Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-07 / 335. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 335. sióm 1979. december 7., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott, A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásáról készült jelentést és az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Az ülésről közlemény jelenik meg. Befejeződött a Varsói Szerződés külügyminiszteri ülése Újabb lakások a távfűtőhálózatban Építik és szerelik az új hőközpontot Decemberben működik a harmadik hőközpont ■ Még nyolc kilo­méternyi vezeték épül Előfordulnak szolgáltatási zavarok Kulcskérdés: a leszerelés Ismét üzenettel fordultak a szocialista országok a NATO tagállamaihoz: késedelem nél­kül kezdjenek tárgyalásokat a közép-hctótávolságú nukleáris rakétafegyverekről. A Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszteri bizottságának berlini tanácskozásáról kiadott közle­mény megerősíti a szándékot: a szocialista közösség tárgya­lásokat, a kölcsönös biztonság elvei alapján katonai enyhü­lést, leszerelést akar Európá­ban és az egész világon. Az enyhülés bonyolult fo­lyamata immár több évre te­kinthet vissza, s haszna nyil­vánvaló az egész világ számá­ra. Jótékony hatását bizonyí­totta a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, s a tény, hogy a világ országai az évti­zed elején lépéseket tettek a katonai enyhülés irányába is. Megindultak a szovjet-ameri­kai tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról, Bécs- ben pedig a közép-európai csapatok és fegyverzetek csök­kentéséről kezdtek megbeszé­léseket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai. Ez a tár­gyalási folyamat csak azért in­dulhatott be, mert a két veze­tő nagyhatalom, a két szövet­ségi rendszer között tényleges katonai erőegyensúly alakult ki. A szocialista országok az­óta is készek arra, hogy ezt az egyensúlyt alacsonyabb szinten megőrizve, tárgyaláso­kat kezdjenek bármely fegy­verrendszer csökkentéséről. A kezdeményezésekre, csak­úgy, mint a bécsi tárgyaláso­kon tett kompromisszumos szo­cialista javaslatokra mind ez ideig nem érkezett pozitív válasz, sőt, az elmúlt években minden korábbinál veszedel­mesebb fegyverkezési tervek beindítását határozták el a NATO vezérkarában. A közép­hatótávolságú amerikai raké­ták kifejlesztéséről és európai telepítéséről van szó. A berlini tanácskozásról kiadott közle­mény rámutat: az új tipusú fegyverek elhelyezésére irányu­ló terveknek az a céljuk, hogy a tőkés államok katonai fö­lényre tegyenek szert a szocia­lista országokkal szemben. A NATO 108 közép-hatótá­volságú Pershing-2 ballisztikus rakéta és 464 szárnyasrakétá­nak nevezett hadászati robot- repülőgép rendszerbe állítását tervezi azzal az indokkal, hogy a korszerű szovjet rakéták ál­lítólag fokozottan fenyegetik Nyugat-Európáb Pedig közis­mert tény, s ezt október 6-án Berlinben elmondott beszédé­ben Leonyid Brezsnyev is hang­súlyozta: a Szovjetunió az utób­bi tíz évben nem növelte közép-hatótávolságú eszközei­nek mennyiségét, sőt még csökkentette is azok pusztító erejét. A szovjet állam veze­tője ugyanekkor javasolta a NATO-országoknak: kezdjenek tárgyalásokat a rakéták köl­csönös korlátozásáról. Igaz, az atlanti országok is tárgyalásokat javasolnak -, de csak a „pótfegyverkezésről'r hozott döntés utáni Ez kísérlet arra, hogy az „erő helyzeté­ből” tárgyaljanak. Pedig a Var­sói Szerződés országaival már eddig is minden ehhez hason­ló kísérlet kudarcot vallott A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei ép­pen ezért nyomatékosan hang­súlyozták: a rakétafegyverek te­lepítéséről hozott döntés „le­rombolná a tárgyalások alap­ját”. Csütörtök délelőtt befejező­dött a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bizott­ságának kétnapos berlini ülés­szaka. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke csü­törtökön fogadta o Varsói Szer­Andreas van Agt holland mi­niszterelnök csütörtökön Ró­mába utazott, ahol a NATO európai nukleáris erőinek kor­szerűsítésével kapcsolatos ter­vekről tárgyal olasz kollégájá­val, Francesco Cossigávol. A megbeszélés végeztével Van Agt Londonba repült, .ahol az est folyamán ugyanerről a kérdésről folytat véleménycse­rét Margaret Thatcher brit mi­niszterelnökkel. A holland kormány még min­dig nem hozott végleges dön­tést o rakétakérdésben, ha­sonlóan a belga kormányhoz. Mindkét ország közvéleménye hevesen ellenzi, hogy új raké­tákat helyezzenek el területü­kön. Van Agt Rómába utazása előtt Brüsszelben Martens bel­ga kormányfővel folytatott esz­mecserét. A Finn, a Norvég és a Dán Kommunista Párt. valamint a Svéd Baloldali Párt — Kom­munisták közös felhívásban for­dult a nyugat-európai közvé­leményhez, hogy akadályozzd meg az amerikai rakétafegyve­rek nyugat-európai telepítésé­nek tervét. A Kansan Uutiset cí­mű finn lapban csütörtökön közzétett felhívás sürgeti, hogy az új rakéták rendszerbe állí­tása helyett kezdjenek tárgyo­lásokat a leszerelésről és a biztonsáq megszilárdításáról. Ha a NATO fokozott fegyverke. zéssel válaszol a Szovjetunió oo- zitív javaslataira —mutat rá a nyilatkozat —, akkor jelentősen meqbomlik a nemzetközi hely­zet és növekszik a konfliktus­veszély. Az új atomrakéták el­helyezése veszélyezteti az észok-európai országok nemze­ti függetlenségét is. Szerdáig a 200 tagú finn parlamentnek 193 képviselője csatlakozott ahhoz a közös fel­híváshoz, amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett országok parlamentjeihez intéztek, fel­szólítva azokat: emeljék fe! szavukat az amerikai rokéta- feqyverek Nyugat-Európába való telepítése ellen. Szerdán este a norvég fővá­ződés tagállamai külügyminisz­teri bizottsága december 5-6-i berlini ülésének résztvevőit, köztük Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az NDK-vezető a szocialista államok közössége összehan­golt békepolitikájához való fon­tos hozzájárulásként értékelte a külügyminiszteri tanácskozás eredményeit. rosban több százan vettek részt azon a fáklyás felvonuláson, omelyet a parlament épülete előtt tartottak az amerikai ra­kéták nyugat-európai rendszer­beállítása ellen. Az oslói napi­lapok szerdai számuk mellékle­teként több ezer tiltakozó alá­írást tartalmazó listát tettek közzé. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a tagállamok kül­ügyminiszterei nevében Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, szovjet külügymi­niszter mondott köszönetét a berlini tanácskozás eredmé­nyes lebonyolításáért Tiltakozó felvonulás színhelye volt az olasz főváros is. Az Olasz Kommunista Párt és a demokratikus nőszervezeték fel­szólítására több ezer római munkás, pártoktivista vonult az utcákra, hogy tiltakozzék az amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítési terve ellen. Oly sokszor hallottuk, de igaz: energiainséges időket élünk. Nem mindegy tehát, hogy meglévő lehetőségeinket hogy tudjuk kihasználni és újabb beruházásaink miként nyújtanak módot energiakész­letünk növelésére. Az evégből hozott takarékossági intézkedé­sek már eddig is széles nyil­vánosságot kaptak, beszéljünk tehát most egy olyan beruhá­zásról, amelytől — megvaló­sulása után — joggal várha­tunk sokat. A Pécsi Hőerőmű 3-as számú hőközpontjáról van szó. mely­nek beépítése három esztendő­vel ezelőtt kezdődött. A 30 mega­watt, azaz rendkívül nagy tel­jesítményű fűtőturbina munká­ba állításával kapcsolatos mun­kálatok jól haladnak, az üzem­be helyezésre valószínűleg még idén sor kerül. Ezzel tovább bővül az erőmű kapacitása, ami Pécs város hőszolgáltatá­sának forrása. Segítségével újabb lakásokat, illetve intéz­ményeket lehet bekapcsolni a távfűtő hálózatba. Az új rendszer üzembe vé­teli próbái most folynak. Az egyedi tervezésű, az országban szinte egyedülálló teljesítményű harmadik hőközpont beállítá­sát megelőző próbákat most végzik. Ezzel befolyásolják a la­kossági hőszolgáltatást, ezért fordulhatott elő, hogy a távfű­tő rendszer múltkori zavara miatt 6 ezpr pécsi lakás nem kapott elég meleget. Ficzkó Sándortól, a Pécsi Hőerőmű Vállalat műszaki igazgató- helyettesétől megtudtuk, a hő­szolgáltatásban előálló zava­rokról — amelyek eleve elke­rülhetetlenek —, az esetleges leállásokról a közvéleményt időben tájékoztatják. Mi várható a Pécsi Hőerő­mű harmadik hőközpontjának üzembe helyezésétől? — A több mint 200 millió forintos beruházás megvalósítá­sa a vége felé közeledik. Az üzembe helyezés pillanatától kezdve újabb lakások, illetve intézmények kapcsolhatók be a távfűtési hálózatba. Pécs távlati lakásépítési koncepcióját is figyelembe véve, a hamarosan együtt üzemelő három hőköz­pont az 1990-es évek elejéig kielégíti a város hőigényeit. Ez nem jelenti azt, hogy az erő­mű kapacitását nem kellene bővíteni, ez viszont csak 1985— 86 körül válik esedékessé — mondotta Ficzkó Sándor. A PÉTÁV is sokat remél a harmadik fűtőturbina belépésé­től. Hanyecz László, a vállalat főmérnöke szerint munkába ál­lásával — végső kiterhelésben — fokozatosan újabb 17 ezer lakás, illetőleg intézmény (első­sorban Lvov-Kertváros ban és a belvárosban) hőszolgáltatására nyílik lehetőség, ezzel egyéb­ként összesen 32 ezer lakás kap majd távfűtést Pécsett. Mindehhez mintegy 8 kilomé­ternyi távvezeték megépítésére van még szükség. (h. I.) A csányoszrói szönyegüzemben szabászati hulladékból idén ötvenezer négyzetméter szőnye­get szőttek, 20 százalékkal többet mint távaly. A szebbnél-szebb gyártmányok ötven százalé­ka svéd, a többi holland, francia, dán, nyugat német, olasz exportra kerül. Az utolsó szállít­mányt december 17-én küldik külföldre. Fotó: Erb János A holland miniszterelnök Rómában és Londonban A tárgyalások témája: a Pershing-2 rakéta Az észak-európai kommunista pártok közös felhívása Tiltakozó felvonulások Oslóban és Rómában

Next

/
Oldalképek
Tartalom