Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-09 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 8. szám 1980. január 9., szerda Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Teli uakáciö Korszakváltás Tudni már tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben- abban már érezzük is. Értjük is, hogy az eddigiekhez képest új, más gyakorlatra van szükség. Csakhogy az eddigiek túl mélyen rakódtak már le tudatunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító erejű jelszó volt ez. Ma már mindenképp külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése, s ebből következőleg ai üzemek vidéki telephelyeinek szaporítása állt a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot. Az előbbiekhez tegyük még hozzá azt, hogy exporttermékeink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hiszen a tőkés világpiacon még szelét sem lehetett érezni a később robbanásszerűen kitörő válságnak. Ez az időszak az, amely az ország mezőgazdasági vidékein is gyorsította az iparosítást, megteremtette a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű. műszaki, technikai és technológiai alapjait. Az említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó két esztendejében következett be, s bár gazdasági rendszerünk, még inkább árrendszerünk sajátosságai falként fogták föl a világgazdasági korszakváltás káros következményeit, itthon is látnunk, éreznünk, tapasztalnunk kellett, hogy váltanunk kell. A fejlesztésekben nem számíthattunk tovább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bővíteni tudjuk a termelést. Alapvetővé és döntővé váltak a hatékonyság, termelékenység, gazdaságosság kérdései. Az ötödik ötéves terv indításakor tehát a korszakváltás nem a küszöbön állt, nem kopogtatott, hanem itt volt, átitatva mindennapjainkat. Ezt tükrözték a párt központi bizottságának napvilágot látó határozatai is, amelyek a termékszerkezet-váltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását, s egyáltalán a tartalékok feltárását — köztük például a munka- és üzemszervezés korszerűsítését — sürgették. A gyakorlat azonban —valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A késlekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb, ha egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám, ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. A korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon,' hogy ez a fázis mennyire nyúlik el. Mikorra érik meghatározóvá, természetessé tetteinkben, gondolkodásunkban mindaz, ami néha még most is— konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünkben: a minőségi munka, a minden piacon haszonnal értékesíthető termék, a teljesítmény és a bér szoros összefüggése, anyag- és energiatakarékos termelés — vagyis. mindaz, ami az új korszakot jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket formálja át, hanem jövőnket is alapozza. Kőváry E. Péter Fő követelmény a hatékonyság, a gazdaságosság növelése Agrárszakemberek országos tanácskozása Gödöllőn A magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak is fő feladata a hatékonyság, a nép- gazdasági értelemben mért gazdaságosság növelése. Az e célokat tükröző idei tervek megvalósításának módjáról, az előbbrelépés lehetőségeiről tanácskoztak kedden a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezetői. Az immár hagyományos évnyitó értekezlet munkájában részt vett, s a vitában felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A tanácskozás előadója, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a feladatokról szólva egyebek között hangsúlyozta: — Az idei év, de mondhatjuk a 80-os esztendők mezőgazdaságának egyértelmű követelménye az eddigit felülmúló, minden tekintetben nagyobb hatékonyságú, okos gazdálkodás, a javak előállításának és hasznosításának minden forrásával, eszközével és módszerével. A nyolcvanas évek mezőgazdasága nem ismétli az előző évtized útját, más módszert, más pályát követ. Világosan meg kell mondani, hogy a gazdasági teljesítmények növelését ma már nem lehet megszervezni a 70- es évek elején alkalmazott eszközökkel és az akkor jónak minősített módszerekkel. A népgazdasági terv lényegesen nagyobb mezőgazdasági termelésnövekedést irányoz elő, mint iparit. Most, a kalászosok kivételével, egy már elért magas színvonalról kell továbblépni. Többi között az szükséges, hogy a vetésterület felén — azaz kilenc növény esetében — új csúcseredményt érjünk el. Az intenzív termelés intenzív figyelmet, pontos munkát kíván, nem tűr nagyvonalúságot és érzékenyebb a részletekre is. A miniszter időszerű követelményként fogalmazta meg azt is, hogy az állattenyésztési ágazatok érjék el a növény- termesztés színvonalát. Ezután így folytatta: — Számoljunk és elemezzünk többet, a döntések a ráfordítás—hozam arányokra épüljenek. Ez azonban csak a vezetői munka színvonalának állandó emelése útján oldható meg. Ezután vita következett. Az ennek során felszólaló Borbély Sándor elöljáróban az elismerés és a köszönet hangján szólott arról a fáradságos és eredményes munkáról, amelyet 1979- ben, a mögöttünk levő nehéz időszakban végeztek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar dolgozói. Szólott arról, hogy pártunk a XI. kongresszustól napjainkig minden gond elle- rtére is következetesen érvényesítette az egész társadalom érdekeit kifejező agrárpolitikáját. A jövő feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszer-termelésnek 1980-bon is zavartalanul, kiegyensúlyozottan kell és lehet fejlődnie. A kérdés taglalása során rámutatott: tudatában vagyunk ónnak, hogy miközben a legújabb technikát honosítjuk meg, ballasztként cipeljük az elavultat is. Emiatt a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelés, a termékszerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyág, a minőség. A szükséges változtatásoktól nemegyszer szemléletbeli fogyatékosságaink tartanak vissza bennünket. Visszahúzó erő o meg- szokottság, a felelősségvállalás elodázása is. A népgazdaság helyzetének megszilárdítása, az egyensúly helyreállítása azt kívánja, hogy a jövőben a lehető legjobban gazdálkodjunk minden lehetséges erőforrásunkkal, és gazdasági cselekvésünk középpontjába mindig az kerüljön: miből, mit mennyiért állítunk elő. Ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a kormánytól a vállalatokig, a mérnöktől a munkásig. Ez a közös tudat és felelősségérzet az egyedüli kiút mai és holnapi problémáinkból. Most, amikor társadalomformáló politikai törekvéseink megvalósításához minden korábbinál jobban kell támaszkodnunk adottságainkra, anyogi lehetőségeinkre — ezek között legnagyobb nemzeti kincsünkre, a termőföldre — akkor joggal hangsúlyozzuk: a jövőben még nagyobb szükségünk van a föld termésére, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók tudására, cselekvőkészségére. A mezőgazdaság előtt álló 'feladatok megoldásához az egész ágazot egybehangolt erőfeszítése szükséges. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1980. évi feladotai — hangsúlyozta befejezésül Borbély Sándor — kétségtelenül nagyok, de nem teljesíthetetlenek, bizakodást és garanciát jelent számunkra, hogy a termelés feltételei jórészt biztosítottak, s az indulás eddigi tapasztalatai kedvezőek. A tanácskozás más felszólalói is aláhúzták: mindenütt törekedni kell a már meglevő kapacitások teljes kihasználására, korszerű technológiák alkalmazására, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a pazarlás, a hanyogsóg felszámolására. Budapestre érkezett a PFSZ küldöttsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására kedden Budapestre érkezett a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizottságának küldöttsége, élén Táruk Kad- dumival, a végrehajtó bizottság tagjával, a politikai osztály vezetőjével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a PFSZ budapesti irodájának vezetője. G. Marchais Moszkvában tárgyal Moszkvában kedden délelőtt megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. Az SZKP delegációját Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára, az FKP küldöttségét Georges Marchais, a párt főtitkára vezeti. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Georges Marchais tájékoztatást adott a Szovjetunió, illetve Franciaország helyzetéről, az SZKP és az FKP tevékenységéről. Mindkét részről nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi helyzet kérdéseinek, a béke, a leszerelés és az enyhülés problémáinak. Érintették a két párt kapcsolatainak és együttműködésének kérdéseit is. Pókfoci a meszesi általános iskolában Erb János felvétele Iskolások a szünidőben Játék és sportprogram a napközikben A kissé hosszúra nyúlt téli vakáció utolsó napjához érkeztünk, holnaptól ismét elkezdik a tanulást a gyerekek. Hogyan telt a szünidő, milyen lehetőségeket nyújtottak az iskolák diákjaik számára a téli napok hasznos eltöltéséhez? Erre kerestük a választ tegnap három baranyai általános iskolában. Pécsett, a kertvárosi nevelési központban nem sok vakációja volt a tanároknak. Mint azt Troska Gyula igazgatótól megtudtuk, a második félév kezdetére minden osztályt és szaktan- termet teljesen berendeznek, a lehető legkorszerűbb feltételekkel indulhat a tanítás. — Érdekes, hogy elég kevés gyerek élt a téli napközi lehetőségével. Tulajdonképpen ez most jól jött nekünk, mert nagy felfordulás volt itt az elmúlt hetekben — mondta az igazgató, és hozzátette: — A szülői munkaközösségtől kaptunk nem várt segítséget a gyerekek szünidei gondozásában. Amikor lehetett, a tanulók kint játszottak az udvaron, vagy a városba mentek múzeumlátogatásra. Most, hogy rosszabb az idő, bent foglalkoznak velük a nevelők. A bejárati ajtón felirat: Napközisek, otthoni játékaitokat hozzátok magatokkal! Hoztok is többen, de bizony jó néhány Délelőtt még hullott a hó, de a 6/A úton a két nak nem okozott gondot az út megtisztítása. hóekés (az elöl álló sószóróval kombinált) autósport a 2. oldalon.) család akad, ahol a gyereknek nincs otthon játékszere. . * A szentlőrinci 3. sz. iskolát nehéz megközelíteni a nagy hóban. Az 1977-ben átadott épületben éppen festenek. (Igyekezniük kell a munkásoknak, ha holnapra készen akarnak lenni.) A két ünnep között a festés miatt nem is tudtak gyerekeket fogadni. Most is csak felváltva járhatnak be a diákok. Mindennap két-két „testvérosztály" tölti az időt az iskolában. Ottjár- tamkor a hógolyócsatából tértek vissza a harmadikosok és a hetedikesek Tönkő Gerzsonné tanárnőhöz, aki közben két alsótagozatos gyerekkel társas- játékozott. Az iskolának a helyi művelődési házzal nincs szoros kapcsolata, így az ide járó gyerekek nagy része a szünidőt otthon töltötte. * — Sokan befizettek o szünidei napközire, mégis naponta 10— 15 gyerek jött csak el az iskolába — mondta Auth András, a pécs-meszesi általános iskola igazgatója. — Ez pazarlás a szülőnek, de pazarlás nekünk is, hiszen a konyha főz ezekre a gyerekekre. Igaz, ebédelni elég sokan bejárnak, de még így sem érjük el azt a létszámot, amelyre a decemberi jelentkezések alapján számítottunk. A távolmaradás legvalószínűbb oka az. hogy a gyerekek a naayszülőknél vagy más rokonoknál vakációznak. Ez persze nem boj, csak akkor miért nem jelentették be előre? Program pedia ebben az iskolában is akadt bőven. Tegnap délelőtt éppen a kézilabdacsapat tartott edzést, a kis napközisek Dediq a tornatermi játék s a tízórai után az udvarra indultak hógolyózni, hóembert éDÍteni. A József Attila Művelődési Házzal az iskolának hagvományosan jó a koDcsola- ta, de most tatarozzák. így ott a gyerekeket nem tudták fogadni. A megye összes iskolájához viszonyítva o meglátogatott három iskola általánosításra, a tanulságok levonására semmiképpen sem elegendő. Annyi azonban bizonyos, hoqy az az iskola teszi jól, amelyik kapcsolatot keres a körzetében levő közművelődési intézményekkel, és a gyerekek szünidei foglalkoztatását éppen olyan komolyan veszi, mint az évközi tanítást, H. J.
