Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-15 / 14. szám
2 Dunántúlt napló 1980. január 15., kedd Jobb munkát — differenciáltabb bérezést Pártunk kongresszusi irányelveivel ismerkedik — vitatkozik — napjainkban az ország 800 ezer kommunistája, észrevételeiket javaslatoikat a párttaggyűlés fórumén keresztül juttatják el a legilletékesebbek asztalára. Tegnap délután többek között a mohácsi járás egyik termelőszövetkezetének, a geresdlakinak kommunistáit hívták egybe o községi pártirodán. A taggyűlésen részt vett Devecseri József, az MSZMP Mohács járási Bizottságának első titkára is, aki többek között aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről is ejtett néhány szót. A kongresszusi irányelvek megvitatása során néhány dolgot a hozzászólások kiemeltek, s ezek sorában első helyre kívánkozik a munkavégzést és a bérezést érintő kérdések. Abban mindenki egyetért, hogy kinek-kinek a maga munkáját kell pontosan és lelkiismeretesen végeznie — ezt emelte ki a hozzászólásában többek között Kaszás József —, de mint mondotta, egy bizonyos szintű munkához bizonyos mennyiségű pénz járuljon. Kereshessen többet, aki jobban dolgozik, aki pedig nem teljesít, érje be vékonyabb borítékkal. Azaz: a differenciált bérezés ne maradjon jelszó. Schenk János a jobb információáramlást sürgette, majd a termelőszövetkezeti parlagföldek megművelésének lehetőségeit és szükségességét emelte ki hozzászólásában. Sokan szóvá tették a gépek alkatrészellátásának állandósulni látszó gondjait, így Molnár Mihály és Sziron Károly. Lassan abba a helyzetbe kerül a gazdaság, hogy egyre növekvő szántóterületét nem tudja megművelni - gépállások miatt. Belenka Károly ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a gazdaság erőgéphelyzete kihat a háztáji gazdaságokra is akadozik a takarmányszállítás nehéz a kis parcellák megmű velése. Soós Sándor az időseb bek felelősségére apellált, ami kor kijelentette: a fiatalok nevelésében kevés helyet kap a munkára nevelés. Drinóczi György, az alapszervezet titkára a gazdaság idei feladatait ecsetelve kijelentette: az idén még felelősségteljesebb, még pontosabb munkára van szükség ahhoz, hogy a feladatokat maradéktalanul teljesítsék, s ebben a párttagok aktív, cselekvő példamutatósára is nagy szükség van. Elmondotta, hogy 1979- ben az állattenyésztés kompenzálta a növénytermesztési kieséseket. A gazdaság tehenészete szép rekordot ért el 1979-ben: 4100 liter volt ozegy tehénre jutó termelés, ^^százalékkal több, mint a tervezett. összesen 2425 mázsa vágómarhát és 1267 mázsa vágóbaromfit adtak a népgazdaságnak, s ez is szép eredmény. Emlékezetes marad az 1978- as év is a növénytermesztés frontján, a maga 52,7 mázsás hektáronkénti búza- és 77,3 mázsás hektáronkénti kukoricaátlagával. Elkészültek már az idei tervek is, s többek között most is kiemelt feladat lesz a tej hozamok emelése. A taggyűlésen második napirendi pontként a résztvevők megválasztották az új vezetőséget. A pártalapszervezet titkára ismét Drinóczi György lett. K. F. Fejlődő, tartalmukban gazdagodó kapcsolatok Jól sikerült számvetés Eszékéi A múlt héten baranyai tanácsi küldöttség járt Eszéken, hogy az ottani vezetőkkel együtt áttekintsék a két terület kapcsolatainak alakulását és meghatározzák a további együttműködés módját. A baranyai küldöttséget Horváth Lajos, o megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke vezette, tagjai pedig dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb-titkára és Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke voltak. A tárgyalásokon eszéki részről Franjo Plazibat, az Eszék községközi Választmány elnöke, Joszip Harangozó, az Eszék községközi Választmány végrehajtó tanácsának elnöke és Ivica FeKözgazdasági Társaság — Megyei Tanács Pályázati erdményhirdetés Eredményt hirdettek tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete és a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága 1979-ben kiadott közös pályázatán, melyen javaslatokat kértek a megye hatodik ötéves tervi fejlesztésére. A díjkiosztásra a pécsi Széchenyi Klubban, a társaság megyei vezetőségi ülésén került sor. Dr. Dányi Pál megyei tanácselnök-helyettes értékelte a beérkezett, jeligével benyújtott 14 pályamunkát, majd a díjakat dr. Hoáz István egyetemi tanár, az MKT megyei alelnöke nyújtotta át. Első díjat nem adtak ki. Az ötezer forintos második díjat „A Baranya megyei fogyasztásicikk-kereskedelem hálózatfejlesztési elképzelései 1981—85-re” című dolgozatával Bölcsházy Éva, a megyei tanács tervosztályának munkatársa nyerte. Két harmadik díjat osztottak. III. díjas Gruber Lajos és Páczolay Péter (a Baranya megyei Vízmű Vállalat munkatársai) „Siklós—Harkány —Máriagyűd kisregionális vízmű tanulmányterve" dolgozatukkal, továbbá Nagy Miklósné, a megyei tanács pénzügyi csoportvezetője „Javaslatok Pécs város 1981—85 közötti célcsoportos lakásberuházási tevékenységének továbbfejlesztésére" című dolgozatával. Kiemelt különdíjat kapott dr. Barta Györgyi—dr. Rechnitzer János és J. Kiss Lajos. Különdíjban részesült: Solti Dezső, dr. Csertő Péter, Kiss József és Csekey Tibor, Albert László, dr. Kamarás Károly, dr. Gál József, dr. Orosdy Béla. A vezetőségi ülésen bejelentették: a társaság és a tanács az idén is meghirdeti közös pályázatát. Új húskészítmények Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt (ÁHT) 23 vállalatai közül jó néhány új húskészítményekkel jelentkezik az idén. A sláger minden bizonnyal a februárban boltokba kerülő Ka- posburger nevű hamburger-készítmény lesz. A Kaposburger készre sütött, gyorsfagyasztott húspogácsa, háromféle változatban, tiszta húsból készül. Az egészségesebb táplálkozást szolgálják az ÁHT további újdonságai, melyeknek fehérje- és szárazanyag-tartalma lényegesen kedvezőbb a hasonló jellegű közismert készítményeknél. A „Hansági szendvicshús" a szokottnál merészebb fűszere- zésű. Kapuvár, Kaposvár és Pápa gyártja majd, évente mintegy 10 ezer tonna mennyiségben. A hazai érdeklődés mellett jelentős megrendelések érkeztek a „Hansági szendvicshúsra" külföldről, így a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NSZK-ból és az USA-ból is. A Balaton felvágott az olasz, a soproni és a veronai mellett a szalámifélék választékát bővíti, jobb minőségű termékkel, mert nagyobb mennyiségű sonkanyesedéket tartalmaz az előzőeknél. Ugyancsak a választékot gazdagítja majd a Maros kolbász, amely kilogrammonként 90 Ft- os áron kerül a fogyasztókhoz. A Gyöngyösi Húsgyár új tüdős és májas hurkája kevesebb zsiradékot tartalmaz elődeinél. Mindennapi kenyerünk wm r * A kenyér és péksütemény „házi” vizsgálata ■ I« rr r ii rr Mmosegosztonzo premizálás Pécsett Naponta értékel egy pártatlan bizottság Nap mint nap fogyasztjuk és természetesen bíráljuk is termékeiket, nem mindegy, milyen bizonyítványt állítunk ki róluk, nem mindegy, milyen kedvvel vesszük meg holnap is a kenyeret, a különféle pékárukat, A gusztusos, jó ízű termék önmogát kínálja, a zsugorodott, deformált, szemre is sületlen kifli, zsemle és társaik csak végszükségben vándorolnak át a boltok pultjairól a bevásárlószatyrokba. A majd 170 ezer lakost ellátó Pécsi Sütőipari Vállalat ad a minőségre, évek óta minőségi prémiumrendszerrel honorálja a jó munkát. Az iparág tavaly bérpreferenciát kapott a sütőipari termékek javítására, a korábban kifizethető összeget felemelték havi 550 forintra, és az ösztönzőt kiterjesztették a gyár-, üzem- és művezetőkre, az árukihordókra és gépkocsivezetőkre is, így október 1-től a vállalat 5 egységének majd 250 dolgozója a borítékban is lemérheti, menynyire végezte szíwel-lélekkel munkáját. A szigorú feltételekhez kötött anyagi ösztönzőről csak annyit, kifogásolhatatlan minőség esetén a teljes összeg jár, egyébként nem. Illetve kizáró okok lehetnek: ha havi 5 esetben a termék nem éri el az 50 pontot, ha a MéVI vagy a KÖJÁL szabálysértési eljárást kezdeményez a rossz termék miatt, ha a havi átlag pontszám nem éri el kenyérnél a 90, egyéb készítménynél a 81 pontot, ha a meghatározott selejt magasabb a megengedettnél, ha túllépik a lisztfelhasználást, mindezt természetesen üzemenként és műszakonként, szigorúan pontozva mindazt, amit a boltokba kiküldenek. A prémium csökkenthető 80, de akár 50 százalékra is, ha a MÉVI, a KÖJÁL, a fogyasztó vagy a vállalati belső minőségellenőrök jogos kifogással élnek. Mit vesznek meg napi átlagban a pécsiek? Fehér kenyérből 39 ezret, burgonyás kenyérből 850-et, zsemléből 60 ezer, tejes, sós és nagy kifliből 63 ezer, a töltelékes áruból 30 ezer darabot, hogy csak a nagy tételeket soroljam. Az tény. hogy minden egyes termék nem megy át a szigorú bírálók kezén, de a laborosok minden üzem minden műszakjából kikerülő minden termékből jócskán vesznek mintát, amit naponta hárman vagy öten zsűriznek. Az elsődleges szempont az átlagsúly és átlagtérfogat, ami nem üti meg a kívánt súlyt, az nem is juthat ki o boltokba. Dörgő Éva vegyésztechnikus méri a termékek térfogatát, a hétfői bizottság tagjai - Horváth Zoltán, a kenyérgyár vezetője, Bognár Lajosné főtechnológus és Lengyel Ágnes laborvezető — pedig először az érzékszervi vizsgálattal kezdik, aztán az alak, a héj, az illat, a bélret, az íz, a töltelék minősége alakíttatja ki velük a pontszámot, a hármuk pontjainak átlaga kerül a termék „bizonyítványába”. Pártatlanul, nogy szakértelemmel végzik munkájukat. A kenyérgyárban Drenda János vonalvezető pék így látja a minőségi premizálást: — Többet kapunk, de joggal többet is követelnek, jobban oda kell figyelnünk minden egyes munkafázisra. A fogyasztót nem érdekli, hogy van-e nálunk műszaki hiba, ő minden körülmények között kifogásto- lan kenyeret, egyéb pékárut akar vásárolni, nekünk ilyet kell készítenünk és sütnünk. Murányi László Horváth Lajos megyei tanácselnök nyilatkozata kete, az Eszék községi Képviselőtestület elnöke vett részt. A tárgyalásokról Horváth La. jós megyei tanácselnök az alábbi tájékoztatást adta: Arra voltunk kíváncsiak, hol tartunk az együttműködésben, s főleg 1979-ben mire jutottunk, továbbá hogy ebben az esztendőben milyen kapcsolati feladatokat tűzhetünk magunk elé. Jó! sikerült számvetés volt, hiszen az utóbbi években felgyor. sült és erőteljesebbé vált a két terület kapcsolatainak alakulása. — Elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hozta meg a várt eredményeket: itt olyan kooperációs megállapodások is születtek, amelyek közül feltétlenül említést érdemel a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, valamint a bellyei, a becsei és a kutyevói kombinát közötti megállapodás. Ennél kicsit gyen. gébb a könnyűipari üzemek között kialakult együttműködés: itt csak részben sikerült megvalósítani az elképzeléseket az eltérő valutáris elszámolás, a kü. lönböző árszintek és az eltérő export-jogosítvány miatt. Ügy ítéltük, hogy itt kellene a magunk eszközeivel a legjobban elősegíteni az együttműködés továbbfejlesztését. E téren Baranya megyének jelentős közvetítő szerepe lehet eszéki üzemek és magyar vállalatok kapcsolatainak létrehozásában. — A kishatármenti áruforga. lom igen dinamikusan fejlődött az elmúlt években a kölcsönös előnyök jegyében. Ennek keretében jött létre a pécsi és az eszéki termékbemutató kiállítás, amelyek nemcsak a városok közötti együttmunkálkodást, hanem a két terület jó kapcsolatát is szolgálták. Ide sorolhatjuk az áruházi kapcsolatot is, amelyben sok lehetőséget látunk. Az idei államközi megállapodások továbbra is elősegítik a határmenti kapcsolatok erősítését, s most úgy látszik, hoqy ennek keretében a fogyasztási cikkek cseréje kerül előtérbe. Kölcsönös kívánságunk, hogy egyszerűsödjenek az engedélye, zési eljárások. — Jók a közlekedési kapcsolataink. Idén jobban fel kell ké. szülnünk a drávaszabolcsi átkelőállomáson a kamionforgalomra, a Beremenden létesült ideiglenes átkelőállomást, amely jelentősen lerövidíti a szállítási útvonalat, állandósítani szeret, nénk, a vasúti személyforgalom erősítése érdekében pedig menetrendi egyeztetésre van szűk. ség. Szó volt a távközlési kapcsolat erősítéséről, a két terület közti távhívási kapcsolat megteremtéséről is. — Idegenforgalmi kapcsolatainkat illetően jugoszláv részről erős a — főleg egyéni — érdeklődés. Baranya jobb megismertetése érdekében szorgalmazzuk a csoportos látogatáso. kát, s kezdeményezzük, hogy a jugoszláv vendégek különböző idegenforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül dinárért vehessenek igénybe. Szeretnénk ismét meg. jelentetni egy Eszék—Pécs közös idegenforgalmi leporellót is. — A Horvátországi Magyarok Szövetségének két évtizedes kapcsolatai vannak magyarországi szervekkel. Ezt a kapcsolati rendszert magasabb szintre kívánjuk emelni; az az elgondolásunk, hogy mi, a Megyei Tanács alakítunk ki kapcsolatot az ottani szövetséggel, s egyidejűleg kezdeményezzük a kapcsolatfelvételt a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és az Eszéki község, közi Választmány között. A kulturális és a közoktatási kapcsolatokban — amelyek eddig is kitűnőek voltak — a tartalmi elemeket kívánjuk gazdagítani. Szóba került közös kulturális na. pok szervezésének a gondolata, ami új színt hozhatna együttműködésünkben — fejezte be az eszéki tárgyalásokról adott tájékoztatását Horváth Lajos megyei tanácselnök. H. I. Nem bizonyult időtállónak a néhány évvel ezelőtti változtatás: a történelem ne legyen kötelező érettségi tárgy. A szaktanárok azonnal, a közvélemény csakhamar vitatta a döntés megalapozottságát. A Művelődésügyi Közlöny 1979, november 20-i számában azután megjelent az érettségi szabályzat módosítása, melynek értelmében valamennyi középfokú iskolatípusnál 1981-től ismét kötelező lesz történelemből az érettségi. A szakközépiskoláknál a magyar nyelv és irodalom és az egyik szaktantárgy, a gimnáziumokban pedig a magyar és a matematika mellett. Szokolszky Oszkárt, a történelem tantárgyának megyei szakfelügyelőjét kérdeztük, hogy mi tette szükségessé a kötelező érettségit o tárgyból? —i Amikor csak választható lett a történelem az érettségin, kiderült, hogy ami nem kötelező, azt nem is tanulják olyan odaadással a diákok. Iskolától függően 15—30 százalékra esett vissza a történelemből is érettségizők száma. Nagyon nagy szó volt, ha valahol a maturálok fele választotta a történelmet. — Bebizonyosodott, hogy még ezek körében is gyengült a történelemtudás. így például az alapfogalmak konkrét történelmi szituációhoz való alkalmazá. sónak képessége igencsak visz- szafejlődött, gyenge volt a térben és időben való eligazodás. Pedig a történelmi látás képessége mindenkinek szükséges, ez korunkban való eligazodáshoz ad alapot. — A felsorolt hiányosságok főképp abból eredtek, hogy a tanulók jó része „leckéket" tanult, azaz megelégedett a napi anyag megtanulásával —ez pedig nem elég a komplex tör. ténel em látó shoz. — Miképp reagáltak a történelemtanárok és a diákok az érettségi új rendjére? — A tanárok egyértelműen, egyöntetűen helyeselték, s nemcsak a történelemtanárok. A diákok egy része még nem tudatosította, hogy kötelező lesz számára a történelem, inkább csak a harmadévesek, hiszen őket érinti legközelebb. Esetük, ben érződik is. nagyobb szorgalommal tanulják a tárgyat. b. I. Jövőre ismét kötelező Érettségi vizsga történelemből A tanárok egyöntetűen helyeslik
