Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-08 / 7. szám

1980. január 8., kedd Dunántúlt napló 3 mZABÁLYZÓK- 1980 A fejlődés útja A sorozat befejezéseként a fejlesztési tevékenység, illet­ve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevé­kenység szabályairól szólunk. Már utaltunk rá — a világpiaci hatásokat, igényeket tükröző árrendszer autó- „ matikusan is felértékeli a külpiaci árucsere szerepét Azt a területet, amelynek súlya — hazánk adottságai miatt — eddig is jelentős volt, hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külkereskedelem közreműködésével realizáljuk. Ha tudjuk tehát, hogy minden második forintunk lényegé­ben valamiféle külkereskedelmi akcióval — termeléssel, ex. porttal, importtal — áll összefüggésben, elismerjük azt is, hogy fejlődésünk meghatározója: sikerül-e hatékonyabban lebonyolítani a külkereskedelmi cserét. Azaz: megjavítani cserearányainkat, exportképességünket Megismételjük: a nyersanya­gok, energiahordozók ára 1980-tól az import árától, a kompetitiv feldolgozó-iparok — a gép-, a könnyű-, a vegy­ipar — belföldi árai az export­áraktól függnek majd. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, köve­telményekhez — módosulnak a külkereskedelem szabályozói is. A fő cél az egyensúly javításának elősegítése, az exportgazdasá­gosság javítása, a devizaho­zam. növelése, az importtal való tokarékosság. A célok valóra váltását a normatív jellegű egységes adóvisszatérítés és a termelést fejlesztő állam; támo­gatás szolgálja — ez utóbbi persze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való, hogy hozzájáruljon a szerkezet- átalakításhoz, a külső feltéte­lekhez való jobb igazodáshoz. A gazdálkodós biztonságát ezután is megfelelő vámrend­szer védi — összhangbon nem­zetközi kötelezettségeinkkel és vállalt szerződéseinkkel. A va­lutaárfolyamok a jövőben ru­galmasan módosulnak a nép­gazdaság érdekei szerint, illet­ve követik o konvertibilis valu­ták egymás közötti értékválto­zásait. Már utaltunk rá szintén — az új szabályozórendszer elő­segíti a termelő- és külkereske­delmi vállalatok jobb együtt­működését, közös társulások, fejlesztések megalapítását. Ér­dekes változásokra kerül sor a külkereskedelmi tevékenység keretében is: a termelői árren­dezés keretében módosulnak az export-import árrések, bizomá­nyi díjkulcsok, továbbá oz ár­képzésre vonatkozó előírások. A gazdaságossáq követelmé­nye érvényesül a fejlesztési te­vékenységet érintő új szabá­lyokban is. Mivel az erőket kon­centrálni szükséqes a hatéko­nyabb termelési szerkezet ki- fejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatások körét. Meg­említendő a fejlesztési tevé­kenység — o szabályozó rend­szer módosításának fő vonalá­ba vágó — új eleme: azok a di­namikusan fejlődő vállalatok, amelyek jövedelmező beruhá­zásba fogtak, fognak, de nem rendelkeznek elég pénzzel eh­hez — kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt o vállalatnak visszai kell majd fizetnie, köny- nyítéssel, hiszen adózás előtti nyereségéből hosszabb időn át törleszthet. A további fonto­sabb változások: a nem terme­lő beruházások január elsejétől csak akkor minősíthetők nagy- beruházásnak, ha értékük meg­haladja az 500 millió forintot. A vállalati beruházásokat, fej­lesztéseket szigorú normatív szabályok és o hitelképesség határozza meg. Egyébként nö­vekszik a hitelek szerepre a fej­lesztési tervek valóra váltásá­ban, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően o hiteíkritériumok alopja a jövedelmezőség. Új vonás továbbá, hogy csökken a hitelkeretek ágazatközi meg­határozottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmények köre, mértéke. A hitel teljes összegén belül növekszik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat ará­nya. Fontos szabály: kizárólag állami támogotóssal nem finan­szírozható vállalati beruházás. Sorozatunkban vázlatosan át­tekintettük az 1980. január 1-én életbe lépő új szabályozó rend­szer főbb változásokat hozó el­veit rendelkezéseit Mint lát­tuk — ezek világos gazdoság- politikai eszközrendszert alkot­nak, igazodva azokhoz a fel­adatokhoz, amelyek népgozda- ságunk előtt állnak a VI. ötéves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékeztetünk: igen értékes eredmény, hogy 1981- ben, a VI. ötéves terv indulása­kor már a kipróbált, begyako­rolt szabályozó rendszer segít­ségével folytathatjuk a gazda­sági munkát. De az is kivilág­lik a szabályozás megújítását eredményező szándékból, hogy a gazdaság egész területén a minőségi követelmények, a ha­tékonyság egységes követelmé­nyeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyze­tünk javulását, az egyensúlyi igények jobb kielégítését. Most olyan időszak követke­zik, amelyben napi gondok, fel­adatok a jövő feladványával együtt jelentkeznek. Amikor meg kell teremteni az „itt és most”, valamint a jövő érdeké­ben végrehajtandó cselekvés harmóniáját, s amikor az át­menet zavartolanságához nem csupán pillanatnyi érdekek fű­ződnek. Aligha vonható kétség­be — nem könnyű időszak ez, kiváltképpen nem a vállalatok számára. Ezért is van fokozott szükség és egyetértés abban: oz új szabályozó rendszer ak­kor váltja be igazán a hozzá fűzött reményeket, s újítja meg sikeresen gazdálkodásunkat, ha A pb-gázpalack lekerült a hiánycikkek listájáról Lekerült a hiánycikkek listá­járól a pb-gázpalack. Az alu- míniumárugyárban 120 millió forintot fordítottak a palack­gyártás rekonstrukciójára. A legfontosabb eredmény: a ko­rábbi sok hónapos, éves vára­kozási idő máris lényegesen lerövidült, sőt sok városban azonnal megvásárolhatók a háztartási pb-palackök. Az alumíniumárugyárban a palackgyártás valamennyi tech­nológiai folyamatát moderni­zálták, új automata gépsorokat állítottak munkába. Az idén több mint 300 ezer darabot készítenek a különböző típu­sokból, a legtöbbet a 11 kilo­grammos palackból szállítják a belkereskedelemnek. Újdon­ságuk a 22 kilogrammos pa­lack, amely a lakások, kisebb üdülők melegvíz-ellátását biz­tosíthatja — ezekből néhány tízezret készítenek 1980-ban. Kielégítik a kempingpalack- igényeket is. A hazai igények kielégítése mellett a vállalat már export­ra is szállít, mintegy 50 ezer gázpalackot. mindent megteszünk — fent és lent egyaránt — értő alkalma­zására, befogadására. Nem hisszük azt, hogy önmagától ,,csodát fog művelni" — de tud­juk, hogy olyan eszköz, amely alkalmas céljaink megvalósítá­sára. Igen, arra van szükség, hogy az új szabályozók életbe lépte­tését ne jogszabályok formális „hatályba helyezésének" te­kintsük, hanem milliók közre­működését kívánó közügyünk­nek. Matkó István — Vége — Kereskedelmi megállapodás a Szovjetunióval Az új esztendő első, jelen­tős külkereskedelmi megállapo­dását írták alá hétfőn a Che- molrmpe* Külkereskedelmi Vál­lalat székházában. A vállalat egyik legnagyobb szovjet part­nerével, a moszkvai Szojuz- promexporttal kötött szerződést az 1980-ra szóló műtrágya és műtrágya-alapanyag szállítás­ról. Ennek értéke 71 millió ru­bel. A most megkötött megál­lapodás értelmében a Szovjet­unió az idén olyan mennyi­ségben szállít Magyarországra nyersfoszfátot, káliumműtrágyát, nitrogénműtrágyát, foszformű­trágyát és ammóniumfoszfátot, amellyel mintegy 60 százalék­ban elégíthetik ki mezőgazda­ságunk műtrágya- és műtrágya­iparunk alapanyagigényét. A baranyai cigányok hét százaléka él már csak telepen Javuló életkörülmények A cigánylakosság helyzeté­nek javítása és társadalmi be­illeszkedésének elősegítése ér­dekében tett központi és helyi intézkedéseknek évről évre szebb a gyümölcse. Baranya eredményei országos szinten is figyelemre méltók. Mi az, amire feltétlenül fi­gyelnünk kell? Visegrády Ta­más, a Baranya megyei Tanács cigányügyi titkárának válasza egyértelmű: a telepfelszámolá­sok. Érdemes a statisztika mö­gé nézni: 1969-ben a baranyai cigányok 25 százaléka élt a vá- lyogviskós-putris telepeken, szám szerint 74 telepen. Tavaly — tíz esztendő múltán — már csak 19 telepről beszélt a sta­Az ístenkütí nyugdífasklub Változatos programok, mozgalmas rendezvények Néhány héttel ezelőtt ko­csonyával teli tányérokkal rak­ták meg a művelődési ház asz­talait. A nyugdíjasklub vala­mennyi tagját meghívták a kö­zös vacsorára. A nagy meny- nyiségű kocsonyahús beszerzé­sét a népfront körzeti bizott­ságának titkára kapta feladat­ként. A tisztítását, darabolá­sát, megfőzését a Gó/er há­zaspár vállalta. A klub né­hány tagja segített nekik. A tányérokat, evőeszközöket pe­dig összeadták. Gyakoriak az ilyen közös va­csorák az Istenkúti Nevelési Központ nyugdíjasklubjábon. Főztek már töltött káposztát, körömpörköltet, de ugyanígy közösen készítik a minden ta­lálkozó alkalmával asztalra ke­rülő pogácsát, hagymás zsíros­kenyeret. Minden vasárnap ösz- szejönnek. Ha nincs szerve­zett program, akkor is eljön­nek egy kis tereferére. Ked­denként is találkoznak. Igaz, ilyenkor csak a pávakör tag­jai, akik a többieknél valami­vel jobban szeretnek énekelni. Nemcsak kedvtelésből dalol­nak: készülnek a soron követ­kező ünnepékre, melyeken mindig műsort adnak. Számos fellépés van már hátuk mö­gött. Legtöbbször a Nevelési Központ tanulóival együtt sze­repelnek. Velük együtt szoktak megemlékezni április 4-ről, au­gusztus 20-ról, november 7-ről. Ezeket az ünnepségeket a he­lyi lakóterületi pártalapszerve- zettel, a körzeti népfrontbi­zottsággal és a Nevelési Köz­ponttal együtt rendezik és meghívják q környék valameny- nyi lakóját. Az itt élő lakossággal ter­mészetesen nemcsak az ün­nepségeken találkoznak. Es­ténként vagy hétvégeken is bekopogtatnak a nap közben dolgozó családokhoz, hogy hí­rül vigyék és kérjék, véradás lesz a jövő héten, jó lenne, ha eljönnének. „Egy kis társa­dalmi munka kellene az ut­cák rendbetételére, szomba­ton ráérnének?”, „külpolitikái előadás és eqy diavetítéses élménybeszámoló lesz vasár­nap este, szívesen látjuk ma­gukat”. Ezekkel a szívélyes, személyes meghívásokkal segí­tik a pártalapszervezet, a Nép­front és a Vöröskereszt mun­káját. Klubjuknak jónéhány tagja párttag, sokan a Nép­front, mások a Vöröskereszt aktívái. Négy évvel