Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-18 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 17. szám 1980. január 18., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az Útinform jelentése Enyhül az idő, de síkosak az utak Közúti baleset nem történt Baranya megyében fln z Útinform csütörtök reggeli jelentése szerint a Dunán- •• tálon tovább folytatódott a havazás, az utak azonban járhatók. A főközlekedési utak közül a Szombathely és Vác közötti 86-os főútvonal szakasza csak egy nyomon járható, s ugyancsak egy sávon közlekedhetnek a gépkocsik a 33-as szá­mú fűút Szolnok megyei szakaszán. Borsod megyében a 3-as, 35-ös, 37-es, 38-as és a 34-es számú főút egyes szakaszain hó- átfúvások nehezítik a közlekedést. A megenyhült időjárás miatt a főközlekedési utak burkolata általában nedves, a 75-ös számú főút zalai szakasza gyengén sikos, az alsóbbrendű utak és a 75-ös számú főút zalai szakasza pedig gyengén síkos, az al­sóbbrendű utak állapota általában megfelelő, mindössze Bor­sod megyében járhatatlan az encsi, szerencsi, miskolci és me- zőcsáti járás 21-es és 3-as számú bekötő útja. Az alsóbbrendű utak nagyrészben, különösen a hegyvidéki szakaszokon csú­szósak, jégbordásak, ezért a szokottnál is óvatosabban kell közlekedniük a gépkocsiknak. A hófúvások okozta akadályok megszüntetésén az Útinform tájékoztatása szerint mintegy 500 munkagép dolgozik. Rendszeres talajvizsgálat és növényanalízis a mezőgazdasági üzemekben Hatezer vagon vetőmagot fémzároltak az 1979-es esztendőben a szigorú vizsgálatok után a Vetőmagfelügyelőség pécsi laborató­riumának munkatársai. Tisztasági és csirázóképességi, valamint egyéb ellenőrző vizsgálatok után kerülhet a vetőmag a felhasz­náló mezőgazdasági üzemekhez itthonra és külföldre. Képünkön: a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát kukoricavetőmag csiraképessé­gét vizsgálják. ' — Szokolai felv. — A tápanyagellátás új módja az AGROMAX-eljárás Pontosság, több jövedelem A társadalom és egyén ér­deke egyaránt a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy a feldolgozó vállalatok üte­mezni tudják a termelésüket Ehhez azonban nem elég sa­ját belső szervezetük megfe­lelő kialakítása, a feldolgozás­ban résztvevők pontos munká­ja, hanem feltétlenül szükséges azoknak a segítsége is, akik az alapanyagot termelik. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok nem egészen két hónapja kezdték meg az ez évi sertésértékesítési szerződé­sek megkötését a nagyüzemek­kel, illetve a kistermelőkkel is. A sertéstartási kedvre jellemző, hogy a szerződéseket folyama­tosan, jó ütemben kötik meg. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok már eddig is az 1980-ra tervezett nyersanyag- szükségletüknek több mint egy- harmadára megkötötték a szer­ződést a mezőgazdasági nagy­üzemekkel és a megbízotti há­lózaton keresztül a háztáji és kisegítő gazdaságokkal is. Nem mindegy azonban, hogy miként valósulnak meg a szer­ződések. Az adott esetben fon­tos, hogy a feldolgozó hús­ipari vállalatok alapanyag­ellátása folyamatos legyen, mert csak igy tud megfelelő időben árut biztosítani a kül- és belpiacokra. A folyamatos áruszállítás alapvető népgaz­dasági érdek. Ma már — a külpiacokon különösen — a szállítás pontosságának értéke van. Az alapanyag-ellátás üte­mezése tehát egyaránt érdeke a termelő üzemeknek és a kis­termelőknek. Az átvétel csak igy lehet zökkenőmentes. Az új sertésátvételi árak 1980. január 1-től a beltartal- mi értékektől függően 12—18 százalék közötti mértékben emelkedtek. Ez az ártöbblet nemcsak a takarmány és a fel­használt egyéb anyagok árá­nak növekedésére ad kompen­zálás! lehetőséget, hanem nö­veli a sertéstartás jövedelme­zőségét is. A szerződésben vállalt élő­állat szállítási és átvételi köte­lezettségek pontos teljesítése azonban az új, megnövelt át­vételi árak mellett külön jöve­delemhez is juttatja a terme­lőt. Aki pontosan szállít, a szer­ződés alapján kilogrammon­ként 2 forinttal többet kap az úgynevezett szabadáraknál. A 2 forintos többletár kifi­zetését a felvásárlók ahhoz a feltételhez kötik, hogy az állat leadása a szerződésben vál­lalt ütemezéshez képest legfel­jebb 15 napos eltéréssel meg­történjék. Például az áprilisi leadásra szerződött sertéseket március 15-e és május 15-e között kell leadni. Ezen az idő­szakon belül a tényleges át­adási időt a kistermelő a tel­jesítés előtt egy hónappal ha­tározhatja meg, kéthetes idő­szak megnevezésével. A 15 nap­nál nagyobb eltérés tehát anyagilag is érzékenyen érinti a termelőt. Amennyiben a fel­kínált sertéseket a vállalat nem veszi át 15 napon belül, ab­ban az esetben a termelőt nem éri károsodás. A módosult szerződési felté­telek tehát korrekt módon vé­dik a termelő érdekét, de se­gítik a feldolgozás ütemessé­gét is. S hogy mindez megva­lósuljon, ahhoz nem kell más, mint odafigyelés, pontosság és gondosság. M. M. Két nap alatt tizenegy fokkal emelkedett a hőmérséklet Ba­ranyában: míg január 15-én hajnalban mínusz 14 fokot mér­tek a pogányi meteorológiai ál­lomáson, tegnap már mínusz 2.9 fokot mutatott a hőmérő. Az egész éjjel tartó havazás azonban ismét síkossá, latya­kossá tette az utakat, fennaka­Kisszámítógép kezdte meg működését a Pécsi Bőrgyárban, ezzel az ügyvitelgépesítés újabb jelentős állomásához érkezett el a vállalat. A sokféle nyers- és segédanyaggal, sok eladó­val és vevővel kapcsolatban ál­ló gyár gazdálkodásába már a hetvenes évek elején bevonult az elektronika, elsőként anyag­könyvelésüket vitték számító­gépre és végeztették bérmun­kában a SZCIV-vel. Ezt a kész­áru könyvelés, majd egyes tech­nológiai programok gépre vite­le követte, de gép végzi már a forgalmi könyvelést és a bér- elszámolást Közlőén a gyár ma­ga is szerzett be ügyviteli gé­peket. A létszámmegtakarítás mellett hovatovább elérték, az adatok feldolgozása annyira gyors, hogy például a könyvelés a hónapot követő 11—12. na­pon meg tudja mondani, ho­gyan áll, mennyi a vállalat nye­resége. Ilyen előzmények után vásá­roltak és állítottak be 3,3 millió forintos költséggel egy Mera- típusú kisszámítógépet. Az új évtől már ezen készül az ösz- szes értékesítéssel kapcsolatos számlázás. Terveik szerint foko­zatosan a többi ügyviteli tömeg­munkát is — az idén a készáru­gazdálkodással összefüggő könyvelést — saját kisszámító- gépükre viszik. Folyik a kikép­zés is, a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézete által szerve­zett kéthetes tanfolyamon tíz ügyviteli dolgozó ismerkedik a számítástechnika tudományával. dásokat okozott a szállítások­ban. Baranyában a legtöbb hó Szigetváron és környékén esett, itt 8—10 centiméterrel vastago­dott a hótakaró, Pécsett és kör­nyékén 17 centiméteres hó bo­rította hajnalban az utakat. A megyei hószolgálattól kaptuk az információt arról, hogy teg­Számítósaik szerint a Mera be­állításával évente félmillió fo­rintot takarítanak meg. Ami en­nél is fontosabb: a gyorsabb és korszerűbb adatfeldolgozás ré­vén a vezetés gyorsabban tud intézkedni, a vállalat hatéko­nyabban dolgozni. nap a baranyai főközlekedési utak enyhén, az alsóbbrendű utak erősen síkosak voltak, mert a friss hó alatt megmaradt a jégpáncél. Huszonkét munka­gép járta a megyét, s az eny­hülő időben a sózással is ered­ményesen tisztíthatták meg a csúszós utakat, csak néhány he­lyen kellett bevetni a hóeké­ket. A Pécsi Vízmű ügyeletes sze­relőinek nem okozott különö­sebb gondot az éjszakai hava­zás, csupán az elmúlt hetek­ben mindennapossá vált teen­dőjüket végezték tegnap is: a közkutakat fagymentesítették. Időben megérkeztek a hajna­li mozgó posta járatok és a belföldi vonatok sem késtek a havazás miatt. A Volán 12-es Vállalat főmenetirányításán el­mondták, hogy nem volt fenn­akadás a helyi járatokon sem, csupán a 22-es autóbusz haj­nali vezetői jelezték, hogy a végállomás előtt rendkívül csú­szós oz út, de a hószolgálat rövid időn belül gondoskodott a szakasz helyreállításán. A