Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-23 / 351. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmt üli napló XXXVI. évfolyam, 351. szám 1979. december 23., vasárnap Ara: 1,20 ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A népgazdaság 1980. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány ér­tékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jó­váhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megálla­pította, hogy bár oz 1979. évi terv végrehajtása a vártnál ne­hezebb gazdasági helyzetben kezdődött meg, a fő gazda­ságpolitikai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának fo­lyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságiban termés­kiesést okozott, a külkereske­delmi cserearányok számí­tottnál nagyobb romlása pe­dig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelemébe véve a nehéz külső és belső körülményeket —ked­vezőnek ítélhető. Bár a gaz­dasági munka iránti hatékony- sági és minőségi követelmé­nyek szabta feladatok teljesí­tésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamatok na­gyobbrészt a tervezetthez kö- zelállóan alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gazdasági mun­ka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intéz­kedéseket, a gazdaságirányftó szervek szemlélete és gyakorla­ti tevékenysége jelentősen fej­lődött, a gazdálkodó szerveze­tek és a dolgozók eredményes munkát végezték a célok el­érése érdékóben. A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hagy a termelés és a nemzeti jöve­delem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, min­den piacon versenyképes ter­mékek termelósénék dinamikus növelése, a ráfordítások csök­kentése, a termelés és a kivi­tel szerkezetének gyorsabb át­alakítása, a gazdaságtalan ter­melés visszaszorítása, a haté­konyság, a minőség és a mun­katermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvona­lát, ezen belül a fogyasztás szerény növekedését és a fel­halmozás mérséklését; a kivitel gyors, a behozatal igen kis­mértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irány­vonalának megfelelően a gaz­dasági növekedés üteme ki­sebb az 1978. évinél. A fejlő­dés iránya és az elosztási ará­nyok alapjában megfelelnék a tervezettnél A nemzeti jöve­delem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett szín­vonaltól is. Ezen belül a la­kosság fogyasztása mérsékel­ten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél. A terv elő­irányzatainak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a be­hozatal csökken. Az ipari termelés növekedé­se a belföldi felhasználás csökikenésénék hatására a ter­vezettnél lassúbb. A tavalyihoz képest különösen a vilíamos- energia-iparban, a gépiparban ,és a vegyiparban mérsékeltebb o fejlődés üteme. Az ipari termelés szerkezete a tér/ céljainak megfelelően változik. Az ipar belföldi érté­kesítése — a kereslet alakulá­sával összefüggésben — nem, vagy alig nő, néhány esetiben azonban előfordult, hogy az igényéket nem elégítették ki. A rubel-elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubel elszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubel elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyor­sabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet som éri el. A belföldi kooperációs kap­csolatók fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag, és alkatrészéllátási nehézségék esetenként fennakadást okoz­tok a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növe­Az állatállomány — a szarvas- marha kivételével •— minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vá­gómarha-termelés a tervezett körül alakul; a tejtermelés le­hetővé teszi az igények kielég í. tését, A kedvezően fejlődő ser­tés- és kocaállomány több vá­gósertés termelését tette lehe­tővé és megalapozza a terme­lés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmé­nyek — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nő­nek. A vasúti áruszállítási tel­jesítmények mérsékelten, a köz­úti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A sze­mélyszállítási teljesítmények nö­vekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez év­ben tovább fejlődtek. A sze­mélygépkocsi-állomány több mint 100 ezer darabbal nő. Kö­zel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en vé­gezték el az útburkolat meg­erősítését. A munkaerőforrás — elsősor­ban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők száma — a gyermekgondozási segélyen lé­vők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerő-keres­lete mérséklődött. Az iparban és az építőiparban foglalkoz­tatottak száma csökken. A szol. gáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mérték­ben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött. Az árszínvonal a lésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló intéz­kedések végrehajtása vonta­tottan halad. Nőtt az alaphiiányos, veszte­séges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó váílalaták száma, a gazdálkodás nem ki­elégítő javítása a termelési szerkezet Jassú változtatása és a 'nehezebb gazdasági feltéte­leket jobban közvetítő szabá­lyozás következtében. E válla­latok fökoztá'k erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemében nőtt. A második féléviben a nö­vekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés o tervezettnek megfe­lelt. A visszautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A nö­vénytermelés a tavalyi színvo­nal alatt marad, az állatte­nyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény ősz, a ke­mény tél és a belvizek miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki. A tavasz végi — kora nyári aszály további ter­méskiesést okozott. Kenyérga­bonából, rizsből, burgonyából és a zöldség-gyümölcsfélékiből a tervezettnél kevesebb ter­mett. júliusi árintézkedések nyomán a korábbi éveknél jelentőseb­ben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jöve­delemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fo­gyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkásök és alkal­mazottak egy keresőre jutó re­álbére pedig valamelyest csök­ken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően nő, mivel jövedelmeinek a korábbi­nál nagyobb hányadát fordít­ja áruvásárlásra. Élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek érté­kesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk, bútorok, építő­anyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakok, ban nagy mértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészségügyi ellátás, A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a leg­fontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereske­elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább ja­vul, A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi ösz- szefogás eredményéként — a tervezettet meghaladóan nő. Az átlalános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztály­teremre jutó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagy- beruházások közül a Tiszai Hőerőmű I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechni­kai fejlesztése, a Phylaxia Oltó­anyag- és Tápszertermelő Vál­lalat fejlesztése, a Borsodi Ve­gyi Kombinát Polipropilén­gyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beru­házása befejeződik. A Hajdúsá. gi Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapaci­tásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980- ra húzódik át. Célcsoportos be- runazásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordíta­nak. Az egyéb állami beruházá­sok a tervezettnek megfelel­nek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A válla­latok pénzeszközeiket elsősor­ban a folyamatban lévő beruhá­zások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kor­mányzati intézkedések hatásá­ra a korábbinál nagyobb fi­gyelmet fordítanak az ésszerű készletgazdálkodásra. így a készletfelhalmozás az igen ma­gas 1978. évi szinthez ké­pest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezett­nél is. A külkereskedelmi áruforga­lomban 1979-ben kedvező folya­matok bontakoztak ki. A rubel elszámolású árufor­galom mérlege — a behozatal­nak és a kivitelnek a számí­tottnál kisebb színvonala mel­lett — a tervezettnek megfele­lően alakul. A nem rubel el­számolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvaló­sul. A kivitel a tervezettet meg­haladóan dinamikusan emel­kedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csök­ken, de nagyobb az 1977. évi­nél. Bár a .cserearányok a szá­mítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mér­leg hiánya a tavalyinál lénye­gesen kisebb. delmi áruforgalom egyenlegé­nek javítását és a további javulás biztonságos megalapo­zását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, va­lamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. (Folytatás a 3. oldalon) Beruházások, áru­ellátás, pénzbevétel Az 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai 4000 négyzetméteren 240 eladóasztal Mérlegkölcsönző és gombavizsgáló Jelentős állomásához érkezett a pécsi Vásárcsarnok építése, tegnap megnyílt az őstermelő rész: a négyezer négyzetméter alapterületű csarnok kiszolgáló helyiségeivel. A Boranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói az utolsó na­pokban elkészültek a csarnok aszfaltozásávol, a fűtés- és vil­lanyszereléssel, felállították az ivókutakot és pihenőket, vala­mint átadták a nyilvános mel­lékhelyiségeket is. Tegnap már működött a mérlegkölcsönző és a gombavizsgáló, bár o gomba­szakértőnek nem akadt sok dolga. Azok is, akik már o hét első napjaiban beszerezték a fon­tos élelmiszereket, nézelődni tértek be a csarnokba tegnap délelőtt. Valószínűleg ez az új jellegzetes épület is hamarosan igozán pécsivé válik érdekes tetőmegoldásávcl, árkádsorai­val, merész homlokzatkezelésé­vel. A belső csarnökfalak még csupaszok, de Horváth Ferenc- nétől, a Vásárcsarnok igazgató­nőjétől megtudtuk, hogy a Ma­gyar Hirdető hamarosan színes reklámfotókkal fedi le a beton­felületeket, mintegy százötven- ezer forint értékben. Négy nagy üvegkapun közelíthetik meg a vásárlók az eladóteret, a Zó­lyom és a Bojcsy-Zsilinszky út felől, míg a kereskedők az északi és a déli bejáraton ke­resztül szállíthatják be áruju­kat. Egyelőre elegendő a két­száznegyven asztal, de tavasz- szal, az igazi piacidény kezde­tekor még többet is beállíta­nak. Idén nyáron alakult meg a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottságának határozata alap­ján o Piac és Vásárcsarnok Fel­ügyelőség, amely az összes pé­csi piac és a vásártér irányítá­sát összefogja. Az önállóan üzemelő költségvetési intéz­mény, a Vásárcsarnok huszon­kilenc helypénzszedőnek, szak­értőnek, felügyelőnek és alkal­mazottnak ad munkát. A szak­értők elmondták, hagy átlagos szerdai piacként értékelték a tegnapi nyitó napot, hiszen akik egészen friss áruval kívánták feltölteni karácsonyra éléstáru­kat, itt beszerezhettek az alap­vető cikkekből. Nehéz lenne összegezni, hogy pontosan hány termelő jelentkezett eladásra, mert nem szedtek tegnap helypénzt, sőt december 31-ig az eladók helyjegy nélkül csomagolhat­ják ki portékáikat. G. M. Sajtótájékoztató a kubai nagykövetségen A kubai forradalom győzel­mének közelgő huszonegyedik évfordulója alkalmából Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köz­társaság nagykövete szomba­ton sajtótájékoztatót tartott a nagykövetségen. A kubai nép országépítő munkájáról szólva a nagykövet hangsúlyozta, hogy ez évben jelentős gazdasági eredménye­ket értek el. Többek között sikerrel ért véget a cukornád- aratási kampány; a termés a korábbi éveket felülmúlóan csaknem 8 millió tonnát tett ki. Idén tovább fejlődtek a ma­gyar—kubai kapcsolatok, ame­lyeknek alapja a pártjaink és kormányaink közötti teljes ideológiai és nézetazonosság. Befejeződtek azök a tárgyalá­sok, amelyeknek eredménye­ként a jövőben Ikarus-autábu- szak összeszerelését végzik Kubában. Távközlési együttmű­ködési szerződés kötésére is sor került, amelynek értelmében magyar vállalatok közreműkö­désével kívánják a távközlési hálózat távlati fejlesztését meg­oldani Kubában. A magyar—kubai kulturális kapcsolatok keretében növek­vő számban tanulnak hazánk­ban a tengerentúli szocialista ország fiataljai, s rajtuk kívül ebben az évben k'ilencszáz ku­bai szakember részesült Ma­gyarországon képzésben, Illet­ve továbbképzésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom