Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-18 / 346. szám

Dunántúli Ilaplo 1979. december 18., kedd Ismerjük meg jogszabályainkat! Csökkenimimka- képességnek érdek­képviseleli szervei Szocialista alkotmányunk minden állampolgára számára biztosítja a munkához való jo­got. Vannak azonban a társa­dalomnak olyan tagjai is, akik munkaképességüket teljesen vagy részben elveszítették, testi vagy egyéb fogyatékosságuk miatt csak sajátos módon ké­pesek kivenni részüket a tár­sadalmi tevékenységből. Ezen csökkent munkaképességű sze­mélyekről való tervszerű gon­doskodás, foglalkoztatásuk megoldása állami feladatot képez. E témckörben megje­lent jogszabályok, különböző gazdasági intézkedések köte­lező jelleggel előírják a gon­doskodás célját, módszereit, és megjelölik a végrehajtásban közreműködő szerveket is. A csökkent munkaképes­ségű személyek társadalmi re­habilitációjának elősegítése céljából érdekvédelmi szerve­zetek alakultak, nagyjából azonos időpontban: — Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, és a — Siketek és Nagyothallók, mai nevén Hallássérültek Or­szágos Szövetsége. Felügyeletüket az Egészség- ügyi Minisztérium Szociálpoliti­kai Főosztálya látja el. A feltételek megteremtésé­vel az Országos Szövetségeknek Megyei Szervezetei is létrejöt­tek Pécsett, Baranya megyére kiterjedően. 1951 évben alakult meg a Hallássérültek Baranya megyei csoportja. Jelenleg is a Jókai u. 9. szám alatti helyiségben működnek. Hivatalos idő: ked­den és csütörtökön van, 17 órától. Ezen időpontban klub­esteket is tartanak és a klub- helyiség a közölt két napon kívül szombat és vasárnap este is nyitva áll. A csoport taglétszáma 400 fős. Segítséget nyújtanak a hal­lássérült fiatalok pályaválasz­tásában, az ipari és középisko­lai tanulók korrepetálásában, szakképzett logopédus, segíti a hangosbeszéd, szájról olva­sás, beszédképzés elsajátítá­sát, segítséget nyújtanak a munkahely megválasztásában, a munkába helyezésben, a mun­kahelyen való beilleszkedés­ben, a rászorultak szociális tá­mogatásában. Ezen kívül lehetőség van kulturális fejlődésre, szórako­zásra, művészeti és sportszak­osztályokban való tevékeny­ségre. A Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetsége Baranya megyei szervezete 1967. január 1-én jött létre. Pécsett, a Mó­ricz Zsigmond u. 8. szám alatti családi házban kényelmes, kulturált körülmények között tevékenykedik a szövetség. Tagjai részére hétfőn és csü­törtökön 15—20 óra, szomba­ton 8—12 óra közötti időben tartanak félfogadást. A szövetség munkájában je­lentős az érdekvédelmi tevé­kenység. Elősegíti a látási fo­gyatékosok társadalomba tör­ténő minél teljesebb beillesz­kedését. A helyi szervezeten belül biztosított a jogi tanács­adás a hangoskönyvtár. A pontirás elsajátítására tanfo­lyamokat szerveznek. Évente több alkalommal kirándulnak az ország különböző tájaira, A tagok részére 2 hetes turnu­sokban üdülést is biztosítanak. A szövetség állítja ki tagjai, valamint kísérőik részére a kedvezményes utazásra jogosí­tó utalványokat. Családlátoga­táson mérik fel a sorstársak családi és szociális körülmé­nyeit, s ha indokolt szociális támogatásukat kezdeményezik az illetékes hatóságoknál. A megválasztott vezetőség az évente megtartásra kerülő közgyűlésen számol be a szer­vezet munkájáról, ismerteti a tagsággal az időközben meg­jelent újfajta segédeszközöket, s meghatározza a soron kö­vetkező feladatokat. A legrövidebb múltra a Moz­gássérültek Baranya megyei Egyesülete tekinthet vissza. 1978. szeptember 12-én tartot­ta alakuló közgyűlését. A leg­nagyobb taglétszámú egyesü­let jelenleg is sok nehézséggel küzd. Nincs egy olyon állandó helyiségük, ahol a tagsággal összejöveteleiket megtarthat­nák, s amely a mozgássérültek által is megközelíthető. A szer­vezetnek országos érdekképvi­seleti központja nem alakult még meg, ennek hiánya is több nehézséget felvet. Műkö­dési kiadásaikat korábban sa­ját erőből, jelenleg már vál­lalati támogatásokból fedezik. Ezen kívül a mozgássérültek kategóriája nem határolható be oly módon, mint a látás­vagy hallássérülteké. Emiatt számbavételük is nehezebb, pontos, számszerű adatok nem állnak rendelkezésre. Rehabi­litálásuk ezért igen sokoldalú, körültekintő szervező munkát igényel. Az egyesület hosszú távon meghatározta feladatait a mozgássérültek helyzetének ja­vítása érdekében. Keresik azo­kat a munkalehetőségeket, ahol tagjaik a hasznos társa­dalmi tevékenységből sajátos módon, differenciáltan kivehe­tik részüket. Ez számukra az anyagiakon túlmenően erkölcsi rehabilitációt is jelent. Súlyt helyeznek a tagok sportolási, kulturális igényeinek kielégíté­sére. A Hullámfürdőben úszá­si lehetőséget biztosítottak, ezen kívül több sportágban (pingpong, labdajátékok, stb.) jelenleg folyik a szervezés he­lyiség kérdésében. Az alapszabály értelmében az egyesület tagja lehet min­den 14. életévét betöltött moz­gássérült egyén. Jelentkezési igényt az aláb­bi címre kell elküldeni: Mozgássérültek Baranya me­gyei Egyesülete, Pécs, posta­fiók: 51. Az összejövetelek helyéről, idejéről a tagokat sajtó, rádió, posta útján értesítik. Az érdekképviseleti szervek egyik elsőrendű feladatuknak a tagszervezést tekintik. Egy­részt azért, mert a különböző kategóriákba tartozó csökkent munkaképességű személyek számszerű felmérése alapján tudnak csak a szövetségek újabb megoldásokra indítványt tenni, ha ismerik annak gdZ‘ dasógi kihatásait is. Másrészt azt kívánják elérni, hogy min­den arra rászorulónak időben nyújtsanak segítséget, tanácsot életviteléhez. A csökkent munkaképessé­gűek rehabilitációja összetett, sokrétű feladat, számos szerv hatékony együttműködését igényli. Az eredmények érdeké­ben céltudatos, összehangolt együttműködés szükséges az érdekelt szervek között azért, hogy valamennyien hasznos, megbecsült, egyenértékű tagjai legyenek társadalmunknak. Sziklai Lászlóné Pécs m. város Tanácsa V. B. egészségügyi osztály szociálpolitikai főelőadója az utokoiu J’Bw új autók kantiger Fronttriebler: neue« Fiat-Modell Panda Új irányzat Acélradiál abroncsok Kevés olyan iparág van, amelyik olyan gyorsan képes reagálni a változó körülmények támasztotta igényekre, mint az autógyártás. Ezt igazolja a négy európai nagy, a British Leyland, a Fiat, a Renault és a VW kiskocsi-programja. Nem véletlen, hogy a futószalagok­ról először a Fiat kiskocsi, a Panda kerül majd le o jövő év elején, hiszen az olaszok több évtizedes tapasztalatokkal ren­delkeznek a kiskocsi-építés­ben. Annak idején — a harmincas évek közepén — a Fiat Topoli- ne voltt az első olyan négyke­rekű, amelynek sikere tartósnak bizonyult. Több közbeeső típus után a nálunk is kedvelt 126- os zárta a kiskocsi-irányzatot. Azért mondjuk, hogy zárta, mert most valami egészen más­ról van szó: olyan kiskocsikról, amelyek a középkocsik kényel­mét ötvözik egy motorkerékpár fogyasztásával. De lezárását STOP Az osztrák gépkocsiveze­tők — a vadászszövetség statisztikája szerint — 1978/79-ben a hegyi köz­utakon 27 800 őzbakot és szarvast, 33 500 vadnyu- lat, 13 300 fácánt, 1400 foglyot, 69 zergét és két muflont gázoltak el. * Két magyar újító elkép­zelése alapján elkészült egy úszó parkoló makett­je. Terveik szerint a Du­nán elhelyezhető,- 500 gépkocsi tárolására szol­gáló úszó várakozóhely a főváros parkolási gondjain enyhítene. * Közlekedési vetélkedőt rendezett Pécsett az el­múlt héten az MKBT és a Mecseki Kultúrpark a Bel­városi, az Anikó utcai és a Berek utcai Általános Iskolákban. A KRESZ-sza- bályok ismeretéből több mint 300 kisiskolás adott számot, akik közül a leg­jobbak az MKBT dijait vehették át. A Fiat új kiskocsija, a Panda jelenti egy eddig megszokott technológiának is. Új szerkeze­ti anyagok, új koncepciók ke­rülnek előtérbe, amelyek egyet­len célt szolgálnak: a gazda­ságosságot. Az sem véletlen tehát, hogy mind a négy kocsi — a BL Metro, a Renault 3, a VW Polo II, valamint a Fiat Panda — azonos konstrukciós jegyeket tükröz. Ezek ismertetését kezdjük a kocsik külső formájával és mé­reteivel. A kocsiszekrények kontúrvonalai lényegileg meg­egyeznek a képen látható Pan­da modellel. Tehát egy mere­deken csaDOtt hátvonalú, aero- dinamikailog kedvező forma alakult ki a szélcsatorno-kisér- letek eredményeként. Mind­egyik kocsi háromajtós. A leg­kisebb méretű a Panda 3,3 ni­es hosszával, a legnagyobb a VW 3,6 m-rel. A kocsik mindegyikét ke­resztbe beépített motorral és fronthajtással tervezték a ked­vező helykihasználás és bizton­ság jegyében. A motorok egy MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁS AZ AUTÓKLUBNÁL A Magyar Autóklub Baranya me­gyei Szervezetének egyik legnépsze­rűbb szolgáltatása a személygépko­csik zárt technológiás vizsgáztatása. Ennek lényege, hogy az Autóklub a KPM Autófelügyeletének szakmai irányítása és ellenőrzése mellett az országosan egységes követelmény- rendszer alapján jogosult műszaki­lag vizsgáztatni és a forgalmi en­gedélybe az érvényesség idejét be­jegyezni. Érdekessége a vizsgáztatási rend­szernek, hogy a 150 forintos vizsga­díjat csak sikeres vizsga esetén hasz­nálja fel az Autóklub. A kizárólag baranyai illetőségű klubtagok akkor is bejelentkezhetnek hatósági mű­szaki vizsgára, ha a gépkocsijukat önállóan készítették fel. Amennyiben a bemutatás alkalmával a szakem­berek bármilyen hiányosságot észlel­nek, felhívják rá a gépkocsitulaj­donos figyelmét és újabb időpontot jelölnek meg, amikor az autót ismét be kell mutatni. A határidők be­tartása miatt csak olyan jelentke zéseket fogadnak el, amelyet a mű­szaki vizsga lejárta előtt legalább egy hónappal nyújtanak be. Ebben az évben több mint 800 ba­ranyai klubtag személygépkocsiját