Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-06 / 5. szám
DN HÉTVÉGE 10. MŰSORAJÁNLAT 1980. JANUÁR 6. Táncjáték-feldolgozásban a Salome A Pécsi Balett az idei évad második felében több ünnepi bemutatóban emlékezik meg fennállásának 20 éves időszakáról és megalakulásukról. Első ünnepi műsorukban eredeti bemutatót láthatunk január 11- én este: a Salome című táncjátékot. A mű a Salome-történet új és egyéni hangvételű feldolgozása. Nem azonos Oscar Wilde azonos című prózai művével, amelynek tánc-színpadi feldolgozását 1978 nyarán a Pécsi Nyári Színház műsorában mutattak be. A mostani bemutató írója Sárospataky István, aki nagy sikerű Dóra című drámájával a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában lépett először színpadi szerzőként a közönség elé. Ezt követte a Táncpestis, most pedig a Salome szövege a harmadik Pécsett bemutatásra kerülő műve. A táncjáték zenéjét Petro- v/cs Emil, koreográfiáját Eok Imre alkotta. A főbb szerepeket Bretus Mária (Salome), Uhrik Dóra (Heródiás), Eck Imre (Heródes), Hetényi János (Jochanán) táncolják; Gabius, római katona: Vállai Péter. A további szerepekben ugyancsak a Pécsi Balett tagjait láthatjuk. Szolgálók: Horváth Irén, Kovács Zsuzsanna, Baráth Ildikó; római katonák: Majoros István, Gombosi László, Tolnai Gábor. Petravics Emil zenéjét Barth István (fuvola), Tamás János (trombita), Pach- mayer Ilona (hárfa), és Háry Balázs (ütő) játssza el. A díszleteket és a jelmezeket Eck Imre tervezte; asszisztens: Végvári Zsuzsa, a maszkokat Léka László készítette. Gallovits Attila 1963-ban végzett oz Állami Balettintézetben. Ezt követően két évadon át a Szegedi Nemzeti Színháznál táncolt, 1965- től a Pécsi Balett tagja. Tehetsége és felkészültsége révén vehetett részt 1966-ban (a Pécsi Balett színeiben) a várnai táncversenyen, ahol a 4. helyezést szerezte meg. 1968-ban magántáncossá nevezték ki. Derűs, kiegyensúlyozott egyéniségéből fakadóan pályája egyenetlenségeit nagyobb törések nélkül tudta áthidalni. Ugráskészségét „macska-puhaságának" jellemzik a szakemberek. Könnyed, elegáns mozgásával hívta magára a figyelmet már korai éveiben is. Rendkívül sok karakterszerepet táncolt. Egyéni humora külön színfoltot jelez az együttesben. Ez a tulajdonsága emberi magatartására, tehát az életben is jellemző. Ö is művészházasságot kötött, felesége: Labancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. Gallovits Attila nem sokkal a Pécsi Baletthez való szerződése után, 1966-ban, a fiatal koreográfusok estjén vonta magára először a közönség figyelmét: Vivaldi Ballo con- certante, Ránki Cirkusz és Gon- da János Székek című zeneművére bemutatott balettprodukciókban. Később a Csárdajelenetben táncolta el Harangozó Gyula jó három évtizeddel korábbi nagy szerepét. A Magyar babák című Weiner-produkció- ban nyújtotta egyik legbrillián- sabb alakítását. További fontosabb szerepeit a Társaság, az Egyszer volt..., a Faust-szim- fónia, a Két arckép, a Kulcslyukak és a Tavaszünnep című produkciókban táncolta el. Mindig vidám személyisége emberi magatartását és művészi karakterét egyaránt átszövi. Herda János Gallovits Attila évfolyamtársaként végzett, s ő is Szegedről szerződött Pécsre, 1965- ben. 1968-tól magántáncos. Befelé forduló, zárkózott egyéniség, pontosan ellentéte Gallo- vitsnak. Ebből következik, hogy balettművészként önmagát emésztve alkotó táncosnak ismerik. Problémázó alkatából adódóan nehéz, fáradságos úton jut el szerepeinek végső formájához. Ideális táncos alkat, karcsú, vékony, ugyanakkor rendkívül erős teherbírású; mozgásában, állóképességében egyaránt igen szívós. Sokan irigylik alkata miatt, hiszen súlyfölösleg-gondokkol soha nem kellett küszködnie. Ma- gántáncosi kinevezése után általában lírai és karakterszerepeket táncolt. Első jelentős bemutatkozása a Hódolat Bartók Bélának című műsor mindhárom produkciójában (A fából faragott királyfi; Concerto; A csodálatos mandarin), akik látták, azoknak ma is emlékezetes. Szerepelt a Ballo concertante című Vivaldi-produkcióban, s ő táncolta a Pokoljárás egyik legfontosabb epizódszerepét. Majd szerepet kapott A veronai szerelmesek mártiriumában is. Legnagyobb feladatát Alberto Alonso koreográfiájában, a Car- men-szv/tben, a mű férfi főszerepében táncolta emlékezetesen. Szerepelt később az Egyszer volt..., ó H-moll szvit, a Tavaszünnep című produkciókban is. Jelenlétét évek folyamán megnövekedett repertoái- ja teszi fontossá és nélkülözhetetlenné az együttesben. Feltűnően gyorsan tanul; tóncmű- vészi pályafutása során számos beugrással mentett meg előadásokat. Kuli Ferenc 1970-ben szerződött a Pécsi Baletthez. Pályája rendhagyó módon indult. Korábban ugyanis Szegedre való szerződése nem hozta meg számára a művészi kiteljesedés lehetőségét. Az idő tájt behívták a haza szolgálatára!, s azt követően csaknem két év kihagyással került a Pécsi Baletthez. Itt másodszor indult el a táncművészi pályán, most már töretlenül. 1973-ban viszonylag rövid időn belül már magántáncos lett. Elhivatott, lelkes táncművész, rendkívüli szorgalommal és akarattal. Művészi arculatát két meghatározó vonás jellemzi: lírai alkata és különleges egyéni humora, amellyel apró szituációkat is ösztönös módon, egyéni humorának villanásaival old meg. Korán feltűnt mind a szakemberek, mind a közönség előtt virtuóz ugrás- és forgáskészsége, ami alkalmassá tette különböző főszerepek megoldására is. Zarnóczai Gizella férje. Lajtha Kötelékek című táncjátékában kiugró teljesítményt nyújtott, még 1971-ben. Majd Alonso Metropolisában Handel Edittel táncolta a darab fiatal emberpárját. Ezután a Társaságban szerepelt és az Egyszer volt... királyfiját táncolta el kiemelkedő sikerrel Pa- ronai Magdolna partnereként További fontosabb szerepeit a Balettek fehérben című Mahler- est két darabjában, majd a felújított Változatok egy találkozásra című táncjáték férfi főszerepében táncolta el. Szép teljesítményt nyújtott a H-moll szv/fben, a Kulcslyukakban, a Rekviemben, az öt etűdben. Jelenleg lábsérülése gátolja munkáját, de az együttes valameny- nyi tagja nagyon bizakodik, hogy a következő bemutatón már tudása és képességei teljes birtokában szerepelhet. Három Beethoven-mű egy estén Vezényel: Hirsch Bence Ránki Dezső Japánból érkezik Egy estén három Beethoven- mű. — Tiszteletreméltó feladat, amit most Hirsch Bence, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere vállalt, a Pécsi Filharmonikus Zenekarral. Ma délelőtt fél tizenegykor a Liszt-teremben és holnap, hétfőn este fél nyolckor a színházban Beethoven: III. Leonóra-nyitánya, G-dúr zongoraversenye és II. (D-dúr) szimfóniája hangzik fel, Ránki Dezső Kossuth-díjas zongora- művész közreműködésével. Nagy koncert várható tehát, s ennek egyik tényezője, hogy Pécsre jön a jelenlegi fiatal magyar zongorista nemzedék egyik legnagyobb egyénisége. A hangverseny dirigense az elmúlt héten már rendszeresen próbált a zenekarral. Hirsch Bence Pesten Sugár Rezsőtől tanult zeneszerzést, Olaszországban, Sienában, az Acca- demia Chigiana keretében rendezett karmesterkurzuson pedig Hermann Scherchen volt a mestere. Szegeden Vaszy Viktor zenei igazgatósága alatt dolgozott, majd 1967-ben elszerződött Bécsbe és négy évig a Wiener Eis-revü karmestereként dirigálta végig a világot. A Pécsi Nemzeti Színháznak 1971 óta karmestere és Beethovennel többször találkozott a dobogón, vagy a színházban. Vezényelte a Fideliót és Beetho- ven-szimfóniák részleteit, ifjúsági koncerteken. Hang versenyelőzetes-képpen Hirsch Bence mondja: Ha a karmester a próbákon főként szavakkal magyarázza meg a zenei gondolatot, azt hiszem, igen rossz légkörű, legalábbis száraz próbák keletkeznek olyankor. A vonókezelésről avagy egy-két szavas zenei kifejezéstől eltekintve aligha lehet szóbeli instrukciókat adni. — Mégis: szavakkal mit mond a három Beethoven-mű előtt? — Nagyon megtisztelő, hogy most Ránki Dezsővel is együtt léphetek dobogóra. Amikor Hirsch Bence megtudtam, hogy Beethovent zongorázik s én dirigálok, továbbá két másik zeneművet kell választanom az estre, gondban voltam. Hiszen nagyon régen szeretnék Csajkovszkijt előadni, vagy hasonló világú zeneművet. Végül mégis Beethoven mellett döntöttem, mivel ő azon néhány zeneszerzőik közé tartozik, akinek műveiből nagyszerű estét lehet vezényelni. Máskülönben Ránki Dezső japáni hangversenykörút befejeztével érkezik Pécsre, erre a valóban sokat ígérő két koncertre. A mikrofon előtt: Eck Imre Kik jutottak az úttörő-riporter- őrsök vetélkedőjének döntőjébe? ÖTTÖL HATIG. (Hétfőn, 17.00) A műsor szerkesztő riportere, Kovács Imre mondja: — Új évfolyamába lépő esti hangos újságunk hagyományaihoz illően ezúttal is munkáskörnyezetben kezdi az esztendőt, meglátogatva az év első hetében egy bőrgyári kollektívát. A továbbiakban az esztendő első hetében határőrnek bevonult fiatalokkal beszélgetünk, jegyzetünkben pedig arról szólunk, hogy januárban tartják a munkásőralakulatok évzáró-évnyitó egységgyűléseiket. Jubileumra készül a Pécsi Balett. Milyen gondolatok foglalkoztatják az alapítót, Eck Imrét? Ezt rögzíti hangszalagra Rezes Zsuzsa. A sporttudósító orról szól, hogy most már nem jövőre, hanem idén lesz az olimpia. Állandó rovataink is buékot mondanak, mármint az eszperantó-sarok és a horgászok ötperce. Kedden 17.15-kor Rezes Zsuzsa folytatja PÁLYAVÁLASZ- TAS-PÁLYAIRÁNYITÁS című sorozatát. Ezúttal a megyei pályaválasztási ankét tapasztalatait elemzi a műsor. A PÉCSI ELŐADÓMŰVÉSZEK közül kedden Szabadíts Judit énekel, Bo- dó Árpád zongorázik. A szerda esti aktuális magazin, ITT A PRÓZAI STÚDIÓ! — ITT A ZENEI STÚDIÓ I címmel jelentkezik és dr. Nádor Tamás szerkesztésében ismerteti a januári jeles napokat, szól a lakosság érdekében tevékenykedő Patyolat szolgáltatásairól, valamint a Zsolnay gyárból kikerülő építészeti kerámia felhasználásáról. A dél-dunántúli megyék úttörőelnökségei és a Pécsi Stúdió által CERUZA ÉS MIKROFON címmel meghirdetett úttö- rőriporter-vetélkedőre több mint 20 őrs nevezett be. Az előzetes selejtezők után minden megyéből 3—3 csapat már be is mutatkozott a rádióhallgatónak, akiktől kereken 3600 szavazat érkezett. A CERUZA ÉS MIKROFON döntője előtti utolsó adásban, pénteken 17.15-kor a legtöbb szavazatot kapott őrsök műsoraiból idéz fel néhány pillanatot Görgényi Zoltán és ismerteti a gyermeknapkor élő adásban zajló döntő feladatait. Dráva menti szövőnőkkel beszélget a hétfői szerb-horvát adásban Brankovics György. Az építők téli munkájának nehézségeiről és az építőipar idei feladatairól szól Vass Béla szerdán elhangzó riportja. Csütörtökön a jugoszláv színészek Nehéz mo már alapanyagot találni a babakészítéshez, Vöő Györgyné hercegszántói házá- %ban mégis egymást érik a szebbnél szebb sokác és magyar babák. Mindegyik olyan, mint egy mosoly — mondja Frankovics György riporter, s a néző biztosan egyetért vele. Van persze a január 9-i Nas ekranban ennél „keményebb" anyag is: vadászaton járt a forgatócsoport a drávafoki vadásztársaságnál. Ez a Nas ek- ran egyébként első a maga nemében: már nem az Unser Bildschirmmel együtt láthatják a nézők. Nőtt a műsoridő, önállóvá vált a két nemzetiségi nyelvű műsor. — Olyan ez a föld, mint valamikor a paradicsom volt. Ma is az, s még inkább az lesz, ha akarjuk — mondja dr. Fehér Sándor dunafalvi orvos Mohács-szigetről. Valóban az-e? Ennek jártak utána a pécsi tévések — Gombár János szerkesztő-riporter és Er■ dőss Pál rendező - László Lajos pécsi Író forgatókönyve alapján. Jonuár 11-én 18 óra 5 perckor sugározzák o Busók íöldjén című alkotásukat. Sorokban IFJÚSÁGI HÁZ Január 7-én a Magyar Avantgarde Múzeum kiállítása. Január 12-én 18—22 óráig Bőczin László diszkóműsora. KOMLÓ Január 10—28-ig a Május 1. Művelődési Ház kiállítótermében Dél-Dunántúl építészete címmel kiállítás tekinthető meg. Megnyitó 10-én 17 órakor. A kiállítás naponta 16—19 ára között tart nyitva. vendégszereplése alkalmával Slavica Jukics színésznővel készített riportot közvetítik. Baranya és Schwerin sokoldalú kapcsolatairól szól Gráf Vilmos hétfői német nyelvű riportja. Hóffmann Antal szerdai összeállításában arról érdeklődött, mit várnak a fiatalok az 1980-as esztendőtől? Január 13-án 12 óra 35 perckor a Mecseki Ércbánya Vállalat koncert fúvószenekara szerepel a képernyőn. A kamera nemcsak a Mecsek Áruház előtti koncertjükre, hanem lahti vendégszereplésükre is elkísérte a zenekart. Kocsis Imre kiállítása A Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárának kiállítása nyílik meg január 6-án 11 órakor a Pécsi Galéria Színház téri kiállítótermében. Megnyitja Dévényi István művészettörténész, a Nemzeti Galéria munkatársa. A kiállítás február 10-ig tekinthető meg, naponta 10—18 óra között (kedd szünnap). Teleuizío
