Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-06 / 334. szám

a Dunántúli napló 1979. december 6., csütörtök Aktívan, személyes példamutatással Beszámoló párttaggyűlés a MÉY ércdúsító üzemében r Élni kell a demokratikus fórumok adta lehetőségekkel Elismerés a DÉLKÖ dolgozóinak Ülésezett a komlói Városi Tanács vb Társadalmi munka a gyermekintézményekért Teljesítette éves tervét a Szénbányák három üzeme A Mecseki Szénbányák három üzeme teljesítette szerdán éves termelési tervét. A sort a nagy- mányoki brikettgyár nyitotta meg, ahol a hajnali órákban préselt brikettel teljesítették a 150 000 tonnás programot. Az év végéig még további tizen­egyezer tonnát adnak a ház­tartásokban kedvelt mecseki bri­kettből. A külfejtés a déli órákban adott hírt 353 500 tonnás ter­melési feladatának teljesítésé­ről. A több mint három hetes előnyt műszaki fejlesztéssel, új kotrógépek beállításával ala­pozták meg. Többletként még 22—23 ezer tonna külfejtési sze­net szállítanak az idén a Pécsi Hőerőmű részére. A komlói Zobák-bánya dolgo­zói a délutános műszakban töl­tötték csillékbe a 487 600 ton­nás évi tervhez még hiányzó szenet. ígéretük szerint ezt a mennyiséget harmincegyezer tonnával tetézik. A MEZŐGÉP-é a volt dráva- szabolcsi lengyár! Eldőlt: a Cserkúti MEZŐ­GÉP veszi át a volt drávasza- boicsi lengyárat! Miután a Szellőző Művek váratlanul fel­bontotta a szerződést és be­mondott Drávaszabolcsiról, a Budaflax új partner után né­zett, így jött létre a cserkú- tiakkal az egyesség, melyre hivatalosain a jövő héten ütik rá a pecsétet. Amint Lukács Antal igazgatótól megtudtuk, Cserkútnak kész tervei van­nak a felszámolt és leszerelt lengyárral, 15—20 millió forin­tos költséggel rendbe teszik, továbbá egy folyó beruházás részeként gépeket állítanak be. A tervek szerint alumínium könnyűszerkezeteket gyártanak és felületkikészítő üzemet hoz­nak létre. Január elsejével a lengyár állományából átveszik a meg­maradt 135 dolgozót, továbbá 25 új jelentkezőt. Miután az átképzés kis csoportokban fo­lyik, tehát időbe kerül, a ter­melés teljes létszámmal a jövő év májusában indul. A nők addig sem maradnak munka nélkül, szó van arról, hogy ideiglenesen a Pécsi Bőrgyár­ban foglalkoztatnák őket, amennyiben a gyár elfogad­ható bért kínál. A Cserkúti MEZŐGÉP a következő napok­ban minden egyes dolgozóval leül tárgyalni és tisztázza az egzisztenciális kérdéseket. Saját kezdeményezés kell, nemcsak mindig másoktól, más szervektől várni a segítséget saját, belső gondjaink megol­dására. A párttagok elsősor­ban munkahelyi moráljukkal, példamutatásukkal hassanak, agitáljanak úgy, hogy őszinte, szívósan dolgozó híveket szerez­zenek a gazdasági feladatok megvalósítására. Mindez erős és rendkívül demokratikus párt­fegyelem mellett lehetséges: a legkisebb pártcsoport, alapszer­vezet is csak ilyen fegyelemmel tud tevékenykedni. Elöljáróban, pár mondatban így foglalhat­nánk össze a MÉV ércdúsító üzem 2-es számú, 46 fős, első­sorban fizikai dolgozókat tö­mörítő pártalapszervezetének december 5-i beszámoló tag­gyűlésén elhangzottak lénye­gét. Az elmúlt fél évtized munká­ját Garai Dezső alopszervi tit­kár értékelte, bátor önkritikus- sággal, a hibákat, a tévedése­ket is sorra véve. Még mindig passzivitás tapasztalható az üzemi demokrácia különböző fórumain, pedig elvárható, hogy egy párttag kezdeményez­zen o gondok felvillantásával, hogy ezek a fórumok valóban éljenek. A párttagnak joga és kötelessége, hogy a meglevő hibákra irányítsa a pártonkí- vüliek figyelmét. Egyébként ez az alapszerv rendkívül képzett politikailag, hiszen a tagok nyolcvan százaléka valamilyen szintű politikai képzésben ré­szesült, mégis o taggyűléseken Somogyi tájak és útiélmé­nyek címmel kaposvári festő, Czinkotay Frigyes kiállítása nyílt meg tegnap este a Ba- ranyaker Új Tükör klubjában. A megnyitó közönségét mu­zsika köszöntötte — pécsi ze­neművészeti főiskolások fúvós­ötöse Fairkas Ferenc Régi ma­gyar táncok című művét adta elő — majd Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész mon­dott rövid beszédet. Néhány szóval ismertette Czinkotay Fri­gyes pályáját, amely három évtizeddel ezelőtt indult, s amely — Martyn Ferenc sza­vaival élve — lépésről lépésre gazdagodott tartalmában, és biztosan emelkedett. A Kaposváron élő művész állatorvos. 1969 óta tagja a az aktivitás nem kielégítő. Töb­bet várnak a műszakiaktól is. Feszültség érezhető a KlSZ-kor- osztályúak és az idősebbek kö­zött, pedig a fiatalok nevelése rendkívül égető feladat. Cél még, hogy jól értsenek a gaz­dasági feladatokhoz üzemi, sőt nemzeti méretekben is. Töre­kedni kell arra, hogy az anyag- és alkatrészellátás gondjai el­lenére is megfelelő színvonalú maradjon a munka. A beszámoló taggyűlésen, melyen megjelent Neumann Adám, oz MSZMP megyei Bi­zottságának munkatársa — he­ten szólaltak fel. Tukora István üzemi pártbizottsági titkár azt emelte ki, hogy a titkár-centri- kusság korszaka elmúlott, a termelő- és vezető munkában a pártellenőrzés javult és a tag­ság is aktívabb. Több és állan­dó pártmegbízatásra van szük­ség, főleq a gazdasági gondok vonatkozásában. De erősödjék a pártcsoportok demokratizmu­sa is. Storcz László kifogásolta, hogy a pártcsoportok későn, vagy alig kapnak tájékoztatást az aktuális vállalati és országos ügyekben. Nagy József megem­lítette, hogy kevés a KlSZ-fia- tal, a célprémiumos rendszer nehezen valósul meg. A felve­tett panaszokra, kérdésekre esetenként formálisan reagál­nak az illetékesek, vagy csu­pán rendeletszámokra hivat­koznak a válaszlevelekben, amit nem ért meg ilyen formában a panaszos. Dümmer Gyula elpa­naszolta, hogy sokan csak szű­Képzőművészeti Alapnak. Ed­dig két önálló kiállítása volt Kaposváron, egy-egy Marcali­ban és Nagyatádon. Pécsett ez a második tárlata. — Czinkotay tájképfestő. Te­gyük hozzá, a sonyogyi táj fes­tője — mondta a megnyitó­ban Martyn Ferenc. — Nem különösen színes ez a Somogy — gyakran az alkonyat, oz ősz, a felhős október ege tárul képein elénk, de az idetarto­zó, itt született, itt élő ember töprengései, máskor meg az oldott festőiség szól vissza ta­lán nekünk. Czinkotay Frigyes az utolsó két évben készült festményeit hozta el Pécsre. Kiállítása a hónap végéig tekinthető meg. kebb társaságban, vagy folyo­sói diskurzusban mernek véle­ményt nyilvánítani, a nyilváno­san vállalt őszinte szó helyett. Kovács István vállalati csúcs- párttitkár szerint a kritikát, az észrevételt sose szabad hát­térbe szorítani. Pálfi György vil­lanyszerelő mondatával fejezem be a tudósítást, a legfontosabb: „Mindenki végre rendesen dol­gozzon a maga posztján.” 1944. december 5-én sza­badult fel Szigetvár. Felsza­badulása 35. évfordulója tisz­teletére ünnepi ülést tartott tegnap az MSZMP Szigetvár városi Bizottsága és a városi tanács Szigetváron, a Zrínyi filmszínháziban. Az emlékün­nepség elnökségében foglalt helyet többek között dr. Jerszi István, a megyei párt-vb tag­ja, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi Bizottságának első titkára, Kasó József or­szággyűlési képviselő, Tinusz János tanácselnök és Jurkij alezredes, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet alakulat képviselője. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház' színművésze Juhász Fe­renc A Sántha család című verséből adott elő részletet, majd Tinusz János tanácselnök mondott megnyitót. Ezt köve­tően Tettinger István, oz MSZMP Szigetvár városi Bi­zottságának első titkára tar­tott ünnepi megemlékezést. — Szigetvár lakói számára az 1944-es év decemberének ötödik napja különös jelentő­ségű, újkori történelme nagy, sorsdöntő fordulatának kez­detévé vált — kezdte beszé­dét, majd így folytatta: — Harmincöt év távlatából visszanézve, s a felszabadulás­ra emlékezve sohasem homá- lyosodhat el, hogy abban a világméretű küzdelemben, amelyben oz ember legyőzte az embertelenséget, a huma­nizmus a barbárságot, a béke­vágy a háborút, a legnagyobb áldozatokat viselő Szovjetunióé volt a döntő szerep. Megemlékezésében szólt ar­ról, hogy Szigetvár az eltelt 35 év alatt történelmi múltja mellett politikai, gazdasági, idegenforgalmi központtá vált. Az elmúlt évek munkájának eredményeként olyan létesít. Az ország nagy kőbánya vál­lalata, a DÉLKÖ igazgatója számolt be a vállalat tevékeny­ségéről a komlói Városi Tanács végrehajtó bizottságának teg­nap délután a sikondai bányász szocialista brigádházban, a tes­tület ez évi utolsó ülésén. A hazai kőtermelésnek mint­egy felét adó nagyvállalat te­ményeket avattak, mint pél­dául az Oroszlán vendéglátó és szálloda, oz új ABC-áru- ház, felépült a Radován téri lakótelep, s ebben a tervcik­lusban 520—530 lakást adtak, illetve adnak át. — Most ünnepelünk, de az ünnep után a munka hétköz­napjai jönnek. A mi forradal­munk az legyen, hogy mun­kánk eredményeire, vívmányai­ra támaszkodva, erőnket nem kímélve mindent megteszünk szabad hazánk további felvi­rágoztatásáért. Az ünnepi megemlékezést követően Jurkij alezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet alakulat kép­viselője rövid beszédében az ünnep jelentőségét ecsetelte, majd a Szigetvár politikai, tár­sadalmi, gazdasági színvona­lának emeléséhez hozzájárulók, a város fejlődését szellemi és fizikai munkával elősegítők megkülönböztetett erkölcsi elismerése következett. „Szigetvárért emlékplaket­tet hét, „Szigetvárért” Zrínyi-emlékplakettet öt, váro­si címerplakettet pedig hat személy, illetve kollektíva ka­pott. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Jurkij al­ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet alakulat képviselője, Tóka Je­nő megyei párt-vb-tag, a MÉV igazgatója, Kasó József or­szággyűlési képviselő is „Szi­getvárért” emlékplakettben részesült. Az Internacionáíé elhangzá­sa után a Szigetvári 1. sz. Ál­talános Iskola 80 tagú nagy­kórusa és a Zrínyi Miklós Gim­názium és Egészségügyi Szák- középiskola irodalmi színpada adott közös műsort. A Szigetvár felszabadulása 35. évfordulója alkalmából ren­dezett emlékünnepség a fel- szabadulási emlékműnél kato­nai tiszteletadással és koszo­rúzással ért véget. vékenysége kiterjed a Dunántúl egész területére. Tizennégy ter­melőüzemében évente több mint ötmillió tonna követ ter­melnek. Ellátják kiváló minősé, gű alapanyaggal az út- és vasútépítkezéseket, az építő­ipar részére beton-adalékanya­got gyártanak. A nagyhorsónyi bányából termelt mészkő egy részét a Dunai Vasműbe szál­lítják, ahol a vasérc tisztítására használják fel, és innen termel­nek ipari mészkövet a hazai cukorgyáraknak is, amelyek az ebből készült mésztejjel tisz­títják k: a kémiai folyamat so­rán a cukrot. Idén a nagyhar­sán',, i üzem látta el a kábái cu­korgyárat is. A pécsváradj üzemükben egyelőre kísérleti jelleggel ipari homokot termel­nek a kerámiaipar részére. 1977 januárjában alakult a DÉLKÖ Vállalat a Dél-dunán­túli és a Közép-dunántúli Kő­bánya Vállalatok, valamint a Kőbányászati Egyesülésből. Az­óta dinamikusan fejlődik a nagyvállalat, míq kőtermelése az egyesülés évében 3,2 száza­lékkal tavaly már 4,5 százalék­kal növekedett. Idén „szeré­nyebb” eredményekre számíta­nak. mivel a beruházások csök­kenésével a kő iránti igény is jóval kisebb. A több mint ezerötszáz dol­gozót foglalkoztató DÉLKÖ egyik legnagyobb üzeme a komlói, ide települt a vállalat központia is. Az itteni bánya évente kilencszázezer tonna ne­meszúzalékot és különleges zú­zottkövet állít elő. Tavaly az üzem elnyerte a Kiváló üzem kitüntetést. A vállalat egyenle­tesen fejlődő egységei közé tar­tozik, termékei igen keresettek, ezért a VI. ötéves tervben éven­te ötvenezer tonnával több kö­vet szállítanak innen. A társa­dalmi munkában is a komlói üzem dolgozói járnak az élen: idén is segítséget nyújtottak a komlói qyermekintézmények fej­lesztésében. Részt vállaltak a szilvási százszemélyes óvoda és n nyolctantermes általános is­kola berendezéseinek beszerzé­sében. Dr. Fekete Sándor, a válla­lat iqazgatóia elmondta, hogy az előzetes felmérések alapján számítanak az elkövetkezendő években a termékeik iránti ke­reslet visszaesésére, azonban bíznak a kollektíva megértésé­ben, tenniakarásában, s hosz- szútávú tervek kidolgozásán fá­radoznak. A komlói Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága határozatá­ban elismerését és köszönetét fejezte ki a DÉLKÖ dolgozóinak o komlói qyermekintézmények támogatásáért. A tegnapi tanácskozáson kö­szöntek el a vb tagjai Nagy Fe- renctől, a városi tanács volt el­nökhelyettesétől, aki néhány napja kezdte meg nyugdíjas éveit. Gáldonyi M. Nemzetiségi nyelvoktatás A nemzetiségi nyelvoktatásról kezdődött kétnapos konferencia szerdán a Szombathelyi Tanár­képző. Főiskolán. A tanácskozá­son, amelyet abból az alkalom­ból rendeztek, hogy az intézet 10 éve működik együtt a jugo­szláviai Maribori Pedagógiai Akadémiával a nemzetiségi pe­dagógus képzésben. A Rábo vidéki szlovén és a Mura vidéki maavar nemzetiség anyanyelvi kultúrájáért sikeresen munkál­kodó határ menti felsőoktatási intézmények vezetői számolnak be eredményeikről, tapasztala­taikról. Tegnap este három pécsi otthonba kopogtatott be a Konzum, a Mecsek és a Centrum Áruház télapója. Olyan családokhoz, ahol hármas ikrek vannak. Képünk Borbás Gézáéknál készült, ahol a hármas ikreken kívül még négy gyerek is örülhetett az ajándékcsomagoknak. Czinkotay Frigyes pécsi kiállítása Csuti J. Koszorúzás, kitüntetések Katonai tiszteletadás és koszorúzás a szigetvári felszabadulási emlékműnél Emlékünnepség Szigetvárott

Next

/
Oldalképek
Tartalom