Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-12 / 340. szám
DunQntmi napló 1979. december 12., szerda Tűzesetek! Az elmúlt hónapban 48 esetben riasztották megyénkben a tűzoltókat, tényleges tűzeset csak 38 esetben volt. A Baranya megyei Tűzoltóparancsnokság tűz-statisztikája a tűzesetek kapcsán egy halálesetről tesz említést, a keletkezett kár értéke 338 000 forint. A tűzvédelmi hatóságok 13 személy elen tettek szabálysértési feljelentést. Tart a fűtési szezon. Húsz esetben pusztítottak a lángok lakóházban, lakásban és melléképületben, ebből három alkalommal a sugárzó hő és a feledékenység okozta; az elektromos áram 11, a gyerekjáték 4, míg a dohányzás 5 alkalommal szerepel tűzkiváltó okként. Vegyük a legtanulságosabb eseteket. „A dohányzás káros az egészségre!" — hirdetik a cigaretta csomagok, de nemcsak az egészséget, értékeinket, életünket is veszélyeztetheti. Lánycsókon egy 37 éves férfi ágyban dohányzott és meghal; a meggyulladt ágynemű füstjében és égési sérüléseitől. Pécsett konyhai műanyag szemetesvödörbe ürítették a hamutartót, benne egy parázsló csikkel. Kigyulladt a vödör, és égett a berendezés. Egyetlen cigaretta 10 000 forintba került a dohányosnak. Nagyárpádon 8 éves fiú megtalálta a gyulát, és az udvaron meggyújtotta a kukoricaszárat. A gyerek megúszta, a kár jelentéktelen, az apát feljelentették. A szerelem lob- bantotta lángra Mohács egyik iskolájában az öltözőszekrényeket. A diákfiú csalódott-e a szerelmében, nem tudni, tény, hogy a szerelmes levelet meggyújtotta, és az öltözőszekrény alá tette a lángoló papírt Két-három szekrény tüzet fogott, bent égtek a ruhák és más holmik, a kár 6 000 forint. A fiú szigorú igazgatói megrovást kapott. A palackos vagy vezetékes gáz begyújtásának aranyszabálya a következő: először a gyufát kell meggyújtani, utána kinyitni a gázcsapot. Komlón idős, nyugdíjas hölgy fordítva cselekedett, a pb-gázsü- tö csapját megnyitotta és vesződött a gyufával. A gáz belobbant, az ablakok kitörtek, szerencséjére nem sérült meg. Szigetváron műanyag padlót ragasztott Pálmatexszel egy férfi, nem szellőztetett, a villanykapcsoló szikrájától belobbant a gáz. A falak bekormozódtak, kitörtek az ablakok, más baja nem esett. Majson a daráló szabálytalanul bütykölt elektromos vezetéke miatt gyulladt ki a tetőszerkezet, 30 ezer forint kárt okozva. Tékesen, az Öreghegyen kukoricaszárat égetett egy idős ember a csemetéstől néhány méterre. Az átterjedt tűzben tízezer forint értékű csemete égett. Kölkeden egy lakatlan ház örökösödési ügyében nem tudtak megegyezni, így az egyik érintett az egyetlen örökösnek a lángokat tette meg, meggyújtotta a portát. A tetőszerkezet leégett, a kár 20 ezer forint. A korábbi évek szomorú statisztikái ismét figyelmeztetnek: közeleg a karácsony, vigyázzunk, nehogy a karácsonyfagyertyák lángja átterjedjen a lakásra I Murányi László A fórumok tapasztalatait kamatoztatni lehet Rovarirtás ■ Csak úgy hatásos, ha valamennyi lakásban permeteznek ■ Anyaghiány is késleltette az akciót A * ingázás nem a férfiak privilégiuma: ha tud, akkor a falun, városkörnyéken élő nő is felkéretőzik a hajnali buszra. Körükből évről évre egyre többen választják — helybeli munka- alkalom híján - ezt a sajátos életmódot, s szőniük feltehetően növekvő. Keresi ugyan a mezőgazdaság a nők foglalkoztatásának lehetőségeit, de valljuk meg, jószerivel perdöntő megoldást nem talált. A bejáró nők helyzete valamivel kevésbé irigylésre méltó, mint a férfiaké. Kettős a teher, többnyire a család gondja is a vállukon, s ez mindent megmagyaráz. A családi tűzhely rendbentartói: a bevásárlás, főzés, takarítás, gyereknevelés és az üzemi munka malmai között őrlődnek, s nem csoda, hogy az áhított — szorgalmazott ■— közéleti feladatok vitelére már elenyésző részük vállalkozik, vállalkozhat. A Hazafias Népfront Baranya megyei Elnöksége mellett működő nő- és rétegpolitikai munka- bizottság tegnapi — és ez évi utolsó — ülésén többek között az ingázó nők gondjait vette bonckés alá. A közelmúltban Dobszán, Alsószentmártonban, Mánián, Lánycsókon és Hosz- szúhetényben szervezték meg az úgynevezett bejáró nők fórumát, és éppen a legilletékesebbek véleménye alapján készítették a vitára bocsátott előterjesztést. A kérdés kézenfekvő: vajon milyen gondok jöttek szóba ezeken a fórumokon? Mint ahogyan várható, az első és legfontosabbnak tűnő kérdést a Volán szülte: a közlekedés gondjai a legégetőbbek. A járatok ritkán közlekednek, zsúfoltak, nem igazodnak a műszakkezdéshez-műszakvég- hez. Ismert téma. Gond továbbá, hogy sok községben a boltok, üzletek nyitvatartása nem az üzemekben dolgozók óráihoz van igazítva. Ezen segítenéA magyarokból szervezett legendás hírű Petőfi brigád harci útjairól rendezett kiállítást a siklósi művelődési központban a Horvátországi Magyarok Szövetsége és a Baranya megyei Népművelési Tanácsodó. Ez alkalommal mutatták be a szövetség kiadásában megjelent hor. vát nyelvű Ady-műfordításköte- tet is. Tröszt Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke a kiállítást megnyitó szavaiban elmondotta, hogyan alakult meg a magyar harcosokból szervezett Petőfi zászlóalj 1943. augusztus 15-én. Magyarok a népfelszabadító háború megindulásától, 1941-től kezdve harcoltak a jugoszláv partizánegységekben: jöttek a Vajdaságból, a Dráva mentéről és Magyarországról, még Budapestről is. Kezdetben az ellenség nyugtalanításo volt a feladatuk, később részt vettek a nyílt harcokban. 1944 végére ezres létszámra duzzadt a zászlóalj, s az év utolsó napján, magyar területen, Csány- oszrón, az egységet brigáddá szervezték. Ezen a környéken állták a németek drávai áttörését, itt halt meg parancsnokuk, a zászlóoljt megszervező Kiss Ferenc. Tragikus sorsú egység volt a Petőfi brigád, mindvégig részt vettek a fasizmus elleni küzdelemben, s vesztették el legrégibb harcosaikat a háború utolsó napjaiban. A hírük legendás volt — rajtaütéseikről, hadmozdulataikról csodákat beszéltek. ötágú csillaggal díszínek az üzemi büfék, többkevesebb sikerrel. Éget a gyermekintézmények hiánya, sok gondot szült az iskolák körzetesítése. A felmérések azt mondják: az ingázó, iparban munkát vállaló nők többsége mint betanított munkás vagy segédmunkás dolgozik. Iskoláztatásuk — akár a nyolc általános befejezéséről, akár a szakmunkásbizonyítvány megszerzéséről van szó — igen nehéz. S hogy ezek a nők miért nem vállalják az iskolapadot, arra nemigen kell magyarázat. Az ingázás — ha tetszik — némileg „ragályos betegség”, ingázó ingázót csábít a saját falujából, a szomszéd faluból. Egy jobb vagy jónak tűnő munkaalkalom hamar kitudódik. A szabad idő megrövidül, s így jó, ha a buszozást vállalónak a háztartási munkán kívül a háztájira is jut energiája. A szabad idő és művelődés páros fogcl- ma elhalványul, s így azonnal érthető az előterjesztés mondata: „A községekben ugyan a művelődési házak biztosítanak programjaikban szórakozási- kultcrálódási lehetőséget, de ezek látogatottságával nem lehetünk elégedettek." Nem véletlen tehát a további megállapítás: az ingázás igenis akadályozza a közéleti tevékenységet, a különböző testületek munkájában való részvételt. Nemes a szándék, amit e népfront-munkabizottság célul tűzött — nevezetesen az ingázó nők közéleti munkába való bevonását — de csak úgy lehet a jelen helyzeten változtatni, ha az ingázás gondjainak tett magyar zászló alott harcoltak, s o felszabadulás után elnyerték a legmagasabb jugoszláv katonai kitüntetést. Talán furcsa párosításnak tűnik egy est keretében a fasizmus ellen vívott nemzetközi horcról és Ady Endre költészetéről beszélni — de e két pólus között nem is olyan nagy a távolság. Különösen, ha az est első verse — magyar és horvát nyelven — éppen a „magyarok és nem magyarok" sorsáért kiáltó Mogyar jakobinus dala. A verseket magyorul és párhuzamosan horvátul a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói gdták elő. Részt vett az esten az ötven Ady-vers fordítója, Josip Krleza is, aki a negyedik hor- vát-szerb nyelvű Ady-kötetet adta az olvasók kezébe. Az irodalmi est harmadik jugoszláviai vendége, dr. Bosnyák István, az újvidéki egyetem mogyar tanszékének professzora így elemezte Krleza Ady-fordító sót: — Nem marad el a most megjelent kötet a korábbi fordítások színvonalától, noha a fordítók között olyan irodalmi tekintély is található, mint Da- nilo Kis. Krleza a maga örömére fordítgató értelmiségi ember, aki hihetetlenül jó affinitással topintott rá arra, hogy Ady Endre költészete nem egyszóla- mú politikai líra. Legalább olyan sokszínű, belső ellentétektől feszülő, mint a XX. század világlírája napjainkig, s éppen ezért forgatják ma is oz emberek Ady köteteit. Gállos Orsolya gyökeréig ásunk, s ha minden résztvevő — az üzemtől az otthonig — megpróbálja e fel- adatdömpingből a saját feladatát megoldani. Természetesen az ingázó nők helyzetén való gondolkodást — a javítás szándékát — örömmel fogadhatjuk, jó látni e területen a társadalmi szervek, szervezetek közös tenniakará- sát. Munkájuk figyelmet érdemel. Csúcsforgalom. Tömött buszok, utasokkal teli megállóhelyek, hosszú kocsisorok a jelzőlámpáknál, lassú hajtás, torlódás, idegeskedés. Jóformán vele kezdődik a nap, s délután újra ismétlődik. Tavasztól őszig valahogy mindig könnyebben viseljük el. És télen? — erre kerestünk választ tegnapi pécsi közlekedési őrjáratunk során. Reggel hét óra tíz perc. Az utcákon még sötétség, a jár- műözön azonban már megindult. Ahogy múlik az idő, egyre többen kapcsolják le a világítást. Még nem kimondottan ideálisak a látási viszonyok, jobb lenne, ha nem ilyenkor takarékoskodnának a fénnyel. Ami meglepő: nem egy jármű lámpája olyan piszkos, hogy a fény alig tud áttörni a koszrétegen. A Landler Jenő utca és a Kórház tér kereszteződésében összetorlódtak a járművek. Van, aki jobbra1, van, aki balra akar kanyarodni. De nem tud, mert a jobbról étkezőik mindegyike siet, senki sem udvarias. Valaki megunja a sokadik perce tartó várakozást, félig-meddig kikanyarodik. Fékcsikorgás, a letekert ablakon keresztül szitkozódás. Elkezdődött.... Csúcsforgalom és valahogy mégsem az. Mintha kevesebben közlekednének az utakon. Gyalogos van épp elég, ám gépkocsit, motort nem olyan sokat látni. Igaz, jó páran garázsba tették már járművüHogy állunk a rovarirtással? Kérdésünkkel dr. Zelles Máriához, a Baranya megyei KÖJÁL főorvosához fordultunk. Nem csupán azért tértünk vissza a rovarirtás témájához, hogy megtudjuk, jelenleg hol tartanak ezzel a munkával, hanem azért is, mert sokakat izgatott a kérdés: miért éppen most, karácsony előtt került sor a Kertvárosban, a Gyöngyös utca környékén, erre a kétezer lakást magába foglaló háztömbre, — Négy éve foglalkozunk szervezetten rovarirtással. Ha két - közeleg az igazi tél —, s a takarékosság is sokakat leállásra késztetett. Kevesebb az autó, motor — időben munkába érni mégsem olyan könnyű. Bizonyos utak túlzsúfoltak, másokat ellenben —talán kényelemből vagy megszokásból — alig vesznek igénybe. Ahogy láttuk (nem újdonság!), a József Attila út —Szalai András út nincs teljesen kihasználva, miként az Alkotmány utca-Kodály Zoltán útvonal sem. Helyettük még mindig a Szigeti út—Rákóczi út a sláger, itt bonyolódik le a reggeli, belvárosba irányuló forgalom nagy része. Ez sem új tapasztalat, mégis érdemes vele újra foglalkozni: az udvariasság terén tanulhatnának még a pécsi autósok. Nemigen dívik az előnyről lemondás, mások ki- és beengedése, mint mondjuk, a fővárosban. Ennek különösen a buszvezetők a megmondhatói ... A reggeli csúcsforgalmat vettük tegnap szem ügyre, a járműáradatot figyelve főként a gépkocsivezetők magatartását vizsgáltuk. Túlzás lenne azt állítani, hogy csupa jóval találkoztunk, de hát ők sincsenek irigylésre méltó helyzetben. A csúcsforgalomban való közlekedés fokozottabb óvatosságot, több figyelmet, nagyobb adag jóindulatot igényel. Ez o recept arra, hogy ne mindjárt idegeskedéssel kezdjük a napot... (h. I.) egy-egy területről több jelzés érkezik, hogy elszaporodtak a csótányok és az úgynevezett pa nel boga rak, határozatot hozunk az irtásra. Természetesen ennek a munkának csak akkor van értelme, ha az érintett ház, illetve háztömb valamennyi lakásában permetezünk, ott is, ahol még nem bukkantak elő a csótányok. — Vannak, akik tiltakoznak, vagy megtagadják, hogy lakásukban rovarirtást végezzenek. Miért van mégis szükség arra, hogy a „rovartalan" lakásokban is irtsanak? — Egyébként nem lenne értelme az egésznek. Hiszen ha a csótány megérzi a rovarirtó szagát, menekül arra a helyre, ahol biztonságban érzi magát. S miután a panelházak szerkezete olyan, hogy lehetővé teszi a rovarok vándorlását, előbb-utóbb azokban a lakásokban jelennek majd meg, ahol nem tudtuk elvégezni az irtást. S miután a távfűtéses házak e rovarok „melegágyai”, általános jelenség, hogy beköltözés után már fél évvel föltűnnek a panelbogarak az új épületekben is. — Mennyi időt vesz igénybe egy ilyen kétezer lakásos tömb megtisztítása? Egy lakásban mennyi ideig tartózkodnak a Köztisztasági Vállalat emberei, s mekkora „föl- lordulással" jár mindez? — Az irtást mindenhol kétszer kell megcsinálni, kéthetes időközben. Ekkora háztömbbel három nap alatt végeztünk, úgy, hogy minden nap déli 1 órától este 7-ig dolgoztunk. Egy lakásban a permetezés mindössze 2—3 percet vesz igénybe. Rendetlenséget nem idéz elő, csak a vizes helyiségekben és a fal melletti területen csinálnak egy körülbelül 2 centiméteres méregmezőt. Annyi kellemetlenséggel jár csupán, hogy ezeket a részeket három napig nem szabad fölmosni. Egyébként a rovarirtószer szagtalan, színtelen, s még azt is el kell mondanom, hogy a legoptimálisabb idő az irtásra a távfűtés kezdetekor van. — A távfűtést már korábban elkezdték. Miért csak most folyik ebben az érintett kétezer lakásban a csótányirtás? Mikor érkeztek az első bejelentések a lakóktól, akik kérték ezt a munkát? — Az első bejelentéseket januárban és februárban kaptuk. Ekkor el is kezdtük a szervezést, februárban már rendelkeztünk is a névsorral. Sajnos én közben megbetegedtem, s februártól szeptember közepéig nem dolgoztam, s így nem volt, aki folytassa a szervezést, s nem tudták elkezdeni a munkát. Mikor én visszajöttem, akkor pedig a mennyiségileg és minőségileg megfelelő irtóanyag hiányzott. Angol és német gyártmányú vegyszert használunk, s mindkettő hiánycikk volt egy ideig. Október végén sikerült megszerezni, s december 3-án, 4- én, és 5-én a rovarirtás első fázisát meg is csinálták. A következő permetezésre 17-én, 18-án és 19-én kerül sor. Mindössze tíz lakót nem találtunk otthon, úgyhogy ezekben a lakásokban 17-én permetezünk először, s majd újév után másodszor. D. Cs. A Petőfi brigád harci útja A siklósi sokác klub jugoszláv vendégei Találkozás Ady horvát fordítójával Kozma Ferenc így közlekedünk mi Kocsi kocsi hátán a reggeli csúcsforgalomban, a Kórház térnél Csúcsforgalom Mindenki siet, udvariatlan... Fokozottabb óvatosságot, több figyelmet kíván Ingázó nők Szabad időf művelődés, közéletiség
