Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-12 / 340. szám

© Dunántúli napló 1979. december 12., szerda Horgászat A MOHOSZ megyei küldöttgyűlése Idősebb Iák hasadás elleni biztosítókütése Lapunkban beszámol­tunk arról, hogy a közel­múltban tartották meg Pécsett a MOHOSZ Ba­ranya megyei küldöttgyű­lését. Horgászrovatunkban a tanácskozás néhány fontos, közérdekű állásfog­lalását ismertetjük. A küldöttek megvitatták és elfogadták a megyei Intéző 'Bizottság 1980. évi költségve­tés-tervezetét. A bevételek fő forrásaként a területi jegybe­vételeket fogadták el, figye­lembe véve, hogy olyan össze­geket állapítsanak meg, me­lyek az új halárakhoz igazod­va az elmúlt évi halkihelyezés mennyiségét és minőségét biz­tosítani tudják. Ennek értel­mében többek között a Pécsi­tavon az éves felnőtt terület­jegy ára 600 forint lesz, az if­júsági 300 forint. Fontos tud. nivaló, hogy a tavon éves te­rületi jegy 'birtokában a fel­nőttek harminc darab, az ifik húsz darab méretkorlátozás alá eső nemes halat foghat­nak, melybe nem számít bele a kifogott harcsák száma. A napijegy felnőtteknek 60, ifik­nek 30 forint lesz. A Dráván és belvizein az éves felnőtt területi jegy ára 200 forint, az ifjúságié 100 forint lesz. A Kovácsszénájai-tavon csak naposjegy kerül majd kiadás­ra felnőtteknek 70, ifiknek 30 forintért. Míg 1979-ben 712 100 forintot irányoztak elő halasí- tásra, addig az 1980-as terv­ben 1 millió 32 ezer 500 fo­rint szerepel. A fejlesztés egyesületek alakulását csak abban az esetben kívánják támogatni, 'ha az vízterület-bő- vüléssel jár. Segiteni akarják a termelőszövetkezeti horgász­egyesületek létrehozását olyan esetben, ha intenzív halgaz­dálkodásra nem alkalmas ha­lastavat átengednék horgász célokra. A horgászturízmus fej­lesztése érdekében segítik a horgásztanyák fejlesztési lehe­tőségeit. Egyesületi tevékenység A növekvő horgásztétszám- mal párhuzamosan fokozni kí­vánják a horgászkezelésű vizek jobb kihasználását. A jelenle­gi egy horgászra jutó évi hal­fogást az adott vízterületen a várható létszámnövekedés ellenére a jövőben is szinten kívánják tartani. A megye horgászvizein a főbb jellem­zők ismeretében vizenként ki­dolgozzák azt a legoptimáli­sabb fajösszetételt, amellyel a víz minden rétegét a legked­vezőbben lehet hasznosítani. A telepített halak közül a jö­vőben is a ponty kap legje­lentősebb szerepet, de emel­lett fokozzák a ragadozó halak közül a csuka és süllő kihe­lyezést. A vizek halgazdálko- dásóban el akarják érni, hogy a területi jegyek bevétele fe­dezze o telepítés, őrzés, ta­karmányozás költségeit. Ahol arra lehetőség van, kiegészítő horgászklubok létrehozását, a versenyeken, vetélkedőkön való részvételt. A természet, a kör­nyezet és a vizek tisztaságá­nak védelmét az állandó ne­velő munkával minden horgász tudatos feladatává akarják tenni. Kezdeményezni fogják az illetékes szerveknél az egyes természetvédelmi területek em. bercentrikusabb használatát, kimunkálva a horgászok szer­vezett közreműködésének mó­dozatait, a természetvédelem­ben való aktívabb közreműkö­désüket. Szoros kapcsolatok ki­építésére törekszenek a nem kizárólagos horgászkezelésű vizeknél a társhasználókkal (sporthivatal, idegenforgalom, VÍZIG stb.). A vízvédelem te­rén is szoros együttműködésre törekszenek a különböző álla­mi és gazdasági szervekkel, mozgalmakkal, tömegszerveze­tekkel. Előkészítik a Dráva— Mura regionális bizottság megalakítását, amely a határ­vizeken azok halgazdálkodá­sát, a szomszéd kapcsolatókat szervezi és irányítja majd. A horgászok képzésére, tovább­képzésére, az oktatásra, az if­júság nevelésére továbbra is nagy figyelmet kívánnak fordí­tani. Valamennyi horgásznak alapismereti beszámolónak kell eleget tennie. Külön foglal­koznak majd az ifjúsági hor­gászok szakmai, erkölcsi ne­velésével. Előadások Kiskort Nemcsak az ember, a nö­vény életében is a korosodás­sal gyakoribbak a betegségek. Az erdészek a vágásra érett fát kitermelik, nem várják meg a leromlás idejét. Kertünkben lehetnek olyan különleges ér­tékű fák, amelyekhez ragasz­kodunk; életük meghosszabbí­tásáért áldozatot, fáradságot nem sajnálunk. Gyakran előfordul idősebb fáknál az elágazódásöknál bekövetkező hasadás. Az egy­maga sságból kiinduló vázágak idővel kölcsönösen nyomják egymást, a feszítés, préselés, sokszor a szél hatására ha^ sadás áll be. A hasadások­ban a víz megáll, szennyező­dés jut be, a keletkező heg- szövet az állandó mozgás kö­vetkeztében nem képződik ki, ill. zúzódást szenved. A rögzí­tést, ill. a további hasadást speciális kötőelemek segítsé­gével lehet megakadályozni. A rögzítés egyik módja a bilinccsel, vaspánttal, fémhu­zallal való rögzítés. Igen fon­tos, hogy a bilincset évről év­re a fa növekedésének ará­nyában lazítani kell. Ennek el­mulasztása esetén az idő köz­beni vastagodás következté­ben a fémpánt fölötti rész át­lagosnál jobban fejlődik, míg a pánt alatti rész nem növek­szik, stagnál. Ennek oka az, hogy a szállítószöveteknél az asszimilációs termékek nem tudnak továbbjutni, megreked­nek. A korona túlburjánzik, sú­lyos lesz, idővel a pánt he­lyén eltörik. A fába benőtt abroncsot leszedni nehéz, idővel másikkal ‘le kell cse­rélni. Jobb megoldás: olyan csa­varmenettel ellátott fémhuzal használata, amelyet a fa nö­vekedésével lazítani lehet. El­helyezése úgy történik, hogy előzetesen a fémszál vastag­ságának megfelelő fafúróval átfúrjuk a két ágat, a bizto­sító fémszálat átbújtatjuk a furaton; fém alátét használatá­val anyacsavarral rögzítjük. A Bétosrtókotések. támasztó alátét akadályozz^ meg a csavarfej fába fúródá- sát. A támasztó alátét nagy­sága a felfogó erővel legyen arányos. A fémhuzal vastagsá­ga 10—20 mm között legyen a fa nagyságától függően. Az alátéteket 3—8 mm vastagsá­gú fémlemezekből készítsük. Az alátét elliptikus alakú le­gyen, felülete igazodjék a fa görbületéhez. Az alátét szélét reszeljük vagy köszörüljük le, mert így könnyebben körülnö­vi a hegszövet. Vannak ese­tek, amikor nagyon vastag ághoz rögzítünk vékonyabb ágat. Ilyenkor nem célszerű a vastag ágat teljesen átfúrni, hanem csavarmentes rögzítést alkalmazunk. Erős szélmozgás esetén előfordul, hogy a kö­tés meglazul, elveszíti feszes­ségét és a vázág visszacsapó- dásakor zúzódást okozhat Ilyen esetben fémcsőbe bújta­tott fémhuzalt kell alkalmazni, amely megakadályozza az összefogott ágak egymáshoz közelítését, majd visszacsapó- dását. Oldalirányú szélhatós esetén csuklós kötéseket kell alkalmaznunk. Ezek csökkentik az oldalirányból ható rázkó­dásokat és a nyomás erejét. A biztosítókötés helyének és kö'ési módjának kiválasztása után kötéllel a biztosítandó áqakat összehúzzuk, így a kö­tőelemek hosszát pontosan meghatározhatjuk. Az alátét felíekvési helyén éles késsel vágjuk ki és távolítsuk el a kérget, majd a fatestet ken­jük be sebkátránnyal. A fém­huzalt is kenjük be, ugyanis megkönnyíti a fába történő becsúsztatósót, biztosítja a furat fertőtlenítését. A kötéseket évről évre el­lenőrizzük. Kalla Gábor Vadászat Természetvédelem irányelvei A küldöttgyűlés elfogadta a baranyai horgászmozgalom 1980 és 1990 közötti távlati fejlesztési irányelveit. A fej­lesztés során számolnak a dol­gozók szabadidejének további növekedésével, az ifjúság ak­tívabb részvételével, Pécs vá­ros új üdülőövezetének kiala­kításával, ezzel összefüggés­ben a városi lakosság hor­gászigényeinek növekedésével, a horgászturizmus fejlődésével. A megyében a horgászlétszám várható emelkedését az üze­mi horgászegyesületekre kí­vánják koncentrálni, tervbe vet­ték a nagy létszámú egyesüle­tek megosztását, a szervezeti élet decentralizálását. Az új Bélyeg December 15-én kerül for­galomba a Lake Piacidban, 1980-ban megrendezésre ke­rülő Xfl'l. téli olimpiáról meg­emlékező, 6 címletből álló, 14 forint össznévértékű sor és egy 20 forintos blokk. A 40 filléres bélyeg na­rancsszínű háttérben síugrót, a 60 filléres kék háttérben jég- táncospárt, az 1 forintos piros háttérben lesiklást, a 2 forin­tos zöld háttérben jég'koron- gozókat, a 4.forintos lila hát­térben kettes bobot, a 6 fo­rintos pedig szürkéskék hát­térben sí-váltófutást ábrázol több színiben. A blokk szintén jégtáncos- párt ábrázol több színben. A tervrajzokat Varga Pál grafi­kusművész készítette. A sor 426 880 fogazott és 11 400 fo- gazatlan, a blokkiból 277 800 sorszámozott fogazott és 13 400 sorszámozott fogazatlan pél­dány készült. A posta előrejelzése szerint Tündér Ilona, Hamupipőke, Hüvelyk Matyi és társaik sze­repelnék azon a 7 címletű, összesen 14 forint névértékű soron és egy 20 forintos blok­kon, amely december 29-én kerül forgalomba * A karácsonnyal kapcsolatos ■motívumgyűjtőknek csemegével Természeti kincseink óvása össztársadalmi érdek halként amurt és busát tele­pítenek, melyek szelektáló ha­lászatával, értékesítésével a víz­területekre eső hozam növel­hető. A növényevő halak ki­helyezési mennyiségét a ren­delkezésre álló szakirodalom adataira építve, a horgász halgazdálkodás sajátosságai­nak figyelembe vételével, az eddigi gyakorlat tapasztalatai­nak felhasználásával dolgoz­zák ki. A mozgalmi élet fejlesztésé­ben az egyesületi tevékenysé­get helyezik előtérbe, mely­ben továbbra is a társadalmi­mozgalmi jelleg erősítésére tö­rekszenek. Segíteni kívánják o légiposta szolgált az NSZK postája, ami­kor november 14-én 60+30 pf. névértékű karácsonyi bélyeget adott 'ki. A 30 pf. felár a jó­tékonysági egyesületek támo­gatására szolgál. A bélyeg egy Köln melletti kolostorban talált kéziratos könyv Krisztus születésének i'llusztráciáját tár­ja a világ elé. Hasonló bé­lyeget adott ki Nyugat-Berlin js 40+20 pf, 'névértákben. a klubnapokon Itt szeretnénk felhívni a hor­gászok figyelmét, hogy a me­gyei IB 1980-ban is megszer­vezi hagyományos előadásso­rozatát Pécsett az Ifjúsági Házban. Január 21-én tartják meg az első klubnapot, mely­nek keretében dr. Kilényi Gé­za, a MOHOSZ fegyelmi bi­zottságának elnöke az új fe­gyelmi szabályzatról és a hor­gászetikáról tart előadást. A következő klubfoglalkozásokon az ifjúsággal összefüggő kér­désekről, a baranyai horgász­vizek rendjéről lesz szó, és megszerveznek egy horgász­cikk börzét is. M. E. November 9-én az ENSZ postája kettős bélyegpórral köszöntötte a Hágában mű­ködő Nemzetközi Döntőbíró­ságot, melyet 1899-ben állapí­tottak. Bécsiben az első schil­ling névértékű sorozat kibo­csátása napján csak a gyűj­tők türelme akadályozta meg a káoszt. Bélyegért ennyien •még sohasem várakoztak, becs­lések szerint mintegy 30 ezer Az em beri környezet védelmé­ről szóló törvény közfeladattá teszi a föld, a víz, a levegő, oz élővilág, a táj és a települési környezet védelmét. Társadal­munk érdeke, hogy állampol­gáraink emberhez méltó kör­nyezetben éljenek. E 'környe­zetben él a vadászat és vad- gazdálkodás tárgya: a vad. Ebből kiindulva vadászaink kötelessége, hogy ismerjék a természetvédelemre vonatkozó szabályokat. A vadászoknak ak­tív szerepük van o vadállomány védelmében, mivel biztosítják a fészkelőhelyek zavartalanságát, a vad etetését és őrzését. így adva von a sóját területük, hogy védjék természeti értékein­filatelista állt sorba az ENSZ- posta újdonságáért. * Szövetségi gyorscserét tart a MABÉOSZ 1979. december 16-án Komlón de. 10 órai kez­dettel a Május 1. Művelődési Házban. * 1979-ben háromnegyed mil­lió rubelt és 3 millió dollárt kap a Magyar Filatélia Vál­lalat a külföldre eladott bé­lyegekért. A példátlanul ma­gas forgalom elérését —töb­bék között — számos jól idő­zített magyar újdonság (nem­zetközi gyermekév, emberi jo­gok éve, Európa vasútjai stb.) kibocsátása eredményezte. * Az első ún. alkalmi vagy emlékbélyegek 1893-ban az Egyesült Államokban jelentek meg, Amerika felfedezésének 400. évfordulója emlékére. Ezt a Kolumbusz-sorozatot 1896- ban az első újkori olimpiát köszöntő görög bélyegek 'kö­vették, majd 1906-ban meg­jelent a boszniai tájakat be­mutató sorozat, amely átütő sikert aratott. A posták ettől kezdve a bé- 'lyegkiadásban már nemcsak a postaforgalmi szempontokra voltak tekintettel. két, járuljanak hozzá a vadon élő állatvilág életfeltételeinek javításához. A monokulturális gazdálkodás, a nogy munka- szélességű gépek, o vadnak menekülési lehetősége, ebből eredően a szaporulatnak csök­kenése mind kedvezőtlen irány­ban hat. A kemikáliák és bioké­szítmények is döntő szerepet játszanak a vadon élő állatvi­lág létszámának csökkenésé­ben, méghozzá szelektív hatás nélkül. Itt nemcsak a közvetlen mérgezésekre gondolunk, ha­nem a vegyszerezés olyan irá­nyú hatására, amely a gyomfló­rát és o rovarfaunát kiirtja és ennek következtében az apró­vadállomány táplálékláncában befolyásoló változások jelent­keznek. Mai viszonyaink között a vad­állomány szinten tartása már nem a természet ajándékára épül, hanem a vadgazdálkodás céltudatos emberi tevékenysé­gére. Ennek során népgazdasá­gi igények kielégítése mellett igen jelentős közvetlen termé­szetvédelmi tevékenységet is folytatunk. A természetben meglevő vad­állományt őrizzük és védjük. A mezőgazdasági tevékenység ál­tal okozott kórokat csökkentjük. A táplálékszegény időszakok­ban etetést végzünk, melynek során a védelem alatt álló egyéb vadfajok is táplálkoznak. Több vodfojt nagy mennyi­ségben tenyésztünk, majd kien­gedjük a természetbe. (Pl. a fácán, vadkacsa.) Több térüle- ten az ott még nem élő, vagy már kipusztult vadfajt betele­pítjük, vagy visszatelepítjük és oz állományt felszaporítjuk. (Pl. muflon és dóm). Néhány fölsza­porodásra hajlamos, a MÉM rendelet alapján kártékony vad­faj létszámát csökkentjük. (Pl. róka, vaddisznó.) Ezzel nem csak a vadászható hasznos vadfajok, hanem a védettek számának növekedését is elő­segítjük. A szakszerű selejtezéssel, ivararóny-szabályozással a va­don élő állatfajok minőségét javítjuk, az állomány helyes összetételét kialakítjuk. Szükség esetén a vadászati szakirányítás korlátozza a vadá­szatot egyes vadféleségeknél. (Pl. mezei nyúl, szalonka.) Sok esetben megyénk vadászai me­gyei fórumon hoznak határoza­tokat, amelyek tárgyilagos ön­fegyelemmel a természetvédel­met szolgálják. A vadgazdál­kodást és annak természetvé­delmi hatását növelni tudjuk, ha gazdálkodási színvonalun­kat a mezőgazdaság gazdál­kodási színvonalára emeljük. A fentiekből megállapíthatjuk, hogy a korszerű vadgazdálko­dás, a fegyelmezett és kulturált vadászat önmagában természet- védelmi tevékenység is. A jövőben feladatunkat ké­pezi a hasznos vadállomány élőhelyének kialakítása. Ezek az élőhelyek berendezéseikkel együtt (etetők, magaslesek, da­gonyák, források vagy víztáro­zók) természetvédelmi objektu­mot is képeznek. Mind a vadászatban, mind a természetvédelemben össztár­sadalmi érdekekről von szó. Ahogy a környezetünk védelme össztársadalmi érdek, úgy a tő­kés export növelése is az. Va­dászaink meggyőződése, hogy a kettőt jól össze lehet egyez­tetni. Ehhez a legmagasabb szintű összhangra, elvi és gya­korlati egyetértésre és vég­rehajtásra van szükség. Vadá­szainknak kötelező terveik és exportfeladataik vannak, de ezek teljesítése mellett ügyel­nek arra, hogy ne sértsék meg az alapvető természetvédelmi érdekeket. Farkas János megyei fővadász Téli olimpia sor és blokk i* msmm 2őr* XIII. TÉLI OLIMPIA LAKE PLACID 1980

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom