerből 1 m3 takaróföld elkészítéséhez 1 kg szükséges. Dr. Frank József
