Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-27 / 26. szám

1980. január 27., vasárnap Dunántúli napló 13 Elnökválasztás Iránban NAGYVILÁGBAN Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár, aki csütörtökön ér­kezett Szingapúrba, pénteken megbeszélést folytatott Li Kuan Ju miniszterelnökkel és más szingapúri vezető személyiségekkel. Kreis­ky tárgyalásai elsősorban gazdasági kérdésekre összpontosultak. Az osztrák kancellár főleg harmadik országok piacain történő együttműködésre igyekszik tárgyalópartnereit rávenni. Kreisky szombaton továbbutazott Manilába. Teherán Szinte teljesen bizonyos, hogy Abol Hasszán Baniszadr elsöprő győzelmet aratott az Iránban pénteken tartott el­nökválasztáson. ' A teheráni belügyminisztérium szombati közleménye szerint Baniszadr az ország csaknem valamennyi tartományában megszerezte a szavazatok hatvan—nyolcvan százalékát. Jelentősebb összetűzésről nem érkezett hír: a választó- polgárok — Khomeini felhívá­sának eleget téve — nyugod­tan és fegyelmezetten vettek részt az ország történetében első ízben megrendezett el­nökválasztáson. Kurdisztánban viszont — bár incidensek itt sem történtek — o kurd ve­zetők bojkottfelhívására a la­kosság figyelmen kívül hagyta a szavazást. A tartomány köz­pontjában, Szanandadzsban például alig néhány százan helyezték el voksaikat. Az el­nökválasztásról a végleges összesítés a jövő hét közepére várható. Baniszadr győzelmét megfi­gyelők elsősorban gazdasági felkészültségének — a most 46 éves politikus francia egyete­Moszkva Moszkvában közleményt ad­tak ki Andrej Gromiko szovjet és Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter e héten megtar­tott tárgyalásairól. Mint a közlemény leszöge­zi: a teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés légköré­ben megtartott tárgyalásokon megállapították, hogy a szov­jet—bolgár együttműködés gyümölcsözően fejlődik. Meg­erősítették a két ország törek­vését, hogy elősegítik a szo­cialista közösség megszilárdu­lását. A két miniszter rámutatott, hogy az imperialista erők, el­sősorban az amerikai imperia­lizmus hibájából a világban bonyolultabb lett a helyzet. Ezek a körök a fegyverkezési hajsza fokozására, a nemzet­közi szerződések és egyezmé­nyek durva megsértésére, a más országok bel ügyeibe való beavatkozásra, az enyhülés aláaknázására és a feszültség fokozására törekednek. A felek megerősítették, a O Miben áll a Carter-doktri- na lényege? Nem sok jó juthat eszünkbe, ha az újabbkori amerikai tör­ténelem valamelyik elnökének nevéhez fűződő doktrínák idé­ződnek fel. Ezek az elvek rend­szerint Washington katonai és katonapolitikai törekvéseit hir­dették meg o hidegháború, az egyoldalú előnyszerzés, a zsa­rolási próbálkozások és a: be­avatkozás jegyében. A Truman-elv közbelépést je­lentett a görög polgárháború­ban, amerikai támaszpontokat létesített a Földközi-tenger ke­leti medencéjében, s o NATO kialakításának előfutára volt. Az Eisenhowerdoktrína a közel- keleti beavatkozást, a Johnson- doktrína az amerikai tenge­részgyalogosok dominikai part­raszállását kívánta alátámasz­tani. Hírhedtté vált a Nixon-elv, amelyet a később levitézlett el­nök méq a vietnami háború ideién Guam szigetén hirdetett meg. Ez volt a próbálkozás a men szerezte közgazdasági diplomáját —, s széles körben népszerű rendelkezéseinek tu­lajdonítják. A gazdasági -és pénzügyminiszter eddigi tevé­kenységének középpontjában az államosítások és a földre­formmal kapcsolatos rendelke­zések álltak. Baniszadr péntek este, a Reuter tudósítójának adott nyilatkozatában megkö­szönte o választópolgárok bi­zalmát, és hangoztatta, hogy a szavazók „nagyfokú politikai érettségről tettek tanúbizony­ságot”. Leszögezte, hogy Irán­ban elsősorban o gazdaság helyreállítására és a gazda­sági függetlenség megteremté­sére kell törekedni. Hangoz­tatta, hogy az ország hű ma­rad el nem kötelezett politi­kájához, s tovább segíti a vi­lág elnyomott népeit, támogat­ni fogja a nemzeti felszabadí- tási mozgalmakat. Az Egyesült Államok az el­nökválasztástól azt reméli, hogy előmozdítja a túszok sza- badonbocsátását. Hírügynöksé­gek ezzel szemben rámutat­nak, hogy az elnök jogköre jórészt protokolláris, s a hata­lom gyakorlatilag Khomeini ajatollah és a forradalmi ta­nács kezében marad. Szovjetuniónak és Bulgáriának azt a szándékát, hogy más or­szágokkal együttesen küzdenek az enyhülésnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szelle­mében történő megvalósításá­ért. A Szovjetunió és Bulgária a fiatal, felszabadult államok biztonsága elleni nyílt kihí­vásnak minősíti az Egyesült Államoknak azt a szándékát, hogy -újabb nagy erőket hoz­nak Jetre Ázsiában, valamint a világ más térségeiben tör­ténő katonai beavatkozás cél­jára. A miniszterek elítélték az Iránnal kapcsolatos amerikai fenyegetést és zsarolást. A miniszterek országaik ne­vében szolidaritásukról biztosí­tották az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságot. Tá­mogatják azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket a köztársaság vezetői, az afgán nép fogana­tosítanak az ország nemzeti függetlensége és területi in­tegritása, az áprilisi forrada­lom vívmányai védelmében. „segédcsapatokkal” és a halot­tak bőrszínének megváltoztatá­sával. Vagyis az ázsiaiak har­coljanak az ázsiaiak ellen, ter­mészetesen amerikai célokért, amerikai fegyverekkel és kikép­zőkkel. Amikor ezen a héten az amerikai sajtó szinte teljes egyöntetűségael a Carterdokt- rína kifejezést használta, eleve nem lehetett túl sok biztatót várni. Az Egyesült Államokban íratlan politikai szabály, hogy az elnök, minden évben, ja­nuár utolsó dekádjában, hosz- szú jelentést terjeszt a kong­resszus elé az unió állapotáról, tehát az ország helyzetéről. Az első meglepetés az lehetett az idén, hogy a Carter-jelentés- ben szinte eltűntek a hazai gondok és csaknem kizárólag a külpolitikai problémák kerültek előtérbe. Lényegében új hang­súllyal: míg egy évvel ezelőtt a hivatalos 'Washington legalább szavakban hangoztatta a SALT, a fegyverkorlátozás, a szovjet— CsikAs-Nagy Béla hazaérkezett Moszkvábél Szombaton hazaérkezett Csi- kós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag, és Árhivataf elnöke, aki Nyikolaj Gluskov miniszternek, a Szovjetunió Ál­lami Árbizottsága elnökének meghívására Moszkvában a két hivatal közötti. további együttműködés módozatairól tárgyalt. Csikós-Nagy Béla részt vett a KGST anyagi-mű­szaki ellátási és együttműködé­si bizottság- 10. ülésén, ahol a magyar delegációt vezette. A tanácskozáson megvitatták a tagországok javaslatait az ener. gia- és fűtőanyag-takarékosság­ra, programot dolgoztak ki a tüzelőanyagokkal történő haté­konyabb gazdálkodásra és meg­határozták egy újonnan létesí­tendő nemzetközi ágazati, anyagi-műszaki ellátási együtt­működési tudományos informá­ciós rendszer irányelveit. ♦ + LIVERMORE: A csütörtöki San Francisco-i földmozgás nem­csak több száz személyt tett ott­hontalanná, hanem mint ké­sőbb felfedezték, károkat oko­zott a livermore-i Nukleáris Fegyverkutató Intézet berende­zéseiben is. Megrepedt egy 1100 hektoliteres, vizet és sugárveszé­lyes tritiumot tartalmazó, óriási tartály, de a veszély jelenték­telen. A kutatók közlése szerint megsérült a laboratórium Shiva elnevezésű lézerrendszere, mely kategóriájában a legnagyobb­nak számit a világon. + MIAMI: Megadta magát az a géprabló, aki az Egyesült Ál­lamok egyik Atlantából induló belföldi járatát Havannába térí­tette, mivel a túszul ejtett uta­sok megszöktek a gépről, amíg ő a pilótakabinban az Iránba utazásról alkudozott. Az FBI adatai szerint a néger férfi Samuel Ingram, 28 éves, és nem tagja a fekete muzulmánok el­nevezésű szervezetnek, mint ko­rábban állította. Atlantában szállt fel a Delta légitársaság 1116-os járctára úgy, hogy 0,25- ös kaliberű fegyverét csecsemő­korú gyermeke ruhái közé rej­tette. Ingramot ugyanis felesé­ge és két kislánya is elkísérte erre az útra. Az ötletet egyéb­ként egy képregényből merítette. + MADRID: Augustin Rodri­guez Sahagun spanyol hadügy­miniszter erélyes hangú nyilat­kozatban cáfolta azokat a hí­reszteléseket, anielyeket a Diario 16 című madridi napi­lap egyik kiadásában, egy meg­hiúsult katonai államcsíny- kísérletről közölt. cmerikai kapcsolatok kérdésé­nek fontosságát, e témakörök most az utolsó, nyolcadik hely­re kerültek a teendők listáján, s csupán néhány általános megállapításra szorítkoztak. A Carter-doktrína legfonto­sabb összetevőit viszont a fegy­verkezési verseny újabb túl haj­tása, a lehetséges amerikai katonai beavatkozás eszközei­nek (flották, gyorshadtest, tá­maszpontok stb.) rohamléptek­kel történő kiépítése a válság- térségekben, különösképpen a Perzsa-öbölben való fenyegető­zés jelentik. Természetesen új­ra előkerült a kínai kártya, s ennek jegyében szavazta meg a kongresszus az elnöki előter­jesztést, hogy biztosítsák Kíná­nak a legnagyobb kedvezmény elvét. (Ami önmagábon nem adhatna okot bírálatra, hiszen egy diszkriminatív megkülön­böztetés leépítéséről van szó, csakhogy ebben az esetben nyílt szovietellenes éllel történt, s hangsúlyozottan elvetették a szovjet—amerikai kereskedelem akadályainak feloldását.) Mind­ehhez a nagyszabású lélektani hadviselés párosul az olimpiai boikott felhívásoktól az Aero­flot menetrendszerű járatainak zavarásán át eqészen az Ermi- tázs műkincseiből tervezett amerikai kiállítás lemondásáig. Sok minden kavarog ma az + CHILE: Az El Teniente-i rézbánya tízezer munkása lé­pett sztrájkba péntek óta, bér- követeléseinek alátámasztására. A teleptermelés a múlt szom­bat óta gyakorlatilag teljesen leállt, miután a személyzet egy része nem fogadta el a vezető­ség által ajánlott kilenc száza­lékos béremelést. ♦ PEKING: Több mint 20 személy életét vesztette vagy megsérült egy vasúti robbanás következtében Hunan tartó, mányban. Ebben az évben ez már a hatodik ilyen eset Kíná­ban, ezért most megtiltották az utazóközönségnek, hogy tűzve­szélyes anyagokat és ünnepi pe­tárdákat szállítson a vonato­kon. Az Új Kína hírügynökség pénteki jelentése szerint a vas­útügyi minisztérium a Csucsou- ban bekövetkezett szerencsét­lenség miatt bocsátotta ki tiltó rendeletét. A leglátványosabb robbanás múlt vasárnap követ­kezett be, egy vidéki vasútállo­más várótermében, amikor 44 ezer petárda robbant fel tüzet és személyi sérüléseket okozva. ♦ WASHINGTON: Edward Kennedy szenátor ismételten cá­folta azokat a jelentéseket, me­lyek szerint az iowai próbavá­lasztáson Carter elnöktől elszen­vedett veresége miatt visszalép az elnökségért folyó versenytől, pénteken délután megbeszélést folytatott Waldheim ENSZ-tő- titkárral. Kennedy hétfőn fontos külpolitikai beszédet mond a washingtoni Georgetown Egye­temen. amerikai politikában, s a lég­kört még inkább terheli, hogy elnökválasztási kampányévet írnak. Hangsúlyozzuk azonban mégegyszer, hogy a Carter- doktrína lényegét a katonai egyensúly megbontására, a fö­lényszerzésre irányuló törekvé­sek jelentik. S ez egyúttal rá­világít alapvető, belső ellent­mondására: a stratégiai egyen­súly ma áthághatatlan vastör­vény, más a próbálkozás és megint más a realitás. Amint figyelmeztetőül szolgálhat, hogy az elődök doktrínái sem voltak képesek sarkaiból kifor­gatni a földet. .. 0 Mit jelent az iráni elnök­választás a konszolidációs folyamatban? Bonyolult feladat a szavazat­számlálás az iráni elnökválasz­tás után. Több mint száz jelölt indult, de bevált az előrejelzés, hogy Baniszadr, Habibi és Ma- doni a három esélyes. Közülük is a volt gazdaságügyi minisz­ter, Baniszadr látszik győztes­nek, de megválasztása csak akkor lesz mór az első forduló­ban érvényes, ha a szavazótok 50 százalékát magáénak mond­hatja. Iránnal kapcsolatosan eddig gyakran jellemezték úgy a hely­zetet, hogy több hatalmi-dön­+ KAIRÓ: Az egyiptomi—iz­raeli kapcsolatok normalizálásá­ról szombaton, a természetes kapcsolatok kialakításának kez­dő időpontjaként meghirdetett napon semmilyen számottevő bejelentés nem látott napvilá­got az egyiptomi sajtóban- Megfigyelők szerint a mohame­dán ország számára, amely az afganisztáni eseményekkel ösz- szefüggésben. mind nagyobb nyomatékkai hangsúlyozza isz­lám voltát, kínos az Izraellel való normalizálás időbeli egybe­esése az Islamabadban megnyí­ló iszlám konferenciával. + KABUL: Afganisztán forra­dalmi kormányzata tiszteletben tartja az ország vallási hagyo­mányait, a kisebbségek jogait, és visszavárja mindazokat, akik a december 27-i fordulatot meg. előző időszak törvénytelen ül­döztetései elől külföldre mene­kültek — jelentette ki Babrak Karmai, a párt és a kormány vezetője. Karmai, a forradal­mi tanács elnöke, minisz­terelnök, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtit­kára péntek esti televíziós be­szédében közölte ezt, hozzá­fűzve, hogy mindezeknek a ve­zető testületeknek teljes felha­talmazásával szól az országhoz. Az iszlám munkaszüneti nap estéjén elhangzó fontos beje­lentést nyomban ismertette a kabuli rádió, amelynek adását a köztereken, a mecsetek előtt felszerelt hangszórókba vezették. tési központ létezik. Vajon, ha választott államfő lesz, és újabb választással létrehozzák a par lamentet, valamint o kormányt, megszűnik-e az eddigi helyzet? Nem könnyű a válasz, hiszen az országban, a nemzeti kér­désben, a vallási vezetésben, a fegyveres testületekben nem kevés törésvonal mutatkozik, s jóllehet o jelöltek Khomeinire hivatkoztak, újabb kérdés, hogy valóságos összhangról van-e szó? Változatlanul várat magára a túszügy lezárása. A héten nagy feltűnést keltettek o pa­namai hírek és cáfolatok, ame­lyek végül is nem tartották ki­zártnak a volt uralkodó kiada­tásáról történő tárgyalásokat. Ezzel együtt szaporodtak a wa­shingtoni szirénhangok: oldják meg valahogy a túszok ügyét, s utána az amerikaiak vissza­fogadják a „tékozló fiút”, hi­szen a washingtoni befolyás helyreállítását fontosnak tarta­nák a Közép-Kelet egyik kulcs- országában. Várhatóan nem lesz kicsiny az ezzel kapcsola­tos amerikai nyomás. Az iráni államhatalmi szer­vek kiépítése a konszolidáció irányába hat, de nehéz lenne eltekinteni attól, hogy Washing­ton alighanem igen tevékeny lesz: szeretné mindezt a maga javára felhasználni. Tanácskozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság Brüsszel Az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bi­zottsága a hét végén kétna­pos kibővített titkársági érte­kezletet tartott Brüsszelben Raymond Goor kanonok el­nökletével. Az értekezleten 18 nemzeti bizottság képviseltette magát, köztük a Magyar Nem­zeti Bizottság Is. A jelenlegi nemzetközi helyzet beható megvitatása után a résztvevők arra az elhatározásra jutottak, hogy mindent el kell követni az európai enyhülés folyama­tának további kibontakoztatá­sára. Különösen fontos, hogy a novemberben Madridban összeülő találkozó sikeres le­gyen. A találkozó előkészítése a haladásért küzdő minden nemzetközi szervezet elsőren­dű feladata, s ebben a mun­kában a brüsszeli nemzetközi bizottsághoz tartozó nemzeti szervezeteknek is részt kell venniük. A brüsszeli szervezet júniusra összehívja az összes nemzeti bizottságok képviselő­it o madridi találkozó sikeres előkészítésének megvitatására. LAPZÁRTA Megcsúszott a jeges úton, és egy fának ütközött Horváth Vilmos« 32 éves budapesti lakos tegnap Csokoládé- pusztánál, Pécs felé haladva, vonta­tás pótkocsijával és jobboldalt egy fának ütközött. A baleset következté­ben a gépkocsi utasa, Forgó György, 30 éves budapesti lakos könnyű sérü­lést szenvedett. Az anyagi kár 400 ezer forint. A vizsgálat folyamatban. + Jasszer Arafat, a palesztinai fel- szabadítási szervezet vb elnöke el­ítélte az egyiptomi—izraeli kapcsola­tok bővítését. Arafat azon a szom­bati beiruti nagygyűlésen mondott beszédet, amelyet az egyiptomi—iz­raeli határ hivatalos megnyitása elle­ni tiltakozásul rendeztek. Arra is fi­gyelmeztetett, hogy az iszlám orszá­goknak nem szabad megfeledkezniük a palesztinok ügyéről, az afganisztáni események kapcsán folytatott nyugati kampány miatt. + Halálos füstmérgezés. Komlón, a Sportvölgy 7. sz. alatti házban teg­nap lakástűz keletkezett. A lakásban két kiskorú gyermek, Szabó Dániel 5 éves, és Szabó Peggy 6 hónapos gyer­mek felügyelet nélkül tartózkodott, míg szüleik a városban voltak. Eddig még ismeretlen ok miatt az égő kályha meggyújtotta a gyermekjáté­kokat és az így keletkezett tűz ér füst miatt mindketten füstmérgezést szenvedtek. Komlói kórházba szállí­tásukat követően Szabó Peggy meg­halt, testvérét Pécsre, a GyíTmek- kórházba szállították, állapota sú­lyos, életveszélyes. + Minteqy egymillió ember vonult fel szombaton Bagdadban, tiltakozásul Szódat egyiptomi elnök megalkuvó politikája miatt. Az iraki hírügynökség kiemelte, hoqy a megmozduláson több száz, Irakban dolgozó egyiptomi állampolgár is részt vett. 0 Mi történik a Közel-Kele­ten? A Sínai-félsziget területének háromnegyedrésze visszakerült Egyiptomhoz, Kairó feloldotta a Tel Aviv ellen három évtizede érvényben levő szankciókat, s a két ország nagyköveteket cserélt. A különbéke folyamata tehát megy a mago vágányán. Ám szinte ugyanazokban oz órákban jelentések érkeztek a libanoni feszültségről, hadsere­gek állnak készenlétben és saj­nos bármelyik pillanatban sor kerülhet fegyveres összetűzések­re is. Ami az általános közel- keleti rendezést illeti, a helyzet tehát nem változott, a válság továbbra is fennáll, A különbéke pártolói gyak­ran mondják, hoqy egy tökélet­len béke is jobb a háborúnál, két hadviselő fél összebékülé- se miért jelentene gondot? Ér­veiket azonban a politika ke- qyetlen valósága cáfolja. Nem két orszáq kapcsolatainak nor­malizálása jelenti a problé­mát, hanem az, hogy ezt ma­nőverré tették a szomszédos államok békétlenségének foko­zására. Újra bebizonyosodha­tott, a különbéke nem hozhat igazi megoldást. Természete­sen nem egy ötödik háborút, de a különbékével szemben valódi békét kíván a világ. Réti Ervin Szovjet—bolgár közlemény fi Hét Három kérdést Baniszadr győzelme

Next

/
Oldalképek
Tartalom