Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-19 / 317. szám
Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik — Tudósítóink jelentik • Tudósítóink jelentik A vasárnap krónikája Kezdjük azzol, ami minden bizonnyal a dél-dunóntúliakot is érdekli: mi van a metiialko- hol-mérgezést szenvedettekkel?! Mint az Egészségügyi Minisztérium közleményéből ismert, az elmúlt héten a Szabadegyházi Szeszgyár százhalombattoi lera- katából a dolgozók metilalko- holt vittek el. Nyolcán metilal- kohol-mérgezést kaptak, közülük szombat estig hárman meghaltak. Ráérzésre"''először o dunaújvárosi kórházat hívtuk fel, kérdezve, hogy hozzájuk vittek-e mérgezést szenvedett beteget. Az intenzív osztály ügyeletese elmondta, hogy péntek délelőtt szállították be azt a 49 éves férfit, aki jelenleg is súlyos, életveszélyes állapotban van. Hozzátette, hogy metilalkohol- mérgezetteket ápolnak még Budapesten a Korányi Kórház bal- leseti-belgyógyászoti osztályán. Itt megtudtuk, hogy pénteken három beteget vettek föl az osztályra, közülük kettő — férj és feleség - meghalt. A harma. dik, egy 36 éves férfi állopota már kielégítő. Szombat este újabb beteg érkezett hozzájuk metilalkohol-mérgezés gyanújá. vol... Amit még a két telefon- beszélgetés kapcsán feltétlen el kell mondanunk: mindkét kór. házban kérték az orvosok, hogy minden qyanús eredetű alkohol fogyosztásától tartózkodni kell, mivel a metilalkohol igen kicsiny és felhígított mennyiségben is traqikus következményeket okozhat. A kórházi telefonokon kívül természetesen teqnaD is véqig. hívtuk azokat az ügyeleteket, ahonnét a vasárnapunkat jellemző információkot összegyűjtöttük. Rendkívüli esemény sehol sem történt. A Vízmű ügyeletén Bublik József művezető elmondta, hoqy kizárólag lakos- sóqi bejelentések érkeztek hoz. zajuk. Csöpögő csapokról, bojlerekről, WC-tortályokról panaszkodtak a telefonálók. Nos, ezeken a problémákon — bármennyire is fontosak és bosz- szantóak — nem segíthet o víz. mű, illetve amennyit igen, azt megtette: tájékoztatta a bejelentőket, hogy o lakástípusuktól függően — szövetkezeti, tanácsi, OTP — hova kell fordulniuk. A meterológiai szolgálatnál elmondták, hogv egész nop 11 -12 Celsius fokos ,,meleg” volt, ami ugyan novemberben szokatlan, de nem tudtunk örülni neki, mert borús, esős volt a vasárnap; s akik kimozdultak otthonról, olyan helyre igyekeztek, ahol fedél volt a fejük felett. Megkérdeztük a Pannónia, a Szliven és az Olimpia éttermet, hogy délidőben mekkora volt a vendégforgalmuk, s mit kínáltak az ebédet kérőknek. Nos, egyik helyen sem panaszkodtok zsúfoltságról — sőt! A Szliven étteremben negyed 3-ig mindössze csak harminc adag ételt kellett asztalra tenni. Tizenhárom menüt, 16 adag — nyolcféle — frissen sültet és egy adag töltött káposztát. Az Olimpiában tegnap 150 személyre számítottak, s nem kalkuláltok rosszul, 130-an voltak, itt főként a 11 forint 60 fillér és 14 forint 40 filléres ár között mozgó kisadag ételekből — vesevelő, pirított máj, tökfőzelék tojással, burgo- nyofőzelék sülttel — fogyott a legtöbb. A Pannóniában ötven- egynéhányan ebédeltek, de a többségük nem tartozott a törzsvendégek közé. T. É. □Hétfői ?££ü Országos bélyegárverés Dombóvár: a METRO-klubban Bár a szemerkélő eső és a tévétorony csúcsát lebegtető szürke felhő az ősz kellékei, mégis téli hangulat uralkodott vasárnap délelőtt a misinai síházban, ahol első alkalommal rendezett a megyei szövetség sífelszerelés börzét, tanácsadással és telefonszolgálattal egybekötve. A helyszínen jó néhány ismerőssel találkozhattunk. Jillek Szabolcs, dr. Fülöp Károly, Nesz Tibor, Krumpach Lajos és a többiek, akik mindig télen „nyaralnak”, árgus szemekkel vizsgálgatták a „felhozatalt”. — Megválók a Kneissli cégtől — mutatott nevetve a fal mellé támasztott lécekre Ká- csor Árpád. — Egy vasat sem fizettek a tavalyi megyebajnokságomért. De viccen kívül, nem akar kitűnő Lanco síkabátot venni? — kérdezte és már húzta is rám a ruhadarabot. A fazon testhezálló volt, csak az ára nem. Legalábbis nekem, most. Egyébként tényleg nem lenne sok érte az 1200 forint. Sícipők nagy választékban: Hochland, Alpina és egy va- donat új, sötétszürke, „esküvői" Dinafit — háromezerért. Jó márka, Ausztriában sem olcsóbb száz dollárnál. Persze az ilyen csak a „menődnek" kell. A sarokban viszont gazdát cserélt egy használt Dachstein cipő hétszázért. — Most már Pécsett van a munkahelyem, el tudok járni sízni, kell a szerelés — mondta az új tulajdonos, Jakab József. Báli László, a szövetség elnöke gondolt a kezdőkre is. Kigyűjtötte, hogy a sportboltban mit, mennyiért lehet kapni. íme a lista: 'lengyel sícipő felnőtteknek 1800—1950, gyermekeknek 320—695 forintig, síléc 1400—2500 forintig, szovjet bot 150 forintért, síkötés gyermekeknek 100—210, felnőtteknek 312—450 forintig. Jó a választék, és a hírek szerint nagy a kereslet is. A síházban tegnap az eladók voltak többen. Bizonyára kevesen tudtak még erről a börzéről, amelyet később megismételnek majd. S persze még nincs hó, a legkelendőbb hiánycikk a sízés kellékei közül. De ha azt is lehetne kapni, alighanem szűk lett volna a kétszintes épület. B. Cs. Még tegnap délután is hosz- szú sorok álltak a budapesti METRO-klub bejárati pénztáránál, hogy a zárás előtt megtekinthessék a nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett kiállítást. A bemutatóra, amely három napon át volt nyitva, a TIT budapesti Természettudományi Stúdiójának díszmadárszakköre invitálta meg az ország több mint hatvan tenyésztőjét, s hogy milyen sikerrel, elegendő ha csak a látogatók számára utalunk: a három nap alatt legalább ötezer gyermek és ugyanennyi felnőtt kereste föl a kiállítást, s mint ahogy Szász Béla, a Természettudományi Stúdió díszmadár-szakkörének vezetője elmondta, legalább tizenöt budapesti iskola diákjai szervezetten tekintették meg a bemutatót. Említésre méltó, hogy a pécsi galamb-egyesület díszmadár-szakosztályát külön is meghívták a kiállításra: Péter Géza, a szakosztály titkára piros kanárikkal, Kovács Rudolf zebrapintyekkel, Erdősi László gyémántgalambokkal, míg Gálos István nagypapagájokkal érkezett a METRO-klubba. — A kiállítás, amelyet két szinten rendeztek meg — mondta Péter Géza — igen nagy sikert aratott a gyermekek, de o felnőttek körében is. Már csak amiatt is csapatostul érkeztek a gyerekek, mert minden századik látogató közülük díszpintyet kapott ajándékba. Emellett a madártombolának is nagy sikere volt. A bemutatón egyébként több mint ötszáz díszmadarat, papagájt, díszpintyet és kanárit láthatott a közönség. S. Gy. Szekszárdi Munkásmozgalmi kiállítás A kanyarban megcsúszott és a partoldalon lesodródva, a Hunyadi út 67. sz. alatti ház falának ütközött vasárnap délután egy 1200-as Lada. A K. Antal vezette gépjármű a Mecsekről jött lefelé, a csúszós és kanyargós Somfa utcán egy balra ívelő kanyarból már nem tudta visszahozni a kocsit. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős. Szokolai István felvétele A szekszárdi Babits Mihály megyei művelődési központban megnyílt az elmúlt hét végén a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók munkásmozgalmi történetének kiállítása a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a KPVDSZ rendezésében. A figyelmet érdemlő kiállítás csaknem félszáz tablón több száz dokumentum — fénykép, egykori hírlap, szak- és röplap fotómásolatának szemléltetésével idézi fel a vendéglátóipari és kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakuló, sót, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, a nyomor ellen folytatott szervezett harcait hazánkban, a kapitalizmus kialakulásától kezdve a Tanácsköztársaságon és a két világháború időszakán át a felszabadulásig és az azóta elért fejlődésig. Bemutatnak még műemlék jellegű berendezési tárgyakat is. Főleg a fiatalok számára rendkívül tanulságos kiállítás egyik különleges érdekessége a Debrecenben, 1890-ben megjelent „Közérdek” című, a magyarországi pincérek érdekeit felkaroló szakközlöny, és a Népszava 1892. február 6-i vezércikke, a vendéglátási al. kalmazottak helyzetéről, valamint a budapesti munkásság 1890-ben tartott első május 1-i ünnepéről készült kép kópiája. Az érdekes kiállítás november 25-ig látható Szekszárdon. B. L. Pécsett öt nagy „bélyeg-milliomosról" tudnak a filatelis- ták: a leghíresebb gyűjteményének az értéke megközelíti a másfél millió forintot. Még nagyapja kezdte el a gyűjtést krajcárért, fillérért, és ma az unoka büszkén vallhat magáénak Mona Lizát 1100, Árvíz- blokkot 2250, Jobbik vízjelet 700 és nagyon sok osztrák— magyar monarchiabeli, magyar postai bélyegzővel ellátott bélyegeket, egyenként legalább 1000 forint értékben. Az árak nem csigalassúsággal kúsznak felfelé, a tempó szédületes, legalább olyan mértékű, mint a történelmi értékű érmék esetében. Minél régibb egy bélyeg, annál értékesebb s ekkor már alig számít, hogy hiányzik egy csipke, tört, esetleg szakadt vagy agyonpecsételt. Vasalja ki! — nem egyszer kiáltották tegnap, de azért csipeszekkel nyúltak mindegyikhez és finoman ejtették le a rezdületlen tenyerekbe. Egy bélyegárverésen nincs zaj, még halkan sem suttognak, csak a régi és a mai agyonhasznált értékmeghatározó könyveket lapozzák és szorgalmasan jegyzetelik a kikiáltott árakat. Néhányon ekkor is vásárolnak, de az igazi licit a felolvasás utón következik, vagyis három—négy órával később. Gibicelnek, és ekkor már nagyon hevesek a szópárbajok és nincs pardon. Menetközben az 50—100 forintért vásárlók vonulnak a kikiáltó asztalához, de a végén ötszázasokat húznak elő a farzsebből. Három órán át egy apuka és kislánya, valamint ugyancsak egy apuka és kisfia szorgalmasan vette meg Amatörfilmesek szemléje o bélyegeket 5—10—15 forintért is, míg egy idős bácsi a kampósbotját is ráakasztotta a licitáló asztalának szegélyére, annyit járt ki, a botja csak zavarta. Pécsett, a majdnem kétezer szervezett gyűjtő inkább országok szerint gyűjt, vagyis az a sikk, kinek van a legtöbb ör- szágból bélyege, de kezd tért hódítani a motívum-gyűjtés is. így van, aki csak a sportos, virágos, repülős, lovas, arcképes témájú bélyegért rajong, míg más csa ka vízjeleseket és tév- nyomatosakat szedi össze. Aki ötven éven át szerzi be szenvedélyes hobbyval bélyegeit, az legfeljebb értékben a negyedvagy félmillió forintot közelítheti meg. Most a húszas és a harmincas évek bélyegeit kezdik felkapni. Vasárnap a Vé- nus, a Mese és a Hadifogolysorozat helyett a legmagasabb áron a Felszabadulási sor kelt el, 500 forintért. Vasárnap a dombóvári művelődési központban befejeződött az amatőrfilmesek 3 napos szemléje. A dél-dunántúli amatőrfilmszemlét 15., az országos amatőr néprajzi filmszemlét 9. alkalommal rendezték meg. Az előbbire 21, az utóbbira 20 pályamunkával neveztek az amatőrfilmesek. Mint Rallay Anna tudományos filmrendező, a néprajzi amatőrfilmek zsűrijének elnöke elmondotta, ez a műfaj a hatvanas évek közepétől kapcsolódott bele a hivatásos művészeti ág munkájába. Jelenleg mintegy 40—45 amatőrfilmes dolgozik rendszeresen az országban néprajzi - témájú rövidfilmeken. Céljuk elsősorban a még élő hagyományanyag mentése (szokások, mesterségek, tárgyi néprajzi kultúra); részben pedig filmre vinni, hogyan élnek esetleg n>ás formákban népi kultúránk változó jelenségei. A most beérkezett 20 film közül 17 figyelemre méltó. Több filmet tárgy- és pénzjutalomban, hármat a hivatalos díjazásban részesített a zsűri. A 2500 Ft-os I. díjat Kurecskó István (Nyíregyháza) és Mészáros Tamás (Győr), a ll-at Kiss Gyula (Kistelek); a lll-at Kálmán Ferenc (Győr) kapta meg. Budapest: Díszmadarak X Bán Róbert filmrendező, a zsűri elnöke Az amatőrfilmesek szemléjére az idén jóval kevesebb pályamunka érkezett be. Ugyanis volt olyan év, amikor ezek száma a mostani 21-gyei szemben a 90-et is meghaladta. Bán Róbert filmrendező, zsürielnök értékelése szerint a szemle vetítésre kerülő idei termésében akadt néhány figyelemre méltó alkotás. Három filmet jutalomban részesítettek, hármat díjaztak. Az I. és a II. díjat összevonva egyenlő 3000—3000 Ft díjazásban részesítettek két alkotó csoportot. Térjáték című alkotásukért Kotnyek Istvánt és Gerócz Lászlót (Nagykanizsa), valamint a Nézőpont című rövidfilmért Tóth Gyulát, Takács Lászlót és Takács Györgyöt (Dombóvár). A III. díjat ugyancsak a fenti első díjas dombóvári szerzőhármas kapta meg. Nosztalgia című filmjéért. Az országos amatőrfilm-fesztiválra az első három díjazott alkotás kerülhet be. A látott (díjazott) filmek és a zsűri megítélése alapján igc- zán figyelemre méltó színvonalú alkotás az idén valóban ritkán fordult elő a dombóvári szemlén. Pécsről, ahonnan minden évben díjazott filmek kerültek ki, ezúttal csak két alkotással neveztek be. Ennek nyilván az az oka, hogy a jó nevű IXILON stúdió tagjai az idei évben már hivatásos rajzfilmesként dolgoznak a Pannónia Stúdió pécsi műtermében. Az egyik zsűritag véleménye szerint most „közbülső" év van, azcz minden második évben érezhető számottevő számbeli és színvonalbeli föllendülés az amatőrfilmezésben. így bizakodhatunk, a jövő ősszel gazdagabb eredmények születnek Dombóvá rótt. W. E. Paks: Megyei klubtalálkozó Pakson rendezték meg vasárnap a Tolna megyei ifjúsági klubok tagjainak már szokásossá váló találkozóját. A város modern lakótelepének munkásművelődési központjában, illetve annak könyvtárában és a város régi szívében legutóbb felavatott ifjúsági és úttörőházban várta különféle rendezvény a résztvevőket. Az országos ifjúsági lapok — a Magyar Ifjúság, az Ifjú Kommunista, az Ifjúsági Magazin, a Pajtás, valamint a Delta című tudományos hetilap szerkesztőségei olvasói ankétokat is tartottak, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat kiállítást rendezett. A veszprémi színház művészének diaporáma műsora, s a Móricz Zsigmond emlékére kiírt pályázati irodalmi vetélkedő szórakoztatta a fiatalokat. Láthattak bemutatót a baráti országok íróinak, költőinek hazánkban kiadott könyveiből is. B. L. Síbörze a Misinán
