Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-18 / 346. szám
1979. december 18., kedd Dunántúli napló 3 Illést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az 1979. évi gazdasági eredményeket és az 1980. évi állami költségvetési tervezetet vitatta meg hétfői ülésén az ország, gyűlés terv. és költségvetési bi. zottsága. A képviselőknek adott tájékoztató megállapítja, hogy a népgazdaság 1979. évi fejlődése fő vonalaiban megegyezett a tervvel, pedig a mezőgazdaság, ra kedvezőtlen időjárás és a cse. rearányok számítottnál nagyobb romlása hátrányosan hatott. Mégis, a tervben foglalt és az évközi intézkedések hatására 1979-ben elindult a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. Az 1980-as esztendőre a termelés szerkezetének és hatékonyságának további javítására alapozva határozták meg a népgazdasági terv fő céljait, a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás arányait Az eredményes gazdaság- fejlesztő munkát valamint a társadalmi életben, az egészségügyben, az oktatásban, a köz- művelődésben, a szociális gondoskodásban eddig elért vívmányok megőrzését a további előrelépés megalapozását szolgálja a jövő évre biztosított költségvetés. CIPÖBOLT GYEREKEKNEK: A Fővárosi Cipőbolt Vállalat gyermekcipő-szakboltot nyitott a fővárosban, Múzeum krt. 21. sz. alatt. Munkásnők tegnap és ma Mester szakmunkások Kedves hallgatóink! A Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója ma a Dunántúli Napló hasábjain is köszönti önöket. Stúdiónk programja 1980 januárjától új, gazdaságpolitikai jellegű fórum műsorral gazdagodik. A havonta jelentkező adásban olyan aktuális közérdekű témákkal foglalkozunk, mint pél- dá u I életszí nvonal - pol itiiká n k, lakó- és munkahelyi körülmények, lakásépítés, munkaerő- gazdálkodás, differenciált bérezés stb. Kerekasztal műsorunk alcíme: Mindenről—mindenkinek. Tehát bárki bármilyen témában kérdezhet, véleményt mondhat. Javaslatokat is szívesen fogadunk. Az ötleteket rendszerezzük és azok alapján állítjuk össze a harminc- perces műsor vitaanyagát. Mert vitatkozni is lehet, hiszen a műsor egyenes adásban, „élőiben" megy. Telefonszámunk: 10-424. Hívható az adás napján délután két órától, az adós ideje alatt is. A kérdések és a válaszok során igyekszünk átfogni Dél-Dunántúlt, ezért orra kérjük a Somogy, Tolna, Baranya megyei hallgatóinkat, kapcsolódjanak be a műsorba és írják meg, hogy egy-egy alkalommal miről beszélgessünk, mire keresnek-kérnek választ. Első alkalommal javasoljuk, hogy az életszínvonalról 'beszélgessünk. Kérdéseiket tartalmazó leveleiket dr. Dányi Pállal, a Baranya megye Tanácsának elnökhelyettesével várjuk, aki o műsor állandó közreműködője. Címünk: MR Pécsi Körzeti Stúdió, 7621 Pécs, Zetkin Klára út 1. A borítékra írják rá: Kerekasztal! Szeretnénk, ha tollat fognának szocialista brigádok, kollektívák is. A legjobb, legérdekesebb kérdést beküldő meghívást kap a stúdióba a kerekasztal vendégéként. A műsort tehát önöknek, az önök seqítséqével készítjük. Leveleiket és közreműködésüket várva most elköszön a műsor szerkesztő riportere: Müller István Egy évvel ezelőtt még egyikük sem gondolta, hogy néhány hónap múlva díszes kivitelű ok. levelet adnak át nekik, mester- vizsgájuk bizonyítékát. Mindhár. man a hirdi kenderfonó dolgozói, szakmunkások, de egyedül Schneider Erzsébet foglalkozott a továbbtanulás gondolatával. — Nem tettem le erről az elképzelésemről — mondja —, de egy ideig még várok. Ezalatt az egy év alatt sokat voltam távol, mások dolgoztak he. lyettem. A gyár több ezer forintot költött a taníttatásomra. Most én törlesztek. ♦ A fonó. és szövő szakmunkások részére a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Gyára szervezett ez év januárjában mesterré képesítő tanfolyamot. A hirdi gyáregységből Schneider Erzsébet, szövőnő, Nagy Béláné és Apari Julianna fonónő végezte el a tanfolyamot: — Tavaly novemberben szólt az oktatási előadónk, hogy a szegediek szervezik ezt a tanfolyamot — meséli Apari Julian, na. — Kérdezte, hogy lenne-e kedvem elvégezni, örültem neki. Az jutott eszembe, hogy a tanulás sosem árt. Marika még nevetett is rajtam, hogy a feltételekről semmit sem kérdeztem, pedig azért nem lett volna mindegy, hogyha az utazást, szállást nem fizeti, illetve, ha nem adja az átlagkeresetet a gyár a tanulás miatt távol töltött napokra. — Minden hétfőn és kedden Szegeden voltunk — folytatja Nagy Bélóné. — Szakmai, politikai előadásokat hallgattunk, ismerkedtünk a szegediek mun. kájával. Ők fóliát is gyártanak. Korszerű gépeken dolgoznak. Ezeket a gépeket szinte kivétel nélkül szakközépiskolát végzett dolgozók működtetik. És ott már nem ritkaság, ami nálunk még fehér holló, hogy férfiak állnak a fonó- és szövőgépek mögött A három kolléganő hetenként két napon át és a kéthetes gyakorlaton egy szobában lakott. Egymás közt elosztva dolgozták ki a tételeket, kikérdezték egymást, sőt gyakorolták a tételmondást, szoktatták magukat a feleléshez. Mindhárman nagyon jól vizsgáztak. Nagyné már több mint húsz éve a gyárban dolgozik. Ez az első munkahelye. A szakmunkásbizonyítvány megszerzése után nem gondolt arra, hogy egyszer újból tanulni fog. Tíz évvel ezelőtt halt meg a férje. A fiával 1977-ig a szüleinél lakott. Két évvel ezelőtt kaptak lakást Pécsett, a magasházban. A fia idén érettségizett, a Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál dolgozik. ♦ Apari Julianna és Schneider Erzsébet függetlenek, a szüleikkel együtt laknak Zengővórkony. ban, illetve Pécsváradon. A mesterré képesítő vizsgájuk után 7 százalékkal emelkedett a fizetésük. Most mindhárman 4500— 5000 forint körül keresnek. De a gyár sem önzetlenül taníttatta őket: — A középvezetői utánpótlást jelentik ők a gyár számára — mondja Bachmayer Károlyné oktatási előadó. — Nem máról holnapra, ezt ők is tudják, azzal együtt, hogy amikor szükség lesz friss középvezetőkre, elsősorban rájuk számítunk. A lépcsősor, amit munkába állásuk napjától végigjártak: betanított munkás, szakmunkás, mester szakmunkás. Akkor is munkások voltak, ma is azok. A lényegi különbség a tudásukban mérhető. T. É. Rossz bérpolitika nem szolgálhatja jól a munkaerő-irányítást Több rangot a Beszélgetés Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettessel Nem hallottam még orról, hogy egy pályaválasztási kiállítás, ahol munkadarabokat, munkaeszközöket vagy munkavégzésről készült fotókat mutatnak be, ellenállhatatlan vágyat ébresztett volna egy 13— 14 éves gyerekben; csakis a látott szakma valamelyikét választom. A holt tárgyak látványa csak arra jó, Ihogy omun- katervben ki lehessen pipálni. Sőt a kampányszerű üzemlátogatásoknak sincs akkora pozitív hasznuk, mint amekkorát remélnek tőle. Nos, hogy hogyan, mi módon segítsük valóban hatékonyan a gyerekek pályaválasztását — erről tartottak a közelmúltban Pécsett tanácskozást, amelyen részt vett Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettes.- A tanácskozáson visszatérő téma volt, hogy a tanulókat olyan szakma felé kell irányítani, amely leginkább megfelel képességeiknek, s egyezzék a népgazdaság igényeivel is. Ezt a feladatot a pedagógusoknak kellene ellátni, de hogyan tudjanak helyesen irányítani, tanácsot adni, mikor tulajdonképpen a pedagógusok sem ismerik a különböző szakmákat. — Ez valóban így van. Ezért 'kell a pályaválasztás irányításával foglalkozó szakembereknek a pedagógusokat felkészíteni, szülőkkel,« gyerekekkel pedig megismertetni az egyes szakmákat, s valóban tanácsot adni, de ne úgy, hogy mindhárom helyen ugyanazt ugyanúgy mondja el. Másképp 'kell a pedagógusoknak segítséget adni, másképp 'kell a szülőt befolyásolni és megint másképp a gyere<kben az érdeklődést felkelteni. I — Az iskolákban még ma is az a helyzet, hogy a jobb tanulók szülei csak középis— Nem vagyok benne 'biztos, hogy ezek a gyenge képességű gyerekek egy szakma elsajátításához is azok lennének. Sajnos, az általános iskolákban főként a szellemi képességek értékelése történik. Egyrészt a pedagógusok hozzáállása, másrészt a tantervi előírások miatt nincs olyan felmérés és értékelés, hogy egy tanulónak az egyes fizikai szakmák közül melyikhez lenne leginkább képessége, kedve, rátermettsége. Az lenne az ideális, ha már az ötödik osztálytól kezdve figyelemmel kísérnék, mi az, amire alkalmas lenne a kisdiák, és mire nem. Érdemes lenne több szakma iránt is felkelteni az érdeklődést. — Elképzelhető-e, hogy a jövőben a szakmunkásképzőkben a fiatalokkal már eleve két, egymással rokon szakmát tanítanának meg, hisz egyre inkább nő az igény a sokoldalúan képzett, tudásukat több területen hasznosító munkások iránt. — A felnőttképzésben ez már megvalósult, azonban prról nem tudok, hogy a szakmunkásképzésben szerepelnék-e ilyen tervek. Elképzelhető, hogy a későbbiekben jelentkező igények hatására talán bevezetik ezt a képzési formát. Ehhez azonban az kell, hogy a Tervhivatal, Oktatási Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium egyaránt pontosabban mérjék fel a munkaerőigényeket- Sok szó esik mostanában arról, hogy vissza kell állítani a fizikai munka rangját, becsületét. — Csak agitációval nem lehet eredményt elérni, főként ha az agitáló szó és a tényék között nincs összhang. Ha egy szakmára éveken keresztül nem tudnak beiskolázni, ha egy munkahelyen komoly szakember-utánpótlási problémák vannak, mindig meg kell vizsgálni, mi van emögött. Meg- felelőek-e a szociális körülmények, milyen az adott munkának a megbecsülése, valamint a mennyiségi és minőségi RÉZÉRCET BÁNYÁSZNAK: Recsk határában, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat új aknát épít a föld mélyén rejtőző rézérc feltárásához. A vállalat szocialista brigádjai a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére felajánlották, hogy még az idén terven felül negyvenhat méter hosszú vágatot elkészítenek. kólában tudják gyermeküket elképzelni, vagy legfeljebb valamelyik divatos szakmát választják, az ún. hiányszakmákra csak az egészen gyenge képességű tanulók kerülnek. szempontok szerinti értékelése. Rossz bérrendszerben nem lehet helyes pályairányítást sem kívánni. S. Zs. fizikai munkának A pártkongresszus tiszteletére Parlagon egy Hajdan értékes földterület Egy rom halastó gazdát keres Lesz-e társulat az Egerszegi- csatornán? pi gy legalább tíz tóból ““ álló halastórendszer, a Tüskési-tavak eladó Diósviszló határában. Egyébként a tulajdonos, a helybéli Kossuth Tsz nem eladásra kínálja, ingyen is már megszabadulna a parlagon lévő tavaktól. A jelenlegi látvány: zsom- békok, mocsarak, erdők, ligetek, vadat nevelő nádasok a megszűnt, eliszaposodott tavak helyén. A parlagra kerülés, a gazdálkodásról való lemondás körülményeit sokféleképpen ecsetelgetik a jelenlegi vezetők. Amikor megvásárolták a tavakat a Dombóváron székelő Tolna-Baranya megyei Halgazdaságtól másfél millióért, akkor még nagy reményeket szőttek: a közeli sertéstelep trágyája kiváló haleledelül szolgál. 1961—62-ben volt nap, hogy 15—20 mázsa hal is a hálóba került, s mivel a tároló-tó tönkrement, egyből a piacra vitték a halat, nehogy megromoljon. így is hamu.- romlott és zöme visz- szakerült a dögkútba. Évek alatt megroggyantak a gátak, betemetődtek a halágyak. A tsz szakértelem, tapasztalat, szaktanács- adás nélkül vágott bele a halgazdálkodásba, s a tavaik már az átvétel idején is „rozogák” voltak. A nehézségeket tetézte, hogy a tápláló víz, vagyis az Egerszegi-csator- na évekre elapadt, kiszáradt, műtárgyai szétomlot- tak, gondját ma sem viseli senki. A tavakhoz vezető lóvontatta kisvasút, vagyis a tőré szintén tönkrement, talpfáit, vasrészeit széthurcolták. Ma gyalog is nehezen megközelíthető a vad- viz-világ. Mi lesz a megoldás? Most, hogy 15 évi parlagon hagyás után megérkezett a Dél-dunántúli VÍZIG felmondó levele, végre visz- szavonták a vízjogi engedélyt, mert a tsz nem is kérte azt hosszú évek óta, senkiföldje a csaknem kétszáz hektár, alig két-há- rom kilométerre a falutól. A tsz kínálja, akár a Bi- kali A. G.-nak, akár másnak, csak vegyék gondozásba, mert nincs legalább 25— 30 millió forintja a rekonstrukcióra. Egy kicsit elmeditáltak a beszélgető partnereim azon, hogy tán a közepén egy mély árkot lehetne húzni és akkor tán legelővé lenne a kietlen parlag, tán telkek is parcellázhatok rá természet- barátoknak és vadászoknak. De mindezek csak bizonytalanságot tükröznek. CZ a tórendszert a legideálisabb helyen, a Benyovszky Móric uraság építtette 1928 és 1932 között tápéi kubikosokkal. Egy 170 hektáros halastó parlagon, A tsz a növénytermesztést tartja gazdaságosnak. Egy rom halastó jó gazdát keres. Csuti János
