Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-15 / 313. szám
1979. november 15., csütörtök Dunánt úli napló 3 Szerződésszegés, szavatosság, hibás teljesítés Vállalat perel vállalatot Gazdasági perek ítéleteinek tapasztalatairól beszél a megyei gazdasági kollégium elnöke Pr. Széky Pál: Ökológia „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára . . Szent-Györgyi Albert sorait adja könyve mottójául dr. Széky Pál, akinek ökológia, illetve A természet erői a mező- gazdaság szolgálatában című könyve a közelmúltban jelent meg a Natúra kiadásábanBolygónkon a szárazföld kb. 13,5 milliárd hektár kiterjedésű, s ez a hatalmas terület valójában a ma élő emberlétszám többszörösét is el tudná látni élelemmel. A legsűrűbben lakott területeken azonban az ipar, a városok terjeszkedése és a közlekedéshálózat napról napra csökkenti a hasznosítható föld mennyiségét. Európában például egyre csökkenő területről, egyre kevesebb munkaerővel egyre több élelmet kell előállítani. A környezetbiológia vagy ökológia, az élőlény és a környezete közötti bonyolult kölcsönhatásokat s ezek változásainak törvényszerűségeit vizsgáló tudomány, ága a biológiának. Ennek a napjainkban — éppen az ökológiai krízis miatt — az érdeklődés középpontjába került ismeretkörnek az egyik legnagyobb hazai szakértője a Pécsről elszármazott szerző,, dr. Széky Pál, aki most megjelent könyvében mindenekelőtt az agrárszakemberekhez szól, s tárja fel, hogyan, milyen intézkedésekkel válhatnak környezetkímélővé. Könyvének első részében a természeti környezetet, az ökoszisztéma működését és struktúráját, az élő rendszerek táplálékhálózatát, az energiaáramlást, az anyagkörforgalom törvényszerűségeit tárgyalja. A könyv második, nagyobb fele az agrárökoszisztéma funkcióiról szól. ökológus szemmel és nézőpontból világítja meg a halastavak, a művelt talaj, az erdő, a rét-legelő, a szántóföld és az iparszerű állattartás ökológiai problémáit, s ad választ e problémák megoldására. S bár a szerző előszavában kifejezetten az agrárszakembereknek ajánlja művét, az izgalmas kérdéseket feszegető, tudományos igénnyel, eleven stílusban megírt könyv minden átlagos műveltségű, s természeti környezetünk pusztulásáért aggódó olvasó érdeklődésére számot tarthat. Rné A megyei bíróságok gazdasági kollégiumának tárgyalásain ritkán találkozni hallgatóságai, érdeklődőkkel. Pedig hát a gazdasági perek alighanem sokszor több érdekességgel, közérdekű tanulsággal szolgálnak, mint esetleg egy látványos büntetőügy. A gazdálkodó szer. vek jogvitái mindig hűen és pontosan jelzik a gazdasági élet olyan problémáit, amelyek az egész társadalomra kihatnak. A gazdasági perek ítélke. zési tapasztalatairól beszélgettünk dr. Csarsch Péterrel, o megyei bíróság elnökhelyettesével. — Mondhatjuk-e azt, hogy minden gazdasági per keietke. zése valamilyen negatív okra, nemkívánatos jelenségre vezethető vissza? — A megállapítás feltétlenül igaz, kiegészíteni csupán azzal szeretném, hogy e negatív társadalmi gozdasági jelenségek olykor visszavezethetők a megfelelő jogi szabályozás hiányára. A megyei bíróság gazdasági kollégiuma arra törekszik, hogy a jogszabályokat gazdasági életünk fejlesztése és a népgazdasági tervek céljának megfelelően alkalmazzuk. — A bírói pulpitusról milyennek látja a gazdálkodó szervek kapcsolatait, magatartását? — A bíróság elé kerülő ügyek száma nem tükrözi hűen gazdasági életünk nemkívánatos jelenségeit. Általában elmondható, hogy hosszú távon egymással régóta kapcsolatban álló — mondhotnám egymástól függő — intézmények csupán a legritkább esetben fordulnak bírósághoz. Nem egy per tapasztalata alapján ugyanis megállapítható, hogy amely céggel szemben elmarasztaló döntést hoz a bíróság, az a cég később méq jobban el tudja nehezíteni kapcsolatát az odott partnerrel és bizony itt már a jogszabályok ritkán adnok lehetőséget a beavatkozásra. — A gazdálkodó szervek mely területeken próbálnak nyerészkedni, illetve hol állapítható meg, hogy a velük szemben támasztott jogos követeléseket nem teljesítik? — Tapasztaljuk, hogy egyes cégek monopolhelyzetüket és gazdasági erőfölényüket kívánják jogtalan előnyök szerzésére felhasználni. Az össztársadolmi érdeket is sértő ilyen szerződé, seket semmisnek nyilvánítjuk. A szerződésszegések jelentős része általában a késedelmes teljesítésből adódik. A gazdálkodó szervezetek esetenként nem veszik komolyon a kölcsönösen megállapított határidőket. Sajnos, a késedelem o megrende. lőnek olykor rendkívül súlyos gazdasági hátrányt okoz. Kedvező jelenség, hogy a vállalatok, szövetkezetek gyakrabban élnék szavatosságérvényesítési jogukkal. Találkoztunk olyan törekvésekkel, hogy a vállalkozó a szavatossági javítás költségét a megrendelőre kívánto áthárí. toni, mert álláspontja az volt, hogy a javítás a szabálytalan használat következménye. Min. dig ügyelünk arra, hogy a kárösszegeket reálisan állapítsuk meg. A PTK azon rendelkezése, mely szerint a hibát a kijavításra kötelezett cég költségére mással is rendbe lehet hozatni, még nem élő jogszabály rendelkezés, mert általábon nincs mód a más vállalkozóval történő kijavításra. Ilyenkor azután sorra születnek a perek. — Hogyan tesznek eleget a szövetkezetek, intézmények, vól. lalatok fizetési kötelezettségeiknek? — Az utóbbi két évben az ilven behajtási perek száma lényegesen csökkent. Általában önként és a megjelölt határidőn belül teljesítik a cégek ilyen kötelezettséqeiket. A számlák kieqyenlítésének elmaradása többnyire nem a fizetési kész- séq hiányára, hanem a téves adminisztrációra (elveszett számla stb.) vezethető vissza. Esetenként persze az is előfordult, hoqv időleges fizetőképte. lenség miatt került sor ilyen perre. — Előfordult-e, hogy a nyerészkedő vállalattal szemben gazdasági bírságot szabtak ki? — Sajnos csak ritkán, ami nem a mi hibánk. Az elmúlt két és fél évben összesen két esetben indítottak pert gazdasági bírság kiszabása iránt. Tapasz, talotaink szerint ez nem áll arányban azokkal a magatartásokkal, amelyek esetében helyt odúnk a kérelmeknek. Ebben oz esztendőben bővült azok kö. Kutatási-fejlesztési szerződést kötött a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának vállalatgazdaságiam tanszéke és a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet. A szerződés értelmében a tanszéknek a liászprogram keretében vizsgálnia kell a Mecseki Szénbányák munkaerőhelyzetét és ennek várható alakulásótaz 1980-tól 2000-ig terjedő időszakra. A cél az, hogy meghatározzák a jelenlegi évi 480 ezer tonna kokszolható szén- termelés évi 900 ezer tonnára való emelésének munkaerőigényét. Ugyanakkor a bányászat fejlesztése szempontjából vizsgálniuk kell o dél-dunántúli megyék és a szomszéd re, akik indítványozhatják a bírságolást. Megemlítem, hogy a tisztességtelen és jelentős haszonszerzésre irányuló magatar. tás mellett akkor is helye lehet gazdasági bírság kiszabásának, ha megsértik a szerződéses fegyelmet, a termékforgalom és a beruházás rendjét, illetve egyéb módon a népgazdasági érdeket. A jogszabály szerint a gazdasági bírság kiszabását köve. tőén a vállalótok kötelesek személyi felelősségrevonást is lefolytatni. A két baranyai per után az egyik ügyben csupán egy figyelmeztetésre került sor, o másik esetben pedig semmi nem történt az adott cégnél. Pedig hát nem kis összegekről volt szó, mert a Hegyháti ÁFÉSZ-t például egymillió forint gazdosáqi bírság megfizetésére köteleztük.- A bíróság gazdag tapasztalatai a konkrét ítéleteken túl. menően hogyan segítik még nemkívánatos jelenségek megszüntetését, gazdasági életünk megerősítését? — Mindozon ügyekben, amelyekben ez indokolt volt, a bírói ítéleten túl írásban is felhívtuk az érintett vállalatok, felügyeleti szervek, minisztériumok figyel, mét negatív észleléseinkre. Emellett a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium hasznosítja tapasztalatainkéit döntéseiben. A közeljövőben eqyüttes ülést tart a megyei bí. rósóg polgári és gazdasági kollégiuma, melyen a jogpolitikoi irányelvek érvényesüléséről, valamint a társadalmi és gazdasági életünkben mutatkozó egyes negatív jelenségekkel szembeni bírósági fellépésről lesz szó. E. Á. Bács-Kiskun megye iparfejlesztési és munkaerőhelyzetét. A tanszék részéről a kutatás vezetője dr. Komjáti Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, a kutatásban részt vesznek: dr. Farkas Ferenc, dr. László Gyula, dr. Sípos Béla adjunktusok és Karoliny Mártonné dr. tanársegéd. A vizsgálatot széles körű adatfelmérés előzi meg. A felmérésben, amely a Mecseki Szénbányák mintegy 1600 fizikai és nem fizikai, napszinti és föld feletti dolgozójára terjed ki, a kar 25 hallgatója vesz részt. A számító- gépes feldolgozást dr. Cséb- falvi György egyetemi adjunktus irányítja majd. Kutatási-fejlesztési szerződés Hobbija a gomba ételek készítése Áz ínyesmester Az erdélyi fejedelmek udvari receptjei Baranyában öt igazán nagy amatőr gombaszakácsot tartanak nyilván. A legtöbb receptet, majdnem százat, a 75 éves Nagy Sándor, pécsi nyugdíjas tanár, igazságügyi szakértő ismeri. Csupán ízelítő egy menüjéből a fogások sorrendjében: gilvagombaleves, főtt csirkehús, vargánya gombaszósz, rántott vargánya, rántott csirke, gomba- és paradicsomsa- láta, mindezt befejezésül tetézi a rizsfelfújt málnaszörppel, vagy tejsodóval. De ami már szinte királyi csemege — hiszen Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek udvari receptjeit is felhasználja készítésénél —, az a következő: kocsonyázott sonkaszelet zöldsalátával, krémleves, csirkepuding gombaszósszal (ezek még mindig csak előételek), ökörszelet, hozzá különféle gombák ízesítőül sütve, majd alma- koch borszósszal, sajtos tál és végül gyümölcsök. A „gur- mék", vagyis az ínyencfalatok mértékletes kedvelői ezek elfogyasztása után név- és születésnapokon könnyedén kelnek fel az asztaltól, szemben a nagyokat lakmározó „gurmanok- kal”,’ Az idős ínyesmester az ormánsági népi eledelek konyhai előállításához vonzódik leginkább, 28 évesen csinálta az első gombalevest, anyja útmutatásai alapján. Állítja, hogy a magyar konyha a gombaelkészítésben a világhírű francia után következik, bár a versenyt azzal nem veheti fel napjainkban sem. Tán az sem véletlen, hogy a világ első gombaleírását egy francia tudós 1600 körül a hazánkban megjelent Clusius-kó- dexben hagyta ránk emlékül. A franciáktól e téren ma is tanulhatnak a gombászok. Van aki nem sajnálja — ha nagyritkán a piacra kerül — a Franciaországban közismert szarvasgomba kilójáért az ötszáz forintot sem. Ez a világ legjobb gombája. Nagy Sándor mini-füvészker- tet tart fenn, legalább húszféle fűszert termel benne, de gyűjti minden szombati sétája alkalmával a gombákhoz legjobban illő vadgyümölcsöket, a somot, áfonyát, aranyalmát, vadkörtét. Napon szárítja a gombákat és speciális módon dunsztolja őket télire. Süt-főz, készít gombákból saját ötlet szerint, negyven szakácskönyv alapján levest, szószt, pörköltet, tejfölös paprikást, rántottát, salátákat — akár nyersen is. Óvatos, körültekintő, csak a jól ismert harminc-negyvenféle gombát használja fel. Szeretné az erdélyi fejedelmi udvarok gombareceptjeit levéltári kutatások alapján jobban megismerni és ólma, hogy végre szarvasgombát ásózzon a Mecsek tölgyeseiben és megtalálja a gyönyörű hamvas-rózsaszín királyvargányának legalább egy példányát. Mátyás király ezt szerette a legjobban, és szolgáinak egész hada bolyongto be érte az erdőket. Csuti János Az önálló élet kezdetén Szülők és fiatalok Hatalmi szó helyett okos, meggyőző érvelést A kétunokás nagypapa lemondóan legyint: sosem hittem volna, hogy a szülők képesek tönkretenni gyermekük életét. Pedig nálunk most ez történt. Odavan a fiam, a menyem, mi is. Az unokáim semmit sem értenek. Hogy is tudnának eligazodni, mikor én sem értem, miért lett egyszerre rossz az én fiam, miért nem tetszünk mi a menyem szüleinek, miért uszították ellenünk a lányukat?! ötévi házasság után a fiatalasszony hazaköltözött a szüleihez. Magával vitte a kisebb fiút is. öt évig a fiú szüleinél laktak, akik a házasságkötés után azzal a felkiáltással fogadták be őket: könnyebben össze tudjátok szedni a saját otthonra valót, mintha albérletez- nétek! A háromszobás családi házban kényelmesen elfértek. Nem dekázták, nem fillérezték, ki mikor vásárolt többet, nem készítettek beosztást arra, ki mikor soros a főzésben, mosásban, takarításban és azt sem nézték, kinek a pénzéből veszik a ruhát, a nagykabátot, a cipőt. Igyekeztek egyetlen nagy családdá formálni a kettőt. Egy ideig minden a legnagyobb rendben volt, talár. túlságosan is, hiszen a fiatalasszony nem győzte dicsérni szül.einek az anyósát, apósát. Utólag ebben találják a megromlott kapcsolat gyökereit. Valahol itt vetette el a féltékenység magvait a fiatalasszony saját szüleiben, akiknek egy idő után már szinte semmi sem tetszett. Kezdték azzal, hogy agitálták a gyerekeket: költözzenek albérletbe, megígérték, hogy anyagilag támogatják őket. Lányuknak gyakran elmagyarázták, hogy őt tulajdonképpen kihasználja az anyósa, ha egyedül laknának, csők magukról kellene gondoskodnia, nem kellene más után is mosnia, takarítania. Azt is nehezményezték, bogy a fiú megnövesztette a szakállát, holott tudta, hogy ők ki nem állhatják a szakállas „fickókat”. Az unokáknak külön ruhatárat rendeztek be, s ha náluk voltak a gyerekek, nem maradhattak abban a holmiban, amit a nászék vásároltak. Az ellenségeskedés, a sok szúrós megjegyzés megtörte a fiatalasszony éveken át tartó ellenállását, végül inkább a szüleit választotta ... Lám, ide vezet, ha a fiatalok nem költöznek azonnal külön a szülőktől, ha nem élnek az első pillanattól külön életet — mondhatná bárki. De nem hiszem, 'hogy igaza volna. Ennél valamivé' többről van szó. Arról a családi demokráciáról, ami a gyerekek felnőtté válásával, az új család megalapításával feltétlenül kiszélesedik, és ezzel együtt változhat is. Hogy miként, az nagymértékben függ attól, hogy a nvermekek mennyire demokratikus szellemű családban nevelkedtek, illetve attól, hogy a szülők mennyire akarják és tudják megtartani azt a szerepüket, amit sok-sok éven át a gyermekükkel szemben gyakoroltak. Ki ne ismerne olyan szülőket, akik gyermekeik életében szeretnék megvalósítani azokat az elképzeléseiket, amit ők akartak, de különböző okok miatt nem sikerültek. Nyilván ezek között számtalan nagyszerű célkitűzés is szerepel, de gyakran rossz a szelektálás, bekerülhetnek a gyermekek erején, képességein felüli álmok, amit ők szintén nem tudnak megvalósítani, és ki ne ismerne olyan családot, melyben az anya vagy apa szava, akarata olyan erős és olyan döntő, hogy a felnőtt — már saját családdal rendelkező gyermeke sem tud szabadulni tőle! Az ilyen szülő a menyasszonyi, vőle- gényi ruhától kezdve a lakás berendezéséig, gyermeke élete, élete párjának öltözködéséig a kocsi típusának és színének megválasztásáig mindenbe beleszól. Ha ezt a fiatalok egyöntetűen elfogadják, sőt a másik fél szüleinek sincs szava ellene, akkor tulajdonképpen nincs probléma. Ám azon mégis érdemes qondolkodni, hogy helyes-e, ha egy ember véleménye, akarata, ízlése uralkodik az új család életében is'... De nem szűkölködünk más jellegű példákban sem. Olyanokban, ahol o családi demokrácia annyira laza, hogy az mór-már egyenlő a felelőtlenséggel. Ahol szüleik mindent ráhagynak a meglehetősen tapasztalatlan, az életet csak a könnyebb oldaláról felfogó fiatalokra, mondván, hogy önállóak, s mi nem akarunk beleszólni a dolgaikba. Nem lehet egyetérteni annak a fiotal házaspárnak — és szüleinek! — gondolkodásmódjával, magatartásával, akik a házasságkötés után úgy döntöttek: a fiatalasszony maradjon otthon, ezután ne legyen más dolga, mint a háztartásvezetés. Szoba- konyhás lakásban — szívességi használóként — lakva, egyetlen kezdő fizetésre támaszkodva ez meglehetősen könnyelmű döntés volt. Arról nem is szólva, hogy a fiatalasszony, oki egyébként az eladói szakmát tanulta, sutba vágta a szakmunkás- bizonyítványát, addigi munkaviszonyát . . . Azóta remélhetőleg valamennyien elgondolkodtak, hiszen a fiatal- asszony februárra gyermeket vár... Aligha lehet általános, mindenki számára elfogadható és alkalmazható tanácsot adni, hogy milyen mértékben és hogyan formálja az önálló életet kezdő fiatalok életét. Vitathatatlan, hogy a családot alapító fiatalok szinte kivétel nélkül továbbra is szeretettel kötődnek szüleikhez, igénylik és meg is kapják mindennapi gondjaik megoldásához, terveik megvalósításához a tanácsot, segítséget. Ez a segítség nem is olyan ritkán jelentős anyagi támogatásban nyilvánul meg. Az is igaz, hogy szülők és fiatolok nem mindig vannak egy véleményen egy-egy probléma megoldásának módját, egy-egy célkitűzés fontosságát, illetve annak megvalósítása formáját illetően. Ugyancsak való, hogy vannak „gyerekek", akiknek szükségük van az irányításra, a kézbentartásra. A véleményekre, tanulságos történetekre alapozott tapasztalatok szerint még az ilyen gyámoltalanabb, illetve kevésbé felelősségteljesen gondolkodó fiatalokkal szemben is eredményesebb az okos, meggyőző érvelés, mint a szülői hatalmi szó, az érzelmi zsarolás. De sajnos, gyakran elkésett dolog mindezt akkor kezdeni, amikor a gyerekek már felnőttek. Török Éva
