Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-03 / 2. szám

1980. január 3., csütörtök Dunántúli napló 3 Szabályozók ­Teljesítmény szerinti bérek Fejezzék ki a valódi teljesítménykülönbségeket Az új szabályozórendszer a bérszabályozás módszereit je. lentósen továbbfejlesztette, an­nak az elvnek gyakorlati meg­valósítása érdekében, hogy a teljesítményekhez jobban iga­zodniuk szükséges a béreknek, személyi jövedelmeknek is. Is­mét utalunk a már említett ösz- szefüggésre: szorosabb okoza. ti kapcsolatba kell hozni a vál­lalati hatékonyságot a vállalat­nál dolgozók jövedelmével, mint ahogy ezt teszi a szabályo­zó rendszer népgazdasági szin­ten is. A hatékonyság alapján ítéli meg a vállalatokat, még­hozzá az eddigieknél objektí- vebb mérce, a helyesebb ará­nyokat kifejező árrendszer se­gítségével. Prémiumok és jutalmak A napvilágra került szabályo­zók e területen sok mindent új­rarendeztek, rendkívül szerte­ágazó az a rendelet-anyag, amely a bérek alakulását befo­lyásolja. Ám a rendező elv jól kivehető: a jövedelmeket a tel­jesítményekhez kell kötni; a tel­jesítmények különbségeinek ha­tározottabban kifejezésre kell jutni a kereseti viszonyokban. Törekedni kell arra, hogy a ré­szesedési alapból fizetett pré­miumok, jutalmak és az év vé­gi részesedés növekedjék a ke­reseten belül, s ez is feiezze ki a valódi teljesítménykülönbsé­geket. A népgazdaság minden olyan területén (szakágazatban), ahol nyereségérdekeltség van, a vállalati bérek a teljesítmény­követelménytől függően növel­hetők. Egyes szűkebb területe­ken, ahol az ágazati sajátossá­gok is indokolják, központi bér- szabályozás alkalmazható. A vállalati teljesítményekhez kap­csolt és a központi bérszabályo­zós elsősorban a bérek tömegé­re irányul. A szabályozás váltó, zásaiból az is kiderült tehát, hogy előnyben van a bértömeg­szabályozás minden olyan szak­mában, ahol a nyereségérde­keltség a jellemző. Ami a lénye­get illeti: a jól gazdálkodó vál­lalatok számára növekszik a (külön befizetés nélküli) bér­emelés lehetősége — azaz, a fő elv megvalósul — a fejlődő, képes vállalatok jobban meg­fizethetik dolgozóikat a jövőben. Ugyanakkor — állapítsuk meg —, a központi bértömeg és bér- színvonal szabályozás csak mér­tékében különbözik a jelenlegi rendszertől. Viszont új vonása, hogy átmenetileg lehetőség nyí­lik — az éves tervben megha­tározott szintig — a bérszínvo­nal minimális emelésére. Ez a lehetőség az alkalmazkodás, a felzárkózás időszakában segít­ségül szolgál a vállalatok szá­mára. A bérszabályozás körén belül meg kell említeni, hogy a diffe­renciálás igénye az egyes vál­lalatoknál is érvényesül. Gon­doljunk azoknak a helyzetére, ahol — éppen a nyereség ala­csony színvonala miatt — kevés pénz áll rendelkezésre kereset- növelésre, bérjavításra. Az új szabályozás logikája azt diktál­ja, hogy a vállalaton belül is száműzzék az elvtelen egyenlős- di gyakorlatát és szemléletét, mivel a többetvállalóknak, a „legjobban húzó” embereknek, brigádoknak érdemes a rendel­kezésre álló összegekből a leg­nagyobb részt adni s így ösz­tönözni a nagyobb teljesítmé­nyeket. Ám a differenciálást, a telje­sítményekhez jobban igazodó elosztást — akár népgazdasági szinten, akár vállalati területen — könnyű általában megértetni. De amikor mindez a gyakorlat részévé válik, s most már nem csuoán az elvekről esik szó ... Nos, eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy az alkalmazás mindig gondokkal járt, akadály­ba ütközött. Nem lesz ez más­ként ezután sem — ezért fon­tos ismételten kiemelni: a sza­bályozás eayenlő követelmény- rendszerét, következetes megva­lósulását a szemlélet átformá­lásával is segíteni kell. Különö­sen fontos lesz ezt így értelmez­ni, ahol nem a nagyobb össze­gek, keretek elosztására kerül sor a differenciálódás miatt, hanem szembe kell nézni a ki­sebb fejlődési, elosztási, bér­emelési lehetőségekkel. Elősegíti a fejlődést És azt is érdemes hangsúlyoz­ni: a szabályozó-rendszer nor- mativitása szigorúbb követel, ményrendszert támaszt, de biz­tosítja a felzárkózást, a pillanat­nyilag nehezebb helyzetben lé­vők fejlődését is — amennyi­ben a vállalat önerőből javítja gazdálkodását, s megteremti előrehaladásának feltételeit. Ezért igen fontos a vállalatok számára a belső érdekeltségi rendszerüknek, egyéni ösztönzé. süknek továbbfejlesztése — amelyet az új szabályozó rend­szer változatlanul vállalati tevé­kenységi körbe utal. A külső fel­tételek, az új rendeletek jó tám­pontul szolgálnak ehhez, s ér­demi intézkedésre ad lehetősé­get, hogy megszűnt az Orszá­gos Szakmai Elértáblázat merev rendszere. Matkó István (Folytatjuk) Mezőgazdasági gépberuházások A mezőgazdasági gépberuhá­zások állami támogatási rend­szere, rendje 1980-ban alapve­tően nem változik meg, a köz­ponti hozzájárulás mértéke azonban összességében mintegy ötödével csökken. Ennélfogva a gépberuházások tervezése, to­vábbá a géppark felhasználása a gazdaságoktól a jövőben na­gyobb körültekintést kíván. Az új szabályozás nem hoz változást a mezőgazdaság egyik legjelentősebb gépének, a trak­tornak ártámogatásában: a tá­mogatás mértéke 1980-ban is 20 százalék. Ez lehetőséget ad a vontatópark fokozatos növe­lésére, ami egyben megteremti az egyéb mezőgazdasági gépek kedvezőbb kihasználásának fel­tételeit is. A PM—MÉM együttes rende­leté szerint — amely a mező- gazdasági gépberuházások ál­lami támogatási rendszerét tar. talmazza — számos növényter­mesztési, kertészeti ágazat, ha csökkentett mértékben is, de to­vábbi erőteljes központi hoz­zájárulást élvez. Mindenekelőtt azok az ágazatok, amelyeknek műszaki költségei amúgy is ma­gasak, és amelyeknek árujára a bel- és külkereskedelemben nagy szükség van. Negyven szá­zalékos támogatóssal csökken­tett áron juthatnak hozzá az üzemek a burgonya-, cukorré­pa-, dohány-, komló-, zöldség- és gyümölcs szaporítóanyag­termelés speciális vető- és ülte­tőgépeihez, betakarító gépeihez és az úgynevezett adapterekhez, továbbá a terményosztályozó és manipuláló berendezésekhez. Tervgyűjtemény építkezőknek Az Építésügyi Tájékozta­tási Központ pécsi irodájá­ban eddig is olyan ajánlott tervekkel siethettek az épí­teni szándékozók segítségé­re, melyek lényegesen ol­csóbbak az egyedi tervek­nél és 135-féle variációt tartalmaznak. A legújabb tervajánlatok már olyan egységcsomag­ban jelennek meg, ame­lyeknél az adaptáló tervező egy úgynevezett „transzpa­rensre” vezeti fel az eset­leg szükséges módosítást, ezt ezután a kívánt pél­dányszámban fénymásoltat­ják. A közeljövőben jelenik meg a sorrendben harma­dik tervgyűjtemény, amely 53-féIe építési megoldást kínál. 11 Centrumibanés a Konxumnál beváii vXvXvXvXvXvXvXv/XvXvXvXvXvXvXvXvXw Csütörtök esti vásárlás a Centrum Aruház műszaki osztályán .Lánggal dolgozni szép* Az üvegtechnikus Karácsonyi ajándékok óvodáknak Beuasarlo­esíítörtök Sokakban még nem tudatosult az esti vásárlás lehetősége A kékes láng fölé tartott üvegcső az értő kezekben las- san-lassan átalakul: a vékony cső kiszélesedik, majd két he­lyen kigömbölyödik. A két cső milliméterre egyforma lesz. Még néhány másodperc, s kialakul­nak a formák: a láng fölé tar­tott vékony csőre már nem le­het ráismerni. Az alapanyag át­alakult, az üvegtechnikus már egy karácsonyfa csúcsdíszt tart a kezében. — Lánggal dolgozni szép. Ha valaki érzékeli az üveg anya­gát, akkor tud vele bánni. Per­sze nagy kézügyesség is kell hozzá — mondja Herth János, Dél-Dunántúl egyetlen üveg. technikus kisiparosa. — A karó- csonyfadíszek készítése rendkívül munkaigényes. De ez csak sze. zonális munka. — Hányféle karácsonyfadísz készült ebben a műhelyben? — A csúcsdíszekkel, az egy­szerű gömbökkel, a különböző állatfigurákkal — mackóval, egérrel, macskával, pingvinnel — együtt körülbelül harminc­féle. Minden évben november elején látunk hozzá ehhez a munkához. Már öt éve kedves hagyomá- nyo van a műhelynek: minden télen karácsonyfadísz-kollekciót ajándékoznak egy-egy pécsi óvodának. Volt már eset, hogy a gyerekek eljöttek érte, s ott helyben énekkel köszönték meg az ajándékot — A karácsonyfadísz csak sze­zonmunka, mi a műhely pro­filja? Szinte kizárólag laboratóriu­mi eszközöket készítek. Külön­böző üveg mű szereket, desztillá. torokat, lepárlókat, lombikokat, az úgynevezett angol pipát, ka­pillárisokat. Csupa olyasmit, ami manuális munka, s így hiány­cikknek számít. A mi tevékeny­ségünk tulajdonképpen import, pótló. — Milyen alapanyaggal dol­gozik? — Az alapanyag francia és NDK gyártmányú. Ezeket az üvegcsöveket — mert csak üveg. csövet használok '— az OMKER. tői kapom egy-, illetve féléves előrendeléssel. A műhelyben látott gépek egy része ugyancsak az OMKER-től származik, de von itt saját ké­szítésű szerkezet is. A manuális munkához szükséges drága gé. pék legtöbbjét ugyanis az NSZK. ban gyártják, s ezeket nemigen lehet beszerezni. A gyógyászat­tól, a vegyipartól, a mezőgaz­daságtól kapják megrendeléseik legjavát. A közvetlen lakossági szolgáltatás munkájuknak mind. össze 5—10 százalékát teszi ki. De készül itt olyasmi is, ami valamely exporttermék alkatré. szeként eljut külföldre. — Hol lehet ezt a szép szak­mát elsajátítani? — Az üvegművességet az or­szágban egyedül Budapesten tanítják. Ebben a szakmunkás- képző iskolában háromféle szak közül lehet választani: tükör-, csiszoló- és neon-szakemberként kerülnek ki az itt végzettek. Herth János még nem ott, ha. nem Pécsett, az Építőipari Ktsz. nél végzett mint neonos. Dücső Csilla Csütörtök — fél éve már a „bevásárlási nap". Április 17-e óta a nagyobb városokban a főútvonalak mentén és a leg­forgalmasabb helyeken levő Iparcikk- és ruházati üzletek csütörtökönként este 8 óráig tartanak nyitva. Egyhónapos volt a bevásárló csütörtök, amikor körülnéztünk az üzletekben, vajon vannak-e vásárlók. Most pedig, több mint fél év elteltével arra vol­tunk kíváncsiak, hogy nem mondott-e csütörtököt a bevá­sárló csütörtök. Sorra vesszük ugyanazokata helyeket, ahol májusban jár­tunk. A Centrum Áruház azóta is megtartotta első helyét a csü­törtöki forgalmat tekintve, Ta­vasz óta emelkedett a vásárlók száma: míg akkor este ó és 8 között az aznapi forgalom 6— 8 százalékát bonyolították le, ez a szám 15 százalékra emel­kedett Akik ilyenkor betérnek az áruházba, azok száma 500 és 1000 között mozog, persze nem mindegyikük vásárol. De a Centrum nagy forgalmához nyilván hozzájárul az is, hogy itt tartották meg, immár ha­gyományként azt a szokást, hogy minden csütörtökön vala­melyik árufélét húszszázalékos kedvezménnyel adják. Hogy mit léhet csütörtökönként ár­engedménnyel vásárolni, azt továbbra is az utolsó pillana­tig titokban tartják, s ez a meglepetés sok vásárlót be­csalogat az áruházba. A Konzumban is növekedett este 7 és 8 között a forgalom. A leglátogatottabb osztály to­Változatos témakörökben sze­rezhetnek újabb ismereteket a városokban, falvakban január­tól márciusig megrendezésre ke­rülő téli mezőgazdasági tanfo­lyamok hallgatói. Megyénként több száz alkalommal a TIT fel. kérésére tanárok, a mezőgazda- sági nagyüzemek, valamint az élelmiszeripari vállalatok szak­emberei tartanak előadásokat. A Hazafias Népfront keretében működő kertbarát társaságok szintén gazdag programot állí­tottak össze tagjaiknak és az érdeklődőknek. A téli tanfolyamok egyik té­mája az adott táj termelési sza­kosítása. A rendezők igyekeznek a tájegységhez illő növényter­mesztési és állattenyésztési spe- cializácíó szakmai tennivalóit minél szélesebb körben megis­mertetni a kistermelőkkel. Nem­csak az előadások szolgálják ezt a célt. A Gabona Tröszt például takarmányozási szaktanácsadó vábbra is az ABC: az egyik forgalmasabb napon az emlí­tett órában 740 vevő vásárolt élelmiszert. A második helyen az iparcikk és a konfekció osz­tály áll. Az öt novemberi csü­törtökön 7 és 8 óra között összesen 695 200 forint volt a bevételük. A Mecsek Áruházban a kez­deti nagyobb érdeklődés után ellaposodott a bevásárlási nap. Általában 6—10 000 forintos forgalmat bonyolítanak le az utolsó órában, ez a napi for­galom nyolcad-tized része. Mostanában — az ünnepek miatt — kissé megélénkültek ugyan az esték, de még most is jellemző, hogy fél nyolc után az áruház öt szintjén együtte­sen csak 20—25 ember lézeng, s ilyenkor már nem is igen vá­sárolnak. Ez az egyórás idő­szak még nem nyereséges: az áruházat nyitva kell tartani, az eladók dolgoznak, a berende­zéseket üzemeltetni kell, s eh­hez mérten kevés a vásárló. A Szliven Áruházban viszont egyértelműen az volt a véle­mény, hogy nem éri meg a csütörtök esti plusz egy óra: kezdettől fogva úgyszólván semmilyen forgalom nincs. Ne­gyed nyolc után már csak az az egy-két ember tér ide be, akinek az orra előtt bezárt a szemben levő Szliven ABC, s csupán valami napi apróságot szeretne venni. Messzemenő következtetéseket még fél év után sem lehet levonni, az azonban már világosan látszik, hogy a Centrum és a Konzum esetében bevált a kezdemé­nyezés. D. Cs. füzetet ad közre, az állatforgal­mi és húsipari vállalatok pedig közzéteszik a háztáji termelés szerződéses feltételeit. Az OTP szakemberei a tanfolyamokon is­mertetik a kistermelőkkel a hi­telfeltételeket, valamint a hite­lezés rendjét, módját. Új vonása a tanfolyamoknak, hogy gyakorlati bemutatókra is sor kerül. Számos helyen a leg­jobb háztáji gazdálkodók szem­léltetik majd eredményeiket és egyúttal szakmai útbaigazítást adnak. A téli programok anyagában szerepel az 1980-ban életbe lé. pő szabályozó rendszer ismerte­tése. Mindenekelőtt azokat a jogszabályokat veszik sorra, amelyek közvetlenül érintik a kistermelőket Ezzel kapcsolat­ban egyebek között feltárják majd azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távú értékesítés­re adnak lehetőséget a kister­melőknek. Teli tanfolyamok Kistermelőket érdeklő témák

Next

/
Oldalképek
Tartalom