Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-15 / 343. szám
1979. december 15., szombat Dunántúli napló 5 Lerombolták a tárgyalások alapjait a TflSZSZ a NflTO-döntésröl Szergej Loszev írja: Az európai közvélemény széles körű tiltakozása ellenére a NATO miniszteri tanácsa olyan döntést hozott, amely veszélyes a béke és a nemzetközi enyhülés ügyére nézve. Engedve Washington durva nyomásának, a NATO országok külügy- és hadügyminiszterei beleegyezésüket adták, hogy Nyugat- Eurápa több országában új középhatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el, vagyis olyan minőségileg új fegyverzetet, amelynek az a rendeltetése, hogy a térségben jelenleg fennálló erő- egyensúlyt a NATO javára változtassa meg és új stratégiai helyzetet hozzon létre Európában. Ezt a döntést olyan pillanatban fogadták el, amikor - objektiven nézve — semmi szükség nem volt arra, hogy növeljék földrészünkön a katonai szembenállás szintjét. Ellenkezőleg, a helyzet lehetővé tette a szembenállás szintjének csökkentését és azt, hogy megállapodás jöjjön létre a középhatótávolságú rakéták indítóállásai jelenlegi számának csökkentéséről. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama, arra törekedve, hogy megakadályozzák a nukleáris rakétafegyverkezés újabb fordulójának kezdetét, javasolták, hogy késlekedés nélkül kezdjenek tárgyalásokat a középhatótávolságú nukleáris eszközök kérdéséről. A Szovjetunió — mint ismeretes — emellett készségét fejezte ki arra, hogy a jelenlegi szinthez képest csökkenti az ország nyugati részén elhelyezett középhatótávolságú nukleáris rakéták számát, ha Nyu- gat-Európában nem helyeznek el további ilyen rakétákat. A NATO tagállamok azonban nem vették figyelembe ezeket a konstruktív kezdeményezéséket és az események menetét egészen más irányban befolyásolták. A NATO miniszteri tanácsa az elfogadott nyilatkozatban az új amerikai nukleáris rakéta fegyverrendszerek kifejlesztését azzal igyekszik „megindokolni”, hogy a Szovjetunió állítólag „jelentős mértékben" növe,te harcászati nukleáris erőit. Emellett alaposan kiforgatják a tényeket, mivel a Szcvjetunió az utóbbi két évben nyugati területein a kö- zéphatótóvolsógú nukleáris fegyverek hordozóeszközének számát egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte. Ellenkezőleg mind a középhatótávolsógú rakéták in. dítóállósainak, mind pedig a rakéták nukleáris töltetének számát valamelyest csökkentették is. A NATO által elfogodott intézkedések állítólagos „védelmi jellegéről" szóló „érveket” lényegében megcáfolja az amerikai kormányzat ötéves fegyverkezési terve, amelyet James Carter elnök hozott nyilvánosságra. Az amerikai kormányzat vezetője már bejelentette, hogy szándékukban áll ezt a tervet maradéktalanul végrehajtani, függetlenül a fegyverzetkorlátozási tárgyalások kimenetelétől. A Carter által ismertetett tervezet a fegyverkezési hojsza programja, ennek alapját a támadó stratégia képezi, olyon agresszív stratégia, amely a Szovjetunió, valamint a Közel- Kelet. Afrika, Ázsia és Latin- Amerika országai ellen irányul. Éppen ezeknek a céloknak az elérésére hozzák létre az úgynevezett qyors-hadtestet, növelik a haditengerészeti flotta és az Egyesült Állomok haderői más fegyvernemeinek erejét. Ennek az ötéves tervnek, amely a katonai kiadások ugrásszerű növelését irányozza elő, része a cirkáló szárnyasrakéták és a „Pershing-2” típusú rokéták gyártása és rendszerbe állítása is. Ez a terv nem tegnap és nem ma készül, hanem meglehetősen régóto. A NATO középhatótávolságú nukleáris rakéta fegyverzetének korszerűsítéséről szóló határozatot még 1975-ben elfogadták, amikor a szovjet „SS-20”-as rakétákról még szó sem volt. Éppen ezért képmutatás a NATO miniszteri tanácsának az az állítása, hogy az amerikai rakéták telepítése „válasz” az „SS—20-as” rakétákra. A NATO miniszteri tanácso legutóbbi ülésszakának döntései és az ezzel egyidőben nyilvánosságra hozott amerikai ötéves militarista program azt a megvalósíthatatlan célt követi - és ezt a közelmúltban George Brown amerikoi hadügyminiszter nyíltan kijelentette — hogy a 80-as évekre létrehozzák az észak-atlanti tömb katonai fölényét. A közvélemény megtévesztésére törekedve, a NATO urai a brüsszeli határozat elfogadása után azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha ők lennének a tárgyalások kezdeményezői. A NATO miniszteri tanácsának az omerikai rakéták telepítéséről szóló határozatában szó esik valamiféle olyan „lehetőségről”, hogy „két párhuzamos és egymást kiegészítő irányvonalat lehet megvalósítani: a harcászati nukleáris erők korszerűsítését és a fegyverzetkorlátozást”. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a maga részéről azt állította, hogy „a korszerűsítés és a leszerelési törekvés egy olyan út kettős keréknyoma, amely a biztonsághoz vezet...”, volójában semmiféle „párhuzamosság” és „kettős keréknyom” nincs és nem is lehet. Teljes felelősséggel ki keli jelenteni, hogy az amerikai rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló döntésükkel azok a NATO-orszógok, amelyek megszavazták ezt a döntést, szétrombolták a tárgyalások alapját. Az „erő helyzetéből" folytatott tárgyalások, amelyeket most a NATO ajánl, egyáltalán nem azonosak a felek egyenlő biztonságán alapuló tárgyalásokkal, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai javasoltak. Az „erő helyzetéből" elképzelt NATO- féle tárgyalások nem lesznek és ebben a kérdésben jobb ha senki sem csapja be önmagát. A NATO miniszteri tanácsa megsemmisítette a tárgyalások alapját a középhatátávolságú fegyverekről és ezzel súlyos felelősséget vállalt magára a fegyverkezési hajsza újabb fordulója miatt. Befejeződött a NATO-konferencia Cyrus Vance juttatja el a szovjet kormányhoz a közleményt és a javaslatokat A NATO pénteken véget ért külügyminiszteri konferenciája meg. bízta Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, hogy hétfőn juttassa el a szovjet kormányhoz az új amerikai rakétafegyverek gyártásáról és Nyugat-Európába való elhelyezéséről szóló NATO-köz- leményt, valamint azokat a javaslatokat, amelyek a NATO-mi- niszterek véleménye szerint leszerelési tárgyalásokat tehetnének lehetővé, és amelyek szerintük elválaszthatatlanok a „korszerűsítési" tervtől. Mint a miniszteri. konferencia záróközleménye megállapítja, és amint azt Cyrus Vance is hangoztatta sajtóértekezletén, a javaslatok főbb pontjai a következők: — tárgyalási ajánlat a SALT—III. keretében a középhatótávolságú és az interkontinentális nukleáris erők csökkentésére: — ezer amerikai nukleáris töltet visszavonása Európából; — javaslat ideiglenes megállapodás megkötésére a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon; — további javaslatok a bécsi tárgyalásokon bizalomkeltő katonai intézkedések meghozatalára ; — készség a helsinki találkozón megkezdődött folyamat szellemében újabb bizalomkeltő intézkedések' és egy összeurópai leszerelési értekezlet ügyében tett javaslatok megvizsgálására. (Ez utóbbi pont utalás a közlemény más helyén külön is helyeselt francia indítványra, és értelemszerűen a szocialista országok legutóbbi kezdeményezéseire.) A konferencia befejezése után mind Joseph Luns NATO- fötitkár, mind pedig Vance amerikai külügyminiszter igyekezett úgy beállítani a dolgokat, mintha a nukleáris „korszerűsítési” határozat adná meg az alapot a konkrét fegyverzetkorlátozási megbeszélések megkezdésére. Hozzáfűzték: a szocialista fővárosokból érkezett első elítélő megnyilatkozások ellenére úgy vélik, hogy végül is sor kerül majd tárgyalásokra a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon teendő nyugati javaslatok — mind Luns, mind Vance szerint — előreláthatólag már hétfőn előterjesztésre kerülnek. A záróközlemény egyébként hosszadalmason taglalja az Észak-atlanti Szövetség helyzetét, a kelet—nyugati kapcsolatra vonatkozóan megismétli az ismert álláspontokat és a megszokott módon aggodalmát hangoztatja a Varsói Szerződés hqderőinek megerősödése miatt. Ugyanakkor — szintén a szokott módon — azt fejtegeti, hogy a NATO az enyhülést akarja. Rögtön ezután azonban további katonai erőfeszítésekre szólítja fel a NATO- tagállamokat. A záróközlemény hosszasan foglalkozik a jövő évi madridi összeurópai találkozó kérdésével is, hangsúlyozva, hogy a NATO-miniszterek érdeklődéssel fogadták nemcsak a nyugati államok, hanem a Varsói Szerződés országai részéről májusban és decemberben tett javaslatokat is. A kommüniké korábbi állás- foglalásainak szellemében kommentálja a közel-keleti és a rhodesiai helyzetet, Iránnal azonban nem foglalkozik. Erről a résztvevők — mint jelentettük — külön, de nem a NATO nevében kiadott nyilatkozatban foglaltak állást. A nyugatnémet kormány nyilatkozatban üdvözölte a NATO brüsszeli döntéseit. Hans-Diet- rich Genscher külügyminiszter a bonni parlamentben azt állította, hogy a leszerelési tárgyalási ajánlatokkal párosított to. vábbfegyverkezési döntés „politikai jelzés arra, hogy a nyolcvanas éveket a fegyverzetkorlátozás évtizedévé tegyük”. Bejelentette, hogy a NATO- döntés értelmében valamennyi Pershing—2 rakétát és a cirkáló rakéták több mint egyötödét a Német Szövetségi Köztársaság területén állítanák fel. Genscher csalódottságának adott hangot, amiért az amerikai törvényhozás a NATO-ülé- sig nem ratifikálta a SALT—2 megállapodást és rámutatott: a nyugatnémet kormány változatlanul rendkívül fontosnak tartja a megállapodás életbe lépését. Ismét Trudeau? Hat hónappal ezelőtt Joseph Clark, Kanada újonnan beiktatott miniszterelnöke magabiztosan sorolta, miként vezeti ki a hazánknál száz- szorto nagyobb országot a választásokon vereséget szenvedett Liberális Pórt által okozott káoszból. Mi tagadás, Clark hatásos beszédei is hozzájárultak, hogy a tőkés világ válságától alaposan — és nem indokolatlanul — rémüldöző polgárság elforduljon korábbi kedvencétől, Pierre Elliott Trudeáu liberális pártvezértől. Alig fél év múltán a mindig fölényes mosoly ráfagyott Clark arcára. Csütörtök este a kanadai parlamentben 139:133 arányban a kormányt leszavazták, azt követően, hogy az Új Demokrata Pórt (NDP) éles bírálatban részesítette a jövő évi költségvetés tervezetét Joseph Clark legfőbb hibájául azt rótták föl, hogy választási ígéreteiből mit sem váltott valóra, s Kanada gazdasági életében a várt javulás helyett észrevehető romlás következett be. A választók rokonszenve is elfordult a konzervatívok vezérétől. Egyes közvéleménykutatások úgy vélik: most ismét megnőtt a Trudeau-féle liberálisok iránt táplált bizalom, nem is akármilyen arányban. Ha hinni lehet a lakosság hangulatának, legalább 47 százalékuk adná voksát a liberálisokra, s alig 28 százalék támogatná a konzervatívokat. Meglehet, hogy az erőpróbára nem is kell sokáig várni, Joe Clark — miután kormányát leszavazták — állítólag komolyan foglalkozik a lemondás gondolatával. Edward Richard Schreyer, Kanada főkormányzója valószínűleg az újabb választások mellett dönt, s esetleg már februárban megnyitják ismét az urnákat Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy Trudeau nemrég bejelentette: a liberálisók márciusi kongresszusán nem jelölteti magát elnöknek, hanem végleg búcsút mond a politikának. Az egykori miniszterelnöknél viszont aligha akad esélyesebb jelölt az új kabinet élére. Ha Clarktól elfordulnak a választók, alighanem ismét a liberálisók korszaka következik. Pedig Trudeau - Joe Clarkkal ellentétben - nem ígérte az adók csökkentését, sem a kamatlábak mérséklését. Ravaszabb és tapasztaltabb annál, hogysem olyannal kecsegtesse választóit, amit úgysem válthat valóra. Gyapay Dénes Újra rekordmagasságig emelkedett az arany ára. Képünkön: felfordulás a chicagói tőzsdén azt követően, hogy Londonban az arany unciája elérte a 457,50 dolláros áraL ♦ SANTIAGO DE CHILE: Csütörtökön benyújtotta lemon, dúsát a chilei kormány, hogy lehetőséget nyújtson Pinochet, nek a kabinet átalakítására — jelentették be hivatalosan San- tiagóban. A kormány szóvivője szerint a kulcsfontosságú tárcáknál — belügy-, kuliígy- és pénzügyminisztérium — a régi kabinethez képest nem lesznek személyi változások. Merénylet Néhány nappal a torinói Fiat továbbképző intézetében történt merénylet után az észak-olasz iparváros újabb terrorakció színhelye volt. Péntek reggel ismeretlenek a Fiat Művek bejáratánál közrefogták Adriano Alberti- no műhelyvezetőt, és pisztollyal hétszer lábon lőtték. A 37 éves férfi combnyaktörést szenvedett és állapota súlyos. A merényletért a „Vörös brigádok" vállalta a „felelősséget", az ANSA hírügynökség torinói irodájához eljuttatott telefon- üzenetben. Az újabb politikai terrorakciót aznap követték el, amikor Rómában összeült az olasz miniszter- tanács, a közrend alakulásával kapcsolatos kérdések megvitatására. A tanácskozást megelőző tárgyalásokból arra lehet következtetni, hogy a Cossiga-kabinet konkrét intézkedésekre készül az újabb súlyos terrorhullám feltartóztatásáért. Hatósági igazságügyi intézkedésekről beszélnek politikai körökben. ♦ BRÜSSZEL: A NATO-tagországok külügyminiszterei csütörtöki ülésükön részletesen foglalkoztak az európai leszerelési konferencia összehívását célzó francia indítvánnyal. Jean-Francois Poncet francia külügyminiszter csütörtökön Brüsszelből történt elutazása előtt újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a NATO-tagorszá- gok külügyminiszterei az európai leszerelési konferenciát célzó javaslatot megértéssel fogadták és fő vonásaiban jóváhagyták. Francia elgondolás szerint az első tárgyalási szakaszban a bizalomépítő intézkedésekről kell tanácskozni, majd ezt követően kerülhetne sor a konkrét leszerelési intézkedések megvitatására. Mint mondotta, ez a francia javaslat tárgyalási témaként szerepelhetne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jövő évi, madridi ülésén. + BOGOTA: A legújabb jelentések szerint több mint ötszáz halálos áldozata van c szerdai kolumbiai földrengésnek. Háromszázan eltűntek, a hajléktalanok száma pedig mintegy kétszázezerre tehető. A földrengés az ország déli vidékén 17 települést érintett. A szerdai legnagyobb földmozgást csütörtökön négy újabb követte, és Tumaco város térségéből tengerrengést is jelentettek. Benke Valéria előadása a Közgazdaság- tudományi Egyetemen Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke pénteken a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem politikai klubjábon — a diákok meghívásának eleget téve — előadást tartott a szocialista demokráciáról, elveiről és gyakorlati érvényesülési formáiról. A több órás találkozón az egyetemisták kérdéseire válaszolva más politikoi, különösen gozdaság- politikai témákról is szólt. LAPZÁRTA Pénteken délután Strasbourg- ban befejeződött az Európai Parlament hétfőn megnyílt decemberi ülésszaka. Az egész tanácskozásra rányomta bélyegét, hogy a képviselők nagy többséggel elvetették az EGK 1980-as költségvetésének tervezetét, s így — mint az AFP megállapítja — alig néhány nappal a dublini csúcsértekezlet kudarca után, újabb, mégpedig igen súlyos politikoi és intézményes válság robbant ki a „kilencek" Európájában. Az új költségvetési tervet 1980 elején tárgyalják. Pénteken Ghotbzadeh iráni külügyminiszter tanácskozásra hazarendelte Iránnak Francia- országban, az NSZK-ban és a skandináv országokban akkreditált nagyköveteit - jelentette be pénteken az iráni külügyminisztérium. Az intézkedést a hivatalos közlemény nem indokolta. Jól értesült körök a lépést összefüggésbe hozták Vance külügyminiszter európai kőrútjával, amelynek során az amerikai diplomácia vezetője támogatást keresett az Irán ellen tervezett gazdasági szankciókhoz. * Nem sokkal azt követően, hogy a „Vörös brigádok” terrorszervezet tagjai pénteken fegyveres merényletet követtek el a torinói Fiat Művek egyik művezetője, Adriano Albertino ellen, ismeretlen fegyveresek a reggeli órákban pisztollyal lábon lőtték a Fiat egyik rendészét is. A három merénylő gépkocsin elmenekült a tett színhelyéről. Ez a merénylet is feltehetőleg o „Vötrös brigádok” műve.
