Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-06 / 334. szám
1979. december 6., csütörtök Dunántúli napló 5 Közlemény ÓRA A NAGYVILÁG Ai NDK-beli Wittenberget szerdán elhagyta az első szovjet csapategység (Folytatás az 1. oldalról) tonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia iránt és a szocialista országok erre vonatkozó javosla- ta néhány más állam javaslatai mellett komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok — annak érdekében, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről —, célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszban kifejtsék elképzeléseiket. Ügy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglolkozó konferencián megvitathatnák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen levő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és az ezekkel kapcsolatos konkrét megállopodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel és lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervezni, hogy oz egyes szakoszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben, a katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésében, csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során oz előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene eredmények elérésére más területeken is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Ami ezeknek, az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel, és ne három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást; — az ugyonebben a körzetben végrehajtott 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapat- mozgásokat bejelentik; —• az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kap. csolatos más javaslatokat is. A konferencia céljainak elérése érdekében a konferencia adott szakaszában készek megállapodni az összeurópai értekezleten részt vett többi állam, mai azoknak a konkrét javasló, toknak a megvizsgálósi rendjéről és sorrendjéről is, amelyeket a konferencia résztvevői terjesztettek, vagy terjeszthetnek elő a katonai szembenállást csökkentő és a leszerelési intézkedésekre vonatkozóan. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések an. nál hatékonyabbak és messze- hatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biztonsága szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kössenek szerződést az összeurópai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket. Síkraszálinak mindazon intézkedések és megállapodó, sok elfogadásáért és megvalósításáért, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartósának politikai és jogi alapját Európában. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint e célokat szolgálná a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is, hogy a NATO és a Varsói Szer. ződés tagállamai ne bővítsék a két szövetség résztvevőinek körét. Hangsúlyozták, hogy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az Észak- Atlanti Szerződés szervezetének egyidejű feloszlatására, s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve — katonai szervezeteik felszámolására. Azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörésének veszélyét csökkentő politikai és szerződéses-jogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalkozó konferencián célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak résztvevői egymás között megegyezhetnek. A politikai tanácskozó testület 1978. november 23-i moszk. vai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva az ülés résztvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagymértékben hozzájárulna a helsinki záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati elő. készítését illeti, az ülés résztvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben megvalósuló más gyakorlati lépésekhez, amelyek közül a soron következő, az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló mad. ridi találkozója. Úgy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehivásáról és előkészítéséről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdetben kétoldalú konzultációkat a későbbiek során célszerű több oldalú alapon folytatni. Az ülés résztvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az európai értekezleten részt vett államok madridi találkozóján meg lehetne vizsgálni a konferencia lényeges szervezési kérdéseivel foglalkozó, az előkészítés eredményeként megszületett ajánlásokat, beleértve az első szakasz napirendjét, azzal a céllal, hogy döntsenek a konferencia összehívásáról és a lebonyolítás rendjéről. Az ülésen képviselt államok felhívják az összeurópai értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatóan az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzeléseket, adjanak rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztetését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. © Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy államaik érdekeltek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megállapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről mind pedig az ezzel kapcsolatos más intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamainak a bécsi tárgyalásokon tett kezdeményezései, hogy a lényeget illetően közelítsék a felek álláspontját, jelentősen megnövelték a megállapodás lehetőségét. A Szovjetunió döntése Közép-Európában állomásozó csapatai létszámának és fegyverzetének egyoldalú csökkentésére, az előrehaladás új feltételeit teremti meg c bécsi tárgyalásokon. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzék ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép-Európában. O Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott véleménycsere és kölcsönös tájékoztatás során a miniszterek újból megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az összeurópai értekezlettel megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai eszmecsere kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításához. Az ülésen képviselt államok, a politikai tanácskozó testület moszkvai nyilatkozatának megfelelően arra törekednek, hogy a madridi találkozó ténylegesen előrevigye az európai biztonság és együttműködés ügyét. Úgy vélik, ennek a találkozónak hozzá kell járulnia az európai . biztonság katonai vonatkozásaival foglalkozó megállapodások eléréséhez, hatékony intézkedések elfogadásához, különösen az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó tanácskozás összehívásához. Fontos az is, hogy a találkozó a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban elősegítse olyan intézkedések elfogadását, amelyek az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti széles körű és korlátozásoktól mentes kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányulnak. Lényeges, hogy mindez hozzájáruljon az együttműködés további bővítéséhez a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet terén és más humanitárius területeken is. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állammal. Abból indulnak ki, fontos lenne ezen konzultációk során még a találkozó megkezdése előtt megegyezésre jutni arról, hogy a záróokmány megfelelő fejezeteinek milyen konkrét kérdéseiben lehetne további gyakorlati lépéseket tenni. Ezek olyan kérdések legyenek, amelyek megoldásában az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állam érdekelt, s megvizsgálásuk új lehetőségek feltárását ígéri az együttműködés bővítésére és a politikai légkör javítására az európai földrészen. A miniszterek kifejezésre juttatták e konzultációkon — figyelembe véve a madridi találkozó jelentőségét az enyhülés megszilárdításában, az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívására vonatkozó döntés elfogadásában és a földrész helyzetének javításában: egyetértésre lehet jutni abban is, hogy az államok milyen szinten képviseltessék magukat a találkozón. Az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy o madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést tesz lehetővé a találkozón a záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra váltásában. O A miniszterek kifejezésre juttatták államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást a belügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolatok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataik, ban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valamennyi nép érdekeinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a résztvevők vélemény- cserét folytattak a varsói barátsági, együttműködési és'kölcsönös segítségnyújtási szerződés fennállásának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésének, egységének és össze- forrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg, a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése az elvtársi együttműködés és testvéri barátság légkörében zajlott le. * A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere —az értekezlet házigazdája - szerda este vacsorát adott a berlini tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. A szívélyes légkörű vacsorán Oskar Fischer és Púja Frigyes mondott pohárköszöntőt. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága csütörtökön folytatja és befejezi munkáját. ♦ LONDON: A londoni legfelsőbb bíróság végzése alapján szerdán befagyasztották Irán angliai betétállományát. A bírósághoz a Chemical Bank nyújtott be keresetet, arra hivatkozva, hogy Irán tavaly november óta nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek. + BERN: Az októberi választások után összeült új svájci parlament szerdán megválasztotta a kormányt és az új szövetségi elnököt. A szövetségi elnök tisztét a kormány tagjai felváltva töltik be. Az 1980-as évre Georges-André Chevallaz, pénzügyminisztert választották meg erre a posztra, amely jórészt protokolláris. + MOSZKVA: A Szovjetunióban szerdán a világűr további kutatása céljából Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz- 1146 jelzésű mesterséges holdat. + TEHERÁN: Iránban megkezdték az új bankjegyek és ércpénzek kibocsátását. Az új pénzek helyettesítik a régi rendszer felségjeleit és szimbólumait viselő eddig forgalomban levő bankjegyeket és ércpénzeket. Azokon a bankjegyeken pedig, omelyeket eddig még nem tudtak kicserélni, a sah arcképét elfedték. ♦ PEKING: Szerdán lezajlott Pekingben az első tárgyalás az ötnapos hivatalos látogatásra Kínába érkezett Obira ~ japán ' miniszterelnök és Hua Kuo-feng kinai pártelnök és miniszterelnök között. A tárgyaló felek áttekintették a nemzetközi helyzetet, s egyebek között foglalkoztak az indokínai és a délkelet-ázsiai térség problémáival. Értesülések szerint Hua Kuo- feng tárgyaló partnere figyelmébe ajánlotta a világszerte megnyilvánuló és növekvő bizonytalanságot és feszültséget. Kifejtette, hogy Kína erélyes álláspontra helyezkedik Vietnammal szemben, hogy ily módon biztosítsa a békét a térségben és „megakadályozza Thaiföld és Malaysia megtámadását". A kinai vezefő a közel- keleten tapasztalható komplikált helyzetért igyekezett a Szovjetunióra hárítani a felelősséget. * A BT határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúlag határozatot fogadott el az Egyesült Államok és Irán viszályának ügyében. A határozatot Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a szavazás után haladéktalanul az amerikai és az iráni kormány tudomására hozta. A BT határozata felhívja Irán kormányát, hogy sürgősen bocsássa szabadon a teheráni amerikai nagykövetségen fogva tartott túszokat, és tegye tehetővé, hogy azok elhagyják Iránt. Egyidejűleg felszólítja a két érintett felet, hogy az ENSZ alapelveinek tiszteletbentartá- sával, békés úton oldják meg nézeteltéréseiket, és sürgeti a két ország kormányát, hogy a jelenlegi helyzetben a lehető legnagyobb fokú mérsékletet tanúsítsák. A határozat felkéri Waldheim főtitkárt, hogy jászol, gálataival segítse elő a határozat megvalósulását és hozza meg a cél érdekében szükséges intézkedéseket. A Biztonsági Tanács végezetül bejelenti, hogy továbbra is figyelemmel kíséri az ügyet, és meghallgatja a főtitkár jelentéseit. LAPZÁRTA Ferihegyről a MALÉV szerdai járatai felszálltak. A rossz látási viszonyok miatt viszont egyetlen gépet sem fogadtak, a menetrendszerinti járatok Bécsben és Prágában szálltak le, ahonnan autóbuszon és vonaton érkeztek meg az utasok Budapestre. A Bizonyos bejrúti politikai körökben érezhető nyugtalanságot keltett az az egyelőre nem hivatalos teheráni bejelentés, hogy szombaton ezer iráni önkéntes indul útnak Dél-Libanon- ba, s további 9000 áll készen arra, hogy csatlakozzék a palesztin ellenállás erőihez. Egy Bejrútban tartózkodó hivatalos iráni küldöttség vezetője az Al- Hossz miniszterelnökkel folytatott tárgyalások után kijelentette, hogy a hír megfelel a valóságnak, de nem az iráni kormány, hanem egy síita szervezet toborozta a szóbanforgó önkénteseket. A PFSZ bejrúti szóvivője komolytalannak, megalapozatlannak minősítette a teheráni bejelentést, hozzáfűzve, hogy nem kapott semmiféle tájékoztatást a Montazari ajatollah fia által alakított szervezet terveiről. * Szaúd-Arábia azonnali hatállyal felfüggesztette kőolaj- szállitásait az olasz AGlP-cég- nek - jelentették be hivatalosan Rómában szerdán délután. * A Nyugat-Berlinbe összehívott szociáldemokrata pártkongresz- szus küldöttei heves vita utón kétharmados többséggel jóváhagyták az SPD vezetőségének „biztonságpolitikai” programját, és ezzel igent mondtak a NATO nukleáris fegyverkezési terveire. A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó fiatalokat szerdán felvonulással biztosították támogatásukról az iráni iszlám gárda tagjai
