Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-29 / 327. szám

Évtizedek a párt szelgálatában Hogy hányszor tartóztatták le a felszabadulás előtt, nem em­lékszik pontosan, de abban bi­zonyos, hogy legalább hússzor vitték be vagy állították elő. Tekintete elkalandozik a múltba és visszavezet a kezdetig. E rö­vid órácska alatt nehéz átfogni azt a hat évtizedet, amit Rum- szauer Józsel a pártért tett: az emlékek mozaikszerűen villan­nak föl és én hallgatom őt. Hallgatom, ahogy a Garai ut­cai szoba-konyhás lakás egy­szerűen berendezett szobájá­ban, az asztal mellett ülve be­szél a kezdetről ... — Tízéves lehettem, amikor Véméndről Pécsre kerültünk, Szabolcs-bányatelepre. Más vá­lasztás híján az unokafivérem­hez kerültem cipészinasnak. Apám, a Zsolnay-gyárban dol­gozott abban az időben: szer­vezett munkás volt, így szá­momra sem jelentett egy idő múltán újat mikor a május el­sejéket a Tettyén ünnepeltük meg. Mindig a munkásság ér­dekeit képviselte, így ez már kölyökkoromban belém ivódott. Olyannyira, hogy Rumszauer József már 1919-ben tagja volt a szociáldemokrata pártnak és részese a pécsi munkásság jobb életért vívott harcainak. Pécs felszabadulása előtt kis híján a németek kezére került: szeren­csére katonatársai kiálltak mel­lette, bujtatták, segítették. A város felszabadulása után ő is újult erővel kezdhetett munká­hoz a párt kádereseként. Tag­ja volt a törvényhatósági bizott­ságnak, a nemzeti bizottságnak, segédkezett a megürült lakások elosztásában. A hatvanas évek elejéig a párt megbízásából kü­lönböző funkciókat töltött be: volt építési és közmunkaügyi igazgató, hosszabb ideig vezet­te a pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalatot, majd a Talajerőgaz­dálkodási Vállalatot. Innen ke­rült nyugdíjba. Az előszobában egy fénykép lóg a falon: a soproni Épület­asztalosipari Vállalat üzemcsar­nokának felvétele. Czöndör Já­nos észreveszi, hogy tekintetem megakad a bekeretezett fotón és megjegyzi. — Talán a legszebb éveimet töltöttem el ebben az üzemben. Még az építkezés ideje alatt neveztek ki igazgatónak: végül is hat év után visszajöttem Pécsre. Egyébként harminc­nyolcban lettem önálló aszta­los, de a szakmától legalábbis szívemben sosem váltam meg. Huszonegy éves fejjel lettem párttag — ennek most ötven éve. Harminc évvel ezelőtt tizen­hatod magával alakította meg a Pécsi Faipari Szövetkezetét, amelynek első elnöke lett. In­nen az út a magasépítőkhöz vezetett, ahol az asztalosrészleg üzemvezetőjeként dolgozott, majd Sopronban töltött hat esz­tendőt. Dolgozott a megyei Kl- SZÖV osztályvezetőjeként, majd a pécsi Építőipari Szövetkezet elnökeként: onnan ment nyug­díjba. — Sok gondunk volt; tizen­két szakma tartozott hozzánk, kevés géppel rendelkeztünk még a hatvanas években, de szép munka volt annak ellené­re, hogy nehezen tudtuk meg­teremteni a többszintes házak építéséhez szükséges technikai feltételeket. A szövetkezet mun­káját annak ellenére. hogy nyugdíjban vagyok, ma is fi­gyelemmel kísérem. Ugyanúgy a faiparit is, mert annak elle­nére, hogy nem dolgozom, ér­dekelnek az eredmények. Pecsenke József több mint két és fél évtizedig járta az or­szág háziipari és népművészeti szövetkezeteit, mint az országos szövetség személyzeti és okta­tási vezetője, ám mint nyugdí­jas, Budapest után Pécsett te­lepedett le. Mozgalmas élethez szokott, nem csoda hát, hogy négy év után sem tudott leáll­ni. Napjai ma is legalább olyan mozgalmasak, mint annakide­jén; persze a feladatok változ­tak. A kertvárosi pártalapszer- vezet vezetőségi tagja, szabad idejében predig Gyódra jár. Né­hány éve vásárolt egy szőlőt és a mozgás jó hatással van rá. — Ezerkilencszázharminchá- romban szereztem meg a szak­mát, cipész lettem és egészen ötvenig űztem a mesterségem. De közben sok minden történt velem, s az, hogy most itt be­szélgethetünk, elsősorban a ki­tartásomnak, az akaraterőmnek köszönhető. Negyven éve va­gyok a párt tagja, részt vettem az illegális harcokban: negy­venháromban viszont több száz társammal én is lebuktam. Megjártam Alag, Soroksár, Szé­kesfehérvár és Komárom börtö­neit. Hűtlenségért, hazaárulá­sért ítéltek el. Három évet kap­tam, de éreztem, hogy ez ne­vetséges, hiszen karnyújtásnyira vagyunk már a felszabadulás­tól. És mégis Dachauba kerül­tem. Negyvennégy novemberé­ben, a dachaui lágerben az utolsó rongyainktól is megsza­badítottak bennünket. Órákon ót álltunk mezítelenül a tábor udvarán, míg végre valami göncöt mindenki magára húz­hatott. Éjjél nappal dolgoztunk. Schönberg mellett vasutat épí­tettünk, hogy milyen körülmé­nyek között és milyen „ellátá­sért", azt most hadd ne részle­tezzem. így ment ez öt hóna­pon át, társaim sorra dőltek ki mellőlem. Néhányon kerültünk csak haza abból a csoportból, akikkel együtt vittek el bennün­ket. Negyvenöt augusztus hu­szonkettedikén indultunk haza lesoványodva, betegen, de nem megtörve. Hát ez az én élet- utam. * * . T 0 P Ki : • Ovar i ;' UN-MD-' N 1 ‘Cftíll, É^NGUREflNU (ROK): • ftRrtBOV$ZKY( HUN[’. W m \ ■ } w Ti fi V f A h >11' ÉV rj jk M W . V á it to m fesÉBnaJlk! Nemzetközi tornászverseny-bajnokság a sportcsarnokban Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.: 13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft Indexszám: 25 054 Rangos sportesemények Pécsett Az MSZMP Baranya megyel Bizottságának lapja Főszerkesztő: Miftzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Ha llama Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053, 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 154)00, 15-762, 15-852, 15-245. 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 A hetvenes évek eleje óta új szelek fújdogálnak a magyar sportéletben, végre a főváros mellett az ország más városaiban is rendeznek rangos nemzetközi és or­szágos versenyeket. Pillanatnyilag Miskolcé a vezető szerep, csaknem minden hétre jut egy nagy verseny az észak-magyarországi városnak. Szerencsére Pécs sem marad ki ebből a sorból, az utóbbi években nem volt okuk panaszra a város sportbarátainak. Pécsett az országos és nem­zetközi sportrendezvények szá­ma a sportcsarnok átadása után növekedett, de ezen lé­tesítmény mellett több fel­újított pálya került még át­adásra, melyeken szintén lehet rangos versenyeket rendezni. A városi sportcsarnok ün­nepélyes felavatását követően itt rendezték meg a Magyar- ország—Románia ifjúsági kézi­labda-mérkőzést, majd pár héttel később zsúfolt nézőtér előtt került sor az ökölvívó Steinmetz Kupára. Azóta is itt kerül megrendezésre a Stein­metz Kupa és az érdeklődés változatlan. Érthető, hiszen leg­utóbb is hét ország ökölvívóit láthatták a nézők a szorító- ban. A következő évben már megjelent a kosárlabda, a te­nisz és a torna is a sportágak sorában, majd műsorra került a cselgáncs. A torna és a csel­gáncs állandó „bérlő” lett, mert a cselgáncs Hungária Kupa, valamint a torna ma­gyar nemzeti bajnokság ha­gyományossá vált. Ezen a két rendezvényen a világ legjobb­jai is megjelentek már. Szerepelt a pécsi sport- csarnokban a magyar váloga­tott ellenfeleként a francia ko­sárlabda-válogatott, majd a magyar női röplobda-váloga- tott a világ legjobbját o ku­bai válogatottat látta itt ven­dégül. Rendeztek férfi kézilab- datornót az olimpiai 'bajnok szovjet, valamint a bronzérmes lengyel csapot részvételével. A sportcsarnok mellett egyéb pécsi létesítmények is gazdái nemzetközi eseményeknek. A szakemberek véleménye szerint a Pécsi Volán abaligeti úti autópályája európai színvona­lú. Nem véletlenül fogadják el nemzetközileg is elismert ver­senyzők a pécsi meghívásokat és ólinak rojthoz az őszi és tavaszi immár hagyományos hegyi versenyen. A PMSC közelmúltban fel­újított Tüzér utcai korszerű at­létikai pályája is alkalmas nemzetközi versenyek megren­dezésére. A PMSC minden év őszén kiírja nemzetközi verse­nyét, melyen a testvérvárosok legjobbjai is rajthoz állnak. A sátortetős uszoda is fogadott már külföldi úszókat akárcsak a PMSC súlyemelő és birkózó terme. A sportolók jól kihasználják azokat' a létesítményeket is, amelyeknek elsődleges célja nem a sport így az Orvostu­dományi Egyetem aulája is adott otthont mór sportese­ménynek. Az Universitas PEAC évről évre itt rendezi meg a Pannónia Kupa vívóversenyét melyen világbajnokok is pást­ra léptek már. Természetesen a nemzetközi versenyek rendezéséhez nem elegendő csak a megfelelő lé­tesítmény. Ezeket a versenye­ket meg ikeil szervezni és ez a sportvezetés feladata. ör­vendetes, hogy a megye, a vá­ros, valamint az egyesületek vezetői szorgalmazzák ezeket a rendezvényeket. A sportvezetés hozzáállása, valamint az egyre korszerűbb létesítmények ga­ranciát jelenthetnek arra, hogy Pécs a jövőben is a magyar­országi rangos nemzetközi ver­senyek házigazdája legyen. Lázár Lajos GYERMEKEKNEK, FELNŐTTEKNEK télapóra, karácsonyra MÁR MOST VÁSÁROLJON AJÁNDÉKOT, AZ ELŐSZEZONBAN I GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉK, KÉNYELMES VÁSÁRLÁS. S. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom