Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-22 / 21. szám

6 Dunántúli napló 1980. január 22., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat Változások a munkajogi szabályokban! A közelmúltban tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy módo­sításra került a Munka Törvény- könyve. Megjelent a Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelet® és napvilágot látott több munkaügyi miniszteri ren­delet is. Az alábbiakban néhány fon­tosabb rendelkezést ismertetünk a megjelent jogszabályokból. Az 1979. évi 29. sz. tvr. 1. §-a értelmében a törvény rendelke­zéseit a társadalmi és az egyé­ni érdekek összhangjának biz­tosításával kell alkalmazni. A törvényben megállapított jogokat társadalmi rendelteté­süknek megfelelően kell gya­korolni. A törvény tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való vissza­élésnek minősül a jog gyakor­lása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a bírálat elfojtására, a dolgo­zók jogainak és törvényes ér­dekeinek csorbítására vagy ille­téktelen előnyök szerzésére ve­zetne. Azt, akinek terhére a vissza­élés történt, emiatt hátrány nem érheti. Aki jogával vétkesen visszaélt, az ezért alkalmazott felelősségre vonáson felül vi­selni tartozik a visszaélés el­hárításának következményeit is. A jogok gyakorlása és a kö­telezettségek teljesítése során a munkáltatónak és a dolgozó­nak kölcsönösen együtt kell működnie. A Munka Törvénykönyvének módosított 18. § (2) bekezdése értelmében munkaviszonyba — ha jogszabály kivételt nem tesz — a tizenötödik életévét betöltött állampolgár léphet, ha az általános iskolát eredmé­nyesen elvégezte vagy az iskola rendszeres látogatása alól fel­mentették, és enélkül is az is­kolai szünet tartama alatt. Ugyancsak módosításra került a Munka Törvénykönyve 23. § (2) bekezdése is. Eszerint a munkaviszony létesítésekor írás­ban próbaidőt is ki lehet kötni. Ennek tartama harminc nap, a kollektiv szerződés vagy a felek azonban a munkaszerződésben ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megálla­píthatnak. A próbaidő meghosszabbítá­sa tilos! A próbaidő alatt a munkavi­szonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A 48/1979. (XII. 1.) számú minisztertanácsi rendelet 12. §-ának előírása szerint a mun­kaszerződésben a személyi alapbért akkor is meg kell ha­tározni, ha a dolgozó munkája után járó bér megállapításánál nem a személyi alapbért, ha­nem más számítási módot vesz­nek alapul. Ha ilyen esetben a dolgozó személyi alapbérét jogszabály meghatározott ösz- szegben irja elő, a munka- szerződésben elégséges erre utalni. Ha a dolgozó munkakörébe többféle — nem ugyanazon bértétel alá eső — munka el­végzése tartozik, alapbérét an­Jugoszlávia négy 'nagy autó­gyára 1979-ben 300 000 sze­mélygépkocsit készített, 45 ezer­rel többet, mint 1978-ban. A felfelé ívelő számok — a szá­mítások szerint — a jövőben is jellemzőek lesznek erre az iporágra, amelynek termelése 1985-re eléri az évi félmilliót. A jugoszláv autógyáraik mindegyike neves külföldi cé­gekkel működik együtt. így a CRVBNA ZASTAVA - 1954 nak a tevékenységnek alapul vételével kell megállapítani, amellyel munkaidejének na­gyobb részét tölti. Azokban az esetekben, ami­kor a munkaviszony létesítése kinevezéssel vagy választással történik, a kinevezési