Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-02 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 301. szám 1979. november 2., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A pártszervezetek fórumán Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1-én, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztqtót, valamint a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező előterjesz­tést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Jobb munkakörülmények a szénhidrogénbányászoknak A készülő új akna fehronószerkezete Kiemelkedő vágathajtási eredmény Kossuth IV-es aknán Az aknamélyitők szerelést is végeznek A gazdálkodós szigorúbb közgazdasági feltételei a mezőgazdasági üze­mek pártszervezeteit is arra késztetik, hogy többet foglalkozzanak a gaz­dasági kérdésekkel. Hogy ez így van, azt leginkább a tag­gyűlések és a testületi ülések napirendjein szereplő, ilyen témák növekvő száma is mu­tatja. De fejlődött munkájuk terjedelme is, elsősorban üze­mük gondjainak, bajainak megoldásában segítik a gaz­dasági vezetést. Sok tapasztalatot szereztek az elmúlt években a pártszer­vezetek a gazdasági élet párt­irányításában, ellenőrzésében, segítésében. Napjainkban a legtöbb pártszervezetben már tisztában vannak a vezetők az­zal: politikai felelősségük azt jelenti, hogy a taggyűlésüknek és a felsőbb pártszerveiknek felelősek a párt politikájának, ezen belül — napjainkban fo­kozottabban — gazdaságpoli­tikájának végrehajtásáért En. nek érdekében sokat is tesz­nek: bátrabban kezdeményez­nek, erre ösztönzik a gazdasági vezetőket, türelmetlenebbek a hibákkal és kevésbé elnézőek elkövetőivel szemben. Nagy sze­repük van abban, hogy mind nagyobb a becsülete — és el­ismerése — a tisztességes, ál­dozatkész munkának, hogy vál. tozás tapasztalható a vehetők és a dolgozók szemléletében: üzemük gondjait az országéval együttesen szemlélik és igye­keznek megoldani. Előnyösen tapasztalható a minőségi különbség a párt- szervezetek 'gazdaságirányító munkájában is. Ugyanakkor ezzel együtt és egyidőben fel­erősödtek azok a módszerbeli és tartalmi jegyek is — szerve­zetenként differenciáltan ugyan —, amelyekkel korábban már szakítottak, vagy amelyek, ről bebizonyosodott, hogy a politikai munkában nemigen vezetnek célhoz. Minden jószándékuk és igye­kezetük ellenére is rosszul te­szik azok a pártszervezetek, amelyek maguk igyekeznek megoldani olyan feladatokat, amelyek a gazdasági vezetésre, a tanácsra vagy az érdekvé­delmi szervekre tartoznak. Több szempontból is kóros ez: ilyen módon csökkentik a gazdasá­gi, tanácsi és érdekvédelmi szervek vezetőinek felelősségét és felelősségérzetét, de érdemi módon ezeket a feladatokat elvégezni sem tudják. Nincse­nek meg ehhez a szükséges feltételeik — apparátus, dön­tési, utasítási, felelősségre- vonási joguk. Sajnos, nem csu. pán az alapszervezetekre jel­lemzők ezeknek a hibáknak el­követése. Elég gyakori ez a járási-városi pártszerveknél is. A közelmúftban az országban egyik járási párt-végrehajtó­bizottság napirendjére tűzte az erőgépek kihasználásának hely. zetét a mezőgazdasági üzemek­ben. . A testület elé kerülő je­lentést egy brigád készítette, amely mindegyik gazdaságban felmérte, hány erőgéppel ren­delkeznek az üzemek, azok mi. lyen gyártmányúak, teljesít­mény szempontjából melyik ka­tegóriába tartoznak, mennyi normál-hektárt teljesítettek, milyen a szervizellátottságuk stb. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért volt ehhez szük­ség brigádvizsgálatra? Más forrásból nem tudta ezeket az adatokat a végrehajtó bizott­ság beszerezni? A vizsgálatra ugyanis sok gondot fordítottak a brigád tagjai, ehhez igénybe vették a vizsgált üzemek veze­tőit és szakembereit is. Az eset kapcsán feltehető az a kérdés is, a járási pártbi­zottságoknak ezek szerint fel­adatuk, vagy nem, az erőgépek jobb kihasználásával foglalkoz­ni. A válasz egyértelmű: igen! De helyesebb megoldást kell választaniuk ennek a fontos gazdaságpolitikai feladatnak a megoldására, segítésére. Ez a munkamódszer ugyanis az alapszervezeteket sem őrien, tálja helyesen a gazdasági kérdésekkel való foglalkozásra. A példában említett vagy hoz. zá hasonló gyakorlat nem rit­ka a pártszervezetek és szerve­zetek munkájában, ezért nem érdektelen foglalkozni azzal, melyek a célszerű módszerek, amelyekkel elkerülhető az át­fedés, a párhuzamosság a gazdasági és a politikai mun­kában. Politikailag igen hasznos le­het a brigádvizsgálat egy-egy témában, de önmaga a mód­szer nem feltétlenül jár politikai haszonnal. Ez mindenekelőtt azon múlik, milyen feladatot kap a brigád. Amennyiben pártalapszervezetek vagy pártszervek hoznak létre és működtetnek brigádokat, sem­miképpen nem elégedhetnek meg a példaként említett párt. szervben a kérdésekre kapott válaszokkal. Az összehasonlí. tás, a tendenciák érzékelése érdekében szükségük lehet ugyan a pártszervezeteknek a termelés, a teljesítés adataira, mutatóira, de nem önmagukért, hanem segítségként a politikai következtetések levonásához. Éppen ezért a pártszervezetek a kérdések feltevésében nem állhatnak meg a tárgyaknál és eszközöknél, feltétlenül to­vább kell menniük, egészen az ezeket működtető emberekig. (Egyébként a gazdasági veze­tők sem veszhetnek el a szá­mok sokaságában úgy, hogy ne lássák az embert.) A példánál maradva: elegen, dő, jól felkészült munkavezető áll-e a gazdaságok rendelke­zésére, milyen a munka szer­vezettsége, az emberek mun­kafegyelme, milyenek munkakö. rülményeik, biztosított-e anyagi érdekeltségük? De sorolható to. vább is: milyen, az embereket, az emberi viszonyokat érintő és érdeklő kérdésekre kapnak választ a pártszervezetek, mert csakis a dolqozók észre­vételeiből, válaszaiból juthat­nak helyes, a problémákat megoldó következtetésekre. A politikai munka színtere az emberi közösség, a politikai munka célja az emberek tudatának fejlesztése. Éppen ezért a pártszervezetek nem bonyo­lódhatnak bele a nap mint nap jelentkező gazdasági-technikai problémákba. Ez a gazdasági vezetők és a szakemberek fel­adata. A pártszervezetek, a dől. gozók és a vezetők közötti po­litikai munkával segíthetik leg­eredményesebben a gazdasági munkát. Mihók Sándor Szénhidrogéniparunk jelen­tősen hozzájárult a népgazda­ság kiegyensúlyozott energia- ellátásához, hiszen a tervidő­szak első négy évében mint­egy két és fél millió tonna kőolajjal, vagy 3 milliárd köb­méter földgázzal egyenértékű szénhidrogén-terméket adott előirányzaton felül az ország­nak. A jövő évben várható többletet is figyelembe véve az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vállalatai öt év alatt 400—450 millió dollár ér­tékű importtól mentesítik a népgazdaságot. Ezekről a mun­kákról és az iparág dolgozói­nak munkakörülményeiről, szo­ciális ellátásáról számolt be Bán Ákos, az OKGT vezér- igazgatója, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete központi vezetőségének csütörtöki ülé­sén. A tervidőszak első négy évében — ez év végéig — az előirányzatnál csaknem 30 ezerrel több háztartást kap­csolnak be a vezetékes és 180-200 ezerrel több háztar­tást pedig a pb-polackos gáz­ellátásba. Elmondta azt is, hogy a tröszt vállalatai sok százmillió forintot fordítottak a dolgozók munkakörülményei­nek, szociális ellátásának ja­vítására. A vezetőket és a dol­gozókat egyaránt anyagilag is érdekeltté tették a biztonsá­gos, balesetmentes munkafel­tételek kialakításában. Az üzemegészségügyi ellá­tást segítette, hogy öt telep­helyen rendeztek be új orvosi rendelőt, s öltözővel, fürdővel ellátott új üzemházakat építet­tek Nagykanizsán, Veszprém­ben, Zalaegerszegen, Újudva­ron. Biztató, hogy az olajfúró- berendezéseknél és ö geofizi­kai kutatócsoportoknál 115 elő­regyártott öltöző- és étkező­konténer blokkot állítottak fel, de továbbra is fontos tenni­való, hogy gyorsabb ütemben csökkentsék a szabadban és a telepített üzemben dolgozók szociális ellátása közötti kü­lönbséget. A szakszervezet központi ve­zetősége megállapította, hogy a tröszt vállalatai a tervidő­szak első négy évében elis­merésre méltóan sokat tettek a dolgozók munkakörülményei­nek, szociális ellátásának ja­vításáért. Szükségesnek tartják azonban, hogy jobban szor­galmazzák a komplex üzem­egészségügyi ellátást, a mun­kásszállások fejlesztését, a szabadban dolgozók munka- körülményeinek javítását. Rekordteljesítmény született a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat Mecseki Körzetének komlói üzemében. A korábban is jó teljesítményeket produkáló Kun Béla vágathajtó szocialista brigád a Kossuth IV-es akna mélyítéséhez kapcsolódó vá­gathajtásban kiemelkedő ered­ményt ért ‘ el. Kossuth-bánya Vili. szintjén 24 nap alatt 4500-as TH-szelvényű vágat­ban hagyományos tetíhnológiá- yal 115,6 méter vágatot haj­tottak ki. A liász-program keretében létesülő új akna a Mecseki Szénbányák jövőjének egyik alapja. Létrehozása komplex feladatot jelent, hisz az akna mélyítésén, szerelésén kívül még számos egyéb külszíni és bányabeli munkát kell elvé­gezni. Ezek egyike az a vá­gathajtás, amelyben Hart­mann Henrik kollektívája az említett kiemelkedő teljesít­ményt elérte. A kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny jegyében november 7-e tiszteletére tett vállalásuk túl­teljesítése hűen tükrözi azt a lendületes tevékenységet, me­lyet az üzem dolgozói e prog­ram határidőre történő meg­valósítása érdekében eddig is tanúsítottak. Tegnap reggel a brigád tagjai örömmel fogadták az elismerő szavakat. A körzetve­zetőség, Kossuth-bánya és sa­ját üzemük vezetői köszönték meg o kifogástalan minőségű, magas szakmai képzettséget bizonyító munkát. A brigád ez év március 15-én kezdte a K—IV-hez kapcsolódó vágat- hajtást. Azóta 476 métert haj­tottak ki. Terveik szerint 1980. március 1-re érik el az új ak­nát. Addig azonban még több mint 300 méter kemény „fal" áll előttük. A terveknek megfelelően, időarányosan végzik munkáju­kat a baráberek is. Igaz, a jelző ebben az időszakban már igazán nem illik rájuk, mert a mélyítést augusztusban befejezték. Ekkor az egyik napról a másikra szakmát vál­tottak, s a mélyítőkből szere­lők lettek. Két hét alatt kisze­relték a 6 méter átmérőjű, 545 méter mély akna ideigle­nes szerelvényeit, és szeptem­ber 16-ón megkezdték a vég­leges fémszerkezetek beszere­lését. Hinterszer János kollek­tívája ugyancsak különválla- lást tett november 7-e tiszte­letére, s ezt sikerrel teljesítet­ték. Október 31-re 400 méte­rig szerelték be az aknát. E tevékenységükkel a tervek­hez képest 16 nap előnyre tettek szert. Vincze Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom