Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-20 / 19. szám

1980. JANUAR 20. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Korszerű termelési körülmények között világpiacra alkalmas termékeket Húszmilliárd Pécsről Támogatunk minden intézkedést, amely a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására irányul Ahol a stúdió- magnetofonok születnek Mi jön az SÍM hatszázasok után? A pécsi stúdiómagnetofonok a nemzetközi élmezőnyben Ezekben a napokban a szo­kásosnál is több szó esik a gazdasági élet dolgairól. Ez így természetes. Pártunk Köz­ponti Bizottsága 1979. decem­ber 6-i ülésén értékelte az el­múlt év eredményeit, és meg­határozta az 1980-as népgaz­dasági terv és költségvetés irányelveit. Ennek szellemében vizsgálta meg a Pécs városi Pártbizottság az 1979. évi cse­lekvési programjában megfo­galmazottak végrehajtását és fogalmazta meg az 1980. évi feladatokat. Nőtt az export Pécs város ipara az előző évhez viszonyítva szerényebb mértékben növekedett, de je­lentős mértékben meghaladta az ország ipari növekedésé­nek ütemét. Mo az ország gyarapodásához e város gaz­dasága évi 20 milliárd forint­nyi bevétellel járul hozzá. Korszerű termelési körülmé­nyek között világpiacra alkal­mas termékeket gyárt, és élel­miszeriparunk fejlődése a vá­ros ellátását nagymértékben javította. Dinamikusan nőtt a gépipari termelése. A köny- nyűipar és az építőanyagipar termelése az 1978-as szint alatt maradt. Számottevő mértékben növe­kedett az exportértékesítés. A nem rubel elszámolású export 20 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A gép­ipar 2,6-szorosára, a bőrgyár 2,5-szörösére, a szövetkezeti ipar 46 százalékkal növelte tő­kés exportját. A Kesztyűgyár a szocialista piacon 38 száza­lékos növekedést tudott érvé­nyesíteni a tőkés értékesítés 1 százalékos növelése mellett. A termelési költségek növe­kedését jelzi, hogy az ipari szervezetek nyeresége nem éri e| a tervezett szintet. Figyel­meztető mértékű a nyereség­visszaesés a gépipar és a szö­vetkezeti ipar területén. Az építési igények és a tel­jesítőképesség közötti feszült­ségek kismértékben mérsék­lődtek. Meggyorsult a folya­matban levő beruházások ki­vitelezése. Az építőipari tevé­kenységen belül lassan nőtt a javítási, felújítási arány. A vá­ros kivitelező építőiparának teljesítményei változatlan áron 1,3- százalékkal növekedtek, de a tervezett szintet nem érte el. Az építőipar termelő létszáma 4,1 százalékkal csökkent. Mind­ez a kapacitások hatékonyabb kihasználását mutatja. A szer­vezettségi színvonal azonban nem a szükséges és lehetsé­ges mértékben javult. Az igé­nyek és kapacitások egyensú­lyának megteremtése érdeké­ben 1979-ben létrejött az együttműködést elősegítő Épí­tőipari Gazdasági Társulás. Tevékenységének hatása még nem érzékelhető. Takarékos gazdálkodás A város mezőgazdasága megvalósította feladatait. Nö­vekedett a kukorica és 600 ha-ral a napraforgó vetésterü­lete. A kedvezőtlen időjárás mi­att a gabona- és borsóterme­lésben bekövetkezett kiesések kedvezőtlenül hatottak a ter­melési érték, az árbevétel és a nyereség alakulására. A nö­vénytermesztés árbevétele 18 százalékkal csökkent, a nyere­ség 30 százalékkal lesz keve­sebb, mint 1978-ban. A termelőszövetkezetek szarvasmarha-állományukat 5,4 százalékkal, sertésállományukat 20 százalékaid növelték. A faj­lagos takarmányfelhasználás csökkenése mellett 6,6 száza­lékkal több vágómarhát, 3,3 százalékkal több juhhúst, 9,6 százalékkal több tejet értéke­sítettek, mint 1978-ban. Keve­sebb költséggel az elmúlt évi­vel közel azonos mennyiségű vágósertést termeltek. Termelőszövetkezeteink szer­vezték és segítették a háztáji és kisegítő gazdaságok áruter­melését. 1979-ben 9 százalék­kal több terméket és állatot értékesítettek a közös gazda­ságokon keresztül, mint az előző évben. Három mezőgazdasági üzem zöldség-, gyümölcstermeléssel és közvetlen értékesítéssel se­gítette Pécs város ellátását. A Pécsi Állami Gazdaság ezen túl húskészítményekkel, gom­batermeléssel javítja az ellá­tást és bővíti a választékot. A város szállítási és hírköz­lési teljesítményei a minőségi tényezők javulása mellett nőt­tek. Előtérbe került a takaré­kos gazdálkodás. A vasúti személyszállítás a kapacitások jobb kihasználá­sa, a szervezettség eredménye- . ként növekedett. A közúti áru- szállítás 7—8 százalékkal nőtt, de a tervezetthez képest 3 százalékos a lemaradás. A közúti személyszállítás összes­ségében növekedett, a hely­közi személyszállítás csökkent. A postai szolgáltatások be­vételei az évközi árváltozások eredményeként a tervezettnél kisebb mértékben növekedtek. Ez elsődlegesen a levélpostai küldemények és a hírlapérté­kesítés területén bekövetkezett erőteljes csökkenésből adódik. Magasabb köve­telmények A munkaerő-gazdálkodásban megindult tevékenység alapve­tően jó irányban halad. Az el­ért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. A foglalkoztatottak száma lénye­gesen nem bővült, sőt az iparban, mezőgazdaságban és az építőiparban csökkent. Mér­séklődött o munkaerő-mozgás, valamelyest csökkent a munka- idő-lkiesés, de még mindig magas a táppénzes állomány, az igazolatlánul mulasztók szá­ma. Nagy az alkalmazotti lét­szám. Nem kellő mértékben nőtt a teljesítménybérben dol­gozók aránya. Belső átcsopor­tosításra viszonylag kevés te­rületen került sor. A munkaidő jobb kihasználására, a munka- fegyelem javítására tett intéz­kedések hatása még kevésbé érzékelhető. Több területen fejlődött a szociális ellátás, javultak a munkakörülmények. A vállalatak és szövetkeze­tek pénzügyi helyzete az1979- es évben o korábbiaknál fe­szítettebb volt. Több vállalat és szövetkezet tartós fizetési za­varokkal küszködött. Okai kö­zül legjelentősebbek a terme­lés nem megfelelő hatékony­sága és a gazdaságtalanság. Mintegy 30 gazdálkodó egy­ség 5—6-szor állt sorba mun­kabérhitelért, többségben a je­lentős kintlevőségük miatt. Tartósan jelentkezett a fizető- képtelenség a BÉV-nél és a Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalatnál. A gazdálkodós jelenlegi in­formációi arra engednek kö­vetkeztetni, hogy Pécs város iparában veszteséggel záró vállalat — az árkiegészítése­ket is figyelembe véve — nem lesz. A városkörnyéki mezőgaz­dasági üzemek közül viszont az abaligeti tsz valószínűleg veszteséggel zár. A pécsi ipar termékszerkeze­tének fejlődése alapvetően jó irányba halad. Az ipar által termelt áruk fokozatosan köze­lítik a nemzetközi és hazai piac igényeit. A Mechanikai Laboratórium külpiacokon is jól értékesíthető korszerű mag­netofonjainak termelését meg­kétszerezte. A MEZŐGÉP Vál­lalat az élelmiszeri berendezé­seken belül a gazdaságosan előállítható tartályok gyártá­sát megduplázta. A Kesztyű­gyár és a Bőrgyár a jobban jövedelmező termékek (bőrru­házati cikkek, puha sertésbőr) termelését növelte. A termékszerkezet főleg a be­ruházások eredményeként vál­tozott. A veszteséges tevékeny­ségek köre alig szűkült. Nem mindenütt javult a termékek minősége, ami a technológiai fegyelem hiányának eredménye. A veszteségforrások szűkülése nem kielégítő. Alacsony az im­portkiváltó tevékenység. A ma­gasabb követelményeknek a gazdálkodó szervezetek egy ré­sze nem tudott megfelelni. A beruházási munkákban elő­relépés történt. Javult a beru­házó, tervező, kivitelező szer­vezetek együttműködése, foko­zódott a tervszerűség. Ennek ellenére még komoly gondjaink vannak az előkészítésben és kivitelezésben egyaránt (rossz tervezés, pénzügyi fedezetek rendezetlensége, esetenként a beruházó nem tudja pontosan, mit akar stb.). A termelő beruházások közül 1979-ben átadásra került a Kesztyűgyár bőrruházati gyára, az ÉPGÉP pécsi telepe, az EIVRT Sopiana Gépgyár komp­lex telepe, a MEZŐGÉP üzem­csarnoka. Befejeződött az EIVRT Elektronikai Gyár rekonstruk­ciójának II. üteme. Az elindított beruházások közül folytatódott a Baromfifeldolgozó hulladék- hasznosító üzemének építése. Megindult a süteményes üzem és a Fogtechnikai Laboratórium kivitelezési munkája. Egységes szemléletet A Pécs városi Pártbizottság a népgazdasági terv és a város előtt álló feladatok és lehető­ségek ismeretében állította ösz- sze 1980. évi cselekvési prog­ramját. A megváltozott feltételek, a magasabb követelmények kény­szerítenek bennünket arra, hogy feladatainkat tartalékaink jobb feltárásával, a munka hatékonyságának javításával oldjuk meg. Előrehaladásunk biztosításá­hoz javítani szükséges a ter­melés mind anyagi, mind sze­mélyi feltételeivel való jobb gazdálkodást. Meg kell érteni és értetni azt, hogy az eredményes gazdálko­dás egyik alapja a felhasznált anyaggal, energiával, pénzzel, munkaidővel való takarékosság. A termékszerkezet változtatá­sában az év során erőteljesebb lépések megtételére van szük­ség. Az eddig elért kedvező tendenciák általánossá tételére kell törekednünk. A váltásban, korszerűsítésben még mindig nem kap kellő szerepet a gyárt­mányfejlesztés, a saját erőből kialakított gyártmánystruktúra. A termelés anyagi oldala mellett kiemelten kell foglal­kozni a gazdasági fejlődés sze­mélyi feltételeivel, ezen belül a vezetés, irányítás kérdésével. A feladatok sikeres végrehajtá­sa megköveteli a határozottabb vezetést, az irányítási színvonal emelését. Fontos a személyes példamutatás. Fegyelmezett, morális kérdésekben is fedd­hetetlen vezetői magatartásra van szükség. Erősíteni kell a kollektív vezetés és az egysze­mélyi felelősség érvényre- jutását. Az irányításnak, vezetésnek képesnek kell lennie arra, hogy betartassa a rendelkezéseket, megszilárdítsa a munkafegyel­met, javítsa a szervezettség színvonalát, eredményeket ér­ien el a munkaerő-gazdálkodás­ban és a szerződéses fegyelem javításában. A cselekvési program kiemel­ten foglalkozik a munkaerő­gazdálkodás legfontosabb fel­adataival. A gazdasági haté­konyság alapfeltétele, hogy egyes területeken csak annyi embert foglalkoztassanak, amennyire elengedhetetlenül szükség van. Az eredményes munkaerő-gazdálkodás alapja az, hogy egységes szemlélet ala­kuljon ki az intézkedések meg­hozatalánál, és a gyakorlati végrehajtásban együtt cseleked- jühk. A munkaerővel való jobb gazdálkodást segíti, ha érvény­re juttatjuk a differenciált anya­gi érdekeltséget. Ennek érdeké­ben azonban növelni kell a teljesítménybérben dolgozók számát, emelni szükséges a tel jesítmc nykövetelményeket nemcsak a fizikaiak, hanem az alkalmazottak körében is. Ed­diginél hatékonyabb üzemszer­vezési intézkedések segítsék elő az élőmunkával való jobb gazdálkodást. Javítani kell a gazdálkodási fegyelmet. Erőteljes intézkedé­sek szükségesek a munkafegye­lem, az állami fegyelem, a szerződéses fegyelem javítása érdekében. Fegyelmezett munkával A politikai szervek támogat­ni fognak minden olyan intéz­kedést, melyek a gazdaságpoli­tikai célkitűzések megvalósítá­sára irányulnak, és ugyanakkor figyelembe veszik az emberi tényezőket is. A pártszervezetek a felada­tok megoldásában legyenek összefoaói a gazdaságszervező tevékenységnek, támogassanak minden olyan intézkedést, mely gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását szolgálja. Cselekvési programjaikban határozzák meg a konkrét helyi tennivalókat, a rendelkezésre álló erőket állítsák a feladatok végrehajtásának szolgálatába. Erősítsék tevékenységükben az ellenőrzést A változó kö­rülményekhez rugalmasan iga­zítsák cselekvési programjukat a fő irány megtartása mellett. Számoljanak azzal is, hogy néhány gazdálkodó egység mű­ködésében jelentősebb gondok következnek be, amelyek fe­szültséget idézhetnek elő. Fel kell készülni a feszültségek feloldására, a szükséges intéz­kedések politikai eszközökkel történő segítésére. A városi pártbizottság meg­győződése, hogy az előttünk álló feladatokat közös össze­fogással, a kommunisták pél­damutató helytállásával, fegyel­mezett munkával meg tudjuk és meg fogjuk oldani. Dr. Petöházi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság titkára Egy New Yorkban kiadott, műszaki újdonságokat ismerte­tő lap közreadja a világ leg­rangosabb, stúdiómagnetofono­kat gyártó cégeinek listáját, ismertetve készülékeik legfon­tosabb jellemzőit is. A világ vezető cégei között egyetlen szocialista országbeli céget találhatunk: az ELEKTROIM- PEX-et, és sorában az STM 600-as stúdiómagnetofont. Az ELEKTROIMPEX persze csak üzletel vele, e készüléket va­lójában a Mechanikai Labora­tórium pécsi híradástechnikai gyára készíti. Termékével ezek szerint ott van a nemzetközi élmezőnyben. De vajon ott lesz-e o jövőben is? Merre tart a hazai fejlesztés? Most szemtől szemben ülünk Zártos Lajossal, a budapesti anyavál­lalat fejlesztési vezetőjével. A titok A MECHLABOR másfél év­tizede jött ki az STM 200-as stúdiómagnetofonokkal, majd azt továbbfejlesztve az STM 300-as és az STM 600-as csa­ládokkal. Korszerű készülékek, közülük sok száz nem véletle­nül teljesít majd szolgálatot a moszkvai olimpián. Sikerüket tulajdonképpen egy magyar szabadalomnak köszönhetik: a mechanikus blokkrendszernek. Ez a jól sikerült konstrukciós megoldás lehetővé teszi, hogy a készülékek egy-egy mecha­nikus egységét külön-külön is folytonosan modernizálják, egy- egy korábbi jó megoldást to­vábbszármaztassanak. A blok­kokat könnyedén cserélni le­het, így azok sem maradnak ki a modernizálásból, akik ko­rábbi típusú készüléket üze­meltetnek, a kérdéses egysé­get egyszerűen kiemelik és helyére illesztik a korszerűb­bet. A szabadalom társszerzője egyébként ma a Magyar Rádió műszaki igazgatója, s a MECH­LABOR fejlesztői azóta is szo­ros együttműködésben dolgoz­nak a rádió műszakijaival. — Két éve jött ki Pécs az STM 600-as család moná- és sztereováltozatával. Meddig gyártják, és mi lesz az STM 600 után? — Ezek a készülékek korsze­rűek, legalább öt évig még gyártani fogja Pécs. A stúdió, magnetofonoknál egyébként öt--hét év a generációváltás. Most az STM 600-asok fejlet­tebb változatán dolgozunk. Hogy mi lesz a jelzése az új családnak? Feltehetően STM 700 - mondja Zártos Lajos. — Mi a fejlesztések vezérel­ve? — Most a műszaki színvonal fejlesztése mellett, ami több elektronikát jelent a készülé­kekben, a legfontosabb, hogy a költségeket csökkentsük, ez­zel együtt állni tudjuk az éle­ződő piaci versenyt. A költse, gek leszorítása kulcskérdés. És a nyugati piac? — Budapest tehát kifejleszt egy-egy készüléket, majd oda­adja a dokumentációt Pécs­nek. Hozzá tud-e ehhez adni valamit Pécs? Egyáltalán mi a véleménye a pécsi gyár mun­kájáról? — Egy laboratórium soha­sem tud tökéleteset nyújtani. A készülék a gyártás során forr ki teljesen, tehát sok jó ötlettel hozzá lehet járulni tö­kéletesítéséhez. A blokkrend­szer különben is folyamatos fejlesztést tesz lehetővé, éven­te mindig sor kerül egy-két konstrukciós újítás alkalmazá­sára. Ebből a szempontból Pécset maradéktalanul dicsér­ni kell, ott is vannak, akik él- nek-halnak a magnóért, a té­ma zászlóvivői. A fejlesztésnek egyébként komoly lépcsőfokát jelenti a gyártás. Nem mind- egy ugyanis, hogy egy-egy al­katrészt milyen technológiával, milyen költséggel gyártanak. A jól szervezett gyártástechno­lógia kialakítása Pécs dolga, s eközben maga is hozzájárul a készülék műszaki színvonalá­nak emeléséhez.- A stúdiómagnetofonokat lóként a szocialista országok­ba szállítják, s csak keveset más - Finnország, Irak, India — országokba. Nem tudunk betörni a tőkés piacokra? — Mint látta, szómon tarta­nak bennünket a világ vezető cégei között. Jóllehet, nagy a verseny, el tudnánk adni a tő­kés piacokon is, feltéve, ha lemennénk az árral. Viszont nem akarjuk elkótyavetyélni magnetofonjainkat. De nem­csak erről van szó. A nagy nyugati cégek felosztották egy. más kűzött a piacokat, és igyekeznek kiszorítani a kan- kurrenseket, még annak árán is, hogy aláígérnek. Képesek olyan alacsony árat mondani, ami mellett ráfizetnek az üz­letre, csak hogy kiüssenek bennünket o nyeregből. A tő­kés piacok különben is bizal­mi piacok, a vevők körében él a márkatisztelet. A trombitást elnémítják Zártos Lajos végezetül be­pillantást engedett azon labo­ratóriumukba is, ■ melynek aj­taján belépni csak engedél­lyel szabad. A jövő nagy té­mája a többcsatornás stúdió­berendezések kifejlesztése és gyártása, ezen dolgoznak most. Ilyen berendezéseket úgyszin­tén nem gyártanak a szocia­lista országokban, a rádióstú­diók, de főként a hanglemez- gyárak drága pénzért kényte­lenek beszerezni o tőkés or­szágokból — egy-egy berende­zés ára 100—150 ezer dollár. A többcsatorno azt jelenti, hogy a magnószalagon több csík —. 8, 16, 24, vagy még több is — található, ami egy­szerre több felvételt tesz lehe­tővé. Képzeljük el, a hangle­mezgyár lemezfelvételt akar készíteni. A zenekar megvan, ám a trombitások éppen meg­betegedtek, s a neves énekes sincs kéznél, külföldön turné­zik. Sebaj. Felveszik a zenekar játékát, s később, ha a trom­bitások meggyógyulnak, külön az ő játékukat, s ha o mű­vésznő is hazaérkezik, az ő csa­tornájára ráénekli a magáét. Az egészet összedolgozzák, úgy szól a trombita, mintha o trombitások benn ülnének o zenekarban. S ha netán vala­melyik zenész hamisan intonál- na, az ő csíkját elnémítják. Vagyis a zenei ízlés szerint olyan felvételt készítenek, ami­lyet csak akarnak — óriási a manipulációs lehetőség! A többcsatornás berendezések tehát az élő műsor magas mi­nőségű rögzítésére szolgálnak. Ilyen, technikai színvonalát te­kintve magasabb, komplikál­tabb fokú berendezést kíván kifejleszteni a MECHLABOR, s ezt már nagyon várják a szo­cialista országok is. Csakúgy mint az STM stúdiómagneto­fonokat, o többcsatornás stúdióberendezéseket is Pécs gyártja majd. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom