Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-23 / 22. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 22. szám 1980. január 23., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Energiahordozóellátásunk A szénbányászok helytállásának, áldozatkészségének eredményeként munkával töltött sza. badnapjaikon tavaly 920 ezer tonna szénnel — 15 napi átlagtermeléssel — járultak hozzá a terv teljesítéséhez és 460 ezer tonnás túlteljesítéséhez, amely- lyel jelentős importtól tehermentesítették az országot — hangsúlyozta Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, aki kedden a bányászok múlt évi munkájáról és az idei feladatokról tájékoztatta a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségét. Az ország az idén előirányzott 25,5 millió tonna szén felszínre hozásában sem nélkülözheti azt az energiát, amit a bányászok a szabadnapi termeléssel adhatnak. A kőolaj, és földgázbányászoknak — akik a hazai energiahordozók kétharmadát termelik — a múlt évi előirányzat sikeres túlteljesítése után az idén további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a kimerülő szénhidrogénmezők pótlásával, másodlagos termelési eljárásokkal megakadályozzák a termelés csökkenését, fenntartsák az előző évi szintet Belföldi ellátásunk mintegy másfél millió tonna szén importját teszi szükségessé, s ennek túlnyomó részét hosszú lejáratú államközi szerződések alapján kapjuk meg. Kőolajból 10,6 millió tonnát dolgozunk fel; ehhez 2,1 millió tonnával járul hozzá a hazai termelés, a többinek a túlnyomó részét a Szovjetunió szállítja. A hazai hat- milliárd köbméteres földgáztermelést is négymilliárd köbméter import, elsősorban szovjet szállítás egészíti ki. A hazai energiahordozók termelésében a követelmények nö. vekedtek, és ezért különösen fontos, hogy a műszaki fejlesztéssel szorosan párosuljon a termelésszervezés korszerűsítése. Kapolyi László hangsúlyozta, hogy amilyen indokolt volt a bányászat technikai eszközeinek fejlesztése, éppoly fontos a rendelkezésre álló eszközöknek az eddiginél gondosabb kihasználása. Meg kell teremteni a feltételeit a komplexen gépesített vágatkihajtási és termelési rendszerek, valamint a számítógéppel vezérelt folyamatirányítás kiterjesztésének. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az idén jól megalapozzák a következő tervidőszakot, a folyamat, ban lévő nagyberuházások és vállalati fejlesztések meggyorsítását. Az ülésen Lájer László, a szakszervezet titkára rámutatott arra, hogy az idén szükségszerűen feszítettebbek a bányaipar feladatai, amelyek teljesítését a maga sajátos mozgalmi eszközeivel támogatja a szak- szervezet is. Indokoltnak látja azonban azt is, hogy a zavartalanabb termelési feltételek megteremtése érdekében az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a bányászat háttériparának fejlesztésére. Ugyanakkor a gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti testületek, nek át kell tekinteniük a munkahelyek, vállalatok ötéves szociálpolitikai terveit, és ahol szükséges, meg kell gyorsítani végrehajtásukat, hogy az év végéig teljesítsék az ötéves programot. Értelmiségünk békemunkája Az OBT tudományos bizottságának országos konferenciája Jelentősen megnőtt az utóbbi években a magyar békemozgalomban a tudomány, a kultúra művelőinek cselekvő részvétele: hazánkban a szellemi munkával párosult aktív közéleti tevékenységnek érzékelhető hatása van a béke érdekében kifejtett tömegpolitikai munkában. E fő gondolatok jegyében és egyik konkrét megnyilvánulásaként rendezett kedden — egész napos programmal — békemozgalmi konferenciát Budapesten az Országos Béketanács tudományos bizottsága, közösen a TIT-tel és az MTESZ-szel. Az értelmiség feladatai a béke és a társadalmi haladás szolgálatában — így adtak címet és választottak közérdekű témakört a tanácskozáshoz, amelyet a TIT budapesti stúdiójában tartottak. Körülbelül 250-en kaptak meghívást békemozgalmunk népes seregének aktivistái közül: o tudomány. az irodalom és a művészetek, a műszaki élet, valamint az orvos- és pedagógus- társadalom képviselői, közéleti