okmány­ban, illetőleg megválasztás esetén az erre vonatkozó érte­sítésben kell meghatározni a dolgozó munkakörét és szemé­lyi alapbérét. Abban az esetben, ha a munkaszerződés írásba foglalá­sa egyébként nem kötelező, an­nak megkötésekor a dolgozó figyelmét fel kell hívni arra, hogy kérheti a munkaszerző­dés írásba foglalását. Ha a dolgozó ezt kéri, mind­addig nem köteles munkába állni, amíg az írásbafoglalás nem történik meg. Ha a mun­kát már megkezdte, amennyi­ben a munkáltató a munka- szerződést felhívása ellenére három napon belül nem foglal­ja írásba, munkaviszonyát azonnali hatállyal is megszün­tetheti. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a munkába- lépéstől számítva harminc nap már eltelt. Jogszabály meghatározott munkakörökben a munkaszer­ződés érvényességéhez a fel­ügyeleti vagy más szerv hozzá­járulását kívánhatja meg. Ilyen esetben a munkaszerződést írásba kell foglalni, s abban a jóváhagyás szükségességére utalni kell. Ha a munkaszerző­dés szerint a dolgozó a jóvá­hagyás előtt munkába lép, munkaviszonya a jóváhagyás megtagadásának közlésével megszűnik. Ha a dolgozóval a szerződés megkötésétől számí­tott harminc napon belül a fel­ügyeleti szerv jóváhagyásának megtagadását nem közük, a munkaszerződés érvényessé vá­lik. Fel kell hívnunk olvasóink fi­gyelmét arra, hogy a 48/1979. (XII. 1.) MT. sz. rendelet 13. §-ának előírása értelmében, ha a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést nem foglalták Írásba, a munkáltató köteles a dolgozót személyi alapbéréről a munkábalépéstől számított három napon belül írásban értesíteni. Az értesítés elmaradása ese­tén a dolgozó munkaviszonyát a fentebb már ismertetett 12. § (4) bekezdése szerint azon­nali hatállyal megszüntetheti. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ha azt harminc napot meghaladó tartamú ha­tározott időre kötötték! Ennek elmulasztása esetén a munka- viszony határozatlan időre lé­tesül. A már hivatkozott rendelet 13. § (3) bekezdése szerint-a munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a mun­káltató a dolgozót a munkakö­rére megállapított teljes mun­kaidőnek csak egy részére al­kalmazza. A munkaszerződés­nek ezt a rendelkezését írásba kell foglalni. Ilyen esetben a munkabért a meghatározott részmunkaidő alapulvételével kell megállapítani. óta — az olasz FIAT céggel, a novo-mestoi IMV gyár a fran­cia RENAULT-val, a koperi CIMOS a CITROEN-nel, a szarajevói TAS pedig a nyu­gatnémet VOLKSWAGEN-nal. Rövidesen újabb autógyárak kezdik meg a gyártást: a vaj­dasági Kikindán az amerikai General Motors-szal, a kosovói Pristinán a francia PEUGEOT- val kooperációban készülnek mojd a személygépkocsik. A karcsúkból abroncs lesz Klímaberendezés a gépkocsiban levegő beáramlás Viz vissza­vezetés Friss levegő; hideg, meleg Levegő _ elosrtó Meleg viz ^ a motörté Az utasteret fűtő berendezés csak 20—25 éve gyári tartozéka az autó­nak. Bár az üzemanyag hőenergiá­jának mintegy 70 százaléka munka­végzés nélkül megy veszendőbe, te­hát az energiaforrás adott, a jó hatásfokkal működő fűtés eléggé bo­nyolult és drága megoldásokat kí­ván. A fűtés közvetlen vagy közve­tett légfűtés, amely a motorból szár­mazó hőst hasznosítja. A vízhűtéses motorral szerelt' kocsi fűtése jobb hatásfokú, mint a léghűtéses konst­rukcióé, de hibalehetőségei is na­gyobbak. A fűtéssel kapcsolatos za­varok között a meleg víz szabályozó- szelepének a hibái (megszorul, tö- mítetlen stb.) a leggyakoribbak és a nem kielégítő fűtés. A hibás szelepet általában ki kell cserélni. A gyenge fűtés oka egyszerű esetben az, hogy a motor nem éri el üzemi' hőmér­sékletét. Ezen hűtőtakaró fölszerelé­sével lehet segíteni. Hasonló a hely­zet akkor is, ha a termosztát nem zár be, vagy kiszerelték. Túlzott hűtőfolyadék-veszteség, illetve a folya­dék cseréje után is előfordulhat fű­tési zavar. A legtöbb konstrukciónál a fűtőradiátor magasabban van, mint a hűtő, így abba levegő kerülhet az említett esetekben. Ez a hiba a rendszer légtelenítésével szüntethető meg. Az utastér fűtését szakszerű kezeléssel is elő kell segíteni. Indu­lás után — a párátlanítás érdeké­ben — először a szélvédőre tereljük a beáramló levegőt, segítségül véve a ventillátor működését is. Ezt kö­vetően pedig irányítsuk a meleget az utastér alsó részébe, mert ez szol­gálja legjobban komfortérzésünket. Javítható a fűtés azzal is, hogy a hátsó oldalablakon résnyfl nyílást ha­gyunk, gyorsítva ezzel a légcserét. A fűtés csak mintegy 60 km/h felett hatásos. Kisebb tempónál a ventil­látor bekapcsolásával pótolhatjuk az elégtelen menetszél hiányát. B. L. STOP Január 20-án rendezték meg Pécsett az ÉPFU üzemegységi közlekedési vetélkedőjét, ame­lyen az üzemegységhez tartozó csaknem 30 gépkocsivezető vett részt. A résztvevők közlekedési, műszaki ismeretekből, szabályos menetlevél-vezetésből és forga­lombiztonsági hibakeresésből vizs­gáztak. A verseny három első helyezettje képviseli az ÉPFU pé­csi üzemegységét az áprilisban Pécsett rendezendő országos ve­télkedőn. * Baranyában tavaly 8759 sze- mélygépkocsivezető-jelölt tett KRESZ-vizsgát, ebből 5197 volt si­keres. A vizsgázók a gyakorlati vizsgán sem remekeltek, első al­kalommal csak 66 százalékuk tud­hatta magát boldog jogosítvány­tulajdonosnak. A motorkerékpáro­sok 66,6 százalékos elméleti si­kertelenségével szemben a leg­jobb eredményeket a jövő hiva­tásos gépkocsivezetői érték el. A gépjárművezetői vizsgabizottság tájékoztatása szerint a gépjármű­kezelők elméleti, valamint az autóbuszvezetők gyakorlati vizs­gái voltak a legeredményesebbek. Sokan vélekednek úgy, 'hogy autójuk téli ápolása reményte­lep vállalkozás, a zord idő amúgy is pillanatok alatt el­törli a leggondosabb „kozmeti­kázás" nyomait. A tisztára mo­sott alvázat elborítja o sós latyak, a fényezés csillogását a sáros maszat. Aki télen is autózik, ezzel kétségtelenül számolnia kell. De azzal is, hogy rendszeres mosás és a fényezés védelme nélkül alattomos erő kezdi ki a kocsiszekrényt. Alapos és gyors munkát végez. Nem ritka lát­vány az alig 2—3 éves autó, amelynek sármentői sokkal al­kalmasabbak szitálásra, mint eredeti feladatukra. És ez még csak a látszat, mert a ko­csi rejtett, üreges elemeiben hasonló károkozó működik: a korrózió. Hadd jegyezzük meg: a ko­csiszekrény javítása nem olcsó mulatság. Még akkor sem, amikor olyan, viszonylag egy­szerűen cserélhető elemekről van szó, mint a sármentők. Amikor pedig már az önhordó elemek javítása válna szüksé­gessé, egyenesen gazdaságta­lan. Úgyannyira az, hogy — súlyos korambolos károktól el­tekintve — ennek okán fejezi be csaknem minden autó földi pályafutását — a roncstemető­ben. Akadnak azonban ellen­kező példák is: 8—10 éves autók mákszemnyi rozsda nél­kül, eredeti gyári fényezéssel. Akár egy autószalon kiállítási darabjai lehetnének. Van-e titka a hosszú életű kocsiknak? Természetesen van. Csakhogy ezt a „titkot” min­den autótulajdonos birtokolja és tömören úgy fejezhető ki: karbantartás. Mit kell tehát tennünk? Az új vagy újszerű kocsiknál tanácsos elvégeztetni az üreges elemek védelmét, mert az autógyárak általában csak alvázvédelemmel bocsát­ják útjára modelljeiket. A ré­gebbi kocsiknál — ha a kor­róziós folyamat elindult már — a védőbevonat csak késlel­tetni képes a rozsdásodást, de meggátolni nem. Megcsinólta- tása mégsem kidobott pénz, sőt az alváz- és üregvédelem együttes alkalmazása ajánl­ható. Egyforma viszont a recept az új és a régi autónál, ami a rendszeres karbantartást illeti. Mindenekelőtt mosassuk a ko­csit gyakran, lehetőleg az al­vázat is. Különösen akkor, ha fűtött, vagy fagypont fölötti hőmérsékletű garázsban tárol­juk autónkat, mert a só mind­addig agresszív maró hatású, amíg oldott állapotban van. Viszonylag jobb helyzetben van o kocsik többsége a „csillag­garázsban”. Itt ugyanis, ha elég hideg van, jéggé der­med a kocsira rakódott sós szennyeződés, és a párakép­ződés veszélye is kisebb. A másik követelmény a kocsi fé­nyezésének a megóvása. Az aránylag új festékréteg sem mentes a hajszálrepedésektől. Az ezeken behatoló víz, sós víz kikezdi a fényezést. Ápolá­sára, védelmére többféle szer van forgalomban. Arra nézve, hogy kocsink lakkbevonatát melyik védi a leghatásosab­ban, kérjük ki a márkaszerviz véleményét. A védőbevonat — csak teljesen tiszta, pormentes felületre vihető fel — 4—5 külsőmosást visel el. Ezután az eljárást meg kell ismételni. Ne feledkezzünk meg a krómozott elemek védelméről sem. Erre a célra is több készítmény körül válogathatunk. B. L. Addig, amíg a mai — olykor 200 km/óra sebességgel szágul­dó személygépkocsik és az óriási terheket szállító téher- gépkocsik igénybevételét elvi­selő — gumiabroncsok kiala­kultak, rendkívül sók isme­retnek és tapasztalatnak kel­lett összegyűlnie. Az abroncs­gyártás kétségtelenül az alkal­mazott vegyipar egyik legbo­nyolultabb, legkényesebb és legtöbb fizikai munkaerőt igénylő technológiája. A gumi­keverékek — legalább négyfaj­ta kell belőle egy-egy abroncs­típushoz — elkészítése, a külön­féle szilárdító, fény- és hóálló­ságot biztosító adalékok össze­állítása, keverése, majd az ab­roncsok profiljainak a kisajto. lása (extrudálása) nemcsak nagy elméleti felkészültséget, hanem rengeteg tapasztalati ismeretet is igényel. A kordszö­vet és a gumi közötti megbíz­ható kapcsolat kialakítására a kordot különféle vegyszerekkel itatják át, nedvesítik. Főként a rodiólabroncsakhoz szükséges acélkord gumizása kíván külön­leges fogásokat, és igencsak kényes művelet a gumizott acél­szövetek megfelelő méretűre vágása is. Ám amiről eddig szó volt, azok még csak az ab- rocsgyártás „féltermékei”. Ezek többé-kevésbé folyamatosan gyárthatók. Magát az abron­csot azonban egyedileg, min­den darabot külön-külön kell felépíteni. Ezt a munkát ugyan szintén gépesítéssel könnyítik, mindamellett az abroncs­készítő munkás tapasztalatának és ügyességének is óriási a sze­repe. A felépített abroncs még csak azután