Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-31 / 357. szám
1979. december 31., hétfő Dunántúli napló 5 Szilveszter Tanáravatás a Pécsi Tanárképző Főiskolán Fotó: Körtvélyesi László A pécsi értelmiség A Pécsi Akadémiai Bizottság székbáza Lantos Miklós felvétele Ismert a napóleoni mondás: „Mindenki tarsolyábon hordja a marsallbotot". Szójátékként ma is gyakran használjak, találóan fejezi ki a tehetség kibontakozási lehetőségét, az egyéni előrehaladás nyitottságát Egy közelmúltbon végzett felmérés adatait olvasom. Ebből kiderül: a pécsi értelmiségi dolgozók 60 százaléka munkásvagy parasztszülők gyermeke, és közel egyharmaduk maga is fizikai munkásként kezdte életpályáiét. Ami tehát Napóleonnál legfeljebb ezrek számára volt igaz, a szocializmus arra tömegeknek ad lehetőséget. — A történelemben először. A Megyei Oktatási Igazgatóság közvéleménykutató csoportjának a vizsgálata 25 üzemre, intézményre terjedt ki. Az 1200 visszaérkezett kérdőív arányosan tükrözi a pécsi értelmiség összetételét. Szoros kapcsolat a munkásosztállyal A pécsi értelmiséget sok szállal erős kapcsolatok fűzik a társadalom alapvető osztályaihoz. A felmérésbe bevontak 44 százaléka apai ágon munkáscsaládból, 15 százaléka parasztcsaládból származik. Az értelmiségi csoládból származás aránya 12 százalék. A nagyapa foglalkozása szerint a munkás- és parasztszórmazá- súak aránya 73 százalék, az értelmiségi származásúé pedig csuprán 6 százalék. Az első kereső foglalkozást vizsgálva 29 százalék azoknak az aránya, okik munkásként kezdték életpályájukat, 38 százalék alkalmazotti munka mellett szerzett diplomát, és o megkérdezetteknek mindössze 36 százaléka kezdte foglalkozását diplomás értelmiségiként. A házastársi és a baráti kapcsolatok elemzése is nagy társadalmi nyitottságot, sokrétű osztály- és rétegkapcsolatot mutat. A mostani vizsgálat azt jelzi, hogy a társadalmi mozgás ma is nagy és az iskola növekvő szerepe mellett e mozgás fontos csatornája a nyílt, demokratikus társadalmi rendszer. Nőtt az értelmiség ideológiai, politikai érdeklődése, erősödött aktivitása. A politikai kötődés fontos mutatójának tekinthetjük, hogy a megkérdezettek csaknem fele (44,7 százaléka) tölt be valomilyen politikai funkciót (pártban, szakszervezetben, KISZ-ben). A 4—5 évvel ezelőtti vizsgálatok azt jelezték, hogy a szellemi dolgozók közéleti aktivitása elmarad a kívánt szinttől. Ma is hallani olyon nézeteket, hogy az értelmiség hajlamos az individualizmusra, a társadalmi közönyre. Adataink cáfolják oz ilyen általánosítást. A válaszadók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy gyakran részt vesz, véleményt mond, javaslatot tesz, szervező munkát végez a munkahelyi rendezvényeken. Az értelmiség közéleti aktivitásának jelentős részét teszi ki a szakmai szervezetekben, tudományos társaságokban végzett munka. A megkérdezettek 39 százaléka tagja valamilyen tudományos társaságnak, 30 százoléka pedig tisztséget is visel e szervezetekben. A szocializmus viszonyai között a szaktevékenységnek politikai szerepe is van: az értelmiségi munkában benne foglaltatik a társadalmi, a közéleti elem, amelyet hatékonyabbá tehet a világnézeti tudatosság és a politikai felelősségtudat. A vizsgálat adatai szerint az értelmiség körében nagy értéke van a jól végzett munkának, erős a saját munkával való azonosulás érzése. Élénk a hanyag, felelőtlen munkával szembeni kritikoi érzék. Ez viszont nem párosul kellő önkritikával. Több értelmiségi rétegben sajátos hajlam tapasztalható más szakmák fogyatékosságainak bírálatára, a saját szakma kisebb hibáinak el-, nézésére. Az életszínvonal, életmód, és a munkakörülmények megítélésében értelmiségünk túlnyomó többsége a realitás talaján áll. A valóság pontos ismerete, a különböző hazai és nemzetközi összehasonlítások lehetősége elősegíti azt, hogy ez a réteg társadalmunk helyes értékrendjébe illessze szerepét, s keresve megtalálja egyéni törekvéseinek és társadalmi lehetőségeinek összhangját. Ennek alop- ján ólakul ki az egyén szakmai. társadalmi, politikai hangulata. A felmérés adatai is alapvetően jó állapotról tanúskodnak. Az elégedettség rangsorában a következő tényezők foglalják el az első helyeket: a politikai légkör (86 százalék), a munkahelyi közösségi kapcsolatok (77 százalék), jelenlegi munkakör (73 százalék). Közepes az elégedettség az egyéni képesség kibontakozásának lehetőségével, a szakmai előrehaladással és az irányítás színvonalával. A legnagyobb elégedetlenséget a munkaszervezés és a technikai színvonal (megítélésében tapasztaltuk. Egybeesik politikai törekvéseinkkel, ha az értelmiség türelmetlensége együtt jár a munkaszervezés javításában való aktívabb cselekvőkészséggel és kezdeményezéssel. A munko jellegével való elégedettség indokai között kiemelkednek: a munka változatossága (83 százalék), a munka tudásigénye (75 százalék), az önállóság lehetősége (71 százalék). Az utóbbi két év fejlődését tekintve a vizsgált társadalmi réteg 33—34 százaléka azt jelezte, hogy elégedettebb munkakörülményeivel és egyéni helyzetével, mint korábban, 9— 10 százalék azok aránya, okik rosszabbnak tartják helyzetüket. Kényelmes művelődés ? Az értelmiségi életforma milyenségének fontos mutatója a kulturális aktivitás. Felmérésünk azt jelzi, hogy értelmiségünk nem eléggé élen járó ezen a területen. Csökkenő aktivitással vesz részt a művelődés folyamatában és a kultúra terjesztésében. Ha a kultúra fejlődésével való lépéstartást az értelmiségi életmód fontos elemének tekintjük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a szellemi dolgozók nagy része nem él értelmiségi életmódot. Ez vonatkozik a szakmán belüli önművelésre és az általános műveltség szélesítésére egyaránt Az okokra a vizsgálat nem ad választ, de adatai elgondolkoztatnak. A szakmai önképzés hiányosságát jelzi felmérésünk azon ténye, hogy a megkérdezettek 33 százaléka egyetlen szakmai könyvet, vagy szakjellegű folyóiratot sem nevezett meg legutóbbi olvasmányai között. Csupán 50 százalék azok aránya, akik olvasmányaik között legalább 3 szakkönyvet, vogy szakmai folyóiratot említettek. Nem jó, hogy az értelmiség 64 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelvet, s mindössze 12 százalékuk bír 2, vagy több nyelvet. Ebből a helyzetből csak éles kritikával lehet visszakövetkeztetni nyelvoktatásunk általános helyzetére. Nem kedvező a szervezett oktatásban való részvétel aránya sem. A megkérdezettek csupán 10 százaléka vesz részt jelenleg egyetemi, főiskolai képzésben. Diploma utáni képzésben csupán 3 százalékuk, nyelvtanfo- lyomon 3 százalékuk, egyéb tanfolyamon 10 százalékuk tanul jelenleg. Meglepő és elégedettségre okot egyáltalán nem adó következtetések vonhatók le a felmérés adataiból az általános műveltség gyarapítását tekintve. Az olvasás gyakoriságát és tartalmát illetően látszólag magas olvasási intenzitást jelez, hogy a megkérdezettek 78 százaléka mindennapi tevékenységeként tüntette fe| az olvasást. Az olvasott művek milyenségét kutató kérdésekre azonban a válaszadók 74 százaléka tudott csak megnevezni legalább 3 szépirodalmi művet legutóbbi • olvasmányai közül. A tetszettnek minősített szépirodalmi művek között sok a könnyed, gyenge irodalmi értékű, felületes ol- vasmqpy, a nem tartalmason szórakoztató mű. Az olvasás gyakorisága tehát a sajtótermékek rendszeres olvasását jelenti, s ez nem egyenlő a szépirodalmi és szakmai művek elmélyült megismerésével. Továbbgondolásra int a kulturális rendezvényeken való részvétel rossz aránya. A válaszadók nagy része fél éve, vogy ennél régebben volt moziban (41 százalék), színházban (71 százalék), hangversenyen (74 százalék). Kedvező képet nyújtott felmérésünk az értelmiség társadalmi megbecsüléséről, anyagi helyzetéről és életkörülményeiről. A megkérdezettek 96 százaléka pécsi lakos, többségük jó lokással rendelkezik, és ren-_ dezett családi körülmények között él. Nagy részük elégedett lakáshelyzetével. Bár a megkérdezettek 37 százoléka úgy nyilatkozott, hogy van lakásváltoztatási szándéka, azonban ezek fele még nem tett lépéseket a változás ügyében. Jó élet- és munkakörülmények A válaszadók 76 százaléka lakástulajdonnal, vagy főbérleti lakással rendelkezik, 17 százalékuk családtagként, 5 százalékuk albérletben, vagy szolgálati férőhelyen lakik. A 2 szobás lakások aránya 52 százalék, a 3 szobásoké 32 százalék. Jellemző családnagyság a 3 tagú (27 százalék) és a 4 tagú (31 százalék) család. 5 tagúnál nagyobb csoládban 13 százalékuk él. Kereseti viszonyaik nem rosz- szak. A fizetések nagyságrendjét tekintve 4000 Ft alatt keres a megkérdezettek egyharmada, 4—6000 Ft közt közel fele. 6000 Ft felett 23 százalékuk. Az egyéb jövedelmek nagy- sóqo évi 10 000 Ft körül van, jellemző formája a jutalom és a Drémium, Másodállásból, mellékfoglalkozásból jut külön jövedelemhez a válaszadók 11,8 százaléka. Vagyoni helyzetükben sincs nagy eltérés a társadalom más rétegeihez viszonyítva. Gépkocsija van a megkérdezettek 23 százalékának, nyaralója, vagy hétvégi telke van 40 százalékuknak. Jellemző a pécsi vagy Pécs környéki telek (balatoni nyaralója 12 százaléknak van). Az értelmiség 65 százaléka 5 évnél régebben dolgozik jelenlegi munkahelyén, viszont 60 százalékuk 5 évnél rövidebb ideje dolgozik jelenlegi beosztásában. Ez munkahelyi stabilitást és beosztásbani mobilitást fejez ki. Szoros összefüggésben van az életkorral és egyik tényezője a munkahelyi megelégedettségnek. Szabod idejükben sokat kirándulnak. Ezek nagy része országjárás és nemzetközi turisztika. A megkérdezettek az elmúlt 3 évben összesen 2585 külföldi utat tettek (személyenként 2,2 utazás), főleg szocialista országokba. Az utazás jellemző módja az egyéni turizmus. A szellemi dolgozók körében szerzett tapasztalatok és a reprezentatív felmérés adatai arról tanúskodnak, hogy Pécs értelmisége számában és közéleti tevékenységében egyaránt fontos tényezője városunk politikai, gazdasági és kulturális életének. Többségük jó szakmai felkészültséggel, kellő politikai tudatossággal véqzi munkáját, ami nagy mértékben hozzájárul Pécs gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osztályvezetője Mikor a nyomdából az utcai hírlapárusok standjára eljut ez az újság, már csupán 18—19 óra marad hátra az új év beköszöntőig. Szokás, s most is illenék egy kis számadást készíteni a búcsúzó esztendőről, óm játsszunk inkább egy kicsit a számokkal. 1979 naptárilag legalább is közönséges szürke kis év volt, 365 napos. Ebbe 8760 óra, 525 600 perc, 31 536 000 másodperc fért bele. S mivel 1979 egyben az évtized utolsó éve is, ha tetszik, mindezt tízzel be is lehetne szorozni, csak el ne feledkezzünk közben a két szökőév plusz egy-egy napjáról. A naptárunkkal ugyanis van egy aprócska probléma: nem egészen pontos. A Föld a Nap körüli pályáját 365,2422 nap alatt járja végig, feladva a leckét a naptárkészítőknek. Ezt a problémát legelsőként Julius Caesar hidalta át naptárreformjával ie. 46-ban, amikor minden negyedik évet megtoldott még egy nappal. Némi különbség azonban mégis maradt, s ez 1582-re már 10 teljes napra növekedett. XXIII. Gergely pópa ekkor újra igazított a naptáron, s a szökőévek rendjét úgy módosította, hogy a századfordulók közül csak a négyszázzal is oszthatók maradtak meg szökőévnek. A gregorián naptár történetében eddig még csak egyszer volt úgy, hogy a századforduló éve egyben szökőév is volt: 1600-ban. Legközelebb tehát 2000-ben lesz ilyen esztendő. A gregorián évnek az átlagos hossza egyébként 365,2425 nap, eltérése a napév időtartamától olyan kicsi, hogy csak 3000 év alatt tesz ki egy egész napot. Ha már a naptárral foglalkoztunk, érdemes megjegyezni, hogy az óévbúcsúztató szilveszteri mulatságot is a Gergely pápa által megformált naptár tette általánossá az akkori keresztény világban, hiszen korábban, a középkor idején Európában többféle évkezdetet használtak: január 1. mellett például március 1-et, március 25-öt, húsvét szombatját, december 25-öt. December 31-én ünnepük névnapjukat a Szilveszterek. Nevüket I. Szilveszter pápa emlékezetére kapták, fcjogy miről is volt ő nevezetes annak idején az első évezred közepe táján, azt csak az egyháztörténészek tartják számon. A három ilyen nevű pápa közül azonban II. Szilveszter beírta nevét a magyar történelembe is, amikor az 1000. évben koronát küldött Istvánnak. Annak idején éppenséggel kedves ötlet volt a csillagjósoktól, hogy az akkori 999-es szilveszter éjszakára jósolták meg a világ végét. Kellemes névnapja lehetett Szilveszter pápának. S ha már c, babonáknál, néphagyományokrál tartunk, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy szilveszter éjszakájához fölös számban is kapcsolhatók ilyenek. Elég, ha csak Krúdy Gyula babonákról szóló kis könyvét lapozzuk fel: találunk ott is egy csokorra valót o „Szilveszter és újév” címszó alatt. Mint Krúdy megállapítja, szilveszter és újév egyaránt a szerelmesek napja. Ilyenkor ólmot olvasztanak, s ha szilveszter éjjelén a megolvadt ólmot vízbe öntik, az ott képződő ólomalak megmutatja, miféle mestersége lesz a jövendőbelinek. Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, arról várhatja a mátkát, amerre a kakas nézett. Aki szilveszter éjfelén megfordítja a párnát a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában. Akit újévkor megvernek, mindennap kikap az egész esztendőben, s aki pedig pénzt ad ki újévkor, az egész évben azt fogja csinálni. Aki szilveszter éjfélkor születik, abból nagy úr lesz. Ehhez csupán egy megjegyzést érdemes fűzni a modernebb hagyományok köréből: aki éjfél után elsőnek születik, az az OTP jóvoltából húszezer forintos takarékbetétkönyv tulajdonosa lesz, mint az év első gyermeke. D. I.