DDGÁZ-hoz tegnap már csak százötven hibabejelentés ér­kezett, ezért a szerelők az el­következendő napokban remél­hetőleg a terjedelmes panasz­lista végére érhetnek. Fennakadás volt viszont a hajnali élelmiszer szállítások­ban. Fél órás késéssel jutottak el a kenyeres gépkocsik az üz­letekbe, a Tüdőszanatórium melletti boltot csak a délelőtt folyamán keresték fel, és nem érkezett meg az élelmiszer szál­lítmány a lámpósvölgyi és a Székely Bertalan úti kis boltba. Óvatoson közlekedtek tegnap a baranyai autósok, mert a me­gyei Rendőrkapitányság ügyele­tére nem érkezett közúti bal­esetről jelentés. Az utóbbi években mind job­ban előtérbe került, hogy a ta­lajba csak annyi, táperőt jut­tassunk vissza, ami feltétlen szükséges és ne hálád ja meg az optimálist a különböző kemi­káliák mennyisége. Ma már központi előírás emellett, hogy a mezőgazdasági üzemek rend­szeresen végeztessék el a talaj- vizsgálatokat. Megyénkben, a korábbi agrokémiai vizsgálatok­hoz képest az utóbbi időben előrébb léptünk, Baranya ter­mőföldjei a mikroelemek szem­szögéből is áttekinthetők. A szakszolgálati állomások a ta­lajvizsgálatokon kívül ma már növényanalízist is végeznek, amelyből a különböző nyom­elemeket vagy azok hiányát állapítják meg. Baranya megye talajait te­kintve megfelelőnek mondható a mikroelem-tartalom ennek el­lenére mégha ellentmondásos­nak is tűnik, fellelhető a mik­roelemhiány: ezt több tényező befolyásolja, így a talajon be­lül fellépő kölcsönhatások, a csapadékhelyzet, hogy csak kettőt említsünk. A korábbi ter­mészetes egyensúlyi helyzet megváltozásához nagyrészt hozzájárult az is, hogy az in­tenzív művelés és műtrágyázás következtében a talajok sava­nyádnak. Ilyen helyzetiben tehát különösen fontos a rendszeres vizsgálatok elvégzése a talajt és a növényeket tekintve is. Tegnap délelőtt, közel száz baranyai mezőgazdasági szak­ember részvételével, a Baranya megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomáson a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a vaskúti „Bácska" mezőgazdasági ter­melőszövetkezet, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület növény- védelmi szakosztálya, valamint a Baranya megyei AGROKER rendezésében klubnopot tartot­tak, amelyen többek között me­gyénk agrokémiai helyzetéről, az AGROMAX-eljárásróI, vala­mint az 1979. évi termésbecslés értékeléséről, a termésátlagok­ról tartottak előadást. Hazánkban, a talaj és a nö­vény tópanyagellátásának új és hatásos módja az AGROMAX- eljárás, amely a mezőgazdasá­gi, kertészeti kultúrnövények számára nélkülözhetetlen mak­ro- és mikroelemek visszapótlá­sát biztosítja. Dr. Simon Balázs, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium osztályvezetője az el­múlt évi termésbecslés értéke­léséről adott számot. Elmondta, ha valaha a prognózisoknak fontos szerepe volt a gazdasá­gi életben, akkor ma és a ké­sőbbiek során ennek még na­gyobb lesz a jelentősége, mint bármikor. Az országnak és egyetlen gazdaságnak sem kö­zömbös az, hogy mekkora ter­més várható gabonából, qyü. mölcsből: s a reális döntések előkészítésében hallatlan fon­tossággal bír. Hazánkban tizenkét éve fog­lalkoznak a termésbecslési módszer kutatásával, a becs­léssel összefügqő útmutatások kialakításával. E munkának a baranyai szakemberek is ré­szesei — hiszen államilag előírt feladat - s, hogy értik a dol­gukat, hadd említsünk két pél­dát. Az elmúlt esztendőben a búzát tekintve a becsült és a tényleges termés között mind­össze 0,8 százalékos eltérés volt, ez az arány a kukoricánál pedig 1,8 százalékot jelentett. S. Gy. G. M. A Pécsi Pannónia Sörgyár az eddigi 16 ezres kapacitású gépei mellé egy NDK gyártmányú 22 000 palack teljesitményű sörfejtőgépet szerzett be. A gépet ezekben a napokban szere­lik helyére és a szezonra már várhatólag teljes üzemben lesz. Fotó: Erb János Egyszerűbb, gyorsabb, gazdaságosabb Kisszámítógép a Pécsi Bőrgyárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom