Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-22 / 350. szám
1979. december 22., szombat Dunántúli napló 3 farkassá italt fiúi« Téli ballada Több mint mesekönyv Lakatos Menyhértnek a Móra-kiadónál nemrég megjelent műve, A hét szakállas farkas. Nem felgyújtott cigánynépmesét kínál az író a farkassá vált fiák történetében, mégis ott érezzük a régi cigánysors, o cigánymítoszok elementáris erejét. A történet nehéz sorsú szegényemberek életének, küzdelmeinek allegóriája, melyet kiteljesítenek az illusztrációk, a Komló városi Úttörőhöz képző- és iparművészeti szakkörének munkái. Hadd sorolják fel a gyermekrajzoiákat, Koltay Magdolna tanítványait: Balogh Erzsébet, Búzás Erzsébet, Búzás Gizella, Orsós Anna /., Orsós Anna II., Orsós Erzsébet, Orsós Ferenc (Kosár), Orsós Ferenc (Tinta), Orsós Flóra, Orsós János, Orsós Katalin, Orsós Sándor /., Szűcs Zoltán, Tábor Ibolya, cukik megrázó erejű rajzókkal illusztrálják Lakatos Menyhért történetét. Ne várjon andalító karácsonyi mesét az olvasó ettől a könyvtől, amely o balladák hangján íródott. Fogcsikorgató téli éjszaka borul Lakatos Menyhért hőseinek világára, melyben a szegényasszony farkassá átkozza hét éles fogú, léhűtő fiát. Az átok megfogan, s a fiúk elbújdasnak az erdőbe. Szívük azonban emberszív marad, és a farkassá változott fiúk várva várják, hogy valaki feloldja a varázst. Mennyi a hasonlóság a Bartók gyűjtötte román kolindával, mélyből a Cantata profana keletkezett a szarvassá változott hét fiúról. Lakatos Menyhért világa azonban más, kegyetlenebb a bartókinál. Itt anyai átok, a nyomortól elvakult, tehetetlen anya átka taszítja a számkive- tettségbe a fiákat, akik nem futnak olyan messze, mint szarvassá vált társaik a tiszta Lakatos Menyhért meséje a komlói gyerekek képeivel Vezényelt Ella István forrós után. A hét szakállas farkas visszavágyik az anyai házba, s nem pusztítja, inkább megóvja a többi ordastól a falu, az emberek nyájait. Közben fordulat következik a történetben: az anya összéköti életét egy másik szegényemberrel és kislányuk születik, Tunda. A lány kicsikarja anyjából a fiúik titkát, majd elindul a rengetegbe, hogy feloldozza bátyjait az átok alól. A megváltás azonban áldozatot követel, hétévi némaságot. A lányt pedig szájára veszi a falu: Tunda a farkasokkal cimborái. Végül kitelik a hét esztendő, és feloldódik az átok.. . A balladák tragikuma, indulatai kavarognak Lakatos Menyhért könyvében, s a balladák színeit, erős hangsúlyait vetették papírra az illusztrációkat rajzoló komlói gyerekék is. Képeik egyszerre elevenítik meg a mese fordulatait, az apjuknak sírt ásó farkasok, a menyegző; az idill és a tragikum képeit. A mese világa mellett azonban a naiv festők konkrétságával jelenítik meg a mindennapi élet egy-egy mozzanatát és vágyaikat. Ahogyan azt Lakatos Menyhért írása is megszólaltatja. Gállos Orsolya Pécsi szólisták hangversenye Szerdán este, a Pécsi Filharmonikus Zenékar élén karmesterként is bemutatkozott városunkban Ella István, akit eddig csak mint emlékezetes orgonakoncerték szólistáját ismerhettünk. Vezénylése sok szempontból hasonló orgonajátékához: a rendre, tisztaságra, pontosságra való törekvés mellett egy olyan belső kiegyensúlyozottság, derű és emelkedettség jellemzi, mely még a helyenként zeneileg kevésbé sikerült részeket is élményszerűvé tudja tenni. De karmesterként új tulajdonságot is felfedezhettünk benne. Az orgona gépezetén nem tudott úgy keresztülsugározni az a — kissé romantikus, de nagyon őszinte és mélyről jövő — lo- bogás, mely vezénylését any- nyira rokonszenvessé teszi. Mezöberényi szőttesek Hentz Lajos: Mezöberényi szőttesek című munkáját adta közre Békéscsabán a megyei művelődési központ. Békés megyében ez az első teljes monográfia egyetlen település népi szövés műveltségéről. A 18. században megtelepedett mezőberényiek a közelmúltig foglalkoztak kender- és gyapjúszövéssel, s jelentős népi szővéskultúra alakult ki. A három nemzetiség — a német, a szlovák és a magyar —megőrizte népművészeti hagyományait, de a szőttesek díszítése a kölcsönhatás érvényesülését is mutatja. A herényi szőttes majd kétszáz éven át keresett volt a dél-alföldi vásárokon. Napjainkra a népi szövés a rongysző- nyeg-készítésre korlátozódott, ám a nagyközség jelentős textilipara — szövőgyára, szőnyeg- szövője és szövetkezete r— a gazdag múltra alapozódott. Me- zőberényben ma több mint ezren dolgoznak a textilüzemekben. A gyermekév tiszteletére Horváth Olivér tűzzománcai A Ságvári Művelődési Ház új szárnyában kialakított galéria alkalmasnak látszik arra, hogy ka ma ra kiá'íl ítá sokat rendezzenek benne. Jó világítása érvényesülni engedi a tűzzománc tükröző színes fényeit. Ez azért szerencsés, mert a bemutatott tizenhárom munka nagy része nem táblakép jellegű és nem is síkban megoldott kompozíció. Fforváth Olivér régebbi kiállításain látott, egy síkban tartott munkák helyett a mostaniak fe. lületeit alakító lapok különböző magasságokkal emelkednek ki az alapsíkból és több esetben áttörtek is. Alattuk egy-egy világító színű lap kontrasztosan emeli a fény- és színjátékot. A három gyermekszobába komponált képen túl a többi bölcsődék, óvodák, általános iskolák belső, közösségi helyiségeinek és külső falának díszítésére készült terv. Ezen kívül látható két ivókút és két, a családot szimbolizáló térplasztika makettje is. A munkákat első látásra egy-egy kiegészítő szín. pár színeire hangoltság jellemzi. Az óvodák, bölcsődék díszítését szolgáló munkák a kéksárga melegebb tónusaira, míq a család ünnepélyes hangulatát a piros néhány árnyalata és a zöld kombinációja hordozza. Egyszerű, szép alakjai az ember önálló életét, a találkozást, a család kibővülését, az összetartozó szülő-gyermek alkotta közösség fontosságát hangsú. lyozzák. A felületek megmunká. lása is változatos. A komponálásban felhasznált jelei érthe- tőék. Több kompozíciója népi ihletettségű. A felhasznált motívumok figurális jellegűek és megfogalmazásukban alkalmazkodnék az anyag adta lehetőségekhez és a munkák murális igényéhez. A zománc síktörvényű világá. ban a formák leegyszerűsödnek.. A mesék kék madarai a vöröslő napra csodálkoznak, a csiga formái ősi kövületként nyomódnak a képmezőbe. Színvilága sajátosan egyéni. Táblaképeiről átmentette azok finom értékrendjét. A frízszerű Ikampozíció- kon figurái gyöngyfűzésként sorakoznak szép ritmust alkotva. És végül az emeleten, a színházterem bejárata felett látható tizenegy négyzetméteres kompozíciója. Ez a művelődési házban működő szakkörök emblémáit is tartalmazza. Plasztikus megoldása és zöld színvilága szervesen kapcsolódik az építészetileg szép arányú architektúrához. Pandur József önálló műsorából Bach D-dúr szv/'fje (No. 3.) csak részben sikerült. Az Ouvertüre, a szólamok kimunkálatlansága és a hangzásegyensúly labilitása miatt kevés élményt nyújtott. Az Air hibátlan volt, de nem eléggé kifejező. Ragyogóan sikerült viszont a három táncos tétel, különösen o Ga- vott és a Gigue. Természetes hangon, ritmikailag fegyelmezetten szólt, fiatalos életerő és felszabadult jókedv áradt minden üteméből. Érdekes módon Haydn D-dúr (Londoni) szimfóniájának is a két utolsó tétele volt a tökéletesebb. A finálé remek felépítésében érzékletesen megnyilvánult Ella István kiváló formaérzéke, melyre már orgonajátékában is többször felfigyelhettünk. Várnagy Attila Vivaldi g-moll fagottversenyének (Az éjszaka) korrekt előadásával aratott sikert. Poétikusan megoldott részleteket hallottunk o lassú tételben, a kelleténél egy árnyalattal gyorsabbra sikerült zárótétel pedig alkalmat adott Várnagy Attilának arra, hogy virtuóz képességeit is bemutathassa. Az est legnagyobb élményét Weber f-moll klarinétversenye jelentette. E színes fantáziával megírt, romantikusan csapongó zene előadásához Paláncz Tamás eszményi társat talált Ella István személyében. A zenekar annyira élt, úgy együtt lélegzett a szólistával, mint csak igen ritka pillanatokban. Paláncz Tamás az első tétel el- fogódott, itt-ott kissé egysíkú előadása után egyre jobban feloldódott. A kifejezően, színesen megszólaltatott lassú tételt már egy minden szempontból tökéletes, sziporkázó finálé követte. A Weber-'kon- cert műsorra tűzése jó ötlet volt, e nagyszerű muzsika előadásával Paláncz Tamás végre isimét számot adhatott előadóművészetének valóságos értékeiről. Dobos L. Nada csoport FILMJEGYZET A sűrített paradicsom legnagyobb felhasználója a filmipar. Elég megnézni a Nada csoport című francia filmet e kijelentés igazolásául. Ennek kapcsán összehasonlítást is tehetnénk a konyhaművészet és a filmgyártás között, már tudni illik, hogy a mértékkel használt paradicsompüré mily ízletessé tud tenni egy ételt, az odaömlesz- tett pedig mennyire elronthatja ugyanazt. Ugyanígy a filmgyártásban, ahol a paradicsompüré a frissen kiontott vért hivatott helyettesíteni. Az ösz- szehasonlítás feleslegességét végül is az döntötte el, hogy Claude Chabrol filmje nem a paradicsom bősége miatt rossz, az csak ápol és eltakar. Chabrol ifjú kritikusként hevesen támadta a „papa moziját”, s egy váratlan örökség révén juthatott kamerához. Mint kritikus és mint rendező a francia új hullám megindítója volt, nálunk is játszották az Unokafivérek című érdekes filmjét. Azóta főképp izgalmas filmeket készít jobbadán, magyarán kalandfilmeket. Ami az új hullámhoz még valamelyest fűzi, az a baloldaliság, sőt szél- sőbaloldaliság. Legalábbis első látszatra, mint a Nada csoport esetében is. A Nada (Semmi) egy anarchista csoport fedőneve. Tagjai egy luxus bordélyházból elrabolják az USA párizsi nagykövetét — a film során megismerjük a csoport tagjait és a másik oldalról a minden hájjal megkent brutális rendőröket. A sablonok tehát állnak, s eligazodni sem nehéz köztük. Megtudjuk, hogy az anarchista, szélsőbalos terrorizmus és a kapitalista állam terrorja ugyanannak az állkapocsnak két fogsora, amin nemigen lepődhettünk meg, legfeljebb Chabrolnak lehetett újdonság. Mi legfeljebb azon, hogy mily váratlan fordulat nyomán világlott ez fel a fő anarchista fejében — erre nézvést ugyanis nem ad felvilágosítást a film, pedig ez lenne a fordulópont. A steril krimi és kalandfilm egy idő óta politikai színezetben jelenik meg, de ettől nem lesz valójában is politikus film. A Nada csoport bármennyire is tetszelegjék a szélsőbal és az állam ellentétének ábrázolásában, nem több, mint egy viszonylag feszülten megcsinálj kolandfilm — sok paradicsompürével. A sémákban való gondolkodás, az anarchisták szeretve siratósa legfeljebb apoli- tikus filmmé teszi. Az apolitikus filmek politikája pedig a hazugság. Konkrétan, a Nada csoport című film hazugsága, hogy egyetlen lehetőséget ismer a megalkuvás mellett, az esztelen anarchiát. Az a néző pedig, aki elször- nyed a francia rendőrség módszerein, hazamenve kompenzálhatja azt Maigret felügyelő filantrópiájával — egyazon hazugság két oldalával. így tartja egyensúlyban egymást ugyanazon állkapocs két fogsora - őrlik a néző eszét, őrlik a néző eszét, őrlik ... Bodó László Kapcsolás Már sokan méltatták a Kapcsoltam . . . című tévés társasjátéknak azt a merészségét, hogy vállalja: félórán át semmi más látnivalót nem nyújt a nézőknek, mindössze egy igencsak megszokott arcot, hogy pontosabbak legyünk, egy „mellképet". E mellkép mindössze csak annyit mozog, hogy lapozgat egy könyviben és tárcsáz. A műsor mégis nagy népszerűséginek örvend, bizonyítván azt is, hogy a tévénézők milliói — tisztesség ne essék, szólván: — tesznek a tudományos szempontokra, az olyanokra például, hogy tévé- szerű egy adás vagy abszolúte tévészerűtlen. Hiszek benne, s örömmel gyűjtöm a bizonyítékokat, hogy a televízió mégiscsak újság — mozgó képesújság, nem pedig valami nagy mozi, amelyben a néző dolga legfeljebb az el- révült báimészkodás, más semmi. A fent említett társasjáték annyiban különbözik egy képes újság rejtvényeitől, hogy itt rögtön kell felelni. Ettől persze még folyhatna a rádióban is. A rádiótól viszont annyiban különbözik, hogy itt föl lehet adni képrejtvényeket, rajzos feladványokat is. Ennyiben mégiscsak „tévészerű" .. . A frisseség persze nagyon fontos követelmény egy újságnál. Alapkövetelmény. Nincs ósdibb egy tegnapi újságnál. . . Szkizafréniába hajszoló élmény például, ha egy rendkívül friss, frissébb-már-nem-is- lehetne, mivelhogy élőben adott műsor után egy tíz-húsz esztendős film totyog .. . Lehet, hogy o tény senkinek se tűnik fel. Ilyenkor gyanítani léhet, hogy a film jó. A jó filmek pedig, akárcsak a műalkotások, lassan avulnak el. Néha az is előfordul, hogy soha. Ez a ritkábbik eset. A világsikeréket rögzítő filmék másként vetik fel a frisseség kérdését. Itt a kérdés talán kényes, mert kevés információnk birtokában is sejtjük, hogy kemény pénzekről van szó. Mégis a gyerekcipőkben való járásnak tudható be, hogy az, hogy a Magyar Televízió műsorára kerül egy-egy világhíresség vagy sem, az túlnyomórészt a véletlen műve. Bizonyára a filmvásárlás, tévésbörze, műsorvilágpiac bonyolult és ezerféle dologtól befolyásolt mozgásai is belejátszanak, de gyanítható, hogy mindenekelőtt mégis a véletlen: valahol valakik elfogadható áron vagy csereként adtak egy (véletlenül) egészen friss anyagot erről vagy orról az énekesről, muzsikusról, együttesről stb. Talán nem is említeném a dolgot, mert jelenlegi gazdasági helyzetünkben (szerintem is) kisebb gondunk is nagyobb annál, hogy „képileg” is követni tudjuk-e a világdivatot, vagy itt-ott lemaradunk tőle. Csak ne indokoljuk véletlenjeinket. Csak ne próbáljuk fensőbbséggel takargatni kisebbségi érzéseinket. Mint például a december 16-i A pop-világ csillagai című adás magyarázó szövege teszi a Manfred Mann's Earth Band stúdiókoncertjéről szólva: „Már első lemeze (1972) az angol dzsessz-rocknak talán legjobbjává avatta, s hírnevét az azóta megjelent hét nagylemeze még öregbítette. Az angol tévé által rögzített műsora remélhetőleg mindezt igazolja." Miért remélhetőleg? Akik Írták, nem látták még a műsort? Nem tartják elég jónak az angol tévét? Úgy érzik, Manfred Mann hírneve kétes értékű? Vagy már kiment a divatból, azért néhéz az utólagos igazolás? Vagy az ismeretlen nyolc nagylemez hiányzik ebből a műsorból, azért a mentegetőzés? Ilyenkor jobb lenne, ha azoknak, akik nem ismerik, megmondanák, ki ő, és kész. A sznobizmus utálatos tulajdonság. Még akik csudajói informáltak, azoknál is. Hát még a „világdivatban” kevésbé járatos körökben. H. E.