vizsgáztatták zárt technológiás rend­szerrel és a bemutatott járművek mindössze 11 százalékát rendelték be újabb vizsgára. B. Gy. liter alattiak és sűrítési viszo­nyuk 1 :9-hez. A viszonylag ma­gas kompresszió az alacsony fogyasztás követelményei iközé tartozik, éppúgy, mint az ala­csony önsúly. Az 5-600 kg kö­zötti tömeg megvalósítása okozta a legtöbb gondot. A harc a dekákért folyt és a könnyűfémek, a műanyagok eddig szokatlan mértékű al­kalmazását tette szükségessé. A kocsiszekrény övvonala alatti rész például (ez a Panda fény­képén is látható) műanyag be­vonatú, vékony lemezből ké­szül, de rugalmas, könnyű műanyoa a kocsik ütközője és több más szerelvénye is. A Panda két változatban ke­rül forgalomba: 650 és 900 köbcentiméteres lökettérfogatú motorral. Ez utóbbi 33 kW (45 LE) teljesítményű. Ezek után az már természetes ráadásnak tű­nik, hogy a kocsik acélradiál abroncsokon gördülnek ugyan­csak a takarékosság és a vár­ható siker jegyében. B. L Kocsiátvétel i sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 22 247 Trabant Limousine (Győr) 9 831 Trabant Limousine Speciál (Budapest) 34 221 Trabant Limousine Speciál (Győr) 20 105 Trabant Limousine Hycomat 8 898 Trabant Combi (Budapest) 4 823 Trabant Combi (Győr) 1 638 Wartburg Limousine 16 667 Wartburg de Luxe 21 367 Wartburg de Luxe tolótetős 6 257 Wartburg Limousine tolótetős 3 151 Wartbura Tourist 6 427 Skoda 105 S (Budapest) 7 515 Skoda 105 S (Győr) 4 656 Skoda 105 S (Debrecen) 3 541 Skoda 120 L (Budapest) 6 011 Skoda 120 L (Debrecen) 2 938 Skoda 120 L (Győr) 3 863 Polski Fiat 1500 15 771 Polski Fiat 126 23 860 Zaporozsec 30 507 Lada 1200 (Budapest) 105 930 Lada 1200 (Debrecen) 57 700 Lada Combi 15 989 Lada 1300 (Budapest) 17 703 Lada 1300 (Debrecen) 10 255 Lada 1500 28 994 Lada 1600 (Budapest) 5 462 Lada 1600 (Debrecen) 2 128 Dácia 14101 Moszkvics 2140 8 620 Alattomos útonálló: a köd Aki csak valaha is autózott sűrű ködben, tudja: idegőrlő, fárasztó kínlódás ez. Ilyen idő­ben a biztonság szigorú ön­fegyelmet és óvatosságot kö­vetel. Mindenekelőtt: a tompí­tott világítás és — ha a ko­csira fel van szerelve — a köd­lámpák együttes bekapcsolá­sát, a látási viszonyoknak megfelelő sebességcsökken­tést, valamint a nagyobb kö­vetési távolság betartását. A gyakorlatban sokan fe­ledkeznek meg ezekről az ele­mi szabályokról. Ezt bizonyít­ják a tompított fény nélkül közlekedő fantomautók, a rá­futásos balesetek gyakorisá­ga. Érdemes megjegyezni, hogy ködben a távolságbecslés csa­lóka, félrevezető. Különösen akkor, ha a szélvédőt a rá­csapódó pára és útszenny ho- mályosítja el. fme tehát egy újabb szabály: a szélvédőt tisztán kell tartani az ablak­mosó és a törlő gyakori hasz­nálatával. Ez persze csak ak­kor lehetséges, ha ezek a sze­relvények kifogástalanul mű­ködnek. Az ablakmosó tartá­lyát célszerű víz és denaturált szesz fele-fele arányú keve­rékével feltölteni, a gumilapá­tokat pedig átlagosan két­évenként kicserélni. A fölcsa­pódó szennyeződés a világitó- tes'eket sem kiméli és egy idő után fényerejüknek akár a 90 százaléka is elvész ennek kö­vetkeztében. A látás és a láthatóság ér­dekében tehát ne sajnáljunk időt szakítani ezek megtisztítá­sára. A megállás egyúttal pi­henés is, amelyre a ködben megfáradt szemnek ugyancsak szüksége van. Ezt azonban soha ne tegyük az út mentén. Keressünk parkolót, benzin­kutat, ahol veszély nélkül le­állhatunk. Ha műszaki hiba miatt nem juthatunk biztonsá­gos helyre — amennyire csak lehetséges — toljuk le a pad­kára a kocsit és kapcsoljuk be a vészvillogókat. Az elakadás- jelzőt pedig helyezzük jóval távolabb a szokottól, a kocsi mögé. Ha kényelmetlen is, ne maradjunk a kocsiban! Amíg jó látási viszonyok esetén kötelező a jobbra tar­tás, addig ködben lehetőleg a terelővonal közelében — de ne azon! — haladjunk. Ezzel mér­sékelhetjük az út szélén ha­ladó vagy álló akadályba tör­ténő ütközés kockázatát. Végül, de nem utolsósorban szívleljük meg: bármennyire is sietős a dolgunk, ne türel­metlenkedjünk. Az idegeske­dés, a nyugtalanság előbb- utóbb agresszióba torkollik, amelynek óhatatlan következ­ménye a meggondolatlanság — és szerencsétlen esetben — a baleset ..Ez nem az en kocsim” Kovács űr autózik (35.) Kovács úr kétkedve néze­gette a rendőrség udvarán álló kocsit. A típus, az ülés­huzatok színe, sőt még a mű­szerfalon lévő mágneses hő­mérő is az eltűnt aortájára emlékeztette ... — Na, mit szól a kocsijá­hoz? — kérdezte a rendőr­tiszt. Kovács úr a fejét csóválta: — „Ez nem az én kocsim. Az zöld volt, ez meg piros ... és a rendszám sem stimmel”. — Pedig a magáé. Csak át­festették, kicserélték a rend­számot. Nézzen ide — emelte fel a csomagtartó fedelét — oda, a merevítés mögé néz­zen. Látja, ez eredetileg zöld volt. Különben megnézheti az alvázszámot is... arra már nem volt idejük, hogy átva­riálják ... — Hihetetlen. És hol talál­ták meg? — Nem tagadom, ebbe maga is besegített... ponto­sabban az, hogy leütötték. — Tehát a szőke nő és Zoli? — Nekik semmi közük o dologhoz. Az csak véletlen volt, hogy rajtuk keresztül ju­tott a műhely nyomára. Min­denesetre, akkor vettem ész­re ezt a kis festési hibát, amikor kimentünk a műhely­be... Délután aztán vissza­mentünk. Nem egészen ezért a zöld folt miatt, hanem a pesti kollegáktól is befutott közben néhány jelzés. A rész- leteket majd megtudja az újságokból. Persze, a vád­emelés után. Azt azért el­árulhatom, hogy alighanem egy országos banda nyomá­ra bukkantunk. Majdnem hi­bátlan módszerekkel dolgoz­tak. Megvásárolták a totál­káros kocsikat, aztán loptak hozzá ugyanolyan márkákat. A roncsokból értékesítették azt, amit lehetett. A legértéke­sebbek számukra mégis a forgalmi engedélyek voltak. Minthogy kitűnően tudták manipulálni az alváz- és o motorszó mókát, a többi már gyerekjáték volt.. . — És a rablótámadás? Azt is ők csinálták? — Nem valószínű. Az a le­mezlakatos, akivel akkor es­te beszélt, azt állítja, hogy ott találta leütve. Megrémült, betette a kocsijába és ávitte a város másik végébe... Ha akkor kihívja o rendőrséget, talán nem állna itt a kocsi­ja... Kovács úr a kocsit néze­gette. x — Meg kell hagyni, jó munkát végeztek ... Hát mit mondjak: ha elvittem volna valamelyik vállalathoz át- dukkóztatni, néhány ezerért, alighanem több kifogásom lehetne... — Na jöjjön - fogta karon Kovács urat a rendőrtiszt — ezt megünnepeljük egy jó rendőrségi kávéval ... Búsbarna László

Next

/
Oldalképek
Tartalom