ezelőtt a párt­alapszervezet, a Népfront, a Vöröskereszt és a Nevelési Központ alapította a nyugdí­jasklubot. Ketten-ketten végig­járták a 'környéken élő nyug­díjasokat, megkérdezve, hogy eljárnának-e egy ilyen klub­ba. Húszán kezdtek ... Ma már nehéz lenne megmonda­ni, hogy mi csábította aztán közéjük g többieket: a sok kö­zös találkozó, a Duna-'kanya- ri, budapesti, harkányi, sziget­vári, siklósi kirándulások, vagy az egymással való törődés. Ma már 140-en vannak. Nagy ré­szük egyedül él. Talán ők érzik leginkább, mit jelent: hogy nem múlik el nap úgy, hogy valaki rájuk ne nyitná az ajtót, hogy mindig van valaki, aki elkíséri őket orvoshoz, hogy többen össze- állva, gyorsan behordják a té­lire való tüzelőt. Mert az egyik legszébb és legfontosabb fel­adatuknak az egymással való törődést tartják a klub tag­jai. A Kismester házaspárhosz- szú ideig mindig együtt járta klubba. A férj ma már ágy­hoz kötött beteg, de a fele­ségét mindig elküldi a rendez­vényekre, vasárnapi beszélge­tésekre. Szívesen teszi, hiszen tudja, hogy hazafelé menet a feleségével együtt jónéhány klubtag is betér hozzá, hogy beszélgessenek vele. Hét közben is gyakran meglátogatják. Szin­te minden nap elmegy valaki Scheiter Andrásékhoz is. Két fiukat temették el ebben az évben — nagy a bánat a ház­ban ... Azokról a társaikról sem fe­ledkeznek meg, akik szociális otthonban élnek. Név szerint sorolják, kik hol vannak, mikor voltak náluk utoljára. Közülük néhánynak pont az ő kezde­ményezésükre intéződött a szo­ciális otthoni elhelyezése. Azo­kat a szomszédokat is számon tartják, akik kórházban van­nak. Egymás közt beosztják, hogy ki mikor látogatja őket. Amikor hazajönnek, gondos­kodnak róluk, segítenek nekik, hogy minél előbb teljesen fel­gyógyuljanak, és újból eljár­hassanak a klub programjai­ra, részt vehessenek a közös kirándulásokon. Ez utóbbiakra mindig elkíséri őket Bánó Jánosné, aki egész­ségügyi dolgozó. A klub tag­jai kérték meg erre az egész­ségügyi felügyeletre, és ő szí­vesen vállalta. A férjével együtt egyébként is sokat segít a kör­nyék idősebbjeinek, akik vi­szonzásként tiszteletbeli klub­tagoknak választották őket. A férj testvére kisebb gyerme­kének a klub tagjai rendeztek névadót. A nagyobb kislány pedig rendszeresen szerepel — szaval, énekel — a klub ren­dezvényein. Ugyancsak mindig szívesen látják a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola tanárait, hallgatóit, akik készségesen odták a klubnak az autóbu­szukat, illetve számos beszá­molót, kultúrműsort rendeztek a nyugdíjasklubnak. Aznap, amikor a klub né­hány tagjával találkoztunk, ter­mészetesen az is szóba ke­rült, hogy mi a legközelebbi heti programjuk: — Holnap néhányon jogi ta­nácsadásra megyünk — vála­szolta Károly Imréné, a klub titkára. Meghívást kaptunk a HNF Pécs városi Bizottsága nő­bizottságától egy egészségügyi előadásra, oda is sökan el­megyünk. A hét második felé­re terveztük a harkányi kirán. dulást. Néhányon összejövünk és a rendes buszjárattal le­megyünk fürdeni. Kedden pá­vakor, vasárnap délután pedig itt találkozunk megint a klub­ban. Hazafelé indulnak. A műve­lődési ház kapujában még egy kicsit álldogálnak, beszélget­nek, aztán két nagy csoport­ra válnak. A társaság egyik része a dombnak felfelé indul, a többiek lefelé, a Magyar- ürögi út irányába. Szorosan egymás mögötti sorokban, né- gyen-öten egymásba karolva lépegetnek, mint egykor régen vasárnap este falun. T. É. tisztika, s a cigánynépesség 7 százaléka — szám szerint 1720 fő — élt e mostoha körül­mények között. Ez akkor szem­beötlően kiemelkedő eredmény, ha tudjuk, hogy országosan a cigányok több mint 30 szá­zaléka él telepen. Természete­sen a telepi életforma felszá­molása még nem jelenti azt, hogy ugrásszerűen megjavul­tak a cigányok lakáskörülmé­nyei, Beköltözve a falvakba, többnyire hasonló gondokkal küszködnek: sok gyerek, népes család, egy-két szobába bezsú­folva. Csak a lakások 40 szá­zaléka jó, a többin van még komfortosítani való. De már ez is óriási pozitívum, ha a ko­rábbi éveket nézzük. Foglalkoztatottság terén is sikerült előbbre lépni. Ma már a munkaképes korú cigány férfiak 88—90 százaléka dolgo­zik — ez hozzávetőlegesen az országos arány is —, de me­gyénkben több az állandó mun­kaviszonyban állók aránya. A járások között igen eltérő a kép: a mohácsi járásban pél­dául a cigányférfiak 94 szá­zaléka, a nők 75 százaléka dolgozik, a szigetvári járásban pedig 89, illetve 51 százalékról beszélhetünk. Ebben része van a munkalehetőségeknek. A ci­gányok többsége segédmun­kás. S ebben döntő tényező az iskolázottság. Mint azt Viseg­rády Tamás említette: a cigá­nyok 73 százaléka (!) nem vég­zi el még ma sem az általános iskola 8 osztályát Kézenfekvő tehát a következtetés: ilyen helyzetben a cigányok töredé­ke jut csak el a szakmunkás­bizonyítványig. Éppen ezért a jövő esztendők legfőbb megyei feladata az iskolázás kérdése. A baranyai örömök között — talán először kellett volna em­líteni — szerepel egy cigány­aktíva hálózat megszervezése. Segítségével értük el megyénk­ben, hogy a cigányok minden eddiginél nagyobb mértékben kapcsolódtak be a közéletbe; a közélet frontján is a saját felemelkedésük segítése érde­kében tesznek a legtöbbet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a különböző tanácsi bizottságok­ban egyre több a cigány szár­mazású, nemcsak azt, hoqy ta­nácstagi szerepet is vállalnak és el is látják azt, hanem azt is, hogy nevesített funkción és beosztáson kívül is tényked­nek. Mindent egybevetve: a ba­ranyai cigányok számára is sokat hozott 1979. Javultak élet- körülményeik, egyre többen kapták meg a felemelkedéshez szükséges lehetőséget — anya­gi fronton is. Építési kölcsönök, szociális segélyek, egyéb támo­gatások — például tanulmányi ösztöndíjak — formájában. Lassan már úgy néz ki — mint azt Visegrády Tamás fogal­mazta —, hogy minőségében mésféle gondokkal kell me­gyénkben szembenézni, mintáz ország más pontján A megyei előrelépés azt is jelenti, hogy a megyei cigánypolitika tar­talmi elemei mások — mások lesznek —, mint az országban. S ez — feltétlenül jó. Kozma Ferenc Fotópályázat Szülőföldünk — Dunántúl címmel országos fotópályázatot hirdet a Dombóvári városi Mű­velődési Központ és Könyvtár. A pályázók március 15-ig olyan fekete-fehér és színes fo­tókat küldhetnek, amelyek a Dunántúl természeti, társadal­mi, építészeti, gazdasági, kul­turális fejlődését hitelesen áb­rázolják. A pályázatra kiállítás­ra kész, egy szerzőtől legfel­jebb tíz kép küldhető; a soro­zat egy képnek számit, s egy sorozatban öt felvételnél nem lehet több. A zsűri által leg­jobbnak Ítélt alkotásokat ki­állításon bemutatják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom