Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-07 / 306. szám
1979. november 7., szerda Dunántúli napló u A kulcsszó: szakkollégium Három év alatt félmillió forint társadalmi munkában Új iskola Bicsérden A Mecsek felé néz a Bicsérden épült új iskola, amit ezekben a napokban népesítenek be a tanulók. Megragadó, mint minden új épület, hiszen még ott érződik rajta építőinek keze nyoma. Igazgatója és legfőbb szorgalmazója Németh István országgyűlési képviselő: — 1943-ban kerültem Bí-' csérdre. Két tanteremben tanítottuk a felekezeti iskolában a 75 tanulót, enyém volt a felső tagozat. Az iskolák államosításakor bíztak meg az igazgatói feladatokkal. Ezután sok küzdelem árán megszereztük az intézőlakóst, s ennek bevonásával sikerült nyolc tantermessé bővíteni az iskolát. Amikor először álltunk elő az új bicsérdi iskola tervével, sokan mondták, hogy von, ahol nagyobb szükség lenne rá. Vannak három műszakban működő iskolák is. Az 1972. évi oktatáspolitikoi párthatározat mégis arra indított bennünket, hogy a megyei tanácshoz forduljunk — ők hat millió forintot hagytak jóvá. Ebből azonban semmit nem lehetett kezdeni, elmentem tehát a helyi tsz-hez. Majdnem mind tanítványaim, ahogyan az egész falu. Megkerestem a helyi tanácsot, végigjártam az összes minisztériumot, végül az Országos Tervhivatal segítségével jutottunk hozzá 5 millióhoz. így lett 14 millió forintunk, amiből aztán neki lehetett fogni az építkezésnek. Megyei terv alapján készült az iskolánk, ilyen a lippói, és ilyen lesz a hosszúhetényi általános iskola is. Hat tantermesre szól az eredeti terv, mi azonban kialakítottunk nyolcat — jó alkalom kínálkozott erre az úttörőszoba és a kémiai előadó felhasználásával. Amikor aztán kész lett az iskola, megmozdult újra a falu. A szülők takarították ki az épületet, ők hozták ide a bútorokat. Ismét segített o termelőszövetkezet, aztán az udvar rendezésében a Kertészeti és Parképítő Vállalat. >Nyu- godtabb évek következnek most a bicsérdi iskola életében az építkezés hányattatásai után. Dr. Kaiz Pálné igazgatóhelyettes kalauzolja a megnyitó napján az érdeklődőket az épületben. Huszonöt éve igazgatóhelyettes. Itt született Bicsérden, elkerült innen, majd újra visszajött, és itt dolgozik negyedszázada. 187 tanulója van az iskolának, 64 ayerek ingázik naponta Zókról, Aranyosgadány- ból és Bódéról. Valamennyiii- ket étkeztetni tudják az iskola napközijében. A község, Bi- csérd 13 kilométerré fekszik Pécstől. A tanárok közül nyolcon élnek a városban, négyen a községben. — Nagy öröm, hogy végre elkészült az új iskola —mondja Németh István —, és nem lesz könnyű itthagyni. Közeledik ugyanis a nyugdíj. 1980- ban töltöm be 40. szolgálati évemet, egy ideig azonban én is együtt örülök kollégáimmal annak, amit közös összefogással létrehoztunk. Gállos Orsolya inkább beépülnek a város életébe, s különösen az utóbbi esz. tendőkben néhány igen ötletes megmozdulással hívták fel magukra a figyelmet A klubjuk rendkívül igényes és színvonalas műsorfüzete jelzi, hogy a főiskola közművelődési titkársága tisztában van szerepének fontosságával, s a klubvezetés az egész tanévben változatos programot kínál a hallgatóknak. Kevésbé látványos; de ugyanilyen hasznos — más mércével mérve tulajdonképpen fontosabb is — a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szak- kollégiumaiban folyó munka, A nyolcemeletes diákotthon négy évvel ezelőtt kapott kollégiumi rangot, s már akkor elkezdték törni a fejüket a kollégium vezetői, hogyan lehetne ezt a címet nemcsak megtartani, hanem a kiváló minősítéssel megtoldani. A kiváló kollégiummá váláshoz elengedhetetlenül szükséges a szakkollégiumi rendszer megszervezése és színvonalas működtetése. Közelebb kerülni a szakmához, a szabad időt értelmesen felhasználni, az intéz, ményen, a tanórákon kívüli tanulást biztosítani, gyakorlati rutint szerezni — ez a szak- kollégiumok legfontosabb feladata. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végzett szakkollégiumi munkának ráadásul komoly társadalmi haszna is van. A diákok által a tanárok irányításával végzett tervezői mun. kák értéke megközelíti a félmillió forintot. S mindez néhány év alatt. 1975-ben kezdődött. Az első műhelyjellegű csoportmunkában hét hallgató vett részt. A balatonfenyvesi úttörőtábor re- kontsrukciós programtervét készítették el három oktatójuk irányításával — olvasom dr. Bocsárdi Albert kollégiumigazgató — ma már a műszaki főiskola pedagógiai intézetének vezető docense — 1977-ben készült jelentését. Szép kezdeményezés indult el néhány évvel ezelőtt, a „félelemmentes” gyermekvárókért. A műszaki főiskolások ebben is az élen jártak, hiszen már 1976-ban megtervezték és elkészítették a gyermekkórház várócsarnokának több négyzetméteres, színes falburkolatát. A munkában a kerámia. és a grafikai szakkör húsz tagja vett részt. Egy évvel később a gyárvárosi általános Iskola olajellátású központi fűtésének kiviteli terveit készítette el a vezető tanár irányításával, egy hattagú munkacsoport. Műszaki főiskolás hallgatók tervezték meg a bikali általános iskola átalakítását és bővítését, valamint oz orfűi kemping terep- rendezési munkáit is. A Mechanikai Labor ifjúsági klubjának belső tervezése, valamint a bakócai nevelőotthon orfűi táborának a tervezése is nagyrészt a műszakis hallgatók érdeme. Értek el hallgatói teamek komoly helyezést lakásépítő tervpályázaton, többen az épi- tésszervezési csoportban dolgoznak, négy főiskolás pedig vezető tanárával egy szerelés- technikai kiadványt állít össze. ' Dr. Bocsárdi Albert régi vágya, hogy a kollégium legfelső emeletén ifjúsági tervező irodát hozzanak létre. A terv hamarosan valósággá válik, s ez minden bizonnyal újabb lökést ad a szakkollégiumi mozgalomnak. ; Feltételezhetően sor kerülhet majd a főiskola létesítményeinek további bővítésére. például az új uszoda és műjégpálya megtervezésére és megépítésére. A jelek alapján a szakkollégisták munkájára ezeknek a szép feladatoknak a megoldásában is lehet számi, tani. Havasi János Viszonylag ritkán esik szó a műszaki főiskolásokról. Azt hiszem, érdemtelenül, mert a lassan tizedik évébe lépő, korszerű főiskola hallgatói egyre A kívánság fája gyümölcsei Ezer, millió pipacs. Lángpiros, vérvörös virágok a haragoszöld fűben. A két szín ellentéte drámát sejtet, a lobogó virágok megannyi emberi tragédiát — összefüggő szőnyegük forradalmat hirdet. Tengiz Abuladze A kívánság Iája című filmje kezdődik ezekkel o képekkel. A múlt századvégi Grúziában játszódó cselekmény gondolati, s érzelmi gazdagságával emelkedik ki magasan az ez évi magyarországi bemutatók sorából. • Az öreg bíró tapasztalati bölcsességével, ám diktátori módon uralkodik a faluján. Lóéletben és párválasztásban ő mondja ki a döntő szót, az ő ítélete szakítja szét a szerelmeseket is. Néhány különös lakója is van a falunak, úgy tűnik csupa csodabogár, habó- kos. Egy háborodott nő, ki nevetségesre kifestetten, előkelőséget rongyosan majmolva sóvárog a tiszta szerelem után; a szoknyabolond pópa; a mam- losz és lusta elhízott gyerek, kit perlekedő anyja kuruzsoltatna; a dúskeblű szépasszony, aki nem sért nélkülözésével egyetlen férfit sem; az anarchista, aki földretapasztott füllel holl- ja a közelgő forradalmat; a nincstelen, aki hol a gazdagsá. got hozó aronyhalat, hol az aranyfát keresi, kutatja, s megfagy egy fa tetején. És ennek kislánya, aki árván, vággyal mondja a film végén: kell lennie valahol a kívánság fájának. • De nem ezek oz emberek lesznek áldozatai a változtathatatlan, de változásra érett falunak. Őket kinevetik, csúfolják, megvetik, vagy éppen nem törődnek velük: igoz, mást akarnak, némelyik még forradalmat is hirdet, de nyilvánva. ló, tulajdonképpen ártalmatlanok. Egymástól is elszigeteltek mást akarásukban, ott és akkor önmagukon kívül okkor sem képviselnek mást, ha mások is szeretnék, amit ők. • Ám meghalnak, akik nem hagyományokkal akarnok szembeszállni, megöli őket mégis a hagyomány hatalma, amely alapiaiban látja veszélyeztetve magát szerelmük által. A lányt megkövezik, sárral dobálják, a fiút lelövik, hiszen példájuk valóban forradalmat jelent ott, ahol minden asszony szerelem nélkül került a házasságba. • Hatvan évvel ezelőtt írta alá Lenin a „Fénykép- és filmipar, nak és kereskedelmének a Népművelési Népbizottság hatáskörébe való átmenetéről" szóló dekrétumot. Ez oz okmány jelentette a szovjet filmgyártás államosítását. Lenin követelte, hoav a mozikban a játékfilmek mellett vetítsenek népszerű-tudományos, ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket is. • Az államosítás utáni íilm- avártós főképp ebben erős. Filmszem. A magyar televízió Kojokék, pokoli tornyok, cá. pák, francia kapcsolatok, csillagok háborúja, kínai negyedbeliek, meztelen bosszúk és amerikai barátok közepette: jeleneteket viliontottuk fel hatvan év szovjet filmjeiből áz emberről, oz embernek, az emberért. Bodó László műsorának címe őrzi Dziga Vertov műfoját, munkamódszerét. Dokumentümfilmjei nemcsak történeti szempontból érdeke-’ sek 50—60 év után, látásmódját a hetvenes évek filmezése újra felfedezi magának. A forradalmi avantgarde lendülete ma is magával ragodja a nézőt. Mr. West csodálatos kalandjai a bolsevikok országában - rendezője Lev Kulesov, a kezdeti kor elméleti és gyakorlati szakembere. A Mr. West... burleszkfilm, görbe tükör: nepperek, ügyeskedők, szélhámosok, hivatalnokok tűnnek fel benne — mások is magukra ismerhettek bennük. Első filmje a Sztrájk volt. Ak. korra már Eizenstein magáévá tette a montázs elméletét. Egy évvel később, 1925-ben A Potyomkin páncélos világhírnevet szerez neki. Azóta sem készül olyan legjobb-film-összeállítás, amiben ne szerepelne az elsők között. Dovzsenko Földje szintúgy ott szerepel. A manapság divatos szerzői filmet művelte jó negyven éve. A diplomáciai pályát hagyta ott, kifejezni, mit jelent neki, milliónyi polgártársának a föld: őrjöngve fúrja bele fejét a kulákfiú; halottasmenet, nyitott koporsó — körülöttük a gazdag, pompázó gyümölcsös: közben a bevillanó meztelen nő, ki meddőn vonaglik oz ágyon; s a gyászt elmosó, tisztává tevő. termékenyítő zápor. Élet — halál — természet — társadalom: kapott-e azóta is ily tömör, költői megfogalmazást? A Szerelmesek románca szerelmesei Újra Eizenstein. A be nem fe. jezhetett trilógiával a XX. kongresszus után bemutatott második résszel, oz elsöprő hatású Rettegett Áronnal. írják, Sztálin rendelte a birodalomalapító, erőskezű cárról a filmet, igazolásul saját erős kezéhez. Eizenstein igazolt és továbbgondolt: a cél nem szentesítheti az eszközt, Iván, a Rettentő egyre mélyebbre kerül a hatalom bugyraiban. • S elképzelések a háború utón: csak 10—12 film készüljön, a 120 helyett, de az remekmű legyen. A semotizmus kora ez, s nemcsak a Szovjetunióban. (Chaplin elhagyja Amerikát: a boszorkányüldözés őt is eléri.) De sokaknak élmény Az egy igaz ember, a Kővirág, az Usakov. Az „olvadás” időszaka. A Luxustutajon kezdte tulajdonképpen, még 1953-ban: önelégült hivatalnokok, mindenre figyelő, „éber” rendőr, a kisebb- nagyobb fonákságok ábrázoló, sa jelzi a megváltozott szemléletet. Feltűnik a hétköznapi élet, a szovjet emberek élete a filmekben. S az első művészi megfogol- mazásai a nagy megrázkódtatásnak, mely egyetlen családot sem kímélt: a második világháború. Egyetlen jelenet az Iván gyermekkorából; mély, fekete kútból galamb repül a szikrázó égre. S Tarkovszkij folytotja; az Andrej Rubljovbon igazolja: nincs kor, nincs oly sötétség, nincs oly ellentmondás, amikor és amiről hallgatni szabadna. • Szerény remekmű a Ballada a katonáról. A tehetetlenségé, ben hőssé váló kiskatona hazamegy szabadságra. Bajtársa szappant ad neki, vigye el feleségének. Ám az összeállt már valakivel. A kiskatona visszaveszi tőle, o hűtlen asszonytól a fronton spórolt szappant. Mert nem érdemli, nem érdemelheti meg. Egy darob szappanba sűríteni a világégést, lehet-e? Csuhrajnak lehetett. • S csak címekben tovább: Egy ifjú élet négy fejezete. Elfelejtett ősök árnyai; Ragyogj, ragyogj, csillagom; Hétköznapi fasizmus; Vörös kányafa, Csendesek a hajnalok; A versenyló halála; Az első tanító; Fekete tollú fehér madár... —• hogy az utóbbi idők legemlékezetesebbjeit idézzem. S még egyet, Mihalkov-Kon. csalovszkij Szerelmesek románcát. S annok egy jelenetsorát. Béke von már régóta, a fiút behívják katonának, oly féltőn búcsúztatja az egész ház, úgy siratja szerelmese, édesanyja, mintha háborúba készülne, a frontvonalba. S tényleg, árvíz pusztít, a katonák mentenek, főhősünknek nyoma vész a viharban. Halálhírét hozza a posta, a lány máshoz megy férjhez .. . Igen, kotonának lenni, még békében is háborút jelenthet, s esetleg halált és qyászt és el- feledést. És az új élet kezdetét, folytatását is. Tehetséges főiskolás tervezők Jeleneteit a hatvanéves szovjet film történetéből Boldog lehetett egy pillanatra is, aki testi-lelki sérülés nélkül élte át a háborút. Ballada a katonáról.
