Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-17 / 345. szám

Nyelvészet a kriminalisztikában Stílusa leplezi le a zsarolót! „Kedves doktor úr! Már neharagudjon hogy beto­lakodtam ide de rávagyok kényszerülve. Csak egy kis se­gítséget kérek, éspedig Május 1-től Július 29-ig táppénzes igazolást kérek. És a másik eggykis készpénz mondjuk (15 ezer Ft-ot) ha nem hajlandó mind ezt megcsinálni és kifi­zetni. Akkor drágábbannfog fi­zetni. Mégpedig a gyereke éle­tével, neléljen attól hogy nem teszem meg, megfogom lenni, nekem már úgyis mindeggy!I Nopersze semmi rendőribeava­tás mert akkor nem fogadok el semmit hanem csak a gyere­ket ölöm meg, de lehet hogy még a feleségét is, különben helyes felesége van, a múlt hé­ten eggy kicsit szemügyre vet­tem, kárlenne érte. Tehát még egyszer hangsúlyozom semmi rendőrség mer különben ölökül vagyis magyarul gyilkolok!!!" A zsaroló levél szerzője rö­vid idő alatt a vádlottak pad­jára került A gyanúsítottak kö­zül az elkövető kiválasztásában perdöntőnek bizonyult az or­szág egyetlen igazságügyi nyel­vész szakértőjének, dr. Nagy Ferenc egyetemi docensnek a véleménye, aki megállapította, hogy a levél stílusa néhány ál­talános iskolai osztályt végzett, 30—40 év közötti, férfi szerzőre vall. Nem sokáig váratott ma­gára ezek után a részletes be­ismerő vallomás, amely meg­erősítette a szakvéleményt. A kriminalisztika napról nap­ra újabb eszközökkel gazdago­dik. A bűnözők elleni harc megköveteli ezt, hiszen az el­követők módszerei is haladnak, változnak a korral. Az igazság­ügyi nyelvészszakértő nem azo. nos sem az írásszakértővel, sem a grafológussal. Az írásszakér­tő a szövegek formai sajátossá­gait ellenőrzi; az írásjegyekből a jellemre következtető grafo­lógia pedig nem tartozik a bűn­üldöző szervek által elismert tudományok közé. Mit csinál tehát a nyelvészszakértő? A nyelvészszakértő stiliszti­kai elemzést végez. A mondat­szerkezet, a szóhasználat, az egész szöveg megszerkesztése, a helyesírás és más nyelvészeti sajátosságok alapján von le következtetéseket a szerző sze­mélyére vonatkozóan. Ismeret­len elkövetőknél megpróbálja behatárolni a gyanúsítottak kö­rét; több névtelen levél esetén meg lehet állapítani, hogy azo­nos szerzőtől származnak-e; il­letve, ha már gyanúsítottja az ügynek, úgy arra a kérdésre válaszol a nyelvészszakértő, hogy származhat-e a gyanúsí­tottól a szöveg. A stílus alapján valószínűsé­gi megállapításokat tesz a szer­ző nemére, életkorára, foglal­kozására, műveltségére, lakóhe­lyére, elmeállapotára vonatko­zóan. Bizonyos jegyekből "'arra is lehet következtetni, hogy al­kohol vagy erőszak hatása alatt született-e az írásmű. Milyen sajátosságok alapján születnek megállapításai? A □hétfői A Megyeszer (Pécs, Lyceum u. 4.) FELVESZ villany­szerelőt A férfiak logikusak, a nők terjengősek névtelen leveleknél például igen nagy jelentősége van an­nak a ténynek, hogy férfi vagy nő fogalmazta-e a rágalmazó levelet. A férfiak által írt rá­galmazó és zsaroló levelek pél­dául általában határozott in­tézkedéseket követelnek a cím­zettől, mint erre az idézett pél­da is jellemző. A nők többnyire beérik azzal, hogy közlik az igazságot „kitálalnak”. A fér­fiak leveleire jellemző a hatá­rozottság, a tömörség, a logi­kus felépítés, a hivatalos vagy ahhoz közel álló hangnem. A nők írásaiban több a fölösleges részlet, jellemző a személyes dolgok előtérbe helyezése és a trágárság. A névtelen levélíró életkorát is meg lehet becsülni. A fiata­lok zsaroló leveleire jellemző a nagyzolás, a romantikus hang­vétel. Titkos szervezet tagjának adják ki magukat, a kizsaro­landó pénz átadásához ifjúsági művekből ismert helyszínrajzot készítenek. E levelekben az if­júságra jellemző szóhasználat is teret kap: focioálya; ifi park; ne csinálj belőle felhajtást!; balhé; cucc; átvágtalak. A kö­zépkorúak névtelen levelei fél­tékenységből, irigységből szü­letnek. Gazdagabb a szókin­csük és ismeretanyaguk, idegen szavakat, szakszavakat használ­nak. Az idősebbek tanácsokat ad­nak, moralizálnak: „sajnos az alkalom szüli a tolvajt”; „Te sötétben bujkáló!" a nyelvjá­rás megjelenése is a földrajzi hely megállapítása mellett az idősekre jellemző. Az árnyalt fogalmazás, a gazdag szókincs, a maga« is­meretanyag művelt levélíróra vall. E szerzők szakszerűen fo­galmaznak: „folyamatosan to­vábbítjuk az adatokat”; „mi sem várhatjuk el az ön ré­széről a teljes bizalmat”. He­lyesírási készségük magas szín­vonalon áll. Dr. Nagy Ferenc eddig több mint 200 ügyben segítette szakvéleményével a rendőrség, o bíróság munkáját, az igaz­ság kiderítését. Az ügyek ská­lája igen széles körű volt: gyil­kosság, zsarolás, csalás, kém­kedés, becsületsértés, hamisí­tás. Nyelvészeti kérdések mind polgári, mind pedig büntető ügyekben felmerülhetnek. A szakértő által értékelt sok száz stilisztikai jegyből mindenkire a sajátosságok egy adott cso­portja jellemző. így hát sok­szor kategorikus kizáró, vagy megerősítő véleményt is adhat a nyelvészszakértő. Ehhez per­sze már megfelelő hosszúságú szövegre és egyre gyarapodó tapasztalatokra van szükség. Természetesen a nyelvészszak­értő ritkán állapíthat meg olyan egzakt módon dolgokat, mint mondjuk az ujjlenyomat­tal foglalkozó szakértő. Véle­ményében így mindig rögzíti megállapításainak határozott­sági fokát, amely lehet kate­gorikus, valószínűségi vagy le­hetőségi. Ebben az új, krimi­nalisztikai ágazatban is meg­jelent már a számítógép, amely új távlatokat nyitott meg a szövegek összehasonlí­tásában. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a hatóságok örömmel fo­gadják az igazságügyi nyel­vészszakértő tevékenységét, hiszen olyan többletinformá­ciót nyerhet általa az eljáró hatóság, amely segít az igaz­ság felderítésében. „MERT” Minőségi Ellenőrző Rt. Pécsi Kirendeltsége CIPŐIPARI TECHNIKUST KERES FELVÉTELRE minőségellenőri munkakörbe. Cim: Szalai A. úti üzletsor Sajnos ma még nem eléggé ismert ez oz új tudományág, és így nem minden szükséges esetben kérik ki a nyelvész­szakértő véleményét. Remélhe­tőleg a vizsgálati módszerek bővülésével és elmélyülésével együtt elfoglalja majd méltó helyét a nyelvészet a krimi­nalisztikában. Névtelen levél­írók, zsarolók és más bűnözők szomorúságára . .. Erdős Ákos Hús* eu múlua Is működjék Postásból biológusdoktor A Royal Society, az Angol Királyi Tudományos Társaság vendégeként tartott Londonban előadást dr. Kellényi Loránd, az MTA Pécsett dolgozó tudo­mányos főmunkatársa. Erdélyből, a nagykárolyi gim­náziumból került a háború után Pécsre, a Nagy Lajos Gimnáziumba. Az érettségi be­fejeztével hat éven át a pécsi posta átviteltechnikai műszeré­sze volt. Remek szakember, re­mek matematikus, így munkás­ból hamarosan mérnökhallga­tó lett, esti tagozaton. Közben a POTE Élettani Intézetében dr. Grastyán Endre, a jelenlegi Milyen a jó orvosi műszer? A jövő év filmbemutatóiból Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? Összesen 202 film kerül a vetítővásznakra Bánsági Ildikó és Andorai Péter jelenete Szabó István új filmjé­ben, a Bizalomban Eizenstein már nem fejezhette be Mexikóban forgatott filmjét, a Viva Mexikói-1, a tekercsek nagy része is omerikai raktá­rakban „pihent”. A szovjet- amerikai kapcsolatok javulása eredményeképpen nemrég a te­kercsek hazakerültek, így mód nyílott arra, hogy a nagy film­rendező elképzeléseinek megfe­lelően összeállítsák a filmet. Az összeállítást Alekszandrov végezte, a filmet Éljen Mexikó! címmel a magyar mozik is be­mutatják 1980-ban — valomeny- nyi filmbarát örömére. Ugyancsak nagy érdeklődés­re tarthat számot Milos Forman cseh származású rendező film­je, a Hair, melyet az azonos cí­mű, világhírű színpadi musical nyomán készített. Az idei év nagy filmszenzációja a cannes-i fesztiválon versenyen kívül be­mutatott Apokalipszis most cí­mű film volt. Rendezője, Coppo­la, hogy befejezhesse a vietna­mi háború értelmetlenségéről szóló filmet, mindenét pénzzé tette. Eredményéről ugyancsak 1980-ban győződhetnek meg a magyar mozinézőik. A további 26 amerikai filmből kiemelke­dik Az ötös számú vágóhíd, a Hálózat és az Annie Hall című. A jövő évi sci-fi filmet a ja­pánoktól szerezték be filmfor­galmazó szerveink: az Üzenet az űrből című film látványos­ságában és izgalmaiban felül­múlja a Csillagok háborúját is. Tizenöt olasz film kerül jö­vőre a mozikba, köztük Olmi re­mek alkotása, A facipő fája, Fellini Zenekari próbája és a Rosi rendezte Krisztus megállt Ebolinál című. Az NSZK „színei­ben” indul a svéd Ingmar Berg­man; Münchenben készült ugyanis a Kigyótojás című -film­je. Szintúgy játszani fogják a mozik, miképp a Sakknovellát és oz év másik szenzációját, a Bádogdobot. Nincs év felújítás nélkül: új­ra látható lesz tehát a Szelíd motorosok, a Fáraó, a Feltá­madás és a Kabaré című film. A magyar filmek közül első­ként — január elején Szabó Ist­ván új filmjét mutatják be, Bi­zalom cím alatt. Ezt követi majd a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? című Szász-film. Balázs József oz utóbbi években üstökösként robban a magyar irodalmi életbe. Két regényéből is ké­szült film; Cyarmathy Lívia ren­dezte a Koportost, Fábri Zoltán pedig a Fábián Bálint találko­zása istennel-t. Ez utóbbi a Ma­gyarok című film „előtörténete”. Még Latinovits Zoltánt sze­melte ki főszereplőnek a Csontváry című filmjéhez Hu- szárik Zoltán. Halála következ­tében a bolgár Izhak Fintzi ala­kítja a kettős főszerepet. Jövőre lesz ugyancsak látható a Gu­lyás-testvérek dokumentumfilm­je, a Papp Lacit nem lehet le­győzni. Bódy Gábor az utolsó simításokat végzi a Weöres-mű nyomán forgatott Psyché című filmjén, ezt is láthatjuk majd a jövő évben, miként Dárday Ist­ván Harcmodor, Grunwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet. Elek Judit Majd holnap, Dobay György Az áldozat és Bacsó Pé­ter Ki beszél itt szerelemről? című műveit. A további magyar filmeket Gyöngyössy Imre és Kábái Barna, Kovásznai György, Kolonits Ilona, Jankovics Mar­cel, Vitézi László, Makk Károly és a nagy öreg, a Valahol Eu- rópóbant rendező Radványi Géza neve fémjelzi. összesen 202 filmet mutatnak be a jövő évben, a már emlí­tettek között ott van Wajda Érzéstelenítés nélkül című alko­tása is, ahogy a kedvelt fran­cia filmek. Ezek rendezői kö­zül néhány „márkás” név: Truffaut, Varda Cayatte, de Malle, Lelouch és Resnais. B. L. professzor, szorgalmazni kezdte a korszerű kutatásokhoz elen­gedhetetlen elektromérnöki fel­adatokat. így került az intézet­be, előbb az orvosok matema­tikatanáraként, majd ő lett az ország első orvosegyetemi, tan­széki kutató villamosmérnöke. Ha a POTE Élettani Intézetének elektronikai műszaki géppark­járól akkor leltár készült volna, azt egyetlen számjeggyel meg­lehetett volna oldani. Ma euró­pai, sőt világhírű orvosi mű­szerekkel dolgoznak Pécsett, és dr. Kellényi Loránd asztalán az talán nem meglepetés, ha Tokióból jön érdeklődő levél, az meg szinte mindennapos, hogy Európa valamelyik egye­teme kér leírást egy-egy mű-, szeréről. — Még a postaműszakon megtanultam egy szemléletet — mondja —, s ez szerencsére végigkíséri orvosi-műszaki pá­lyámat: ha egy géprendszert elkészítünk, annak 20 év múl­va is hibátlanul kell 'működnie. Nem volt könnyű az életem, amíg ezt a szemléletet sok kol­légával elfogadtattam. Dr. Kellényi Loránd persze ma már nemcsak mérnöki dip­lomás kutató a POTE Élettani Intézetében, hanem 1968-ban az orvosi biológia doktora is lett. Máskülönben talán a leg­igazibb kutató alkat: csak az újdonságok érdeklik, a megol­datlan rejtélyekért életét adná — reggel eljön és este 7 előtt nemigen keveredik haza —, egyetemi szobája a civil em­ber szemében áttekinthetetlen drótvilág és félelmetes tekercs­halmaz. De ami ott születik — dehogy is ott, elsőül Kellényi Loránd fejében meg kezében! — nos, ami így születik, az rit­kaság. Jó meg rossz értelem­ben egyaránt Ritka hasznos, és ritkán kapható. Utóbbi annyit jelent, hogy eddig nem sikerült elérni az egyes berendezések sorozatgyártását. Csak újításai­nak száma meghaladta a har­mincat, néhányból találmány is lett. A nem szakember számára túl bonyolult volna most szer­kezeti leírásokat közölni. Pe­dig saját intézetén kívül a POTE ideg-elme-, fül-, orr-, gé­geklinikáján és intenzív therá­piás osztályán is dolgozik. Csak egyet a sok közül: Magyaror­szágon rutin vizsgáló eljárássá válik a szívkatéterezés, melynek segítségével a szív belső elekt­romos jelenségeit is megvizs­gálják (HIS-EKG). Dr. Kellényi Loránd megoldása, hogy a HIS-EKG-t katéterezés nélkül, felszíni elektródokkal lehet re­gisztrálni. Nemzetközi tudományos ér­tekezleteken ismert előadó, ol­vassák a szaklapokban. Évti­zeddel korábban egy eszten­deig Angliában, Bristolban dolgozott, majd a Szovjetunió­ban, Jerevánban. Bristolból hazakerülve alkotta meg első sok csatornás telemetriás EEG- berendezését és az ogysebé- szetnél nélkülözhetetlen bipo­láris mikrocoagulátorát. Dolgo­zott Berlinben, a Humboldt Egyetemen is. Mindezek után kérdeztük tőle: — Milyen a jó orvosi mű­szer? — Az a jó, ha az orvosnak csak beindítania és kikapcsol­nia kell. A mérnöki csemegé­nek számító gombtenger az orvosi gyakorlatban figyelem­elvonó hátrány, ezeket a gom­bokat a klinikákon, intézetek­ben jobbára le is ragasztják. Aztán a jó műszert az orvos el sem ronthatja, mert ha rossz helyen kapcsol, legfeljebb nem működik. így kell megszerkesz­teni. Hiszen ezek a géprend­szerek az ember vizsgálatát, megmentését célozzák. Akkor már nem lehet kísérletezni. Az orvos-mérnök akkor alkot jót, ha géprendszerének tervezése­kor mindig az embert látja maga előtt. — ön boldog ember? — A Magyar Tudományos Akadémia idegélettani cso­portjának tudományos főmun­katársa vagyok. Postás korom­ban sosem hittem volna, hogy eddig eljutok. Kötetlen munka­időm van, vagyis mindig dolgo­zom. Ehhez a legnagyobb se­gítséget feleségem adja, a ku­tatót hibáival együtt megértő, szerető gondoskodásával. Van­nak persze bosszúságaim, de hát újra törekvő ember vagyok, s az ilyen típus számára mindig vannak. Földessy Dénes Könyv jelent meg a békécsabai múzeum történetéről Megjelent Békéscsabán az 1899-ben alapított múzeum történetét feldolgozó kötet A szerző — G. Vass István — pontos képet rajzol a millen­niumi fölbuzdulás nyomán szü­letett csabai kultúrpalota, a mai Munkácsy Mihály Múzeum múltjáról és jelenéről. Alapí­tásakor a nagyközségi jogál­lású Békéscsaba múzeumi igé­nyeit elégítette ki, ma pedig a megyei múzeumi szervezet központja. Az intézmény gazdag nemzetiségi gyűjteménnyel is rendelkezik. A mai múzeum mellett 1978-ban készült el az újabb rész, amely 1980-tól a megye nemzetiségeinek törté­netét és néprajzát bemutató állandó kiállításnak ad helyet A múzeumtörténeti Ikönyv rész­letesen foglalkozik valamennyi mai gyűjteménnyel, és kitelje­sedő közművelődési tevékeny­séggel, A képekkel és adatokkal gazdagon illusztrált békéscsa­bai múzeumtörténetet a városi tanács adta ki. Színházi magazin Mesebál. A Pécsi Nemze­ti Színház művészeinek kez­deményezésére ingyenes elő­adást rendeznek a Mesebál című gyermekműsorból de­cember 27-én a Kamaraszín­házban. Az előadásra a bükkösdi, a csertői és a pé­csi nevelőotthon gyermekeit hívták meg. Silvia és Stázi. A Csárdás­királynő még mindig világ­siker. Ezekben a hetekben csak Ausztriában négy szín­ház műsorán szerepel. Pé­csett a primadonna és szub- rett szerepeket hármas sze­reposztásban játsszák. Ennek során egy hét múlva, de­cember 23-án Cseh Mária lép be a darabba Szilvia és Unger Pálma Stázi sze­repébe. A két művész pre­mierjére eljön a Horvátor­szági Magyarok Szövetsége szervezésében száz jugoszlá­viai magyar nemzetiségű né­ző is. Nyitott nap. December 28- án a közönséggel fenntar­tott kapcsolat egyik érdekes változatát kezdik meg Pé­csett: úgynevezett nyitott na­pot rendeznek a színházban, amikor a látogatókat beve­zetik a műhelytitkokba is. Nívódíj. Breitner Tamás karmester, pécsi zeneigaz­gató nyerte el a Szerzői Jog­védő Hivatal 1979. évi nívódí­ját az új magyar zeneművek előadásainak ápolásáért, il­letve kiváló tolmácsolásukért A díjat szombaton adták át Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom