Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-30 / 356. szám

1979. december 30., vasárnap Dunántúlt napló 5 Külpolitikai összefoglaló Washington is Teherán viszálya Az ENSZ New York-i üveg- polotójóban szinte 'íratlan sza­bályként emlegették, hogy ka­rácsony és újév között még a világpolitika is téli szabadság­ra megy. Az idei december mindenesetre kivétel e szabály alól: élénk diplomáciai tevé­kenység folyik az amerikai kö­vetelés jegyében, hogy sújtsák gazdasági szankciókkal (bünte­tő rendszabályokkal) Iránt. Washington szeretné szándékát a Biztonsági Tanács határoza­tával „törvényesíteni”, ám az eddigi felmérések szerint a BT tizenöt tagjából csupán hét állam támogatná. (Ez az oka annak is, hogy a világszervezetben már csaknem másfélszáz eredménytelen sza­vazás zajlott, s mégsem tudták megválasztani a Biztonsági Ta­nács egyik új, nem állandó tagját. Kuba 20—30 vokssal megelőzi Kolumbiát, de nem éri el a szükséges kétharma­dos többséget. Washington számára különösképpen ké­nyes, hogy szilveszterkor lejár az elnöklő kínai küldött meg­bízatása és az angol ábécé sorrendje szerint éppen kubai politikus lenne januártól a BT elnöke. Márpedig a Biztonsági Tanács elnökének fontos sze­repe van a nemhivatalos kon­zultációk vezetésében. Az Egyesült Államok és szövetsé­gesei ezért ragaszkodnak Ko­lumbia további jelöltségéhez, s ha másra nincs módjuk, húzzák az időt...) Egy esetleges amerikai blo­kád-intézkedés (például a Hor- muzi-szoros lezárása) messze­menő bonyodalmakhoz vezet­ne: alighanem megnehezítené, vagy épp lehetetlenné tenné a túszdráma tárgyalásos rende­zését és ismét nyílt erőfitogta­tást jelentene a térségben. (Ezért annyira óvatosak az USA NATO-szövetségesei.) Ugyanakkor számításba kell venni Washington és Teherán oldaláról is bizonyos belpoliti­kai tényezőket. Az amerikai- iráni viszály is hozzájárult, hogy megtörtént a „csoda”: Carter a közvéleménykutatások adatai szerint elébe vágott a korábban biztosan vezető Ken- nedynek. Az amerikai választá­si kampányok közegében ilyen­kor mindig fennáll annak ve­szélye, hogy a jelöltek jobbról próbálnak előzni, szélsőséges hangoskodással. Teheránban időnként hatalmi bizonytalan­ság érezhető, amit az olvasó is tapasztalhat a hírek és cáfola­tok kavargása során. Az USA nagykövetségét megszállva tar­tó iszlám, fiatalok például több­ször szinte meghazudtolták a kül- és belügyminisztert. A perzsa múlttal is kapcso­latba hozott Nagy Sándor haj­dan kettészelte kardjával a gordiuszi csomót. Manapság viszont nem tanácsos korsze­rűbb „kardokkal" hadonászni, — ki kell oldani a csomót, amelyet elsősorban maga Washington bogozott össze. A történelmi utalás a jelen dip­lomáciájának nyelvére fordítva azt jelenti, hogy a megoldás egyetlen megnyugtató módja a türelmes tárgyalás. Hogyan tovább Zimbabwe­Rhodesiában? A londoni konferencián tör­tént kompromisszumos megálla­podás alapján Zimbabwe-Rho- desiában életbe lépett a tűz­szünet. A jövendő alkotmányt s a februárra tervezett válasz­tások kereteit már korábban elfogadták. A világsajtó kom­mentárjai szinte fele-fele arányban megoszlanak: egye­sek szerint túljutottunk a ne­hezén — mások ennek éppen ellenkezőjét állítják. Az óvatosabban, sőt kimon­dottan borúlátóan mérlegelők két várható bonyodalomra cé­loznak. Rhodesiában gerilla­háború folyt, szabályos arcvo­nalak nélkül. Ezért most nem elegendő a csapatok szétvá­lasztása, hanem azoknak kije­lölt támaszpontokra való össze­vonására is szükség van. A Hazafias Front azonban máris bejelentette, hogy késik a há­borúban a Muzorewa-csoport oldalán részt vett dél-afrikai csopatok kivonása, s nem el­lenőrzik megfelelően a korábbi solisburyi rezsim légierejét sem. Ez azt a veszélyt rejti ma­gában, hogy a reakciós erők kacérkodhatnak a gerillasereg derékhadára mért csapás gon­dolatával. (Ezt eddig nem vol­tak képesek megtenni a sajá­tos gerilla-harcmodor követ­keztében. Most viszont a csa­patok összevonása új helyzetet teremt, s o gerillák, érthetően, nem rendelkeznek repülőgépek­kel, páncélosokkal vagy ne­héztüzérséggel.) Nem könnyű a választások előkészítése sem, hiszen eddig ugyancsak a solisburyi veze­tés tartotta kézben a nagyobb helységek közigazgatását. Nyilván rengeteg manipuláció lehetséges a választási jegyzé­keknél és az urnáknál is. Mi­vel o 100 képviselőből 20 a fe­hér kisebbség szavazataival jut a parlamentbe, a Hozafias Frontnak a 80 megmaradt kép­viselői helyből legalább 51-et kellene megszereznie a kor­mányzáshoz. Ez viszont kérdé­sesnek látszik, miután sok tör­zsi jelölt is indulni fog, tovább osztva ezzel a mandátumokat. Valamiféle koalícióra lenne szükség, de az alkotmány ér­telmében egy pártszövetségben legalább három parlamenti csoportosulásnak kell részt ven­nie, kettő kevés hozzá ... Ilyen körülmények között megnövekedett Nagy-Britannia felelőssége. Kérdés: vajon mit tud és mit akar London tenni egy valódi rendezés érdeké­ben? Vita a francia parlamentben Hetven napon át vitázott a francia parlament az 1980-as költségvetésről. Természetesen többről volt szó, mint az egyes tételekről, valójában a gazda­ságpolitika, az infláció, a mun­kanélküliség várható alakulása keltett szenvedélyeket. A kormánytöbbségnek mate­matikailag biztos többsége van, csakhogy a gaulleisták, saját politikai jövőjükre gondolva, nem kívánták megszavazni az előterjesztést. Nem ért el ered­ményt viszont a két baloldali bizalmatlansági indítvány sem. A kormány erre az alkotmány 49. cikkelyét alkalmazta, vagy­is szavazás nélkül saját fele­lősségére elfogadottnak nyil­vánította a költségvetési tör­vényt. (Ezt ugyanis csak bizal­matlansági indítvánnyal lehe­tett volna megakadályozni.) Ekkor szólt közbe az alkot­mánytanács: hatálytalanította a kormány intézkedését és az elnököt a parlament rendkívüli' ülésének összehívására kész­tette. A „politikai bomba” — ahogyan Párizsban emlegetik, kétségkívül megtépázta a ka­binet presztízsét. Az elnöki tábor vigaszául csak az szolgál, hogy a gaulleistókat a sokszor kényelmes tartózkodás helyett mást nyílt színvallásra bírhat­ják. Politikusok, jogászok és köz­gazdászok mérlegelik a várat­lan krízis legjobb megoldási lehetőségeit. Fáradozásaik eredményétől függetlenül a költségvetés körüli hercehurca már a közeljövő újabb politikai csatározást vetíti előre Fran­ciaországban. Réti Ervin NAGYVILÁGBAN Irán—Egyesült Államok Panama megfontolás tárgyává teszi a sah kiadatását Szadat felajánlotta segítségét az amerikai katonai erőknek Panama megfontolás tárgyá­vá teszi a volt sah Iránnak tör­ténő kiadását, amennyiben sza­badon bocsátják a Teherán­ban őrzött amerikai túszokat — közölte péntek estí sajtóértekez­letén Aristides Royc panamai elnök. Az amerikai hadügyminiszté­rium pénteken cáfolta Ahmad Madani ellentengernagynak, az iráni haditengerészet parancs­nokának azt a kijelentését, amely szerint növelték az Indiai­óceánon cirkáló amerikai flot­taegységek számát Az amerikai mezőgazdasági minisztérium pénteken bejelentette: Irán — a csaknem két hónapja tartó túszügy kezdete óta első ízben — mezőgazdasági termékeket vásárolt az Egyesült Államoktól. Eszerint mintegy 20 ezer tonna szójabab termékről van szó. Bol Hosszan Baniszadr iráni gazdasági és pénzügyminiszter pénteken felszólította a kor­mányt: „Vagy engedje szaba­don a túszokat, vagy pedig ítél­jék el őket" — közölte szomba­ti számában a Tehran Times cí­mű lap. Ugyancsak a Tehran Times szombati száma jelentette, hogy Nagy-Britannia indoklás nélkül visszahívta Iránból teheráni nagykövetségének teljes sze­mélyzetét. A lap értesülései szerint a brit lépés összefügg Margaret Thatcher miniszter- elnök Carter elnöknek tett azon ígéretével, hogy Nagy-Britannia támogatni fogja az Irán elleni ENSZ-szankciókat. Kétheti viszonylagos nyuga­lom után, pénteken újból véres összetűzések voltak a kelet- . azerbajdzsáni Tabrizban — je­lentette a Bamdad című tehe­ráni lap. A harcoknak, amelyek az Irán Iszlám Népi Köztársasá­gi Pártja nevű szervezet fegyve­resei és a Khomeinihez hű „isz­lám forradalmi gárdisták” között törtek ki, két halálos és több tucat sebesült áldozata volt. A Pars iráni hírügynökség ugyan, akkor azt jelentette, hogy a Khomeinihez hű hatóságok ál­tal „ellenforradalmároknak" ne­vezett személyek péntekre vir­radóra felgyújtottak egy iszlám imaházat * „Egyiptom bármikor kész biztosítani a szükséges lehetősé­geket az amerikai (katonai) erők számára” — jelentette ki Szadat elnök, az Október című. kairói hetilap legújabb szórná, ban megjelent nyilatkozatában. A lap főszerkesztőjének, Anisz Manszurnak adott interjú, jóban Szadat az arab országok „önvédelemre való képtelensé­gével” indokolta e lehetőségek felkínálását. Az egyiptomi államfő, aki az iráni „kihívással” szemben az eddiginél keményebb ame­rikai fellépésre számít, az Egyesült Államok és a nyugat olajszükségleteire hivatkozva nélkülözhetetlennek minősítette az amerikai jelenlétet a Közel- Keleten. Szadat szerint a térség­nek „védelmezőre” van szüksé­ge, miután a Khomeini vezette iráni forradalom „meggyengí. tette és saját maguk megvé­désére képtelenné tette az öböl államait". + SZÓFIA: A bolgár állam­tanács pénteken kelt rendele­tével felmentette tisztségéből Drazsa Vlcseva közoktatási mi­nisztert, s kinevezte őt a mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vé. Közoktatási miniszterré az államtanács Alekszandr Folt, a kulturális bizottság eddigi el­nökhelyettesét nevezte ki. ♦ TOKIÓ: A japán ENSZ- küldöttség értesülése szerint az Egyesült Államok lemond ar­ról, hogy az év még hátralévő néhány napjában gazdasági szankciókat fogadtasson el Irán ellen. Az amerikai indít­vány helyett így az el nem kö­telezett országok határozati ja­vaslata kerül a Biztonsági Ta­nács ülése elé. A hirt az AP közölte, a Kyodo japán hírügy­nökségre hivatkozva. + MANAGUA: A Sandinista Nemzeti Felszabadítás! Front vezetősége meghívására a ni- caraguai fővárosba érkezett Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Megérkezésekor a repülőtéren kijelentette, hogy a francia kommunisták mindig is szolidá­risak voltok a nicaraguai ha­zafiak harcával. ♦ MOSZKVA: Határidő előtt, pénteken átadták a for­galomnak az úgynevezett „Kis- BAM"-ot, a Bajkál-Amúr vas­útvonal Tinda és Berkahit közötti észak-déli szárnyvonalát. A mindössze 220 kilométeres vo­nal a Szovjetunió több, mint 140 ezer kilométeres vasútháló­zatához viszonyítva szinte sem­miségnek tűnik, gazdasági je­lentősége azonban kiemelkedő. Felépítése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió legészakibb auto­nóm köztársasága, az ásvány­kincsekben gazdag Jakutföld termékei gyorsan eljussanak felhasználási helyükre, a ha­talmas iparvidékekre. + BUDAPEST: A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága táviratban üdvö­zölte a Kongói Munkapárt Köz­ponti Bizottságát, a párt meg­alakulásának 10. évfordulója alkalmából. ♦ MANAGUA: A nicaraguai kormány pénteken kiutasította . az országból a megbuktatott Somoza-rezsim 179 hívét. A külügyminisztérium szóvivőjé­nek bejelentése szerint szabad elvonulást biztosítanak azoknak a volt nemzeti gárdistáknak, il­letve Somoza-hiveknek, akik a forradalom óta Guatemala, Salvador és Costa Rica nagy- követségén kaptak politikai menedéket. A minisztérium ugyanakkor felszólította őket, hogy „a lehető legrövidebb időn belül" távozzanak az or­szágból. A kormány egyúttal bejelentette, hogy bíróság elé állították a nemzeti gárda há­rom volt magas rangú tisztjét, akiket politikai foglyok meg­gyilkolásával vádolnak. + MOSZKVA: Több mint két­millió gépkocsit gyártottak a Szovjetunióban 1979-ben. A termelés döntő részét a sze­mélyautók tették ki, csupán a Togliatti Gyárban 700 000 Lada típusú személygépkocsi hagyta el a futószalagot. A szovjet autókat közel nyolcvan ország­ba exportálják. * NYUGAT-BERLIN: Nyu- gat-Berlinben az idén 79 ha. lálos áldozata volt a kábító­szernek, 17-tel több mint 1978-ban. Az áldozatok átla- gos életkora 25 év, a legfiata­labb halott 16 éves. A rendőr­ség 1979-ben több mint 3000 kábítószercsempészt és ügynö­köt tett ártalmatlanná a város­ban, ami 25 százalékkal több mint egy évvel korábban volt. Afganisztánban nyugalom van, politikai foglyokat bocsátottak szabadon Babrak Karmai felhívása Afganisztán népéhez Babrak Karmai, az Afgán Népi Demokratikus Párt Köz. ponti Bizottságának főtitkára, a forradalmi tanács elnöke a kabuli rádióban felhívással for­dult az ország népéhez és ki­jelentette: az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságban az államhatalom az egész népé. A forradalmi tanács biztosíta­ni és védelmezni fogja Afga­nisztán minden osztályának és demokratikus rétegének, min­den nemzetiségének és né­pességcsoportjának jogait, tisz­teletben fogja tartani az isz­lám szent vallásának gyakor­lását, a nemzeti hagyományo­kat és szokásokat és személyi tulajdont — mondotta Babrak Karmai. A forradalmi tanács elnöke bejelentette, hogy a népi de­mokratikus párt — az afgán munkásosztály és dolgozók pártjának vezetésével széles frontot hoznak létre, amely egyesíti az összes nemzeti erő­ket. A vezetés szavatol min­den demokratikus szabadság- jogot, így a nép haladó és demokratikus pártjainak és szervezeteinek létrehozásához való jogot, a gyülekezési és szólásszabadságot. A forradalmi Afganisztán'bé­kés külpolitikát, a pozitív és cselekvő semlesség politikáját kívánja folytatni, és jó kap­csolatokat kíván ápolni a vi­lág minden népével és álla­mával, de különösen szomszé­daival. Afganisztán az ENSZ és az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának cselekvő tagja, az iszlám világ dolgo­zóinak hűséges barátja és segítője lesz. Babrak Karmai végezetül felhívásában megerősítette, hogy az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság tartani fogja magát mindazokhoz a szerződésekhez, amelyeket más országokkal korábban kötött. • Afganisztánban nyugalom van, az afgán szabadságért küzdő hadsereg és a kormány teljes mértékben ura a hely­zetnek — jelentette szomba­ton a kabuli rádió. Az adás a továbbiakban közli, hogy az ország új vezetése lépéseket tett az eddig ellenzékben levő vallási csoportok támogatásá­nak megnyerésére. Kabulban szombaton bejelen­tették, hogy az új kormány af­gán állampolgárokat bocsátott szabadon a börtönökből — köztük az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt tagjait, ka­tonákat és polgári személye­ket, munkásokat, parasztokat, muzulmán vallási személyisé­geket, akiket Hafizullah Amin parancsára törvénytelenül tar­tóztattak le, és ítéltek el. A szabadon bocsátottak kö­zött van Szultán Ali Kestmand, Mohammed Ráfi, Abdul Kadir Azgar, Nur Mohammed Taraki volt elnök felesége, aki az af­gán nőmozgalom vezető egyé- risége, valamint a volt minisz­terelnök-helyettes felesége, akik az áprilisi forradalomban kiemelkedő szerepet játszot­tak. • A szocialista országokban nagy figyelmet szentelnek az Afganisztánban zajló esemé­nyeknek. A sajtó részletesen beszámol a kabuli fejlemé­nyekről, rámutatva arra, hogy az új afganisztáni vezetés az ellenforradalmi erők meg-meg- újuló támadásai közepette vette át az ország irányítását. A szocialista országok központi lapjai hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság ké­résére nyújtott internacionalis­ta segítséget, amelynek elsőd­leges célja: támogatni az or­szág szuverenitásának védel­mét és a béke helyreállítását. Az NDK-ban a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának Politikai Bizott­Üdvözlő távirat Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Babrak Karmainak az Afganisz­táni Népi Detnokratikus Párt Központi Bizottságának főtitká­rává, az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnökévé és az Af­ganisztáni Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökévé tör­tént megválasztása alkalmából. sága és a Minisztertanács pénteki ülésén megvitatták az afganisztáni helyzetet. Az NDK hivatalos állásfoglalása többek között rámutatott arra, hogy a most megdöntött Amin és tár­sai, miután államcsínnyel le­váltották Tarakit, a párt főtit­kárát, és “a forradalmi tanács elnökét, zsarnoki és terrorural­mi módszerekkel aláásták az afgán forradalom demokrati­kus és haladó vívmányait. Az NDK hivatalos állásfoglalás figyelmeztet arra, hogy a bé­ke és enyhülés ellenségei uszító kampányt indítottak a Szovjetuniónak az afgán nép számára nyújtott jogosult, az ENSZ alapokmányával össz­hangban levő segítsége ellen. A berlini lapok aláhúzzák, hogy az afgán forradalmi erők határozott fellépése a külső agressziós cselekedetekre és a belső ellenforradalmi próbál­kozásokra adott szükségszerű válasz volt. A prágai Rudé Právo is rész­letesen foglalkozott az afga­nisztáni eseményekkel. A lap hangsúlyozza: a belső és kül­ső ellenség tevékenysége foly­tán Afganisztán egyes körze­teiben a helyzet polgárhábo­rús jelleget öltött, és ez ked­vezett az imperialista törekvé­seknek. A lengyel lapok o címolda­lon számoltak be — a kabuli rádió jelentéseit közölve — a történtekről. A szombati bolgár lapok a TASZSZ kabuli tudósításai alapján részletesen beszámol­tak az afganisztáni fejlemé­nyekről. • India élénk figyelemmel kí­séri az afganisztáni fejlemé­nyeket, és értesüléseit saját kabuli képviselőitől szerzi be — mondotta az újságíróknak az indiai külügyminisztérium hivatalos képviselője szomba­ton egy Új-Delhiben rende­zett sajtókonferencián. A szovjet kormány tudatta az indiai kormánnyal, hogy az afgán vezetés kérésére katonai segítséget nyújtott Afganisz­tánnak azzal a céllal, hogy elősegítse a külső agresszióval és az afgán belügyekbe tör­ténő beavatkozással szemben a szervezett fellépést. Az el nem kötelezettség elveihez hű indiai kormány megerősíti: az afgán nép szuverén jogo, hogy sorsát külföldi beavatkozás nél­kül önállóan határozza meg. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a hivatalos képviselő hangsúlyozta, hogy amennyi­ben a Szovjetunió az afgán vezetők kérésére tette meg az ismert lépéseket, úgy ez nem jelenti az el nem kötelezett­ség elveinek megsértését. Min­den országnak joga, hogy végszükség esetén más állam­hoz forduljon segítségért, az ENSZ alapokmányának 51. sza­kasza értelmében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom