Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-01 / 300. szám

1979. november 1., csütörtök Dunántúlt napló 3 Átgondolt költségszemlélet szükséges Hogyan értékelik a mező­gazdasági üzemek helyzetüket? 7 MTZ 82-es szovjet traktorok az AGROKER telepén Igazodni kell a változásokhoz A közelmúltban hallottuk, hogy az . AGROTRÖSZT megyei vállalatainál 2,2 milliárd forint­tal magasabb a készlet az op­timális szintnél, az erő- és munkagépek értéke megközelíti a 1,5 milliárd forintot. Mindez azzal függ össze, hogy jelen­tősen csökkent az utóbbi" idő­ben a fizetőképes kereslet Né­melyek szerint az üzemek már csak óvatosságból is visszafog­ták vásárlásaikat. De lássuk, miként is véleked­nek erről a gazdaságok vezetői: lönböző gumialátétek utáni futkosást említem. Egyszerűen kifejezhetetlen, hogy mennyi energiába és időbe telik a szükséges anyagok beszerzése. Annak idején a siklósi járás­ban mi voltunk az elsők a ter­melőszövetkezetek között, akik először alkalmaztak talajaink vizsgálatára szaktanácsadót. Közel tizenöt éve a talaj- és ryomelemvizsgálatokra alapoz­va végezzük a táperő visszapót­Korszerűsíteni kellene szarvasmarha- és sertéstelepün­ket, szükséges lenne egy silótér megépítése és az úthálózat ki­alakítása a zádori telepen. De a jelenlegi helyzetben mind­ezek egyelőre elérhetetlennek tűnnek. Át kell értékelnünk eddigi el­képzeléseinket: lehet, hogy más növényi kultúrát kell termelnünk annak érdekében, hogy mérsé­kelhessük veszteségeinket. Meg­fontolandó az is, hogy meddig termelhetünk cukorrépát. Jövőre még használhatjuk répabetaka­Elégessék, vagy regenerálják? A fáradtolaj {gyűjtésének gondjai E 280-as NDK silózógépek a drávafoki, a kétújfalui, illet­ve a magyarszéki termelőszö­vetkezet elnökei. lást. így talajainkban az opti­mális mennyiségű hatóanyag van. rító gépeinket, de a magas gépárak mellett nem tudunk három—négymillió forintot ál­dozni új cukorrépagépsorra. Kovács Péter, Magyarszék — Gyors számvetés alapján a bevételeink jövőre — növény- és állattenyésztés — három­millió forinttal emelkedhetnek, ugyanakkor a gép-, energia- és anyagáremelkedés miatt ki­adásaink várhatóan kétmillió forinttal nőnek. Persze korai lenne még bármiféle következ­tetést levonni, hiszen a gyakor­lat válaszol végül is gyors szá­mításainkra. A nemrég átadott száritó épí­téséhez négy és fél milliós hitelt vettünk igénybe: ez eléggé sző­rit bennünket négy éven át. Négyezer hektáron mindössze ötvennyolcmillió forint a terme­lési értékünk, ebből következik, hogy kevés a képződő fejlesztési alapunk. A telepített legelők biztosítékot adnának egy két­százas tehenészeti telep ellá­tásához, de ehhez anyagi erőnk kevés. Ezért a juhászatunk to­vábbi fejlesztése mellett törtünk lándzsát már csak azért is, mert arra van állami támogatás. A dimbes-dombos táblákon és völgyekben kukoricát és bú­zát termesztünk. Nálunk a har­mincnyolc mázsa hektáronkén­ti búzahozam már rekordnak számított, idén alig értük el a harminchárom mázsás átlag­termést. Kukoricából ebben az évben hatvanöt mázsát tervez­tünk hektáronként. A jövőt te­kintve ebben a két növényben látjuk a legtöbb tartalékot. Ha sikerül kiküszöbölnünk a párás idő okozta gombabetegsége­ket, előrébb léphetünk. Salamon Gyula A fáradtolajat tíz évvel ezelőtt kötelező volt beadnia legközelebbi ÁFOR-,kútra. Az­óta mindenki a saját belátá­sa szerint cselekszik. Baranyá­ban jó volna, ha a forgalom­ba kerülő olaj mennyiségének legalább a fele visszakerülne fáradtolajként, de legfeljebb az évi olajmennyiség 10—20 százaléka jut vissza az ÁFOR- hoz, és egyik legveszélyesebb környezetszennyező forrás lesz. Kaurek Róbert, a Dél-du­nántúli VÍZIG osztályvezetője: — Ilyen jellegű olajtól szennyezett különösen a Pécsi- viz, vagy Kaposvár térsége, de nagyon sók zsombékos, ná­das. Sokan az újrahasznosí­tást túl drágának tartják, vagy a leadásnál több pénzt szeretnének. Elszomorító képet fest dr. Steiner József, a KÖJÁL osz­tályvezetője is. — Nagy gond. Nemcsak a felszíni, de a talaj- és a kút- vizekbe is jut már ebből. Egy­két literrel nem éri meg az AFOR-kútra menni. Baranyában hat, ebből Pé­csett három éjjel-nappal nyit­va tartó benzinkútnál vesznek át fáradtolajait magánosók­tól, de az AFIT-szerviz is 10— 20 kilós tételt már szívesen fogad. Perjés Tamás, a pécsi Fürst Sándor utcai kútnál megmu­tatja az ötezer literes fáradt­olajtartályt. üres, a négy év alatt, amióta ott elhelyezték, magánember még nem vette igénybe. — Próbáljuk gyüjteni„1975- től. Tán a nagyobb reklám vaian.it segítene. Regős Ferenc, a pécsi Haj­nóczy utcai benzinkútnál dol­gozik: — A két hordónk egy év alatt még nem telt meg fáradt­olajjal. Egyszer három hónap alatt még nem telt meg fáradt- sze. Sokan nem eresztik le o kocsijukból, hanem a szerelő­re bízzák. Az meg mit tesz vele, nem tudni. Valóban, a kis tétellel ér­kezőnek nem éri meg a lite­renkénti, vagyis kilogrammon­kénti negyven fillér, de maga az ÁFOR sem valami nagy haszonnal gyűjti be. Kővári Ede, az ÁFOR dél-dunántúli ki- rendeltségét vezeti: — Ahol nagy a géppark, megvan az igény, hogy el­hozzuk. így járunk Baranya, Somogy, Tolnában egy ötezer literes kocsival, de Kaposvá­ron még egy 8400 literes is üzemel. Nagy tételért járunk csak ki, így az alsó határ ezer-kétezer liter, de bárki bármikor behozhatja a fáradt­olaját. Az állami vállalóitok­nál, ahol rendkívül fegyelme­zett az üzemanyag-elszámolás rendszere és külön energeti­kus is felelős mindezért, nincs gond. Sokkal súlyosabb a helyzet a tsz-ekben. Most is 15-16-ot szólítottunk fel, hogy hozzák be. A tsz-ekből épp­hogy a töredék jut be, pedig pont ott óriási a tartalék. Igaz, néhányon már átadják a Volánnak. Meg bizonyí­tani kell, hogy kik is használ­ják fel szárítóüzemekben min­den kezelés nélkül, ami élet- és robbanásveszélyes, épp a maradék fehéráru-torta lom miatt. Ezt óz áldatlan helyze­tet szeretnénk felülvizsgálni. A nagyobb üzemek vonzód­nak a regeneráláshoz, de épp. az óriási befektetés az, ami aztán elveszi a kedvüket. A baranyai Volán hosszú évek óta foglalkozik újrahasznosí­tással és a legnagyobb szak- szerűséggel válogatják külön a motor-, a hajtómű- és a mosóolajat és csak a motor­olajat dolgozzák át, míg a többit átadják az ÁFOR-nak. Vidéki egységeiktől is már régóta beszállítják az összes fáradtolajat és a begyűjtött készletnek legalább a hat­van—hetven százalékát újra­hasznosítják. Túlzott nyereség­ről nem beszélhetnek, de bi­zonyos mértékben megéri. Az AFIT-nál Kői bak József tájékoztat: — Vállalatunkategyszersem büntették meg, hogy az ut­cára vagy vízelnyelőbe öntöt­tük volna ‘o fáradtolajat. Ne­künk megéri leadni az ÁFOR- nak. Októberben begyűjtő hóna­pot szervezett az ÁFOR, mát 500 liter mennyiségért is ki­mennek tankautóval. Magyar- országon mintegy 20 000 közü­leti beszolgáiiatót tartanak nyilván, akik évente 15—-16 ezer tonna fáradtolajat visz­nek el az ÁFOR-állomásökra. Maga az ÁFOR Tröszt en­nek a kétszeresét tudná fo­gadni. Hazánkban még kétfé­le irányzat képviselői vitatkoz­nak, egyik szakembergárda az elégetést javasolja, míg a másik csoport a teljes feldőli gozást sürgeti. Ehhez már egy komoly kapacitású regeneráló üzemre lenne szükség, aminek a megépítése csak akkor gaz­daságos, ha évente az AFOR legalább 50 000 tonna fáradt­olajat képes felhalmozni. Csuti János Lengyel megrendeléssel számolnak Pécsi ön itatok a KGST-országokba András István, Drávafok — Mi a KITE-rendszer tag­jai vagyunk, gépellátottsógunk jónak mondható. Az elmúlt négy esztendőben a fejlesztési alap hatvan százalékát fordítottuk erő- és munkagépek vásárlásá. ra, ami évi három—négymillió forintot jelentett A következő három évben nem lesz különö­sebb gondunk. Azt követően vi­szont gondoskodnunk kell a ki­öregedett gépek pótlásáról. Az ilyen típusú üzem, mint a mi­énk, nem hasonlítható a Mo­hács környéki gazdaságokhoz, öt esztendővel ezelőtt száz fo­rint ráfordítással százhuszonegy forint árbevételt értünk el, most száz forint költségre mindössze százhét forint árbevétel jut. A tizennégy forintos csökkenés az ipari árak emelkedéséből fa­kad. Emellett egyik legnagyobb gondunk az alkatrészellátás: példaként elég, ha csak a kü­Maletics József, Kétújfalu — A mostoha adottságú ter­melőszövetkezetek közé tarto­zunk, s ez eleve meghatározza eredményeinket is. Az időjárás és a területi fekvés miatt nálunk három héttel később kezdhetők el a mezőgazdasági munkák. Hosszú éveken át nem volt elegendő erő- és munkagé­pünk, így túlságosan hosszú ideig tartott a szántás, vetés, betakarítás. Az utóbbi években végrehajtott gépbeszerzésnek köszönhetően jelentősen gaz­dagodott a gépparkunk. Igaz, főként hitelből vásároltunk: anyagi helyzetünk nem tette le­hetővé a készpénzes beszerzé­seket. Emellett nyom bennün­ket a huszonhatmillió forintos forgóalaphitel is, amelynek idén kezdtük meg a törlesztését. Nem valami rózsás a helyze­tünk. Nehéz évek elé nézünk, számba véve a gépáremelést is kikalkuláltuk, hogy változatlan termelés esetén hatmilliós vesz­teséggel zárjuk várhatóan a jövő esztendőt. M ind több KGST-országba szállít önitatókat az Agro. komplex által épített ál­lattartó telepekhez a pécsi Új Élet Tsz. A tízdekás—harminc­kilós sertés-, marha- és juhita- tók szopókás, szinttartó és tá- nyéros gumiszelepes változat­ban eljutnak többek között a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Bulgáriába immár 5—10 éve. A lengyel pioci kapcsolatok most kezdenek kiolakulni, egy előze. tes megállapodás már megszü­letett, ami megerősítésre vár. Ha sikerül, akkor öt év alatt mintegy 30 000 önitatót gyárta­nak csaknem száz lengyelorszá­gi sertéstelep részére. Eddig a KGST-országokba több mint 50 000-et szállítottak megközelítőleg 10 millió forint értékben. A KGST-export külö­nösen 1974 óta élénkült meg, miután a Budapesti Ipari Ser­téstartó Termelő Szövetkezetek Közös Vállalkozásának igényei, útmutatásai, szakmai segítsége alapján már a korábbi években a hazai piacon igen magas színvonalú termékekkel jelent­keztek. Egy családot fejlesztet­tek ki, egy olyan típust, amely egyedülálló, ipari oltalommal szigorúan védett, és szabott áron állítják elő. Ami nagy szó, hogy olcsón, gyorson és mindig határidőre küldik az árut. Alig másfél hónap olatt elké­szítik a kért méretben, formában és ezalatt el is adják, raktáron még egy sem maradt. A hazoi megrendelők az Agrotröszt köz­vetítésével jutnak hozzá. Népszerűségének okai, hogy higiénikus, üzembiztos, a meg­felelő mennyiségben adagolja a vizet, nincs túlfolyás. Többször nyertek kiállításokon díjakat, így például Szekszárdon, Kapos­váron, Budapesten és Eszéken, Különösen a gumiszelepes élet­tartama magas, 2—3 évig is ki­bírja javítás nélkül és legfel­jebb 6-7 év múlva szükséges az első nagyobb felújítás. A gumi­szelepessel egyébként osztrák és NSZK importot váltottak ki. A berendezések alumíniumból készülnek, erősek, könnyen fel­szerelhetek a vízvezetékrend­szerre. • Szothmáry Elemér ágazatve­zető elmondta, hogy további fi­nomításokon fáradoznak, hogy még jobban megfeleljenek a a nemzetközi követelményeknek. Két éve kísérleteznek, hogy a modern süldőnevelőkhöz, a bat­tériás-telepekhez alkalmasakat állítsonak elő: olyanokat, me­lyek kis méretűek, szűk helyen is elférnek, kevesebb vízzel mű­ködnek. Arra törekednek, hogy Nyugat-Európo is felfedezze az esztétikailag is szép önitatókat. Már bizonyos fokú érdeklődés megnyilvánult. A tsz-en belül felszabadított munkaerőt foglalkoztatnak se­géd-, szók- és betanított mun­kában, mintegy hotvanan, első­sorban asszonyok, lányok dol­goznak. Pogányban és Nagyár­pádon végzik az összeszerelést, Reménypusztán öntöde üzemel, de besegít a Hegyháti ÁFÉSZ vásárosdombói öntödéje az itatótányérok megformázásá- val. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom