Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-14 / 13. szám

Harman a 6-os Ili menten Gyermekkorú városok felnőttes tervekkel és tettekkel Paks Mi tesz egy várost tényleg várossá? — A popír, az alapító oklevél — mondja nevetve dr. Dallos Tibor, a Paksi városi Tanács el­nöke. Aztán már kevésbé tré­fásan folytatja: a várossá ala­kulás nehéz és hosszú folyamat, amely természetesen nem 1979. január 1-én kezdődött, hanem sokkal korábban és még sok időbe, munkába kerül, amíg Pakson a városi életforma, élet­mód kialakul. Tény, hogy Paks már rég nem hasonlít a régi metszeteken lát­ható Duna menti településre, amelyeken a folyón elmaradha­tatlan halászladikok, a parti domboldalon apró fehér házak és a templom jelentette Pak- sot. Ma tizenhat és fél ezer ál­landó lakosa van, a lengyel vendégmunkásokkal, szovjet és NDK-beli szakértőkkel, katonák­kal együtt pedig több mint 22 ezer ember é| a városban. Csak az elmúlt esztendőben 640 új lakást adtak át, 2 új ABC élel- miszeróruházat, autószervizt, kétezer vonalas Crossbar tele­fonközpontot, 180 bölcsődei fé­rőhelyet és 32 tantermes, torna- csarnokos iskolát. Átalakulóban van a régi Főtér is, a hajdan' szálloda hosszas átépítés után elkészült, a földszinti helyisé­gekben ételbár és étterem, ez emeleten pedig úttörő- és ifjú­sági ház működik. Kialakulóban van az új vá­rosrész központja is: néhány esztendeje, amikor Pakson jár­tam, azt hittem, az autóbusz­pályaudvar, az étterem és presz- szó környéke lesz majd a oak- siak új fóruma, amelyen majd munkaidő végeztével, vasárnap délelőttönként véleményt lehet alkotni a világ dolgairól. En­nél azonban erősebb vonzerő­vel bír a 80 milliós költséggel épült új Munkás Művelődési Központ, amely egyre inkább a város szellemi életének ková­szává válik. Most januárban például a győri filharmonikusok Strauss-estie, a Pécsi Nemzeti Színház Makrancos hölgye, a Pillangókisasszony kerül bemu­tatásra, vendégül látják a veszprémi színházat, valamint Ruttkai Évát és Várady Hédit. Felnőtt és úttörő-fúvószenekar, munkás vegyeskórus, a szakkö­rök tucatjai működnek a város új művelődési központjában, de a régiekben, illetve a Szabó Erzsébet Űttörőházban is. — Paks az atomerőmű építése miatt bármely új várostól me­rőben eltérően fejlődik — mond­ja a tanácselnök. — A népese­dés robbanásszerű növekedése, a gyerekek magas száma fe­szültséget okoz o lehetőségek és igények között. Ez azonban ösztönöz is bennünket a gon­dok mielőbbi megoldására. Mi Izotóp a kabátzsebben Misztikus, mert láthatatlan, tapinthatatlan, de tudjuk, hogy létezik. Sok embert félelemmel tölt el a radioaktív- anyagok­kal való találkozás lehetősége. A félelem indokolt is, ha vala­ki a szabályok ismerete nélkül, kellő tájékozottság hiányában kerül kapcsolatba a hasadó­anyagokkal. A Baranya megyei KÖJÁL kebelében két speciális csoport működik, ők őrködnek a legnagyobb biztonság felett. A területi sugáregészségügyi csoport „munkahelye” egész Dunántúl, vezetője Szabolcsik Béla fizikus. — Valamennyi üzem, intéz­mény, ahol hasadóanyagokkal dolgoznak, az a mi ellenőrzé­sünk alatt áll. A használt anyag, veszélyességétől függően há­rom kategóriába tartoznak a különféle munkahelyek, ennek megfelelően vizsgáljuk, hogy megtartják-e az ide vonatkozó Épül a barcsi új városközpont A Makrancos höltrv és a Pillamrókisasszonv is Paksra megy azonban nem akarunk az igé­nyek nyomában vánszorogni, akkor lesz ugyanis Paks igazán város, ha képes lesz az igénye­ket megteremteni. Bonyhád Bonyhád, Gyors számvetés, ez a település két esztendővel ko­rábban kapott városi rangot, mint Paks és Barcs. Az elmúlt esztendőben a város beruházá­sában 34 lakás, fodrász- és koz­metikai szalon, az Állami Biz­tosító irodája, a Fáy lakótele­pen konténer kazánház, fűtés, telepen pedig megkezdődött a 75 fős óvoda és 60 fős bölcsőde építése. Barcs Barcs a tervrajzokon már kor­szerű szerkezetű kisváros — a település fantáziadús, dinami­kus vezetői minden bizonnyal, talán már egy évtizeden belül azzá is teszik. Most azonban ezen a havas januári napon in­kább nagyra nőtt falunak tű­nik, az állomás előtt kihalt cél­lövölde például semmiképpen sem változtat ezen az érzése­pályaudvar, a piac, 'kissé elkü­lönítve a dísztér, bevásárlóköz­pont, tanács, művelődési köz­pont. Dr. Németh Jenő tanácsel­nök azonban óva int, ne a léte­sítményekből ítéljük meg, hogy egy esztendő alatt Barcs meny­nyire vált várossá. Szerinte fon­tosabb, hogy hányán vannak, akik szívükön viselik a város fej­lődését, akiket érdekel a köz­élet, aki javaslataival, munká­jával elősegíti a település fej­lődését, akik képesek meggyőz­ni a kételkedőket. Ilyenek pe­dig sokan élnek Barcson. Az 1979. évi adatok szerint a városnak 10 775 lakosa volt, vonzáskörzetében pedig több Paks új városnegyede (MTI Fotó Horváth Péter) víz-, csapadék- és szennyvíz- vezeték építése készült el A város ivóvízellátásának javítá­sára két új kutat fúrtak, a vég­leges megoldást azonban csak az 1200 köbméteres új hidro- glóbusz üzembe helyezése je­lenti majd. A csoknem 40 mil­lió forintos költséggel épült új művelődési ház műszaki átadá­sa is megtörtént, amelyet min­den valószínűség szerint április 4-én avatnak. Á Széchenyi té­ren 33 lakásos garzonház épí­tését kezdték el, várhatóan az év végére készül el, a Fáy lakó­mén. Kár lenne azonban Barcs városi létét a település gerincét alkotó főútvonalról autóból megítélni. Elég csak befordulni a Gagarin lakótelepre, ahol az egy- és kétszintes társasházak mindenképpen városias, mégpe­dig a korszerű pihenő-városrész jellegét adják a településnek. Az ötszintes lakóházakkal öve­zett városrész (ennél magasabb épületet nem engednek építeni Barcson) az új, valamennyi szükséges funkcióval felruházott városközpont körül alkotnak gyűrűt. Itt lesz az autóbusz­mint 17 ezren éltek. Az elmúlt évben 682 négyzetméter üzlet­tér, a korszerűsített Dráva presszó, mintegy 90 lakás, 1,8 kilométer út épült, 260 kap­csolóhellyel bővült a telefon- központ, társadalmi munkában 5,5 kilométer járdát készítettek el. A város minden lakójára 827 forint értékű társadalmi munka jutott. Gyermekkorú városok felnőt­tes tervekkel, mint rövid életű városi címük birtokában kide­rült, tetteik is hasonlóak. Lombosi Jenő Sugáregészségügyi csoportok kezelési, tárolási és természe­tesen az egészségügyi előíráso. kát. Ez utóbbinál azt is nézzük, hogy a dolgozók részt vettek-e a rendszeresen kötelező egész­ségügyi vizsgálaton, aki ott dol­gozik, nem kapott-e az egy évre megengedett öt röntgennél nagyobb sugáradagot, no és annak a szabálynak betartását, hogy terhes nő nem dolgozhat sugárveszélyes környezetben. Természetesen ehhez számtalan műszeres vizsgálat járul. — Munkájuk során rengete­get utaznak, sok helyen meg­fordulnak. Találkoztak-e már kirívó vagy különleges esettel? — Kirívó szabálytalanság nincs, mert régi, jól felkészült gárda foglalkozik a radioaktív anyagokkal. Néhány izgalma­sabb eset azért előfordult. Egy ízben Várpalotára hívtak ben­nünket, mert a szállítók figyel­metlensége folytán egy kiste­herautó platójára kiborult és ottmaradt egy etalon (hitelesí­tő sugárforrás). A kocsimosók megtisztították az autót, s mire észrevették a hiányt, az etalon eltűnt. A műszeres keresés so­rán szerencsére hamar, az ud­varon találtuk meg. Ha lemegy a szennyvízlefolyóba, akkor ad­dig kellett volna követnünk, amíg rá nem bukkanunk. Más­kor meg Dunaújvárosban tűnt el egy ilyen kis, kétforintos nagyságú fémdoboz. A Vasmű sugárellenőrei valami csodás véletlen folytán egy boltban bukkantak rá, egy férfi zsebé­ben. Mindössze annyi történt, hogy meglátta a csillogó holmit az utcán, és zsebrevágta. Sze­rencsére tíz év alatt mindössze négy hasonló eset fordult elő. A másik csoport Pécsett, a KÖJÁL székházában berende­zett laboratóriumban dolgozik. Vezetőjük, dr. Somfai Magdol­na így mutatta be munkáju­kat: — Kettős feladatot látunk el. Az egyik a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat környezetszennye, ző hatásának ellenőrzése, a másik pedig az úgynevezett ERMAH-programban való rész­vétel. (A ' program neve az egészségügyi, radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózat rö­vidítése.) Rendszeresen veszünk víz-, levegő-, föld. és növény­mintát, ezek sugárzóanyag tar­talmát vizsgáljuk. Érdekes pél­dául, hogy a salakban feldú­sul a radon (radioaktív nemes­gáz), így erre is ügyelnünk kell. Tatabányán például betiltották az ottani salakkal való építke­zést, mert a lakások levegőjé­ben megengedhetetlenül magas radontartalmat mértek. A pé­csivel nincs ilyen probléma. Ugyancsak nincs kimutatható szennyező hatása az ércbá­nyáknak sem. A jövőre is gondolnak mór: Pakson és Mohácsnál rendsze­resen vizsgálják a víz radioak­1980-ban: 9,5 millió hektoliter sör Lesz magyar Tuborg? Túlkínálatunk van sörből a télen Tavaly csaknem 90 liter volt az átlagfogyasztás Ilyen felhabzást sem láttunk még: van sör bőven az üzletek­ben, s nem csak külföldi. Nagy kár, hogy nem nyár van, mert akkor tapsolnánk is, s ettől föl - hevülve, elpusztítanánk még néhány korsóval. Most ugyanis fogyasztani kell, sörből jelen pillanatban túltermelés és túl­kínálat van. Amit magunk is tapasztalhattunk, hiszen né­hány hete árcsökkentéssel, iga­zán olcsó áron vesztegettek egyes import söröket, amire a legöregebb sörivók sem emlé­keznek. Amint világgazdasági napilapunkból értesülhettünk, ez az anomália úgy alakult ki, hogy késett az import, közben a vendéglátóipari áremelések is visszavetették a keresletet, majd ősszel bezúdultak a kül­földi sörök, a söriparban nagy készletek halmozódtak fel, úgy hogy a hazai termelést vissza kellett fogni, ami szinte példa nélkül áll. A tanulságot persze az ipar­nak és a kereskedelemnek kell levonnia. Minket inkább most az érdekel,- milyen lesz az idei sörellátás. Mindenekelőtt a múlt év statisztikája: tavaly 9,25 millió hektoliter sör folyt le a „garaton", ebből 7,5 mil­lió hektó a hazai termelés, a többi import — csehszlovák, lengyel, NDK, jugoszláv és egy kevés tőkés. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőket is beleértve, az egy főre jutó fogyasztás ta­valy csaknem 90 liter volt ha­zánkban. Valójában ennél ke­vesebb, hiszen a tavaly ha­zánkba látogató több mint 10 millió turista is hörpintett sö­rünkből. A 90 liter tisztes meny- nyiség, ámbár az igények en­nél is nagyobbak, s a nyári szezonban még mindig ínség­ben szenvedünk. Mennyi sörre számíthatunk az idén? A Belkereskedelmi Mi­nisztérium keretei szerint ösz- szesen 9,5 millió hektoliter sör áll a fogyasztók rendelkezésé­re, ebből 7,8 millió hektoliter a hazai termelés, s ehhez jön a tavalyinál némileg kisebb import, ami 1,7 millió hektót tesz ki. Több sört ihatunk tehát az idén. A számok összevetésé­ből az is kiderül, a hazai ter­melés az idén sem növekszik számottevően. Rögtön rákérdez­hetünk, mi van az évek óta vajúdó szentesi sörgyár ügyé­vel. Szükségességével mór mindenki egyetértett, hiszen szinte bűn vizet (a sör 98 szá­zaléka víz) behozni külföldről, nem különben feleslegesen de­vizát kiadni érte; a tervek is rég elkészültek mór, csak indí­tani kellene a beruházást. Amint megtudtuk, a szentesi sörgyár a hatodik ötéves terv élelmiszeripari beruházásai kö­zött első helyen szerepel. Zöld útja azonban még nincs, a dön­tés februárban várható. Mellesleg a mi Pannónia Sörgyárunk is rég tervezi már, hogy termelését egyharmadá- val növelve, évi 1 millió hekto­liter sört ad a belföldi piacra. Lesz-e fejlesztés Pécsett? — ezt tudakoltuk Debreczeni Ist­vántól, a Söripari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójától. Saj­nos, belátható időn belül aligha. A söriparnak egyelőre a szintentartásra is kevés a pénze. A pécsi fejlesztés szük­ségességéhez semmi kétség nem fér, ha lesz pénz, termé­szetesen sorra kerül. Megkérdeztük a vezérigaz­gatótól, mi van a magyar Tu- borggal. Korábban hírt adtunk, a magyar söripar a világhírű dán Tuborg cég licencének megvásárlására készül. A tár­gyalások előrehaladott állapot­ban vannak, úgy néz ki, sínen az ügy, az illetékesek döntésé­re azonban a jövő hónapig várni kell. Az már biztos, a Tuborgot nem Pécs, hanem Kő­bánya gyártja. 'Amennyiben erre sor kerül, a jövő év köze­pén indulhatna a gyártás, kez­detben évi 100 ezer hektoliter­rel. Félliteres palackokba tölte­nék, később 0,33 literes kis üvegekbe is. Sőt, szó van ar­ról, hogy dobozban is a pultra kerül a magyar Tuborg, Miklósvári Zoltán A KÖJÁL sugárlaboratóriuma tivitósát, ezek a mérések szol­gálnak alapul az atomerőmű megindulása után. Mindemel­lett a műszerezettség javítása is szívügyük. Saját újítással konst, ruáltak egy készüléket, amelyet már a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is megvásárolt a maguk méréseihez. Kurucz Gyula hétfői H

Next

/
Oldalképek
Tartalom