kerül majd a vul- kanizálóba, s ott a gőzzel fű­tött, hatalmas formákban ala­kul iki az óriás kaucsukmoleku- lák és a kén között a szilár­dabb, rugalmas anyagszer­kezet. Angol gyártmányú gumifeldolgozó automata, amely a jelenleg működő hasonló berendezések között a leg­nagyobb teljesítményűnek számít. A gumielőkészítés összes műveletét — az adagolási arányok megállapítását és az anyagkezelést is beleértve — számítógépes vezérléssel teljesen ön­működően végzi el. Az „F 620 Bam- bury” típusú berendezések a nyugat­uráli Kamaz autógyárban is megbíz­hatóan üzemelnék. Kovács úr autózik A benzinkútnál A benzinkút előtt hosszú sorban álldogáltak oz autók. A kipufogócsövek fehér pá­rafelhőket pipáltak a fa­gyos levegőbe és a 'bepárá­sodott üvegek mögül türel­metlen tekintetek lesték, mi­kor mozdul a sor. Valaki kikászálódott a vo­lán mögül, és odokiáltott a kutasnak: „Mi van, édes­apám? Emelik a benzinárát hogy így összegyűltünk, mint Gyűdön a búcsúsok?” A kút­kezelő, kezében a mérőrúd­dal, felnézett: „Az akkor emelkedik, ha Allah is akar­ja, de most csak benzint hoztak." Kovács úr leállította a mo­tort és jobb híján bámész­kodott. A mellette álló Tra­bant motorja pöfögött és in­kább egy sárkupachoz ha­sonlított, sima gumijai meg a kopasz ember fejebűbjára. Kovács úr azon tűnődött, hogy mi nagyóbb: a fele­lőtlenség vagy o gumihi­ány?... Úgy a harmincadik perc körül újabb játékot eszelt 'ki: megszámolta, hány kocsi motorja jár. Tizenkettő­ig jutott, amikor végre töl­teni kezdték az elöl állók tankját. Azt is csakhamar kiszámolta, hogy annyi ben­zin ment füstbe a várakozás perceiben, amennyivel az előtte álló Lada jószerivel 100 km-t is elfuthatott vol­na. Aztán mozdult a sor, Kovács úr ismét számolt: legalább nyolcszor kellene beindítani a motort, és ugyanennyiszer leállítani, amíg rákerül a sor. Nem árt egy kis testmozgás — gon­dolta —, majd kiszállt, és vagy öt métert odébbtolta a kocsit. Meglepetten tapasz­talta, hogy nem is ment nehezen... A kúthoz érve az előtte álló ladás elegáns mozdulat­tal ugrott ki a kocsiból, ke­zében a slusszkulccsal. A motort ez a legkevésbé sem zavarta, és vígan, 'bár elég rendszertelenül dohogott to­vább. — öngyulladása van — mondta a kutas.- Rögvest lelövöm - je­gyezte meg a tulaj, és lá­bával benyúlt a nyitott ajtón, hogy rálépjen a gázpedálra, amiből látható volt: gyakor­lott öngyulladás-szakértő. A motor kipufogócsövét ben­zingőzös sóhaj hagyta el, és elcsöndesült... — Normált kérék, tele — mondta a ladás. - Attól tönkremegy a motorja — kockáztatta meg a kutas. — Dehogy megy. Át van állít­va a gyújtás . . . Különben is tavasszal jön az új, addig kibírja... Kovács úr már megtanulta, hogy a benzin és a kenőanyagok minősé­gén nem lehet spórolni. — Egyre többen tankolnak normált — magyarázta a ku­tas, amíg eresztette a ben­zint -, azt hiszik, ezzel ol­csóbb az autózás. Aztán cso­dálkoznak, hogy megnő a fogyasztásuk, meg a motort is „hazavágják” ... Az annyi mint kettőszóz-kilencvenöt. . . Kovács úr látta, belefért volna háromszázért is, de megszokta már ezeket o fo­gásokat. Amíg fizetett, az a népi bölcsesség jutott eszé­be, hogy amit megnyerünk a réven, gyakran elveszítjük a vámon . .. Búsbarna László Kocsiápolás télen Jugoszláv autók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom