Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-06 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 5. szám 1980. január 6., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A kongresszusi irányelvek vitájához Szo//</qr/tás Kambodzsával Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Ünnepi egységgyűlést tartott tegnap a Mecseki Szénbányák Vál­lalat Steinmetz Miklós nevét viselő munkásőr egysége. Képünkön: az ünnepi egységgyűlés résztvevői. (Tudósítás a 2. oldalon) (Szokolai felv.) lói telelnek a vetések Baranyában Ä z év első napjainak leg­kiemelkedőbb hazai po­litikai eseménye a párt XII. kongresszusa irányelveinek vitája. A Központi Bizottság nogy vonalakban ebben ösz- szegzi az elmúlt öt esztendő munkáját, a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásáról, az ország fejlődéséről, a párt­ról és a mozgalom helyzetéről készített áttekintést. Beható vizsgálat alapján elemzi a je­lenlegi helyzet sajátosságait, a szocialista építőmunka belső és külső feltételeit és ennek alap­ján vázolja az elkövetkező esz­tendők tennivalóira vonatkozó elképzeléseit. Felelősségteljes szerep hárul a párt kongresszusára, amikor ezekben a kérdésekben dönteni fog. Ennek mély átérzése kész­teti a Központi Bizottságot ar­ra, hogy megossza gondját az egész párttal, sőt a szélesebb politikai közvéleménnyel. Ezért bocsátjo az irányelveket vitára; nagy érdeklődéssel figyeli a különböző hozzászólásokat, vé­leményeket, javaslatokat. A po­litika ilyen alakításának, for­málásának, demokratizmusá­nak már hagyományai vannak pártunkban. Többek között en­nek is jelentős szerepe van ab­ban, hogy az MSZMP politiká­jának fő irányvonala már több mint húsz esztendeje töréstől és ingadozásoktól mentes és nagy alkalmazkodási készséget tanúsít a megváltozott körül­ményekhez. Ez a széles körű esz­mecsere, ami a párt konqresz- szusait megelőzi, kiváló lehető­ség arra, hoqy minél pontosab­ban érzékeltesse a társadalmi élet valóságos folyamatait, mozaástendenciáit. a munkás- osztály és minden társadalmi, réteq tényleges viszonyait, tu­dati, hangulati állapotát. Az irányelvek nyilvánosságra hozatala és vitája ily módon túlmutot a politikai bizalom je­gyein, olyan szükséqszerűséqet fejez ki, amely jelentős mérték­ben hozzóiárul a nolitika *"^0- mányos megalapozottságához, és -biztosítékom nvúit a nagvobb tévedések elkerüléséhez. Ezért o most kibontakozó eszmecse­réknek, a kongresszusi irányel­vek vitáiénak a módszer olda­láról nézve is naay politikai jelentősége van. Mint annyi minden más politikai akció si­kere. hatékonvsáaa nem bízható a soontán véletlen szeszélvére úqv ennél az eszmecserénél sem hagyatkozhatunk valamiféle ösztönös érdeklődésre. A vita eredménvessége nagymértékben függ annak szervezettséqétől, irányítottsáqótól, az irányelvek­ben deklarált politikai gondo­latok sokoldalú prooaqandáiá- tól. a különféle lényegesebb társadalmi jelenségekkel való szembesítéstől. A pártszervezetek áltolóban ebben a szellemben tervezik és szervezik munkájukat. Az év el­ső heteiben politikai munkájuk középpontjába a kongresszusi irányelvek vitáját állították. Gondoskodnak orról, hoqy a Központi Bizottsáq dokumentu­ma a párttagság legszélesebb köréhez eljusson és minden ér­deklődő számára hozzáférhető legyen. Az irányelvek vitájának egyik nagyon lényeges szempontja, hogy felszínre hozza azokat a politikai tapasztalatokat, ame­lyeket az élet helyileg produkál és szembesítse azokat a doku­mentum megállapításaival. Eb­ben elsősorban a pártszervezet vezetőségének kell élenjárnia. Ezt viszonylag megkönnyíti szá­mukra az a körülmény, hogy az elmúlt évek folyamán szinte minden lényeges területen vé­geztek beható önvizsgálatot. Ezeknek tapasztalatai rendel­kezésre állnak, csak megfelelő rendezést, összegzést igényel­nek. Megfelelő alap és hozzá­járulás lehet ez o taggyűlési vita bevezető előadásához is. A vitában való részvétel, a tapasztalatok feltárása és a ja­vaslatok elmondása minden párttagnak szervezeti szabály­zatban biztosított joga és egy­szersmind kötelessége. Ezen keresztül érvényesül a politika kialakításában való részvétele. A pártszervezetnek ezzel kap­csolatban az a feladata, hogy maximálisan biztosítsa a de­mokratikus, pártszerű vitához szükséges légkört, közszellemet. Pártunkban az összes alapvető marxista-leninista elvek tekin­tetében teljes az egység. Erről az alapról kiindulva nincs olyan kérdés, amelyről ne lehetne vi­tázni. Mód és lehetőség van arra, hogy mindenki kifejtse véleményét, hangot adjon egyet­értésének, problémáinak vagy kételyeinek. Az irányelvek tézi­sei nem határozati jellegű do­kumentum, vitatézisek és nem kötelező érvényű állásfoglalá­sok. A hozzászólásoknak ez a fajta fogadtatása és megítélése nem jelenti azt, hogy szó nélkül hagyjunk olyan véleményeket, amelyekkel nem értünk, vagy nyilvánvalóan szélsőségei miatt nem érthetünk eqyet. A demok­ratizmus nemcsak o vélemények szobád kifejtésének lehetőségét ielenti hanem époúqy hozzá­tartozik a vita szabadsága is, az eqvet nem értésnek, a véle­ményeltérésnek pártszerű, ér­vekkel alátámasztott kifejtése. n vita akkor éri el igazi céliát, ho gondolatai teljes mértékben eljut­nak a konqresszus fórumához. Eqy forradalmi párt számára so­ha sem lehet a vita1 öncél, ha­nem úqv tekinti, mint a legop­timálisabb cselekvési formák kimunkálásának eszközét. Naqy politikai felelősséq hárul párt- szervezeteinkre óbban, hoqy minden véleményt, észrevételt, javaslatot továbbítsanak úgy és abban a formában, ahogyan azok első kézben meqfoqalma- zódtok. Méq akkor is íqy kell el­járniuk ha egyik-másik számuk­ra nem tetsző, nem szimpatikus. Hoav mit kell és mit nem kell továbbítaniuk, az fel sem ve­tődhet kérdésként. Közöttük bizonyára lesz több olvan. ami­ben helyilea kell intézkedniük, azonban erről szóló ielzések is tartalmazhatnak általános érvé­nyű következtetésekre alkalmat adó tapasztalatokat. Az irányelvek tartalmas vitá­jának mindenekelőtt az a poli­tikai ielentőséqe. hoqy seqítsé- aével a kongresszus pontosab­ban ielölheti mea o következő évek teendőit, jobb meqoldások sorát tárhatja fel, meqalapo- zottabbó teszi döntéseit, és mindez noav hozzájárulás elő­rehaladásunkhoz a szocialista építés útján. Egy éve új fejezet kezdődött Kambodzsa történelmében. A dicső múltú, ősi kultúrájú, s az elmúlt évtizedekben igen nagy megpróbáltatásokat átélt kam­bodzsai nép felszabadult egy iszonyú népelnyomó terrorrezsim uralma alól. Azóta — viszonylag rövid idő alatt — a kambodzsai nép történelmi jelentőségű vál­tozásokat hajtott végre hazá­jában. Az angkor templomok orszá­gának lakói igen sokat szen­vedtek a francia gyarmatosítók igája alatt. A Vietnam elleni agresszió idején az amerikai imperializmus a háború tűzcsó- váját átvitte Kambodzsába is. Az országra idegen érdekeket szolgáló zsoldos rendszereket kényszerítettek. A Lon-Nol-klikk 1975-ös bukása után megerő­södtek a remények, hogy Viet­nammal és Laosszal együtt Kambodzsa is a béke, a társa­dalmi haladás útjára lép. Ezek a remények sajnos nem valósultak meg. A Polt-Pot, Jenq-Sary-csoport a pekingi reakciós körök segítségével ret­tenetes népirtást hajtott végre. A népirtó rendszer ellen fel­kelt o nép és a Heng Samrin vezette egységfront irányítása alatt ismét felszabadította ha­záját. Ehhez önzetlen segítséget nyújtott a Vietnami Szocialista Köztársaság, mely az igaz ügyért, a létért harcoló kam­bodzsai nép mellé állt. A Béke-világtanács 1980. ja­Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár háromnapos iráni útjának befejeztével péntek este vissza­érkezett New Yorkba. Visszaér- keztével tartott sajtóértekezle­tén bejelentette, hogy már el is készítette a látogatásáról szóló beszámolót és azt a Biztonsági Tanács feltehetően hétfőn ösz- szeülő fóruma elé terjeszti. A főtitkár hozzáfűzte, a Bizton­sági Tanácstól függ, hogy a to­vábbiakban milyen úton kíván haladni az iráni—amerikai vál­ság ügyében. A főtitkár sajtó- értekezletén megjegyezte, hogy a válság „jóval súlyosabb, mint sokan gondolnák”. Elmondotta őzt is, hogy visszaérkezése után azonnal felkereste Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, „mi­vel az Egyesült Államok a vál­ság által érintett másik fél”. Iráni tapasztalatairól szólva hangoztatta, hogy Szadegh Ghotbzadeh igen segítőkész­nek mutatkozott, majd hasznos­nak minősítette a Forradalmi Tanács tagjaival való találko­zását. * A Teheráni Rádió szerint Panama értesítette Iránt, hogy hajlandó megvizsgálni Reza Pahlavi volt iráni sah kiadatá­sát. Az iráni külügyminiszté­rium szóvivője a teheráni rádió által közvetített nyilatkozatában közölte, hogy a panamai kor­mány hivatalosan válaszolt a nuár 7-ét a kambodzsai néppel vállalt nemzetközi szolidaritás napjának nyilvánította és állás- foglalásában szolidaritási ak­ciók kezdeményezésére hívta fel a világ békeszerető erőit. Az Országos Béketanács és o Magyar Szolidaritási Bizott­ság kifejezve a magyar nép testvéri érzéseit, csatiokozva a Béke-világtanács felhívásához, teljes mértékben támogatja a kambodzsai nép hősi küzdel­mét. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az egy éve végbe­ment történelmi jelentőségű fordulat nyomán Vietnammal és Laosszal szoros egységben Kambodzsa népe sikeresen ha­lad előre a néphatolom meg­szilárdítása, az életfeltételek ál­landó javítósp útján. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kam­bodzsai nemzeti egységfront zászlaja alatt a forradalmi ta­nács vezetésével újjáépítik ha­zájukat. Igazságos, a szocializ­musért folyó, Délkelet-Ázsia és a világ békéjét szolgáló küzdel­mükben a jövőben is számíthat­nak a mogyar nép cselekvő szolidaritására. * Az évforduló alkalmából ipa­ri és mezőgazdasági üzemek­ben, egyetemeken, iskolákban is megemlékeztek az évforduló­ról, az Országos Béketanácshoz és a szolidaritási bizottsághoz küldött táviratokban, levelekben fejezték ki szolidaritásukat a kambodzsai néppel. megbuktatott sah kiadatási ké­relmére. Válaszában a pana­mai kormány kinyilvánította, hogy hajlandó megvizsgálni az ex-sah kiadatására vonatkozó kérelmet. Hótakaró borítja a földeket Baranya északi részén, a mos­tani hideg napokon különösen jót tesz ez az ősszel elvetett gabonának. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya még november­ben készített egy felmérést, amelynek alapján megállapí­tották, hogy a megyében a ve­tések mintegy 42 százaléka ki­mondottan jónak mondható, körülbelül ugyanennyi a köze­pes és csupán 10 százalék kö­rüli gyenge. Mostanra viszont a határszemlék alapján kedve­zőbb kép alakult ki, a novem­berben még közepes minősí­tést kapott vetések javultak, a gyengék nagy része pedig most legalább közepesnek mondha­tó. Ahol most is kimondottan gyenge, ott bizonyosra vehető, hogy nagyon későn fejezték be a vetést. Kiemelkedően jónak mond­ható a vetés a megye északi területein, ahol tegnap mi is gyors felmérést készítettünk az itt gazdálkodó üzemek szakem­bereivel, A gödrei termelőszövetkezet­ben november 7-re, tehát opti­mális időben fejezték be a ve­tést, jó minőségű volt a mag­ágy előkészítése is, ennek meg­felelően a 600 hektáros búza-, a 200 hektáros őszi árpa-, a 160 hektár őszi takarmány- és a 110 hektár repcevetés is nagyon jól kikelt, mostanra pedig jól be­álltak. Az őszi takarmány pél­dául annyira megerősödött, hogy a birkákkal meglegeltet­ték. A sásdi termelőszövetkezet­ben ugyancsak 10—15 centi- méteres hótakaró alatt a vetés, a gazdaság vezetői azonban tudják, hogy 1100 hektáros gabonavetésük jól megerősöd­ve telel a hó alatt. Tegnap ná­luk, a megye egyik legnagyobb libatermelő gazdasága az övék, a libák megkezdték a tojást, a jövő héten mér kelte­tőgépekbe is kerülnek. Újság még, hogy a január végi zár­számadásra készülve kielemez­ték az 1979. évi tejtermelést, 800 tehén átlagában jónak számító 4040 literes eredményt értek el. A mágocsi „Béke" termelő- szövetkezetben ugyancsak meg­látszik a vetéseken, hogy opti­mális időben, kitűnő magágy­előkészítéssel vetettek. Gyenge minőségű vetésük nincs, a ki­fagyástól nem tartanak. A Bikali Állami Gazdaság­ban már október 25-én végez­tek a vetéssel, amelynek volt ideje megerősödni, és most a hótakaró alatt itt is jó minősé­gű vetés pihen, a 900 hektár búza, a 100'hektár árpa nem okoz gondot a gazdaság ve­zetőinek. Kurt Waldheim iráni beszámolója L. J. Kilátás a mecseki siiesikló tetejéről Fotó: Körtvélyesi

Next

/
Oldalképek
Tartalom