Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-02 / 330. szám
1979. DECEMBER 2. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. A Dunántúli napló Mire számíthatunk 1980-ban? Beszélgetés Horváth Lajossal, a Baranya megyei Tanács elnökével, az országgyűlés terv és költségvetési bizottságának titkárával Az országgyűlési képviselő munka jelentős része az állandó bizottságokban folyik, a részletekbe menő vitákra itt nagyobb lehetőség nyílik, mint a nyílt üléseken. A képviselők saját területük érdekeit ezeken a fórumokon tudják legjobban egyeztetni az országos érdekekkel. Morvát Lajos, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára, mint a Baranya megyei Tanács elnöke, mint országgyűlési képviselő nincs tehát könnyű helyzetben, amikor mindhárom tisztében jó munkát kíván végezni. — Mi a feladata az országgyűlés állandó bizottságainak? Különösen “a terv- és költségvetési bizottság munkája érdekelne. — Elsősorban, hogy folyamatosan segítsék az ország- gyűlést o törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, előmozdítsák az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét, ugyanis munkájuk közvetlenül kapcsolódik a plenáris ülésekhez. Ugyanakkor az ülésszakok között is aktív munkát folytatnak, ezzel biztosítják az országgyűlés működésének fo- lyamatossáqát, gyakorlati tevékenységét. Az állandó bizottságok véleményezik a készülő törvényerejű rendeleteket is. — A törvényjavaslatok között sajátos, nagyon fontos helyet foglal el a költségvetés, illetve a költségvetés végrehajtásának (zárszámadás) törvényjavaslata, ezek előkészítése. A költségvetést valamennyi bizottság, a zárszámadást a bizottságok többsége megtárgyalja ugyan, mégis természetesen legrészletesebben ezekkel g dolgokkal a terv- és költséavetési bizottság foglalkozik. A képviselők a vitához áttanulmányozhatják a részletes költségvetési előterjesztést, sőt a aazdasági ágazatok tá jékoztatóit is. A tapasztalataim szerint már az előzetes bizottsági tárgyalásokon a kéoviselők több mint e a vh armada elmondja iavais. latnit. amelyeket *a törvényjavaslat végleges megfogalmazása sarán figyelembe vesznek. — Milyen témák szerepeltek mostanában a terv- és költségvetési bizottság ülésein? — Csak a legutóbbiak közül említek néhányat: a gazdaságtalan termelés visszaszorításának lehetőségei, a jövedelem- és keresetszabályozás milyen differenciálási lehetőséget nvújt a jobb munka elismerésére . . . — Úgy érzem, ez különösen éles vitát válthatott ki önök között. — Valóban. Két ellentmondó, de nem összeegyeztethetetlen kérdést kell ugyanis megoldani. Mérsékelni szükséges a keresetkülönbségeket a kis és nagy családok között, sainos hazánkban általában mérséklődtek a kereseti kü- lönbséaek. A béremelések alig függnek össze a teljesítmények elismerésével. A szabályozás automatizmusának köszönhetően a munkások keresete az elmúlt években gyorsabban emelkedett a nem fizikai állományú dolgozókénál, ezen belül azonban a bonyolult, nagy szaktudást követelő munka díjazása pontosan olyan arányiban emelkedett, mint az egyszerű betanított munka anyagi elismerése. Hosszas vita után egyetértés alakult ki: nem szabod félni a ma még meglepőnek számító kereseti különbségektől sem, ha ez valóban a teljesítmények növekedését, a minőségi munka javítását szolgálja. — Az 1979-es népgazdasági terv elemzése során észrevehető már, hogy csökkennek az életszínvonalunkat károsan befolyásoló tényezők? — Nemrégiben, a bizottság legutóbbi ülésén, éppen ezzel foglalkoztunk, hiszen az 1980- as költségvetés összeállítása nagymértékben az idei esztendő eredményei alapján lehetséges csak. Nem lehet o kérdésre egyértelműen sem igennel, sem nemmel válaszolni. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy az 1979. évi népgazdasági terv legfőbb célkitűzései teljesültek, mégsem javult a kívánt mértékben helyzetünk. Vegyük talán sorba az egymással ellentétesen ható tényezőket. Jó folyamat indult meg, fel is kell gyorsítanunk, hogy a számunkra előnyös termékeket gyártó ágazatokban gyorsabban nő a termelés, mint másutt. Ugyanakkor a termékszerkezet átalakítása az egyes vállalatokon belül még mindig lassabban halad a kívántnál. A közelmúltban 31 jelentős vállalatnál végezték vizsgálatot: a termékszerkezet korszerűsítésében, a hatékonyság javításában sikerült-e lépniük? Közülük 12-ben az állam kénytelen megvonni a további támogatást, ugyanis gazdaságtalan a tevékenységük. A mezögazdoságban 17 termelőszövetkezet és öt állami gazdaság évről évre veszteséges, ezeknél most alapos - vizsgálattal tárják fel az okokat, majd döntenek további sorsukról. Ezt persze valamennyi vállalatnak önmagának is meg kell tennie. — Az idén kevesebb beruházás valósul meg, mint a korábbi években, a belső fogyasztás általában is lassabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem, kereskedelmi mérlegünk szaldója is közel áll a tervezetthez. A rubel elszámolású export o terv szerint teljesül, a tőkés piacokra több terméket vittünk, mint amilyen értékben vásároltunk. Persze, ez sem egyértelműen jó, hiszen kivitelünk növekedésének akadályozójává is válhat, ha importunkat ésszerűtlen mértékben csökkentjük. Ugyanakkor az idei esztendő tanulsága, hogy csupán pénzügyi, gozdasági szabályozással nem tudunk gondjainkon úrrá lenni. Az irányítás minden szintjén fantáziadúsabb, sokkal ha. tékonyabb munkára, nagyon sok szervezési intézkedésre és uram bocsá' még vezetőcserére is szükség lesz. — Ez tehát az idei év valóban bonyolult mérlege. Erre alapul a jövő esztendei költtégvetés. Mindezeket figyelembe véve mire számíthatunk jövőre, a költségvetéstervezetben, mely területekre összpontosították a szűkös anyagi alapot? — Mindent összevetve az elmúlt évi költségvetési bevételek meghaladták o tervezettet. Ennek ellenére nem gondtalan az 1980-as költségvetés összeállítása. Persze hangsúlyoznom kell, hogy nem az országgyűlés tery- és költségvetési bizottsága alkotja ezt a törvényjavaslatot. Mi képviselők csak a társadalmi segítséget kívánjuk ehhez adni, a megértését, társadalmi elfogadását segítjük . . . — ... visszatérve az eredeti kérdésre: pénz nélkül nem lehet az olyannyira kívánt korszerű termékszerkezetet megvalósítani. A válalatak csak élenjáró technikával képesek olyan termékeket gyártani, amely a világpiacon keresett, s amelyet olyan gazdaságosan állítanak elő, hogy érdemes legyen Vele kereskedni. A közkiadásoknál is kénytelenek vagyunk takarékoskodni, csak átgondolt és nagyon fontos fejlesztések várhatók. Az állami költségvetés pénzbeni társadalmi juttatásokkal kívánja ellensúlyozni továbbra is az árrendszer óhatatlanul szükséges átalakítását. Nagyon keserves döntés ez, de másként egyetlen lépést sem tudunk tenni. — Az átlagot meghaladó mértékben csak az egészség- ügyi és kulturális területen számíthatunk fejlesztésre. A kórházi ágyak, a körzeti orvosi rendelők, iskolák, óvodák, bölcsődék száma nő, meglévő anyagi lehetőségeinket erre kell összpontosítani. A jövő esztendei költségvetés szelleme azt sugallja, hogy általában az ellátás zavartalanságát szükséges biztosítani. — Milyen feladatot jelent ez önnek, mint a megyei tanács elnökének, mint képviselőnek, mint a terv- és költségvetési bizottság titkárának? — Természetesen, mint az államigazgatás megyei v etetője ugyanazokat a célokat akarom megvalósítani, mint amelyet említettem. Arra kell azonban ügyelni, hogy valóban jól meggondoljuk mi a terület legégetőbb gondja, mi szolgálja legjobban az itt élők érdekeit. Tulajdonképpen, mint országgyűlési képviselő is ezt szolgálom. Nem könnyű azonban a közvélemény támogatósa nélkül, annak ellenére ezt a célt megvalósítani. Én az országgyűlésben a választók, a társadalom hangját képviselem legjobb tudásom szerint. Kétirányú dolog ez. Ugyanis oz országgyűlés döntéseit viszont o választókkal meg kell értetnem, elfogadtatnom, az óhatatlanul felmerülő ellenállást csökkenteni. Remélem, e szándékot segíti ez a beszélgetés is. Ugyanis csak ebben oz esetben lehetséges gazdasági helyzetünkön olyan mértékben javítani, amikor nem lesz szükség olyan keserű kényszerintézkedésekre, amelyeket nem éppen örömmel veszünk tudomásul . . . Lombosi Jenő A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kivitelezésében a belvá rdgyulai, nagykozári, szederkényi, kátolyi és pécsváradi tsz 7 millió forintos beruházással agrokémiai telepet épit Pécsváradon. A létesítmény még ez évben tető alá kerül. Baranya idegenforgalma Harkány ellenpólusa lehet Rumenya? A pécsi sétatérre ráférne a csinosítás Lassacskán fél esztendeje, hogy nem kell „kereskednie", Baranya kereskedelmi ügyeivel már Balaskó Istvánné birkózik, lakabos Zoltánná pedig minden idejét az idegenforgalomnak szentelheti, pontosabban annak, hogy minél jobb feltételeket lehessen teremteni Baranya és Tolna „eladásának". A meavei tanács kereskedelmi osztályától történt nyugdíjba vonulása előtt is a Mecsekvidé. ki Intéző Bizottság titkára volt és most is az. A pécsi városházán a MIB hivatali helyiségében beszélgetünk. A téma: Baranya idegen- forgalma, közelebbről pedig a MIB tevékenysége. Fél évvel ezelőtt még egyszerűbb volt a dolog. Amit a MIB titkára társadalmi vonolon elkezdett, azt a tanácsi osztályvezető hivatalosan vihette tovább. Most ez megváltozott és mégis nagyon természetesnek veszi, hogy nincs jogosítványa az ügyekben való hivatalos eljárásro. Ez már a tanács dolga és a tanács nem is marad ki semmiből. Mondom, egy vasárnap délután hiába okartam megnézni a nagyharsányi műemléktemplomot — zárt kaput találtam. Jakabosné a magyarher- íelendi meleg vizes strand új kútja körüli bonyodalmakat említi. Aztán, ha már fürdő, Orfűt említem: túlértelmezett hivatalos hatalommal zavartak el a bójától, amikor ott úszás közben megpihentem, de senki nem törődött azzal, omikor oz algásodástól síkos lépcsőn egy tájékozatlan idegen elcsúszva, majd a gerincét törte. A MIB titkára a Jakabhegyet mondja, hogy milyen szépen folyik o feltárás, de mindjárt hozzá is fűzi: kár volt egy követ is a felszínre hozni, hiszen nem lehet megvédeni és mindent tönkretesznek a pusztító kedvű huligánok . . . A MIB-bel folytatjuk: — Egy intéző bizottság tekintélyalapon szerveződik, hiszen olyanok vannak benne, akiknek valamely területén szavuk van. De a tényleges munka a területi bizottságokban folyik, amelyek rendszeres és szervezett életet élnek. Most, hogy csak a MIB a munkám, a területi bizottságokra akarok több gondot fordítani, mert nagyon fontos, hogy oz egész területet átfogjuk. Csők így menthetjük meg azt, amit meg kell - és még meg lehet — menteni. — Mire kell odafigyelni? — Számba kell vennünk azokat a helyeket, ahol természeti, műemléki, népművészeti értékek találhatók, s amelyekre felhívhatjuk a köz figyelmét. Ne csak az üdülő legyen az egyetlen programja annak, aki idejön, hanem ismerje meg az egész tájegységet. — Az emberekben az a tévhit él, hogy a MIB egy gazdag nagybácsi. . . — Van pénze a MIB-nek, de ez oly kevés, hogy inkább csak kezdeményezni tudunk vele dolgokat. És már ez is nagy dolog, ha meg tudjuk találni azokat a partnereket, okik a maguk kevés pénzét ugyanorra a célra tudják fordítani, amire ml a magunkét. Előkerül egy kimutatás: az elvégzett munkákat sorolták fel benne, amiből az derül ki, hogy a MIB által felajánlott összeg háromszorosa termelődik meg. — A legutóbbi elnökségi ülésen az elnéptelenedő falvak üdülöfalvakként való hasznosításának az igénye merült fel. — Most a megyével együtt kell megkeresnünk azokat a falvakat, amelyek környezetük révén üdülőfalvak lehetnek. Ez nagy dolog lenne, de ho nem sietünk, vége, lemaradunk ... Ezt mindenkinek látnia kell, aki a munkája révén valamiképp kapcsolódik ehhez. üdülőfalu — a fogalommal még barátkozni kell, hiszen az üdülés a mi köztudatunkhoz szorosan kapcsolódik a vízhez, sokszor az akármilyen vízhez. Azt tartjuk igozi nyaralásnak, ha jól belemerítkezhetünk valamilyen vízbe. A beszélgetést Harkánnyal folytatjuk. — Egészségtelenül túlzsúfolt, nagyon sokan {űrödnek ott, akik nem gyógyulást keresnek, hanem egyszerűen csak meleg vízben szeretik áztatni magukat. Szükséges ezeknek Harkányban ázni? — Azt hiszem, nem. Ezért is keressük már régóta az ellenpólust. Magyarhertelenden az új kút már ad vizet; ott most a szintentartás a fontos és a komlói TB patronáló tevékenysége. .. És jó volna valami egyszerű összekötő út Orfű felől — a kirándulóközpontnak jó kiegészítője' lehetne ez o meleg vizes fürdő. Persze, az igazi ellenpólus Szigetvár lehetne, de még csak remény sincs rá, hogy egy bizonyos szerény szín. vonolemelésen túl valamit is elérhessünk. Aztán itt van még Romonya is, amelynek térségében szövetkezeti alapon kellene üdülőterületet szervezni — állami pénzek nélkül. Szakemberek szerint a mezőgazdaságilag rosszul hasznosítható völgyben oz orfűinél többször- te nagyobb tórendszert lehet kialakítani, és ezt még tetézni is lehet az ellendi meleg víz helyi hasznosításával. Orfű sok tanulsággal szolgált. Ho ezeket figyelembe vesszük Romo- hyán, csodálatos üdülőterületet teremthetünk. Amikor ez szóba kerül, mindig Gunaros jut az eszembe — ott a dombóvári to. nács kezdeményezésére tégla- jegyekből, a helyi erők összefogásából született az üdülőterület. Miért ne csinálhatnánk mi is így? Végül Pécsről beszélünk. — Nagyon szeretném, ha a történelmi belvárosban, de főleg a Székesegyház környezeté, ben tudnánk valomit tenni azért, hogy tavaszra valamelyest más kép fogadja az embereket o mostaninál. A MIB szerényen ugyan, de tud segíteni, — mint onnakidején a várfalhoz is hozzá tudtunk adni —, ha a területi bizottságnak van erre igénye. És miért ne lehetne? A sétatér elbírna egy kis csinosítást ... Hársfai István /
