Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-08 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 7. szám 1980. január 8., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A beszámoló taggyűlések után TASZSZ-nyilatkozat Válasz James Carter január 4-i televíziós beszédére Moszkva James Carter amerikai elnök január 4-i televíziós beszédével kapcsolatosan a TASZSZ hirügynökséget felhatalmazták az aláb­biak közlésére. Komoly próbára teszi a gépkocsivezetőket a sűrű hóesés (Tudósítás a 2. oldalon) Líppo országos első A legújabb tudományos eredményeket hasznosítják A hatékonyság nem üzemméret függvénye M egyénkben is a párt­tagság figyelme ezek­ben a napokban már a kongresszusi irány­elveket megvitató és az új ve­zetőségeket választó alapszer­vezeti taggyűlések felé irányul. Mégis érdemes visszatekinteni a közelmúltban befejeződött beszámoló taggyűlések tapasz­talataira. Érdemes azért, mert sok olyan kérdésre irányították rá a figyelmet, melyek haszno­sítása az elkövetkezendő idők pártmunkájában nagy jelentő­séggel bír. Ezt figyelembe vé­ve vitatta meg e taggyűlések megyei tapasztalatait legutóbbi ülésén az MSZMP Baranya megyei vb-a. Az összegző értékelés a vég­rehajtó bizottság részéről igen pozitív: o beszámoló taggyű­lések előkészítése és meg­szervezése a megyénkben a Központi Bizottság erre vonat­kozó határozata alapján tör­tént. A taggyűléseket megelő­ző beszélgetések, pártcsoport- értekezletek megfelelő tarta­lommal jól segítették a be­számoló taggyűlések előkészí­tését. A vezetőségek beszámo­lói o pártmunka minden fon­tos kérdését felölelték, azok­ban általában kiemelkedő he­lyet kapott a párt gazdaság- szervező munkájának, a gaz­dálkodás helyzetének és so­ron lévő feladatainak elemzése. Nagy jelentőséggel bír, hogy a taggyűlések általában őszin­te, kritikus, jó politikai légkör­ben zajlottak le. A párttagok személyes részvétele és aktivi­tása az átlagosnál nagyobb volt. Jó hatást váltott ki, hogy az irányító pártszervezetek a taggyűlések résztvevőit tájékoz­tatták arról, hogyan minősítik a pártszervezet tevékenységét, milyen feladatokat jelölnek meg a pártmunka továbbfej­lesztése érdekében. E minősíté­sek nagy többségét a pártta­gok elfogadták, azokkal egyet­értettek. A beszámoló taggyűléseken széles körű vitákban minősítet­ték a szocialista munkaverseny fejlődését, további kibontakoz­tatásának lehetőségeit, értékel­ték saját munkaterületeiken a minőségi, a hatékonyabb ter­melés követelményeit, sok szó esett a munka- és üzemszer­vezés, a munkafegyelem meg­javításának szükségességéről. A taggyűlés vitáiban jelentős hangot kapott annak megfo­galmazása, hogy o termelési feladatok elvégzése szoros összefüggésben van a dolgo­zók érdekeltté tételével, ezért helyesléssel fogadták azt az elvet, hogy mind következete­sebben érvényt kell szerezni a differenciált bérezés elvének. A gazdaságpolitikai szemlélet po­zitív fejlődését igazolja, hogy a párttagok a helyi feladatok­ról, gondokról az országos Hétfőn délután Moszkvába érkezett a Francia Kommu­nista Párt küldöttsége Georges Marchais-nak, a párt főtitká­rának vezetésével. Az SZKP Központi Bizottságának meghí­vására érkezett küldöttség tag­jai között van Maxime Gre- metz, a párt Politikai Bizott­ságának tagja, valamint az FKP több más vezetője. A re­pülőtéren a delegációt Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politi­helyzettel összefüggésben, ar­ról helyes képet alakítva szól­tak, javaslataik, például a gazdaságos termelés fejleszté­se, az exporttervek teljesítése, az import anyagokkal való ta­karékosság kérdéseiben a nép­gazdaság előtt álló általános feladatokhoz kapcsolódtak. A taggyűléseken sok szó esett a tagkönyvcsere tapasz­talatairól, a legtöbb helyen megállapították, hogy azok a javaslatok, melyek a pártta­gokkal való elbeszélgetések so­rán fogalmazódtak meg, nagy többségében megvalósultak, eredményesen járultak hozzá a pártélet fejlesztéséhez, a párt- demokrácia erősítéséhez, a pártcsoportok munkájának ja­vulásához. Olyan következtetést vontak le, hogy a pártmunká­ban, a pártéletben indokolt a párttagok felé a követelmé­nyeket fokozni. Ebben nagy szerepe van a pártmegbízatá­soknak. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a párttagok rendelkezzenek ilyen megbíza­tásokkal, azok teljesítéséről a vezetőségek, a pártcsoportok rendszeresen számoltassák be őket. Fontos tanulság, hogy a ve­zetőségek kollektív munkája a pártélet fejlődésének jelentős előmozdítójává vált, A veze­tőségek a beszámoltatási idő­szakban sokirányúan fejlesztet­ték munkamódszereiket, terveik, feladataik megfogalmazásánál figyelembe vették a tagság ja­vaslatait. Folyamatos volt a pártépítés, a fiatal párttagok nevelését kiemelt feladatnak tekintették. A párt és a tö­megek kapcsolatainak szélesí­tése és erősítése érdekében nagy figyelmet fordítottak az alapszervezetek, a tömegszer­vezetek és mozgalmak párt­irányítására, munkájuk segíté­sére. Egyre több párttag a ve­zetőségektől kapott megbízatá­sa alapján segíti tevékenysé­güket, melyre a jövőben is nagy figyelmet kívánnak fordí­tani. M egállapíthatjuk, hogy a beszámoló taggyűlések megyénkben is ered­ményesen hozzájárul­tak a párt vezető szerepének növeléséhez, a párttagság ak­tivitásának fokozásához, a kommunisták egységének erősí­téséhez, a párton belüli de­mokratizmus szélesítéséhez. A most folyó vezetőségvál osztó taggyűlések után az új pártve­zetőségek munkaprogramjaik kidolgozásában feltétlenül tá­maszkodhatnak az elhangzott javaslatokra, figyelembe kell venniök a kritikai észrevétele­ket, az irányító pártszervek ál­tal megfogalmazott minősíté­seket, hogy maradéktalanul megfeleljenek a tagság elvárá­sainak, M. E. kai Bizottságának tagja és Bo­risz Ponomarjov, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Központi Bizottság titkárai és más sze­mélyiségek köszöntötték. Az FKP küldöttsége megbe­szélést folytat az SZKP delegá­ciójával az időszerű nemzet­közi kérdésekről, beleértve a közel- és közép-keleti helyze­tet, valamint a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről, a két párt kapcsolatairól is. A Szovjetunióban csakúgy, mint sok más országban az Egyesült Államok elnökének ez a nyilatkozata figyelmet keltett. A beszéd nagy részét frázisok és a „hidegháború” szelleme hatották át. A benne foglalt politikai értékelések és az ame­rikai kormánynak nemzetközi téren előirányzott gyakorlati lé­pései kiegyensúlyozatlanságuk­kal tűnnek ki, valamint azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a béke, a nemzetközi enyhülés, a szovjet—amerikai kapcsola­tok konstruktív fejlődése alap­vető, hosszútávú érdekeit. Ez a beszéd semmiképp sem egyez­tethető össze azzal a felelős­séggel, amellyel az Egyesült Államok, mint nagyhatalom tar­tozik az általános béke fenn­tartásáért, a népek biztonsá­gának és az államok közötti kölcsönösen előnyös, békés együttműködés kiszélesítésének szavatolásáért. Az Egyesült Államok elnöké­nek beszéde azon amerikai kö­rök szenvedélyét szítja fel, amelyeknek már régóta nin­csen ínyükre az enyhülés poli­tikája. Egyáltalán nem olyan személy beszédére emlékeztet, aki az Egyesült Államokban a legmagasabb állami tisztet töl­ti be, inkább olyanéra, aki je­lölt erre a tisztségre, és aki választási harc újabb forduló­jába kezd bele. A választási jelleg, o soviniszta körökhöz való szólás — az egészből ítél­ve — nem jelentéktelen súlyt kapott az elnök beszédében. A beszéd konkrét tartalma és az amerikai kormánynak a szovjet—amerikai kapcsolatok terén beielentett lépései nem értékelhetők másként, mint a béke érdekeivel ellentétes lé­pések. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai kormányzat feje a be­széd fő ürügyéül választotta azokat az eseményeket, ame­lyek az utóbbi időben az Af­ganisztáni Demokratikus Köz­társaságban mentek végbe. Minden felelős, józanul gon­dolkodó politikus tudja, hogy csakis az afgán népnek — és senki másnak — van joga meghatározni saját belső fej­lődésének útját és azt, hogy miként fejlessze kapcsolatait más országokkal. Az amerikai kormány azonban más véle­ményen van. Mint az elnök nyi­latkozatából kitűnt, megpróbál­ja kétségbe vonni az afgán népnek ezt a jogát, megpró­bál durván beavatkozni Afga­nisztán belügyeibe. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett afga­nisztáni kérdésnek az Egyesült Államok által kezdeményezett napirendre tűzése a Biztonsági Tanácsban, ami törvénytelen és (Folytatás az 5. oldalon) Indira Gandhi választási győzelme Szinte teljesen bizonyos, hogy elsöprő győzelmet aratott Indira Gandhi és pártja az indiai általános választások második for­dulójában. A legutóbbi részered­mény szerint a vasárnap befejeződött szavazáson az Indiai Nemzeti Kongresz- szus (i) az alsóház 77 mandátumát szerezte meg, míg a fő vetélytársa, a Dzsanata Párt csak hét képviselőt küldhet a kép­viselőházba. A volt ügyve­zető miniszterelnök, Csa- ran Szingh is csak csekély többséggel tudta meg­szerezni parlamenti helyét A vasárnapi fordulóban a többi párt mindössze 1—2 mandátumra tett szert. Ed­dig 104 választókerületből érkeztek be az eredmé­nyek, s a végső összesítés csak hétfő este vagy kedd reggel várható. A MÉM Statisztikai és Gazda­ságelemző Központja évek óta számítógéppel dolgozza fel és adja közzé a tárca összes gazdálkodó egységére vonatko­zó legfontosabb adatokat, s ezt meg is küldi a vállalatoknak. Tekintve, hogy a STAG EK a ter­melési érték nagysága szerint rangsorolt, mindez alkalmas volt arra, hogy az üzemnagy­ságnak jelentőségénél na­gyobb szerepet tulajdonítsanak. A rangsor így nem mindig esett egybe a gazdálkodás eredmé­nyességével. Ezért keltett feltűnést a STAGEK legújabb közleménye, amelyben az ország negyven élvonalbeli gazdaságának sor­rendjét teszi közzé a mező­gazdasági termelés 1978. évi színvonala alapján. Ezúttal másra kértek választ a számí­tógéptől; arra, hogy rangsorol­ja a tsz-eket, állami gazdasá­gokat az egy hektár termőterü­letre jutó mezőgazdasági ter­melés, az egy dolgozóra jutó vállalati eredmény, illetve a 100 forint lekötött eszközre ju­tó vállalati eredmény alapján. A három hatékonysági mutató aggregált sorrendjében orszá­gos első a lippói Béke Őre Tsz, második a nádudvari Vörös Csillag Tsz, harmodik a Dal- mandi Állami Gazdaság. (Csak érdekességképp említjük meg, hogy a Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát a hetedik, s Ba­ranya megyéből Lippót kivéve egyetlen nagyüzem sincs benn az első negyvenben.) Lehetséges, hogy újra kell értékelnünk az üzemméret sze­repét a hatékony gazdálkodás­ban? Erre utal az a tény, hogy 20 000 hektáros nagyüzemeket is megelőzve, az ország egyik legkisebb, 1850 hektáros ter­melőszövetkezete került az első helyre a területi és élőmunka­termelékenység, az eszközhaté­konyság és a költségszint, illet­ve jövedelmezőségi ráta alaku­lásában. Lippón a mezőgazdasági ter­melés bruttó értéke hektáron­ként 59 100 forint, az egy dol­gozóra jutó vállalati eredmény 67 800 forint, a 100 forint lekö­tött eszközre jutó nvereséa 17,4 forint, összehasonlítva Bábol­nával, ahol ez utóbbi 8 forint, vagy az Agárdi Mezőgazdasá­gi Kombináttal, ahol 5,5 fo­rint. Hogy érték el ezt az ered­ményt? Tettük fel a kérdést tegnap a lippói tsz vezetőinek, akik nem tudván a STAGEK felméréséről, maguk lepődtek meg a legjobban az országos első helyen. — Tény, hogy kevés és olcsó eszközt kötünk le a termelés­hez. Mi még Dutra traktorok­kal dolgozunk. Van tíz olyan traktorunk, amely nullára amor­tizálódott, de mivel karbantart­juk, még megbízhatóan dol­goznak. Ezeket mojd T—150-es szovjet traktorokkal cseréljük le. A 60 mázsás búza- és a 70-80 mázsás kukoricatermést NDK kombájnokkal takarítjuk be. Alapelvünk, hogy nem veszünk drága nyugati gépet. A KGST- országokban gyártott gépekre tipizálódunk. Egyetlen nyugati cukorrépa-gépsorunk van, azt is „kéz alól” vettük, kissé hasz­náltan a görcsönyi tsz-től, ahol a répatermélést felszámolták. A bogádmindszenti tsz-től most vettünk használtan egy forró­(Folytatás a 2. oldalon) FKP-küldöttseg érkezett Moszkvába A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat készíti légi fényképek alapján a Kis-Balaton rendezéséhez szükséges tervezési alaptérképeket Fotó: Gregorics

Next

/
Oldalképek
Tartalom