munkásai. Céljának megfelelően a tanácskozás felhívta a hazai értelmiségiek és a közvélemény figyelmét arra a fontos szerepre, amelyet értelmiségünk legjobbjai a társadalmi haladás és a béke ügyének előmozdítása érdekében mindig is vállaltak, vállalnak napjainkban, és tovább örökítenek a következő generációknak. A tudomány és a kultúra iránti növekvő társadalmi szükséglet együtt jár az értelmiség szerepének és jelentőségének további erősödésével. E megállapítás hátterében olyan tények húzódnak meg, hogy hazánkban az elmúlt 30 évben hatszorosára nőtt az értelmiség létszáma. A ma aktív értelmiségiek kétharmada származik munkás- vagy parasztszülőktől, azok eredeti foglalkozása szerint. Természetes tehát, hogy szocialista társadalmunkban mind nagyobb hányadban veszik ki részüket a szellemi foglalkozásúak- a békére nevelés és a békeépítés soron levő feladatainak megoldásából. Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus, az OBT tudományos bizottságának elnöke megnyitójában — egyebek között — abban jelölte meg az értelmiségiek békemunkájának kulcskérdését: segítsék eligazodni az embereket a korunkban szinte hömpölygő információk áradatában, különösen a világpolitikai történések értékelésében, az emberiség sorskérdéseinek értelmezésében és megoldásuk lehetőségeiben. Kitért arra, hogy napjainkban Európa-szerte mind behatóbban foglalkozik — a Béke-világtanács törekvéseihez hasonlóan — a legtöbb nemzeti békemozgalom a társadalmi erők, a haladó közvélemény progresszív formálásával és mozgósításával, a felnövekvő generációk békére nevelésével. Dr. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkár-helyettese „Értelmiség, társadalmi haladás, béke” címmel tartott vitaindító előadásának az volt — történelmi ‘tapasztalatokkal, tényekkel, adatokkal is alátámasztott — fő gondolata, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs alternatívája. Sokat tehetnek az értelmiségiek — tudásuknál, társadalmi állásuknál, munkakörüknél fogva — azért, hogy az emberekben tudatosodjon: nem elég a háborút elítélni, a humanista eszmék jegyében védeni a békét, hanem ikeresni kell azokat a valóságos társadalmi-politikai erőket és eszközöket, amelyek révén ténylegesen elkerülhető a háború. Mind a vitára serkentő előadásokban, mind a korreferátumokban és a felszólalásokban megfogalmazódott, hogy történelmünkben az értelmiség helyzete soha nem volt ilyen ■kedvező, mint napjainkban. ChabanDelmas Moszkvában A szovjet parlament két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács elnökével folytatott megbeszélést kedden Jacques Chaban-Delmas, a francia nemzetgyűlés elnöke, aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába, a Legfelsőbb Tanács meghívására. Alekszej Sityikov- val és Vitalij Rubennel a két ország törvényhozásának kapcsolatairól, az együttműködésről, a Szovjetunió és Franciaország viszonyának időszerű kérdéseiről folytattak szívélyes megbeszélést. A két házelnök ebédet adott francia kollégája tiszteletére. A francia politikus megérkeztekor utalt arra, hogy látogatása azt a célt szolgálja, amelyet annak idején De Gaulle elnök jelölt meg: a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak elmélyítését. Chaban- Delmas még elutazása előtt a francia sajtónak adott nyilatkozatában is azt húzta alá, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagyfontosságú a személyes kapcsolatok állandó bővítése a két ország képviselői között. A nemzet- gyűlés elnöke Párizsban állást foglalt például azokkal a kísérletekkel szemben, amelyek a moszkvai olimpia elleni bojkottra akarnak felszólítani. Chaban-Delmas több megbeszélést folytat a szovjet fővárosban vezető szovjet személyiségekkel és vidéki körutat is tesz. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Jacques Chaban-Delmast, a francia nemzetgyűlés elnökét. A megbeszélés alkalmával a felek kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákkal és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseivel foglalkoztak. A Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát villányi üzemében most van a szezonja a szőlővesszők, oltványok feldolgozásának. Ezekben a napokban 40 munkás készíti elő oltásra az alanyvesszőket. Erb János felvétele A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzeméből évente 1600 vagon fémzárolt búza-, 1300 vagon kukorica- és kisebb mennyiségben borsó-, szója-, mustár, és babvetőmag kerül ki. A holnap növénye A szükséglettel csak az ár tartott lépést Szója 80000 hektáron? Hatszázezer tonnás szójaim- portunk egyharmadát itthon lehetne előállítani. Ez több mint ötvenmillió dollár megtakarí. tást jelentene. A gazdaságos és biztonságos termelés feltételei megvannak. — Tizennyolcezer hektáron 18,2 mázsás szójaátlagot értünk el országosan. 1979-ben — mondotta Szabó János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, az ország legnagyobb vetőmag- termelő gazdaságának vezérigazgató-helyettese tegnap a BBTR szakmai továbbképzésén. — Ez rekord, hat év legnagyobb termése, kiváló munka, kitűnő teljesítmény. Boly ezen belül 19,5 mázsa vetőmagot termelt hektáronként. A szójaprogram teljes kibontakoztatása azonban még évek kérdése. A siklósi várban tartja o Baba re-Bólyi Növénytermelési Rendszer szokásos évi továbbképző tanfolyamát. Egyik központi témája a fehérjehordozó növények — szója, borsó, bab — termesztése. Osztrák és jugoszláv szakemberek közreműködésével o téma legjobb magyar kutatói — köztük Kurnik Ernő akadémikus — és a termelők elemzik a szójatermesz- tés tapasztalatait. Importálni gazdaságosabb-e, és kukoricával fizetni, vagy megtermelni itthon? — évek óta dúl a vito a szója körül. A bó- lyiák szerint a gazdaságosság és biztonság egyaránt a hazai termelés fejlesztése mellett szól. Magyarország már ma a világ legjobb öt szójatermelő országa között van a 20 000 hektár felettiek kategóriájában. 1972 óta 14,6-ról 18,2 q/ha-ra növeltük a szója hozamát. A legnagyobb szójatermelő, az Egyesült Államok is 17—20 mázsánál tart — A jelenlegi fajtákkal és agrotechnikával két éven belül biztonságosan termelhetünk 20 —22 mázsát is — állítja Mohácsi Károly nyugalmazott igazgatóhelyettes, a magyar szójaprogram egyik megalapozója. Hazánk 35 tájkörzetéből 24 alkalmas szójatermesztésre. — Az idén 26 000 hektáron termelünk szóját — mondotta Soós Nagy Szabolcs, a BBTR igazgatója. A 6. ötéves tervben ez felmehet 70—80 000 hektárra. A szójaterület a környező országokban rohamosan nő. Jugoszláviában 50 000, Bulgáriában 80 000, Romániában 350 000 és a Szovjetunióban néhány éven belül kétmillió hektó, ron termelnek szóját. A hazai szójaszükséglet állattenyésztésünk speciális szerkezete miatt — sertés, baromfi — meredeken ível felfelé. Hét éve 235 000 tonnát, tavaly 600 000 tonnát importáltunk, s ezzel csak az árak tartottak lépést: egy tonna szójadara hat éve 115, ma 280 dollár. A célszerűség és a tapasztalatok egyaránt a szójatermesztés mellett szólnak. Soós Nagy Szabolcs elmondotta, hogy hét fajtájuk volt kísérleti megfigyelésben, köztük kettő már ireg- szemcsei. A szója a vetésszerkezetben jól beiktatható az áru- növények közé. Biztató eredmé. nyékét hozott másodvetésben is. Fővetésben 22 üzem ért el 21 mázsa feletti átlagot. A vetésterület nő. Kilenc üzem már 400 hektár felett termel, s van gazdaság, amely területének 20 százalékán vetett szóját. A BBTR igazgatója kiemelte a fehérjecentrikus vetésszerkezet jelentőségét energiaszempontból. Műtrágyánál akár 30 százalékos megtakarítást is elérhet az a gazdaság, amely erre áll rá. Egy mázsa szóját ma már 14,5 kg vegyes műtrágya hatóanyaggal állítanak elő, de ugyanez a termésátlag 11—12 kilogrammal is megtermelhető, és ez a 80-as év egyik célkitűzése. Az idén a békéscsabai adapterrel megoldódik a betakarítás, és van elegendő vetőmagjuk, hogy a vetésszerkezetben a legjobb fajták arányo legyen a legnagyobb. A siklósi továbbképző napokon bemutatkozik a martonvá- sári és a szegedi kutató intézet, előadások hangzanak el a rendszerszemléletről, az opti- malizációról, a legkorszerűbb talajvizsgálatokról, az energia- takarékos talajművelésről, vagyis azokról a kérdésekről, amelyek most a mezőgazdaság fejlesztésének homlokterébe kerültek. B. J.
