Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-20 / 348. szám
1979. december 20., csütörtök Dunam alt napló 3 Magyar Szociológiai Társaság I. Vándorgyűlése - Pécs „Óvjátok meg a férfiakat!” Statisztikai értékelés a két nem halandóságának különbségeiről - Jelzések a gyógyító tudománynak E zzel a címmel — „Óvjátok meg a férfiakat!” — jelent meg egy könyv a Szovjetunióban. Arra a Magyarországon is figyelemmel kisért jelenségre kutatja a magyarázatot, hogy a produktiv korú férfiak halandósága miért nagyobb mint a hasonló korban levő nőké. Egészséges ivóvizet Baranyának (2.) Új vezetékek, közkutak, tartályos és palackos ellátás szerepel a tervekben A Pécsett rendezett „Egészség és társadalom" című vándorgyűlésen dr. Hoóz István, a Pécsi Tudományegyetem közgazdaságtudományi karó tanszékvezető egyetemi tanára „A társadalmi-gazdasági folyamatok hatása a halálozások alakulására” címmel tartott előadást. A statisztikus szemével foglalkozott a két nem halandóságának különbségeivel.- Ha a halandósági arány- számok a lakosság egészségiig yi állapotának barométerei, akkor a produktív korú — 35- 54 éves — férli korosztályoknál veszélyt jeleznek. Kiknek kell erre a veszélyjelzésre elsősorban felfigyelniük?- A férfiaknak! De ezen túlmenően az orvostudománynak és a szociológiának is. Az elmúlt évtizedekben mindkét nem várható átlagos élettartama nőtt, de o növekedés mértéke a nőknél jelentősen meghaladta a férfiakét. Ennek következtében a halálozáskor a két nem közötti kofkülönb- ség átlagosan csaknem 6 évre emelkedett Magyarországon. Vagyis a nők ennyivel hosz- szafob ideig élnek. A férfi halandósági többlet okait több társadalom- és természettudomány neves képviselői keresték az eltérő életmódban, élethivatásban és fiziológiai sajátosságokban, de meggyőző magyarázatot nem adtak. Vannak például olyan tényezők, amelyekkel oz orvostudomány egyszerűen nem tud mit kezdeni. A halandóságot nagyon sok tényező határozza meg. Alapvetően van a két nem között egy genetikai-biológiai különbség. Nem véletlen az, hogy a fiúmagzat halandósága már a méhen belül nagyobb. A társadalmi-gazdasági, külső körülmények azonban befolyásolják ennek a genetikai kódnak a működését. A produktív korú férfiak halandóságának romlására már a gazdasági szakemberek is felfigyeltek. A 40 éven felüli férfiak esetében ugyanis nemcsak a halandóság nő meg, hanem — mégpedig ugrásszerűen — o táppénzen töltött napok száma és a leszázalékolás is. A nyugdíjazás előtt álló férfiaknak — az 55—60 évesekről beszélek — csak a 80 százaléka aktív kereső. Nyilván a munkakörülményeket is hibáztatnunk kell az elgondolkoztató statisztika miatt.- Figyelemre méltó, hogy Magyarországon az elmúlt két évtizedben a 35—54 éves férfiak halandósága 20 százalékkal nőtt. Mi ennek az oka? — A produktív korú férfiak halandóságának nagyfokú emelkedése nemcsak azért feltűnő, mert akkor következett be, amikor az orvostudomány és a modern közegészségügy eredményeit mind szélesebb körben alkalmazzák, hanem azért is, mert a női halandóság ebben a .korcsoportban javult. Az eltérések okait tehát az életkörülmények és oz életmód különbségeiben kell keresnünk. Az a környezet, amelyben az egyén munkaidejének nagy részét eltölti, szükségképpen erősen befolyásolja egészségi állapotát. Párdi Imre írja, hogy az elmúlt évtizedben a munkaképes korú népesség, elsősorban a 40-50 éves férfiak gazdasági aktivitása gyorsuló ütemben csökkent. Mindezekre a jelenségekre azért szükséges felhívni a figyelmet, mert miközben a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tényezők hatására, valamint az egészségügyi szolgálat egyre javuló munkája következtében a halandósági viszonyok nagymértékben javultak, addig a részletes elemzések arra figyelmeztetnek, hogy ez a javulása népesség különböző csoportjainál nem egyforma mértékű, sőt vannak olyan csoportok is, amelyeknél jelentős romlás következett be.- Ha a statisztika egy vizsgálat végéhez ér, nyilván elvárja, hogy más tudományágak megadják a választ „a számok kérdésére". — A kérdések kölcsönösek a tudományágak között: jönnek és mennek. A demográfia —a nagy számok alapján — felfigyel bizonyos jelenségekre. Regisztrál, de az okot nem tudja mondani. Csak jelzéseket ad, például a gyógyító tudomány számára. A következő lépés már az, hogy az orvostudomány további, részletesebb jelzések érdekében visszakérdezzen. Például: mit mondanak a számok az infarktusok lehetséges okairól? Ebből is kiderül, hogy minden statisztikai regisztrálást követően elkezdődik egy spirális folyamat: az érintett különböző tudományok művelői kölcsönösen leckéket adnak fel egymásnak. A végső válasz valahol a spirál végén van, de — például a meghatározott korú férfiak halandósága okáról — pontos feleletet még senki sem tud adni. — Professzor úr véleménye szerint alkalmazkodik-e a köz- gondolkodásunk ahhoz a tényhez, hogy egyre nagyobb az időskorúak aránya? Ahogy ezt a gerontológusok fogalmazzák: hogy „az öregek évszázadában" élünk? — Kétféle életkorral számolunk: a naptárival és a biológiaival. A kettő nem egyforma. Az életkor meghosszabbodása jelentkezik egy olyan összefüggésben is, hogy a naptári életkor megnyúlása a munkaképes életkor kitolódásával jár együtt. Nem egyforma azonban a nyugdíjasok helyzete, állapota sem. Ennek pedig oz a társadalmi reakciója, hogy aki olyan erőben van, dolgozzék a nyugdíjkorhatár elérése után is. Figyelembe kell venni azonban a másik oldalt is: ma egy produktív korú embernek nemegyszer két megelőző generációról is gondoskodnia kell, el kell őket tartania. Kevés ehhez az ideje. Számolnunk kell tehát azzal, hogy egy ponton túl — márpedig a társadalom elöregedésének folyamata tovább tart - több öregek szociális otthonát, napközi otthonát kell ■majd építenünk, mint bölcsődét és óvodát. Mindezekre tekintettel társadalmi méretekben kell tudatosítanunk azt, hogy az elöregedés egyre inkább meg fogja változtatni a közgondolkodást. Mészáros Attila A Duna—2. vezeték nemcsak a megyeszékhely és Komló vízgondjainak megoldására hivatott. A tervek szerint idővel abból ágaztatják le a Bogád—Romonya—Nagyközép majd a hetedik ötéves terv időszakában a Szederkény — Boly — Villány — Siklós — Harkány, valamint a Somberek — Palotabozsók — Vé- ménd — Szebény kisregioná- lis vízrendszereket. Egyelőre az új csővezetéket Versend térségében építik. Ez év november 20-ig termelőszövetkezeti vagy intézményi vízműre kötöttek köz- kutas megoldással 14 települést, jövőre ugyanilyen megoldással újabb 16 község jut jó minőségű ivóvízhez. Ugyancsak jövő év végéig hat település fúrt kútból vízellátást kap. A DRW kivitelezésében 1980— 85. között fúrt közkutat kap 25 település. A DRW idén kísérleti jelleggel tartályos vízellátást vezetett be Szágyon, Tormáson, Baranyaszentgyörgyön és Ba- ranyajenőn, hogy főleg a csecsemők jó minőségű vizet ihassanak. Ez a megoldás az ára miatt sem tekinthető véglegesnek. A négy tartály és az azzal kapcsolatos beruházások összege megközelíti az egymillió forintot, az üzemelési költsége, tehát a folyamatos vízzel feltöltése szeptember 30- ig elérte a 428 000 forintot, így 1 köbméter ivóvíz ára eléri a 300 forintot. A tartályos vízellátási program folytatódik, jövő évben a komlói járás újabb 10 községe kap egészséges ivóvizet Idén a Baranya megyei Vízmű Vállalat elkezdte a siklósi járás négy településén a tartálykocsis vízellátást. Ez ' sem olcsó, de az ottani egészségtelen kútvizek'kel szemben mégiscsak egyértelműen üdvözölhető megoldás. Az ötödik ötéves terv időszakában a vízgondok megoldásának anyagi terheiben részt vállalt az OVH, mégpedig ugyanannyival, amennyit a Baranya megyei Tanács ilyen célra ki tudott adni. A VI. ötéves tervben ez a kiadás már a megyét terheli. Mi lesz a továbbra is jó víz ■nélküli településekkel? A tervek szerint minden ilyen községet palackos vízzel látnak el. Különösen o csecsemőkre veszélyes a nitrátos víz — sok az ilyen településünk —, Baranyában jelenleg napi 5000 liter jó minőségű vizet kellene eljuttatni a csecsemőknek. A palackos vagy tasakos vízellátás megvalósítására' a következő lehetőségek jötték szóba : üszögön új palackozót építeni a karsztvízbázisra, mely ellátná Somogy megyét is. Ez a becslések szerint 4—5 milliós beruházást jelentene. A másik: a már üzemelő Veszprém megyei palackozó látná el Baranyát is poli- packos vízzel. (A szállítás megnövelné a víz árát. A zacskós víz 5—10 fokos hőmérsékleten 14 napig megőrzi eredeti minőségét.) A harmadik lehetőség: valahol a Dunántúlon épülne palackozó, mely az egész országrészt ellátná csomagolt ivóvízzel. A Budapesti Vízpalackozó Pest megye rossz vizű településeit látja el. A felnőttek 5 forintot fizetnék a palackos víz literjéért, a csecsemőik viszont ingyen jutnak a vízhez. Véglegesen majd az anyagi lehetőségek alapján döntenek, de az biztos, egyik sem lesz olcsó sem a beruházónak, sem a kivitelezőnek, sem annak, aki megveszi a palackos vizet. Megoldásnak viszont megoldás. Érdemes megemlíteni a vízügyi szakembereket foglalkoztató regionális rendszerek kiépítésének távlati terveit. Ezék szerint majdan megvalósítható a Szigetvár—Almamellék— Szentlászló—Mozsgó—Csertő, a Harkány—Diósviszló—Márfa, ■ valamint a drávai teraszkavics kutatás hosszú távú terveiben szereplő Dráva-part—Szigetvár regionális vízrendszer, melyből Szigetvárról Pécsre is tovább- hoznák a vezetéket, ezzel biztosíthatnák a megyeszékhely kétoldalú vízellátását. Ha majd a Duna—2. vezetékről ellátják Komlót, akkor onnan tovább- vinné egy vezeték az ivóvizet Magyaregregyre, Kárászra, Vé- kényre és Mázaszászvárra. Mindez a jövő é; az anyagi lehetőségek függvénye. Lássuk tehát összegezve, mit tartalmaz a baranyai települések vízellátása várható alakulásának 1990-ig kidolgozott elképzelése a VÍZIG terveiben: eszerint 115 e'epülés vízműről, 30 tsz vagy intézményi vízműre kötve, 52 köZkútról, 26 tartályból és 4 település tartályautóból kapja a jó minőségű ivóvizet. A még fennmaradó 69 kisközségben a palackos víz jelenti a megoldást. Murányi László Nehéz munka. A DÉDÁSZ szerelői fagyban, kánikulában dolgoz nak a magasban. A szükséges tartozékokat nem vásárolták meg Kézi forgatású szuperautomata hegesztőgép az ÉPGÉP-nél A betanítási költséget is „megtakarították'’ Gépkezelő nem utazott Svédországba az átvételkor A hatmillió forintos svéd automata hegesztőgép csodó- lotot ébreszt. Kezelője fenn ül a magasban, csak a gombokat, kapcsolókat kell nyomogatnia, s a készülő cementsiló hatalmas acélgyűrűje lassú forgásba kezd, a gép automatikája pedig pontosan végzi a dolgát, szép egyenletes varattol össze- hegeszti az acél gyűrű két. Ez igen1 — gondolja a szemlélő. — Ez az igazán korszerű. Aztán egyszer csak leszól a kezelő az alul tébláboló kollégának: „Te, tolj már odébb tíz centivel!” S a megszólított, a gép csőrszerűen kinyúló karját, melyen a szuperoutomatika van, a rajta ülő gépkezelővel együtt a kívánt pozícióba fordítja, s így már mehet tovább ismét a munka.- Hát igen, ez az egy hibája van ennek a gépnek — mondja a kezelője, Dabasi Sándor. — Pedig nagyon szépen dolgozik. Csakhogy nem vásárolták meg hozzá a forgatóberendezést. Takarékosságból? Vagy nem tudták, hogy az is'kell hozzá? Nem tudom. Pedig csak egy egészen kis műszerről lett volna szó. De nemcsak ezt, hanem a hozzátartozó kezelőszéket sem vették meg. Ezt, amit itt lát, már mi csináltattuk utólag. Hogyan gondolták, hogy amikor például két-hórom méter magasban kell hegeszteni, akkor a géppel együtt felemelkedő kapcsolótáblához majd létrán megyünk fel? Egy hatmillió forintba kerülő automata géphez? Mi is történt tulajdonképpen? Erről Orbán Ferenc, az ÉPGÉP Mohácsi Gyáregységének vezetője tájékoztat, bár hozzáteszi, ő az előzményeket csak hallomásból ismeri. — Nagyon örültünk, mikor közölték velünk, hogy az új csarnokba vásároltak nekünk a svéd ESAB cégtől egy automata hegesztőberendezést. Természetesen a gép megrendelését, a vásárlást a budapesti központunk gyártmányfejlesztési osztálya bonyolította le, minden valószínűség szerint a legnagyobb jószándékkol. A megrendelést követően ki is utaztak a céghez o gyártmányfejlesztési osztálytól, akikkel együtt kint volt a mi gyáregységünk hegesztő mérnöke is. Sajnos, a gépet már csak útra- készen, beládázva láthatták. A svédországi gyárban megkérdezték: „Uraim, melyikük jött a gép kezelését megtanulni?” Mivel a 10 napos betanítási tanfolyam 600 svéd koronába került volna, nem vették igénybe a lehetőséget, annál is inkább. mivel egyikük sem volt tulajdonképpen gépkezelő. — A gép időben megérkezett, s mikor kisebb-nagyobb késéssel az új csarnok is elkészült, értesítettük a svédeket, akik pontosan a megbeszélt időre küldték is szokemberüket, aki a helyszínen felállította, összeszerelte. Akkor derült ki, hogy hiányoznak ezek a tartozékok, s az is, hogy itt ez az automata gép, s nincs aki értené a kezelését. Az országban ugyan működik már két ilyen hegesztőberendezés, de azokat por alatti hegesztési módszerhez alkalmazzák, mi C02-os hegesztést végzünk, amihez másképp kell beállítani, működtetni. Kezelési utasítást, leírást sem kaptunk hozzá. Embereink mondták, hogy akár saját devizakeretük terhére is kimennének a gyártócéghez megtanulni dolgozni rajta. — Mondta a főnök, mikor a svéd szakember szerelte össze a gépet, hogy csak menjünk oda, lessünk el tőle minél többet — mondja Dabasi Sándor. — Tudok egy kicsit németül, ő is egy kicsit, így aztán valahogy szót értettünk. Szívesen megmutatott mindent, bár mondta, ez nem lenne a kötelessége. Azt meg is tanultam tőle, hogy melyik kapcsolóval mit lehet elindítani, de, hogy működés közben hogyan kell beszabályozni, hogyan legjobb alkalmazni, őzt nem. Próbálkozni kellett, hogy így vagy úgy jobb-e? Szeretem a szakmámat, s ez a gép nekem olyan volt, mint egy keresztrejtvény. Én nagyon élveztem, de az országnak és a gyárnak ez drága megfejtés volt. A svéd szerelő azt is mondta, hogy a 3 milliméteres lemezhez, amivel mi dolgozunk, nem is ez lett volna a legalkalmasabb. Azt, hogy nem rendelték meg azokat a tartozékokat, ami hozzá járna, enyhén szólva butaságnak tartotta. Lehet, hogy pénzmegtakarítás vezérelte a vásárlás lebonyolítóit, hogy ne rendeljenek meg egyes alkatrészéket, s ne vegyék igénybe a betanítási tanfolyamot. Azonbon nem tudni, utánaszámoltak-e annak, menynyibe került, hogy hetekig csak kísérleteztek? Utánaszámoltak-e annak, hogy ha lenne forgató motor, egy műszak alatt 4 silót tudnának összehe- geszteni, így csak kettőt. Utánaszámoltak-e, hogy a kézi forgatás miatt készenlétben álló embert hol tudnák hatékonyabban dolgoztatni? A gyár vezetői mindenesetre most törik a fejüket, hogy valahol saját költségükre csináltatnának egy forgató berendezést. Addig azonban marad a „tolj odébb!" módszer. A gép hatmillió forintba került! És különben szuperautomata I Sarok Zsuzsa
