Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-07 / 306. szám

1979. november 7., szerda Dunántúli napló u A kulcsszó: szakkollégium Három év alatt félmillió forint társadalmi munkában Új iskola Bicsérden A Mecsek felé néz a Bi­csérden épült új iskola, amit ezekben a napokban népesí­tenek be a tanulók. Megraga­dó, mint minden új épület, hi­szen még ott érződik rajta építőinek keze nyoma. Igazga­tója és legfőbb szorgalmazója Németh István országgyűlési képviselő: — 1943-ban kerültem Bí-' csérdre. Két tanteremben ta­nítottuk a felekezeti iskolában a 75 tanulót, enyém volt a felső tagozat. Az iskolák álla­mosításakor bíztak meg az igazgatói feladatokkal. Ezután sok küzdelem árán megszerez­tük az intézőlakóst, s ennek bevonásával sikerült nyolc tantermessé bővíteni az isko­lát. Amikor először álltunk elő az új bicsérdi iskola tervével, sokan mondták, hogy von, ahol nagyobb szükség lenne rá. Vannak három műszakban működő iskolák is. Az 1972. évi oktatáspolitikoi párthatáro­zat mégis arra indított ben­nünket, hogy a megyei tanács­hoz forduljunk — ők hat mil­lió forintot hagytak jóvá. Eb­ből azonban semmit nem le­hetett kezdeni, elmentem tehát a helyi tsz-hez. Majdnem mind tanítványaim, ahogyan az egész falu. Megkerestem a helyi tanácsot, végigjártam az összes minisztériumot, végül az Országos Tervhivatal segít­ségével jutottunk hozzá 5 mil­lióhoz. így lett 14 millió fo­rintunk, amiből aztán neki le­hetett fogni az építkezésnek. Megyei terv alapján készült az iskolánk, ilyen a lippói, és ilyen lesz a hosszúhetényi ál­talános iskola is. Hat tanter­mesre szól az eredeti terv, mi azonban kialakítottunk nyol­cat — jó alkalom kínálkozott erre az úttörőszoba és a ké­miai előadó felhasználásával. Amikor aztán kész lett az iskola, megmozdult újra a fa­lu. A szülők takarították ki az épületet, ők hozták ide a bú­torokat. Ismét segített o ter­melőszövetkezet, aztán az ud­var rendezésében a Kertészeti és Parképítő Vállalat. >Nyu- godtabb évek következnek most a bicsérdi iskola életében az építkezés hányattatásai után. Dr. Kaiz Pálné igazgatóhelyet­tes kalauzolja a megnyitó napján az érdeklődőket az épületben. Huszonöt éve igaz­gatóhelyettes. Itt született Bi­csérden, elkerült innen, majd újra visszajött, és itt dolgozik negyedszázada. 187 tanulója van az iskolá­nak, 64 ayerek ingázik na­ponta Zókról, Aranyosgadány- ból és Bódéról. Valamennyiii- ket étkeztetni tudják az iskola napközijében. A község, Bi- csérd 13 kilométerré fekszik Pécstől. A tanárok közül nyol­con élnek a városban, né­gyen a községben. — Nagy öröm, hogy végre elkészült az új iskola —mond­ja Németh István —, és nem lesz könnyű itthagyni. Közele­dik ugyanis a nyugdíj. 1980- ban töltöm be 40. szolgálati évemet, egy ideig azonban én is együtt örülök kollégáim­mal annak, amit közös össze­fogással létrehoztunk. Gállos Orsolya inkább beépülnek a város éle­tébe, s különösen az utóbbi esz. tendőkben néhány igen ötletes megmozdulással hívták fel ma­gukra a figyelmet A klubjuk rendkívül igényes és színvona­las műsorfüzete jelzi, hogy a fő­iskola közművelődési titkársága tisztában van szerepének fon­tosságával, s a klubvezetés az egész tanévben változatos prog­ramot kínál a hallgatóknak. Kevésbé látványos; de ugyan­ilyen hasznos — más mércé­vel mérve tulajdonképpen fontosabb is — a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szak- kollégiumaiban folyó munka, A nyolcemeletes diákotthon négy évvel ezelőtt kapott kollé­giumi rangot, s már akkor el­kezdték törni a fejüket a kollé­gium vezetői, hogyan lehetne ezt a címet nemcsak megtarta­ni, hanem a kiváló minősítéssel megtoldani. A kiváló kollégiummá válás­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges a szakkollégiumi rendszer megszervezése és színvonalas működtetése. Közelebb kerülni a szakmához, a szabad időt ér­telmesen felhasználni, az intéz, ményen, a tanórákon kívüli ta­nulást biztosítani, gyakorlati rutint szerezni — ez a szak- kollégiumok legfontosabb fel­adata. A Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán végzett szakkol­légiumi munkának ráadásul ko­moly társadalmi haszna is van. A diákok által a tanárok irá­nyításával végzett tervezői mun. kák értéke megközelíti a fél­millió forintot. S mindez néhány év alatt. 1975-ben kezdődött. Az első műhelyjellegű csoportmunká­ban hét hallgató vett részt. A balatonfenyvesi úttörőtábor re- kontsrukciós programtervét ké­szítették el három oktatójuk irányításával — olvasom dr. Bocsárdi Albert kollégiumigaz­gató — ma már a műszaki fő­iskola pedagógiai intézetének vezető docense — 1977-ben ké­szült jelentését. Szép kezdemé­nyezés indult el néhány évvel ezelőtt, a „félelemmentes” gyermekvárókért. A műszaki fő­iskolások ebben is az élen jár­tak, hiszen már 1976-ban meg­tervezték és elkészítették a gyermekkórház várócsarnokának több négyzetméteres, színes fal­burkolatát. A munkában a ke­rámia. és a grafikai szakkör húsz tagja vett részt. Egy évvel később a gyárvá­rosi általános Iskola olajellá­tású központi fűtésének kivite­li terveit készítette el a vezető tanár irányításával, egy hat­tagú munkacsoport. Műszaki fő­iskolás hallgatók tervezték meg a bikali általános iskola át­alakítását és bővítését, valamint oz orfűi kemping terep- rendezési munkáit is. A Me­chanikai Labor ifjúsági klubjá­nak belső tervezése, valamint a bakócai nevelőotthon orfűi táborának a tervezése is nagy­részt a műszakis hallgatók érde­me. Értek el hallgatói team­ek komoly helyezést lakásépítő tervpályázaton, többen az épi- tésszervezési csoportban dol­goznak, négy főiskolás pedig vezető tanárával egy szerelés- technikai kiadványt állít össze. ' Dr. Bocsárdi Albert régi vá­gya, hogy a kollégium legfel­ső emeletén ifjúsági tervező irodát hozzanak létre. A terv hamarosan valósággá válik, s ez minden bizonnyal újabb lö­kést ad a szakkollégiumi moz­galomnak. ; Feltételezhetően sor kerülhet majd a főiskola lé­tesítményeinek további bővíté­sére. például az új uszoda és műjégpálya megtervezésére és megépítésére. A jelek alap­ján a szakkollégisták munkájá­ra ezeknek a szép feladatoknak a megoldásában is lehet számi, tani. Havasi János Viszonylag ritkán esik szó a műszaki főiskolásokról. Azt hi­szem, érdemtelenül, mert a las­san tizedik évébe lépő, korsze­rű főiskola hallgatói egyre A kívánság fája gyümölcsei Ezer, millió pipacs. Lángpiros, vérvörös virágok a haragoszöld fűben. A két szín ellentéte drá­mát sejtet, a lobogó virágok megannyi emberi tragédiát — összefüggő szőnyegük forradal­mat hirdet. Tengiz Abuladze A kívánság Iája című filmje kez­dődik ezekkel o képekkel. A múlt századvégi Grúziában ját­szódó cselekmény gondolati, s érzelmi gazdagságával emelke­dik ki magasan az ez évi ma­gyarországi bemutatók sorából. • Az öreg bíró tapasztalati böl­csességével, ám diktátori mó­don uralkodik a faluján. Lóélet­ben és párválasztásban ő mondja ki a döntő szót, az ő ítélete szakítja szét a szerel­meseket is. Néhány különös la­kója is van a falunak, úgy tű­nik csupa csodabogár, habó- kos. Egy háborodott nő, ki ne­vetségesre kifestetten, előkelő­séget rongyosan majmolva só­várog a tiszta szerelem után; a szoknyabolond pópa; a mam- losz és lusta elhízott gyerek, kit perlekedő anyja kuruzsoltatna; a dúskeblű szépasszony, aki nem sért nélkülözésével egyet­len férfit sem; az anarchista, aki földretapasztott füllel holl- ja a közelgő forradalmat; a nincstelen, aki hol a gazdagsá. got hozó aronyhalat, hol az aranyfát keresi, kutatja, s meg­fagy egy fa tetején. És ennek kislánya, aki árván, vággyal mondja a film végén: kell len­nie valahol a kívánság fájának. • De nem ezek oz emberek lesznek áldozatai a változtat­hatatlan, de változásra érett falunak. Őket kinevetik, csúfol­ják, megvetik, vagy éppen nem törődnek velük: igoz, mást akarnak, némelyik még forra­dalmat is hirdet, de nyilvánva. ló, tulajdonképpen ártalmatla­nok. Egymástól is elszigeteltek mást akarásukban, ott és akkor önmagukon kívül okkor sem képviselnek mást, ha mások is szeretnék, amit ők. • Ám meghalnak, akik nem hagyományokkal akarnok szem­beszállni, megöli őket mégis a hagyomány hatalma, amely alapiaiban látja veszélyeztetve magát szerelmük által. A lányt megkövezik, sárral dobálják, a fiút lelövik, hiszen példájuk va­lóban forradalmat jelent ott, ahol minden asszony szerelem nélkül került a házasságba. • Hatvan évvel ezelőtt írta alá Lenin a „Fénykép- és filmipar, nak és kereskedelmének a Nép­művelési Népbizottság hatás­körébe való átmenetéről" szóló dekrétumot. Ez oz okmány je­lentette a szovjet filmgyártás államosítását. Lenin követelte, hoav a mozikban a játékfilmek mellett vetítsenek népszerű-tu­dományos, ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket is. • Az államosítás utáni íilm- avártós főképp ebben erős. Filmszem. A magyar televízió Kojokék, pokoli tornyok, cá. pák, francia kapcsolatok, csil­lagok háborúja, kínai negyed­beliek, meztelen bosszúk és amerikai barátok közepette: je­leneteket viliontottuk fel hatvan év szovjet filmjeiből áz ember­ről, oz embernek, az emberért. Bodó László műsorának címe őrzi Dziga Ver­tov műfoját, munkamódszerét. Dokumentümfilmjei nemcsak történeti szempontból érdeke-’ sek 50—60 év után, látásmód­ját a hetvenes évek filmezése újra felfedezi magának. A for­radalmi avantgarde lendülete ma is magával ragodja a né­zőt. Mr. West csodálatos kaland­jai a bolsevikok országában - rendezője Lev Kulesov, a kezde­ti kor elméleti és gyakorlati szakembere. A Mr. West... burleszkfilm, görbe tükör: nep­perek, ügyeskedők, szélhámo­sok, hivatalnokok tűnnek fel benne — mások is magukra ismerhettek bennük. Első filmje a Sztrájk volt. Ak. korra már Eizenstein magáévá tette a montázs elméletét. Egy évvel később, 1925-ben A Po­tyomkin páncélos világhírnevet szerez neki. Azóta sem készül olyan legjobb-film-összeállítás, amiben ne szerepelne az elsők között. Dovzsenko Földje szintúgy ott szerepel. A manapság divatos szerzői filmet művelte jó negy­ven éve. A diplomáciai pályát hagyta ott, kifejezni, mit jelent neki, milliónyi polgártársának a föld: őrjöngve fúrja bele fe­jét a kulákfiú; halottasmenet, nyitott koporsó — körülöttük a gazdag, pompázó gyümölcsös: közben a bevillanó meztelen nő, ki meddőn vonaglik oz ágyon; s a gyászt elmosó, tisz­tává tevő. termékenyítő zápor. Élet — halál — természet — tár­sadalom: kapott-e azóta is ily tömör, költői megfogalmazást? A Szerelmesek románca szerelmesei Újra Eizenstein. A be nem fe. jezhetett trilógiával a XX. kong­resszus után bemutatott máso­dik résszel, oz elsöprő hatású Rettegett Áronnal. írják, Sztálin rendelte a birodalomalapító, erőskezű cárról a filmet, igazo­lásul saját erős kezéhez. Eizen­stein igazolt és továbbgondolt: a cél nem szentesítheti az esz­közt, Iván, a Rettentő egyre mélyebbre kerül a hatalom bugyraiban. • S elképzelések a háború utón: csak 10—12 film készül­jön, a 120 helyett, de az re­mekmű legyen. A semotizmus kora ez, s nemcsak a Szovjet­unióban. (Chaplin elhagyja Amerikát: a boszorkányüldözés őt is eléri.) De sokaknak élmény Az egy igaz ember, a Kővirág, az Usakov. Az „olvadás” időszaka. A Luxustutajon kezdte tulajdon­képpen, még 1953-ban: önelé­gült hivatalnokok, mindenre fi­gyelő, „éber” rendőr, a kisebb- nagyobb fonákságok ábrázoló, sa jelzi a megváltozott szemlé­letet. Feltűnik a hétköznapi élet, a szovjet emberek élete a filmekben. S az első művészi megfogol- mazásai a nagy megrázkódta­tásnak, mely egyetlen családot sem kímélt: a második világhá­ború. Egyetlen jelenet az Iván gyermekkorából; mély, fekete kútból galamb repül a szikrázó égre. S Tarkovszkij folytotja; az Andrej Rubljovbon igazolja: nincs kor, nincs oly sötétség, nincs oly ellentmondás, amikor és amiről hallgatni szabadna. • Szerény remekmű a Ballada a katonáról. A tehetetlenségé, ben hőssé váló kiskatona haza­megy szabadságra. Bajtársa szappant ad neki, vigye el fe­leségének. Ám az összeállt már valakivel. A kiskatona visszave­szi tőle, o hűtlen asszonytól a fronton spórolt szappant. Mert nem érdemli, nem érdemelheti meg. Egy darob szappanba sű­ríteni a világégést, lehet-e? Csuhrajnak lehetett. • S csak címekben tovább: Egy ifjú élet négy fejezete. Elfelej­tett ősök árnyai; Ragyogj, ra­gyogj, csillagom; Hétköznapi fasizmus; Vörös kányafa, Csen­desek a hajnalok; A versenyló halála; Az első tanító; Fekete tollú fehér madár... —• hogy az utóbbi idők legemlékezetesebb­jeit idézzem. S még egyet, Mihalkov-Kon. csalovszkij Szerelmesek román­cát. S annok egy jelenetsorát. Béke von már régóta, a fiút behívják katonának, oly féltőn búcsúztatja az egész ház, úgy siratja szerelmese, édesanyja, mintha háborúba készülne, a frontvonalba. S tényleg, árvíz pusztít, a katonák mentenek, főhősünknek nyoma vész a vi­harban. Halálhírét hozza a posta, a lány máshoz megy férjhez .. . Igen, kotonának lenni, még békében is háborút jelenthet, s esetleg halált és qyászt és el- feledést. És az új élet kezdetét, folytatását is. Tehetséges főiskolás tervezők Jeleneteit a hatvanéves szovjet film történetéből Boldog lehetett egy pillanatra is, aki testi-lelki sérülés nélkül élte át a háborút. Ballada a katonáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom