Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-23 / 351. szám
1979. december 23., vasárnap Dunántúli napló 3 A népgazdaság 1980. évi terve Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei (Folytatás az 1. oldalról) Az 1980. évi népgazdaságii terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messze, menő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi végső felhasználás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felhalmozás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a behozatali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezőik előtérbe állítása mellett - mérsékelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növekedésének dön. tő részben a gazdaságos kivitel bővítését kell szolgálnia. Az energia, és onyagtakarékosság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. Az 1980. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1979. év százalékában: Nemzeti jövedelem 103,0—103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Ipari termelés Országos építési, szerelési 103,5-104,0 teljesítmény Mezőgazdasági termékék 97,0- 97,5 termelése A szocialista széktor 105,0-105,5 beruházásai Egy lakosra jutó 95,0- 96,0 reáljövedelem Lakossági 100,0 fogyasztás Ipar 101,0-101,5 Az ipo'ri termelésben erősíteni kell o fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy 'kell alakítani, hogy elsősorban a nem rubel viszonylaté gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubel vi- szonylatú kivitel és a belföldi keresletet jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a termelés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek között azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékösszetételük, gyártmányaik és technológiái eljárásaik korszerűsítését, javítják termékeik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységüket; termelő kapacitásaikat és azok kihasználását rugalmasabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdasági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó Szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetiben levő, alacsony hatékonyságú vállalatoknál program készül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatásokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hiányzó részegységek, alkatrészek, féltermékek és késztermékek gazdaságos előállításának megszervezését, illetve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a szerződéses fegyelem erősítését, a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén- és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsékelten, ezen belül az alumíniumkohászaté gyorsabbon emelkedik. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan nő; különösen a vegyipari és vákuum, technikai gépék és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépék, a félvezető eszközök, a fényforrások, elektroncsövek, az ügyviteltedhnlikai eszközök gyártása nő dinamikusan, Az építőonyagiparon belül a cement, a csempe, háztartási finom öblösüveg és díszműporcelán termékek termelése fokozódik. Az ipar legdinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marod; elsősorban a tehergépkocsi és traktor-abroncsköpeny, a pvc-, o gyógyszer- és növényvédőszer-termélés'bővül. A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élelmiszeripar termelése az ipari átlagot meghaladóan emelkedik. Figyelembe véve az állóeszköz-állomány emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jobb munkaszervezést,, az iparban a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. így a foglolkozta- tottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A termelés anyagráfordításainak alakulását, az eszközök hatékonyabb kihasználását, valamint a munkatermelékenység növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növekedését meghaladóan emelkedhet. Építőipar Az építőiparnak — a beruházások tervezett színvonalával összhangban — a fizetőképes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyorsítani kell a folyamatban levő termelő beruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építés-szerelési feladatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartási- karbantartási jellegű építési feladatoké pedig nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a növénytermelés jelentős növelése és az állattenyésztés élért termelési szintjének tartása a feladat. A terv - az idei kedvezőtlen kalászos gabona termés után — a növénytermesztés 10 -11 százalékos növelését irányozza elő. Ennék érdekében 100 ezer hektárról emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Növelni szükséges a fehérjékben gazdag hüvelyesek vetés- területét is. A magas hozamokat adó fajták bővülő körű fel- hosználásávol növelni kell a terméshozamokat; javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, valamint a melléktermékék hasznosítását. Az eszközök jobb, különösen pedig a műtrágyák, növényvédőszerek, gépek, fehérje- takarmányok tOkorékosabb és gazdaságosabb felhasználásával javul a termelés hatékonysága, emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelem termeléséhez. Az élelmiszertermelés növekedése főként a kivitel fokozását szolgálja. Ennek megfelelően kell változtatni a termelés összetételét, növelni kell a gazdaságosan exportálható feldolgozott termékek arányát. Szállítás és hírközlés Az áruszállítási teljesítmények 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés növekedése következtében — oz ez évinél gyorsabban emelkednék. A személyszállítási teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés tervezett fejlesztése eredményeképpen a hálózat teljesítőképessége és a forgalom biztonsága tovább javul. A korszerű vontatás aránya eléri o 95 százalékot. A közúti közlekedés számára 1900 autó. buszt és 19 ezer tehergépkocsit szereznek be. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi tömegközlekedés jármű- állománya. A fővárosban átadják a felújított Petőfi-hidat és az észak—déli metróvonal, Kőbánya-Kispest vasútállomás — Nagyvárad, tér közötti szakaszát Megindulhat a forgalom az M 3-as autópálya Gödöllő -^Hatvan közötti szakaszán. Bővül a tóvbeszélőhálózat, javulnak a televízió vételi lehetőségei. Beruházások, készletalakulás A beruházások volumenének csökkenése — a külgazdasági egyensúlyra való kedvező hatás mellett — elősegíti a beruházási javak kereslete és kínálata közötti összhang javítását, a folyamatban lévő fejlesztések gyorsabb megvalósítását és üzembe helyezését A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközöket elsősorban a befejezéshez közel álló, a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló beruházásokra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendelkezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek szerint folytatható; egyes indokolt esetekben — a piaci feltételek vagy a finanszírozási lehetőségek megváltozása miatt — sor kerülhet a fejlesztések átütemezésére, vagy a beruházási tervek módosítására is. Állami beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejeződik be, ezek közül legjelentősebb a bél- apátfalvai cementgyár beruházása, a recski bányászati kuta. tás, valamint a tiszai kőolajfinomító beruházása. Új nagy- beruházás nem kezdhető. A vál. lalati beruházások állami támogatása az ez évinél kisebb lesz, és csökken a beruházási hitelkeret is. Elő kell segíteni a konvertálható export árualapot bővítő és importot megtakarító gazdaságos fejlesztések tervszerű megvalósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki előkészí. tését, a jól előkészített beruházások megkezdését. A nem termelő, célcsoportos és egyéb állami beruházások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpontosítani; ugyanakkor reális ütemezéssel meg kell teremteni az 1980 utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szűk. séges feltételeket is. A készletgazdálkodás területén a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. A terv számol azzal, hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag, és készletgazdálkodás rendszerének, szervezetének korszerűsítése, a felesleges, elfekvő készletek értékesítése. A munkaerő teljes foglalkoztatása mellett a termelési szerkezet gyorsabb és hatékonyabb változása fokozza o munkaerő szakmai rugalmassága és mobi. lizálása iránti igényt. A termelő- ágazatokban a munkaerő-kereslet — a termelés mérsékelt ütemű növekedésének és a változó szabályozórendszernek a hatására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A mezőgazdaságban dolgozók száma — az ipari tevékenység bővülését is tekintetbe véve — várhatóan nem változik. A nem termelő ágazatokban a létszám mérsékelten nő. Ezek a változások együttesen jelentősen enyhítik — kedvező esetben sok helyen megszűntetik — a munkaerőhiányt. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban az 1979 évivel azonos szinten marad. Az 1979 júliusi ár- és jövedelemintézké- dések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl, a munkások és alkalmazottak átlagkerese e 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árivé kedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3.7 százalékkal emelkedik. 1979 második feléhez viszonyítva a reálbér,' illetve a reálkereset országos átlagban — átmeneti csökkenés után — 0 5 százalékkal növekszik. A nominálkerese- tek növekedése jobban igazodik a gazdasági eredményekhez. Fokozni kell a jövedelmeknek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddiginél rugalmasabb fogyasztói árváltozások A rubel elszámolású viszonylatokban o behozatal legalább 5-6 százalékkal; a kivitel hasonló ütemben bővül. Nem rubel elszámolású viszonylatokban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan, több mint 10 százalékkal nő, a behozatal volumene valamivel az 1979. évi szint alatt marad. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek és követelmények jobb megismerését, az egyensúlyi’céloknak, valamint A népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaságirányítás központi és helyi szervei a1 terv céljoinak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák végre a tervben hozott központi döntéseket, folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alakulását, szükség esetén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1980. évi népgazdasági terv megvalósítását kormányzati intézkedések széles köre támasztja aló. A terv fő gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását szolgálja a gazdasági szabályozórendszer módosítása. A változtatások olyan gazdálkodási feltételeket hoznak létre, amelyek a vállalatokat a termelés szerkezetének erőteljesebb, a nemzetközi értékítélet szerint hatékony fejlesztésére, a gazdaságos kivitel bőelősegítik az áraknak a ráfordításokhoz való közelítését, a kereslet és a kínálat jobb összhangjának megteremtését. A terv kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Bővül az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a szolgáltató hálózat. A lakosság infrastrukturális ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermekintézmény-hálózat 1980-ban is tovább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen belül 25 ezer állami lakás — épül. Javul oz új lakónegyedek alapfokú intézményellátottsága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak számának növelésével 1980 végére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 91 lesz. Az ellátást javítja a kerepestarcsai kórház 580 ággyal történő bővítése. A járóbetegellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bővül. Jelentősen nő a szociális otthoni helyek száma is. Az óvodai helyek számának gyarapodásával az óvodáskorú gyermekek 86 százalékának elhelyezése biztosítható. Az általános iskolai tantermek számának növelésével tovább csökken az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A szakmunkásképzés körülményei 100 új osztályterem és 1600 otthoni férőhely átadásával tovább javulnak. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára 16 300 új elsőéves hallgató vehető fel. Befejeződik a budaoesti Vörösmarty téri kulturális központ építése. o termelő, illetve felhasználó vállalatok gazdasági érdekeinek következetesebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan elérhető növelésére, az eladások és vásárlások jó időzítésével a konjunkturális változásokból fakadó előnyök kihasználására. A termelő és külkereskedelmi vállalatok érdekeik összehangolásával törekedjenek a kivitel jövedelmezőségének javítására, és a kapacitások gazdaságos exportra való átállítására. vítésére, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra és a minőség követelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elősegítik a gazdaságirányítási rendszer alapelveinek teljesebb és következetesebb érvényre juttatását: erőteljesebben ösztönöznek a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, az eddiginél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedelmek — teljesítményektől függő — differenciálódásának. Az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő új termelői árrendszer olapelveit folyamatosan érvényesítik. Amennyiben egyes területeken a termelői árak az árrendezés alapelveitől lényegesen eltérően alakulnak, módosító intézkedésekre kerül sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasabbon követik a világpiaci árarányok változását. Az árhatóságok az órellenőrzés megszigorításával, a jogszabályok által lehetővé tett szankciók következetes alkalmazásával - többek között gazdasági bírság kiszabásának kezdeményezésével is — érvényt szereznek az árképzési előírások következetes betartásának. Az 1980. évi népgazdaság» tervben foglalt célok teljesítése sokrétű, összetett tevékenységet igényel a gazdálkodás minden szintjén. Az előirányzott és esetleges későbbi intézkedések eredményes végrehajtásával, az állami gazdaságirányító szervek, a vállalatok és szövetkezetek hatékony gazdasági munkájával azonban a célok elérhetők. A Minisztertanács — a Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a népgazdasági terv megvalósítását a munka- verseny-mozgalom is előmozdítsa. A tervcélokat a vállalati kollektívák, a szocialista brigá- d ék mu n ka ve r sen y -f e I a já n I á sa i akkor szolgálják a leghatékonyabban, ha a vállalások elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságoson értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősítésére irányulnak. A Minisztertanács felhívja dolqozó néoünket. hogy a terv céljait megértve aktívan veqyen részt az azok eléréséért folyó munkában. Nehézipari mérleg és előretekintés A NIM-vállalatok vezetőinek országos tanácskozása Az év végi előzetes számvetés szerint a nehézipar sikeresen teljesíti idei tervét, a bányászat pedig* elsősorban a szénbányászok nagy erőfeszítésének, helytállásának eredményeként enyhítették népgazdaságunk importbeszerzés» gondjait — állapította meg Simon Pál nehézipari miniszter a NíM-vállaiatók, -trösztök igazgatóinak, párt- és tömegszervezeti vezetőinek szombati országos tanácskozásán. A megbeszélésen - amelyen felszólalt Lendvai István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is — mérleget vontak az 1979. évi munkáról és előretekintettek az 1980. évi feladatokra. Az idei munka eredményei között megkülönböztetett figyelmet érdemelnek az energiatakarékosságot szolgáló központi és helyi erőfeszítések, amelyek hatásaiként az idén még 1 százalékkal sem nőtt az országos energiafelhasználás, holott eddig 4—6 százalék volt az évi növekedés. Ennék az ütemcsökkenésnek köszönhető — hangsúlyozta a miniszter —, hogy az ország téli tüzelőanyag- készleteiről most dollár elszámolású import nélkül gond oskodh atnak. A jövő évben a nehézipar a fokozódó anyag- és energiatakarékossági' követelmények teljesítésével egyidejűleg, tovább növeli termelését, a terveik szerint 5—5,5 százalékkal. Az országos energiafelhasználásban 2,6 százalékos növekedéssel számolnak. A szocialista ipar legerőteljesebben fejlődő alágazata továbbra is a vegyipar, amely 1980-ban 6,9 százalékkal bővíti cl termelését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések
