Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-07 / 6. szám

■:#kétezren «S^olt: «r; itiefeg iplen Színes mellény és steppelt boleró Megkezdődött az es­télyi ruhák előjegyzése a farsangi bólokro a Jel­mezkészítő és Kölcsönző Vállalat pécsi szalonjá­ban. Az új év első nap­jaiban érkezett szállítmány modelljei közül a francia anyagból készült mintás lurex alkalmi ruhák érde­melnek említést. A mélyen dekoltált, vagy kombiné- pántos ruhákhoz steppelt boleró tartozik. A férfiak szmokingot viselnek majd a bálökon, színes — borvö­rös és kék — mellény­nyel. Tél Harkányban Egyelőre nem emelik a fürdőben a szolgáltatások árát A tavalyi statisztikát ismer­ve elmondható, hogy a harká­nyi fürdő változatlanul hallat­lan nagy népszerűségnek ör­vend a hazai és a külföldi vendégek körében egyaránt. Az elmúlt esztendőben mint­egy 1,8 millióan keresték fel a világszerte híres gyógyfür­dőbe lyet. Az elmúlt hónapokban fel­röppent a hír, 'hogy emelik o belépőjegyek és a fürdőben lé­vő szolgáltatások árát. Har­kány szerelmeseinek nyugod­tan leírhatom, hogy erre egye­lőre nem 'kerül sor, így vál­tozatlan áron élvezhetik a ven­dégek a termálvíz gyógyító ha­tását és a több mint tíz féle szolgáltatást. Január első napjaiban is so­kan mentek Harkányba kipi­henni a karácsonyi és szilvesz­teri fáradalmakat. Naponta át­lagbon kétezren ültek be ideig, óráig a két téliesített meden­cébe. Mint HeingI János für­dőmester elmondta, a közön­ség nagyon jó, rendetlenke­dőket csak nagy ritkán vesz észre, ami annál is figyelem­reméltóbb, mert lévén téli szün­idő, nagyon sok a fiatal. — Néhány éve történt, hogy egy idős bácsi, annak elle­nére, hogy az orvosok meg­tiltották neki a harkányi für­dést, bement a melegvízbe. A szíve nem bírta ... Akik nem veszik tudomásul az orvosak tanácsait, saját maguk életét veszélyeztetik. Hiába, nem min­den ember szervezete viseli el ezt a meleg vizet. Czall Istvánná Budapestről jött. Éppen a téli fürdő pihe­nőjében törülközik. — Rendszeresen lejárunk Harkányba, nemcsak a fürdő, hanem a gyönyörű boranyai táj miatt is. Egyébként na­gyon szépen sikerült a téli für­dő bővítése, csak az emberek jobban vigyáznának a rendre. Nézzen körül! A papírzsebken­dőtől, az almacsutkáig min­dent megtalál. Pedig most nem régen takarítottak ... A fürdő szolgálatában lévő pénztárosától is sokan érdek­lődtek az elmúlt év végén a jegyek árváltozásáról. — Az az igazság, hogy nem sokolják a vendégek az árain­kat, sőt akad olyan szolgál­tatásunk, például a pihenőágy díja, melyet kimondottan ol­csónak tartanak, — mondja Lóth Józsefné. — Melyik a legnépszerűbb szolgáltatásuk? — A masszázs. A kondicio­náló termet is sokan felke­resik, de ma eddig csak hot jegyet adtom el. A masszírozó helységben Pécsi Sándor rriasszőr egy ju­goszláv honpolgárt „gyúr”. — Vannak visszajáró ven­dégeim, de akad olyan is, akit egy masszírozás után többet nem láttam. Nem mindenki bírja, pedig én csak olyan erősen masszírozok, amit vé­leményem szerint az egyének izomzata elbír. A vendég közben 'hasára for­dul. Pécsi Sándor keze gyors tempóban siklik a szappanos háton. Néhány perc és a fér­fi elégedetten tápászkodik fel az ágyról. Mehet a vízbe. A 40 Celsius fokos gyógy­vízbe. Roszprim Nándor Újdonságok Simontornyáról Bunda, bunda Irhaszerű velúr és bárányprém Az előző esztendeinél csak­nem ezerrel több, ezerötszáz női bundát készítettek tavaly a Simonytornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalatnál, több­ségében nyugat- és észak-eu­rópai — NSZK-beli, norvég és svéd megrendelésre. Különösen külföldön van kereslete a Qualifix elnevezésű női bun­dáknak, az irhaszerű velúr qualifix-kobátok pedig bel­földre készülnek elsősorban. A divatossá vált és jó meleg, többféle színű női és férfi szőr- mesapkókból húszezret varrtak hazai szükségletre, az utóbbi években korszerűsített simon- tornyai üzemben, részben rö­vid, részben hosszú szőrű vál­tozatban. Azonkívül ötezer juh- bundát készítettek rövid és hosszú kivitelben, különféle színekben a hazai gépkocsive­zetőknek télire. A vállalat a Hortobágyi Állami Gazdaság­gal együttműködik a juhbőrök felhasználásában. A szőrmekabátokat többféle színváltozatú, hosszú szőrű, úgy­nevezett ráckabárány-gallérral díszítik. A nyugati cégeknek az általuk küldött pézsma-, nut­ria-. mókus- és más vad bőrök­ből egyrészt kabátokat, más­részt pedig kiszabható bőrtáb- lákot készítenek bérmunkában. A simontornyai üzemben há­romszázezernél több sportlab­dát is gyártottak az óévben, ezekből kétszázezer volt a kész labda, a többi kiszabott gar­nitúra, neves világcégek, az Adidas és a Derby Stor cég megrendelésére. Ballabás László Gyógynövény­mentés Híres és nagyon ritka ha­zai gyógynövényünk, a kál- mos iránt az utóbbi időben rendkívül nagy az érdeklő­dés Nyugat-Európában: ki­vonatát aromákba, likőrök­be, konyakokba keverik ízesítőül. Ipari célú fel- használása mellett a gyó­gyászati alkalmazása is mind jelentősebb, hiszen drogja az étvágyat javítja, a vért tisztítja, az elmét frissíti és erősítő hatású. A középkori magyar orvosi könyvekben „úri esszencia” néven írják le egyik recept­jét. A szigorúan védett nö­vény legnagyobb magyar- országi termőhelye a bara­nyai Dráva mentén húzó­dik, kisebb nagyságú a kis- balatoni, de az már rég­óta védett. Gyógynövény­gyűjtők nem kereshetik fel, ohogy a cun-szaporcai nemzetközileg is védett tá­jat. Er utóbbin található a legnagyobb kiterjedésű Dráva menti kálmos ter­mőrész. A gyökerét gyűjtik, ami mélyen az iszapban lelhető, a haldokló Dróva- ágak ingoványábon. Ami­kor kiszedik, csak három­négy év múlva fejlődik ki, lesz ismét gyűjtésre alkal­mas. Már majdnem teljesen kimerültek a baranyai gyűjtőterületek. A somogyi Dráva mentén alig terem. Alig másfél év alatt néhány pécsi, pellérdi kis­kertben bebizonyosodott, hogy a pellérdi mocsárban, az elhagyott, betemetődő halastavakban még él, hi­szen a talaj- és klímaviszo­nyok majdnem ugyanazok, mint a Dráva közelében. Az itt kialakított kiskertek zöme ősszel és télen vízben áll: a magas talajvízszint fontos lételeme a kálmos- nak. Ezen az őszön a hártáji- kiskerti kísérletek kedvező tapasztalatai után az Or­szágos Herbária Vállalat több mint 20 000 forintos beruházást realizált a pé­csi lőtéri dombok mögötti elhalt halastó partján. Ka­rácsonyig, egy hónap alatt a drávacsehi Ó-Dráva-me- derből 140 mázsa földlab­dás kálmos-gyökeret tele­pítettek át több mint ezer négyszögölre. Ha tavaszra mind megered, ebből két hektáron telepíthetnek to­vább. Hasonló mentési akciót indítanok a mecseki teafű megóvására is, ez a ritka gyógynövényünk szintén ki­pusztulóban, elsősorban Komló körül és a Mecsek- tetőn. Idén magot fognak és jövőre a Mecsekbéli kiskertekben elvetik. Ez a növény hazánkban csak ehelyütt nyílik, nagyon sze­retik évszázadok óta, de már tíz éve, hogy a Herbá­ria egy kilót sem tud fel­vásárolni. Ml olcsóbb, ml drágább? Mától új árucímkék Jelentősen csökkent a szövetek és a ruházati cikkek ára A Mecsek Áruházban vagyok szombaton délután, zárás után. Az illatszerosztály egyik pultja mellett beszélgetek Máltesics Imre igazgatóval, aki elmond­ja, hogy jól haladnak az át­árazással. Egyes osztályokon már az elmúlt héten végeztek a munkával, másutt még dol­goznak. Az árváltozásra időben felkészültek, a ma reggeli nyi­tás zavartalan lesz, a kiraka­tokban is az új árak szerepel­nek. A tegnopi sajtóban megje­lent közlemény csak százaléko­kat közöl, a konkrét árakat ma ismerhetjük meg. Néhány jel­legzetes árucikk régi és új ára felől érdeklődöm az osztályve­zetőktől. Gorái Zoltánná, az illatszer­osztály vezetője: — Az árváltozás teljes jelen­legi készletünk 50-60 százalé­kát érinti. Néhány ezek közül: az Adria habfürdőkészítmény 70 helyett 55, a fürdősókristály 41 helyett 35, a Pitralon borot­vaszesz 31,40 helyett 23, a Me­linda sampon 29,50 helyett 22, a kamillás sampon 16,70 helyett 10, a rúzs 18 helyett 16, a pú­der 38 helyett 24,70 forintba ke­rül. Olcsóbb lett a fogkrém és a kölni, a pipereszappanok ára pedig változatlan. És ami drá­gább: a Barbon borotvakrém 7,50 helyett 11,10-be, a Figaró 7 helyett 9,80-ba kerül. Néhány példa a fotóanyagok közül: a sötétkamratöltésű kisfilmnek 13,40 helyett 16.20, a kazettás­nak 22 helyett 23, a 100-as cso­magolású levelezőlap-méretű fotópapírnak 91,50 helyett 114 forint az ára. Juhász József ruházati osz­tályvezető: — A textilruházati termékek, szövetek, férfiöltönyök és füg- qönyök ára jelentősen csök­kent Néhány példa: a Lunár fantázianevű öltöny óra 1930- ról 1430-ra, a Lasing 2370-ről 1460-ra, az Ind re 2700-ról 1900-ro, a Triton 2400-ról 1470­re, a Blondel 2600-ról 1550 fo­rintra mérséklődött. Férfinad- rógárak: 750 helyett 509, 730 helyett 504, 790 helyett 513, 930 helyett 544 forint Olcsóbbak lettek a női jersey ruhák is. Kosztümórak: 1200 forint he­lyett 765, 1420 helyett 951, 910 helyett 655 forint. A fésűs'gyap­jú és gyapjú típusú szövetek — korábbinál jóval alacsonyabb — árai: az Adonisz 444 forint helyett 239, az Adria 512 he­lyett 361, a Walvex 507 helyett 311 forintba kerül. A sort még sokáig lehetne folytatni, de néz­zük inkább a függönyöket. A 300 cm szélességű függöny ára 140 forintról 102-re, a 108 fo­rintosé 80-ra, a 111 forintosé 72,20-ra csökkent. A csökkenés minden függönyszélességnél je­lentős. Fűlöp Ferenc műszaki osz­tályvezető : — A Modul Sztár 12 típusú tv olcsóbb lett, 6700 forint he­lyett 5800 forintba kerül. Az Uranus 7800 helyett 7700, a Modul Sztár 24-es 8300 helyett 7900, a színes Munkácsy Color 26 000 helyett 25100 forint. Az autórádiók is olcsóbbak lettek, az 1270 forintos 1110, az URH-s 1880 forintos 1790 forintba ke­rül. Emelkedett a belföldi gyárt­mányú, két- és háromcsillagos hűtőszekrények óra. A HB 160- as kétcsillagos 5170 Forint he­lyett 5760, a HB háromcsillagos 5580 forint helyett 6330 forint­ba kerül. A Hajdú 303-as típu­sú mosógép óra 1870 forintról 1800 forintra, a Minimaté 12 150 forintról 13 700 forintra váltó, zott. Az edények ára emelke­dett, egyes rádiók viszont ol­csóbbak lettek, így a Promé- teusz sztereó-rádió 9000 forint helyett 7850 forintba kerül. — Mindent persze lehetetlen felsorolni — mondja Máltesics Imre igazgató. Hétfőtől viszont már az új árakon árusítjuk cik­keinket. B. K. Elégtelen Rágós a gasztrofol, üre­ges a párizsi, rossz a szek­szárdiak kenyere, lepereg a címke a román csipkeiz konzervről... íme, az el­múlt év utolsó hónapjá­nak minőségi kifogásaiból. Ezúttal is a Megyei Élel­miszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet gyorsje­lentésében tallóztunk. A minőség őrei a DÉL- KER mohácsi importraktá­rában jártak, s megállapí­tották, a román csipkeiz konzervekről szobahőmér­sékleten egytől egyig le­pergett az eredeti román cimke. A DÉLKER figyel­mét felhívták a hiányos­ság megszüntetésére. Ugyanakkor örömmel álla­pították meg, a Sziget­vári Konzervgyár termékei­nél nem kísért többé a cimkelepergés, a gyár im­port ragasztóanyagot hasz­nál fel. Az intézet ellenőrei ösz- szehasonlitották a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat és a Kaposvári Húskombinát termékeinek minőségét Mindkét vállalat készítmé­nyeit összetételileg általá­ban megfelelőnek találták, ízre viszont a kaposvári gyártmányok bizonyultak jobbnak. A pécsi vágóhí­don visszatérő gond a pá­rizsi üregessége és a fő- ző-füstölők karbantartásá­nak elhanyagolásából származó felületi szinhibák, főleg a vörösáruknál — párizsi, virsli. Felszólítá­sunkra a főző-füstölőket megtisztították. A korábbi évekhez ké­pest viszonyítva tavaly erő­sen romlott a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat gasztrofol ételeinek minő­sége. A mintául vett téte­lekből minden harmadikat kifogásolniuk kellett, tisz­tatömeghiány miatt, to­vábbá, mert híg, levessze­rű volt a mártás, rágós, inas a hús. Az áremelés hatására egyébként is erő­sen csökkent a gasztrofol ételek iránti kereslet, amit csak fokoz a minőség rom­lása. Az intézet felhívta a nyersanyag- és gyártásközi ellenőrzés bevezetésére, ja­vasolta a belső minőségel­lenőrzés kiszélesítését, ha­tékonyabbá tételét. A fi­gyelmeztetések mellett fe­gyelmik kiosztására is ja­vaslatot tettek. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a szekszárdiak. Kenyérgyárukban rekonst­rukció folyik, emiatt a vá­ros sütőipari termékekkel való ellátását a környező üzemek biztosítják. De ho­gyan?! Csapnivaló minő ségben — állapította meg a pécsi intézet és a me­gyei tanács közös ellenőr­zése során. Délelőtt friss kenyér nem kapható Szek- szárdon, az előző napi ke­nyerek minőségét pedig erősen rontotta a szállítás. Sok erősen benyomódott, lapos kenyeret találtak a boltokban. Az ellenőrzés tapasztalatairól természe­tesen tájékoztatták a Tol na megyei Sütőipari Vál lalat igazgatóját, felhívva figyelmét a hiányosságok mielőbbi kiküszöbölésére, a szállítás jobb megszervezé­sére. A tárolás és a szál­lítás körülményei javítása mellett persze lehetne a mostaninál még jobb ke­nyereket sütni. {-mz-J

Next

/
Oldalképek
Tartalom