Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-02 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 301. szám 1979. november 2., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A pártszervezetek fórumán Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1-én, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztqtót, valamint a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Jobb munkakörülmények a szénhidrogénbányászoknak A készülő új akna fehronószerkezete Kiemelkedő vágathajtási eredmény Kossuth IV-es aknán Az aknamélyitők szerelést is végeznek A gazdálkodós szigorúbb közgazdasági feltételei a mezőgazdasági üzemek pártszervezeteit is arra késztetik, hogy többet foglalkozzanak a gazdasági kérdésekkel. Hogy ez így van, azt leginkább a taggyűlések és a testületi ülések napirendjein szereplő, ilyen témák növekvő száma is mutatja. De fejlődött munkájuk terjedelme is, elsősorban üzemük gondjainak, bajainak megoldásában segítik a gazdasági vezetést. Sok tapasztalatot szereztek az elmúlt években a pártszervezetek a gazdasági élet pártirányításában, ellenőrzésében, segítésében. Napjainkban a legtöbb pártszervezetben már tisztában vannak a vezetők azzal: politikai felelősségük azt jelenti, hogy a taggyűlésüknek és a felsőbb pártszerveiknek felelősek a párt politikájának, ezen belül — napjainkban fokozottabban — gazdaságpolitikájának végrehajtásáért En. nek érdekében sokat is tesznek: bátrabban kezdeményeznek, erre ösztönzik a gazdasági vezetőket, türelmetlenebbek a hibákkal és kevésbé elnézőek elkövetőivel szemben. Nagy szerepük van abban, hogy mind nagyobb a becsülete — és elismerése — a tisztességes, áldozatkész munkának, hogy vál. tozás tapasztalható a vehetők és a dolgozók szemléletében: üzemük gondjait az országéval együttesen szemlélik és igyekeznek megoldani. Előnyösen tapasztalható a minőségi különbség a párt- szervezetek 'gazdaságirányító munkájában is. Ugyanakkor ezzel együtt és egyidőben felerősödtek azok a módszerbeli és tartalmi jegyek is — szervezetenként differenciáltan ugyan —, amelyekkel korábban már szakítottak, vagy amelyek, ről bebizonyosodott, hogy a politikai munkában nemigen vezetnek célhoz. Minden jószándékuk és igyekezetük ellenére is rosszul teszik azok a pártszervezetek, amelyek maguk igyekeznek megoldani olyan feladatokat, amelyek a gazdasági vezetésre, a tanácsra vagy az érdekvédelmi szervekre tartoznak. Több szempontból is kóros ez: ilyen módon csökkentik a gazdasági, tanácsi és érdekvédelmi szervek vezetőinek felelősségét és felelősségérzetét, de érdemi módon ezeket a feladatokat elvégezni sem tudják. Nincsenek meg ehhez a szükséges feltételeik — apparátus, döntési, utasítási, felelősségre- vonási joguk. Sajnos, nem csu. pán az alapszervezetekre jellemzők ezeknek a hibáknak elkövetése. Elég gyakori ez a járási-városi pártszerveknél is. A közelmúftban az országban egyik járási párt-végrehajtóbizottság napirendjére tűzte az erőgépek kihasználásának hely. zetét a mezőgazdasági üzemekben. . A testület elé kerülő jelentést egy brigád készítette, amely mindegyik gazdaságban felmérte, hány erőgéppel rendelkeznek az üzemek, azok mi. lyen gyártmányúak, teljesítmény szempontjából melyik kategóriába tartoznak, mennyi normál-hektárt teljesítettek, milyen a szervizellátottságuk stb. Óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért volt ehhez szükség brigádvizsgálatra? Más forrásból nem tudta ezeket az adatokat a végrehajtó bizottság beszerezni? A vizsgálatra ugyanis sok gondot fordítottak a brigád tagjai, ehhez igénybe vették a vizsgált üzemek vezetőit és szakembereit is. Az eset kapcsán feltehető az a kérdés is, a járási pártbizottságoknak ezek szerint feladatuk, vagy nem, az erőgépek jobb kihasználásával foglalkozni. A válasz egyértelmű: igen! De helyesebb megoldást kell választaniuk ennek a fontos gazdaságpolitikai feladatnak a megoldására, segítésére. Ez a munkamódszer ugyanis az alapszervezeteket sem őrien, tálja helyesen a gazdasági kérdésekkel való foglalkozásra. A példában említett vagy hoz. zá hasonló gyakorlat nem ritka a pártszervezetek és szervezetek munkájában, ezért nem érdektelen foglalkozni azzal, melyek a célszerű módszerek, amelyekkel elkerülhető az átfedés, a párhuzamosság a gazdasági és a politikai munkában. Politikailag igen hasznos lehet a brigádvizsgálat egy-egy témában, de önmaga a módszer nem feltétlenül jár politikai haszonnal. Ez mindenekelőtt azon múlik, milyen feladatot kap a brigád. Amennyiben pártalapszervezetek vagy pártszervek hoznak létre és működtetnek brigádokat, semmiképpen nem elégedhetnek meg a példaként említett párt. szervben a kérdésekre kapott válaszokkal. Az összehasonlí. tás, a tendenciák érzékelése érdekében szükségük lehet ugyan a pártszervezeteknek a termelés, a teljesítés adataira, mutatóira, de nem önmagukért, hanem segítségként a politikai következtetések levonásához. Éppen ezért a pártszervezetek a kérdések feltevésében nem állhatnak meg a tárgyaknál és eszközöknél, feltétlenül tovább kell menniük, egészen az ezeket működtető emberekig. (Egyébként a gazdasági vezetők sem veszhetnek el a számok sokaságában úgy, hogy ne lássák az embert.) A példánál maradva: elegen, dő, jól felkészült munkavezető áll-e a gazdaságok rendelkezésére, milyen a munka szervezettsége, az emberek munkafegyelme, milyenek munkakö. rülményeik, biztosított-e anyagi érdekeltségük? De sorolható to. vább is: milyen, az embereket, az emberi viszonyokat érintő és érdeklő kérdésekre kapnak választ a pártszervezetek, mert csakis a dolqozók észrevételeiből, válaszaiból juthatnak helyes, a problémákat megoldó következtetésekre. A politikai munka színtere az emberi közösség, a politikai munka célja az emberek tudatának fejlesztése. Éppen ezért a pártszervezetek nem bonyolódhatnak bele a nap mint nap jelentkező gazdasági-technikai problémákba. Ez a gazdasági vezetők és a szakemberek feladata. A pártszervezetek, a dől. gozók és a vezetők közötti politikai munkával segíthetik legeredményesebben a gazdasági munkát. Mihók Sándor Szénhidrogéniparunk jelentősen hozzájárult a népgazdaság kiegyensúlyozott energia- ellátásához, hiszen a tervidőszak első négy évében mintegy két és fél millió tonna kőolajjal, vagy 3 milliárd köbméter földgázzal egyenértékű szénhidrogén-terméket adott előirányzaton felül az országnak. A jövő évben várható többletet is figyelembe véve az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai öt év alatt 400—450 millió dollár értékű importtól mentesítik a népgazdaságot. Ezekről a munkákról és az iparág dolgozóinak munkakörülményeiről, szociális ellátásáról számolt be Bán Ákos, az OKGT vezér- igazgatója, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének csütörtöki ülésén. A tervidőszak első négy évében — ez év végéig — az előirányzatnál csaknem 30 ezerrel több háztartást kapcsolnak be a vezetékes és 180-200 ezerrel több háztartást pedig a pb-polackos gázellátásba. Elmondta azt is, hogy a tröszt vállalatai sok százmillió forintot fordítottak a dolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátásának javítására. A vezetőket és a dolgozókat egyaránt anyagilag is érdekeltté tették a biztonságos, balesetmentes munkafeltételek kialakításában. Az üzemegészségügyi ellátást segítette, hogy öt telephelyen rendeztek be új orvosi rendelőt, s öltözővel, fürdővel ellátott új üzemházakat építettek Nagykanizsán, Veszprémben, Zalaegerszegen, Újudvaron. Biztató, hogy az olajfúró- berendezéseknél és ö geofizikai kutatócsoportoknál 115 előregyártott öltöző- és étkezőkonténer blokkot állítottak fel, de továbbra is fontos tennivaló, hogy gyorsabb ütemben csökkentsék a szabadban és a telepített üzemben dolgozók szociális ellátása közötti különbséget. A szakszervezet központi vezetősége megállapította, hogy a tröszt vállalatai a tervidőszak első négy évében elismerésre méltóan sokat tettek a dolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátásának javításáért. Szükségesnek tartják azonban, hogy jobban szorgalmazzák a komplex üzemegészségügyi ellátást, a munkásszállások fejlesztését, a szabadban dolgozók munka- körülményeinek javítását. Rekordteljesítmény született a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetének komlói üzemében. A korábban is jó teljesítményeket produkáló Kun Béla vágathajtó szocialista brigád a Kossuth IV-es akna mélyítéséhez kapcsolódó vágathajtásban kiemelkedő eredményt ért ‘ el. Kossuth-bánya Vili. szintjén 24 nap alatt 4500-as TH-szelvényű vágatban hagyományos tetíhnológiá- yal 115,6 méter vágatot hajtottak ki. A liász-program keretében létesülő új akna a Mecseki Szénbányák jövőjének egyik alapja. Létrehozása komplex feladatot jelent, hisz az akna mélyítésén, szerelésén kívül még számos egyéb külszíni és bányabeli munkát kell elvégezni. Ezek egyike az a vágathajtás, amelyben Hartmann Henrik kollektívája az említett kiemelkedő teljesítményt elérte. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny jegyében november 7-e tiszteletére tett vállalásuk túlteljesítése hűen tükrözi azt a lendületes tevékenységet, melyet az üzem dolgozói e program határidőre történő megvalósítása érdekében eddig is tanúsítottak. Tegnap reggel a brigád tagjai örömmel fogadták az elismerő szavakat. A körzetvezetőség, Kossuth-bánya és saját üzemük vezetői köszönték meg o kifogástalan minőségű, magas szakmai képzettséget bizonyító munkát. A brigád ez év március 15-én kezdte a K—IV-hez kapcsolódó vágat- hajtást. Azóta 476 métert hajtottak ki. Terveik szerint 1980. március 1-re érik el az új aknát. Addig azonban még több mint 300 méter kemény „fal" áll előttük. A terveknek megfelelően, időarányosan végzik munkájukat a baráberek is. Igaz, a jelző ebben az időszakban már igazán nem illik rájuk, mert a mélyítést augusztusban befejezték. Ekkor az egyik napról a másikra szakmát váltottak, s a mélyítőkből szerelők lettek. Két hét alatt kiszerelték a 6 méter átmérőjű, 545 méter mély akna ideiglenes szerelvényeit, és szeptember 16-ón megkezdték a végleges fémszerkezetek beszerelését. Hinterszer János kollektívája ugyancsak különválla- lást tett november 7-e tiszteletére, s ezt sikerrel teljesítették. Október 31-re 400 méterig szerelték be az aknát. E tevékenységükkel a tervekhez képest 16 nap előnyre tettek szert. Vincze Viktor
