Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-15 / 313. szám
Településfejlesztés H yitott kapukat dönget a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, amikor felhívja az ország lakosságát, tanácsait és társadalmi szerveit, hogy indítsanak településfejlesztési társadalmi munkamozgalmat az ország városaiban és községeiben. Maga a népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhívás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, amelyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhelyük fejlesztéséhez, csatlakozva a XII. kongresszus és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez. Nálunk már hagyománya van a településfejlesztési társadalmi munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz- és százezrek segítették önkéntesen és díjazás nélkül a településfejlesztési tervekben szereplő közérdekű célok' megvalósítását, járultak hozzá a lakosság élet- körülményeinek, ellátottságának javításához, a környezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok, játszóterek és sportpályák építése és fenntartása, o járda-, út-, vízvezeték- és csotornaépí- tés, a fásítás, parkosítás, öregek napközi otthonának létesítése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még oz önmagában nem túl szívderítő, úgynevezett „lesz agitációnok” is a legrokonszenvesebb formája, amikor a különböző települések lakóinak, szocialista brigádoknak a felajánlásairól érkeznek 'hírek, mert valamennyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre teljesülnek is. Igen, kétségtelenül átmentő köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadalmi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallásra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi munkában megtestesült érték országosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési alopok 10 százalékát, például Baranya megyében 28,5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordíthctó összeget, és létezik olyan település is, ahol a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdemlik a figyelmet. A társadalmi munka értéke országosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3,2 milliárd, tavaly már 3,8 milliárd forint volt, s az idén ennél is jóval többre számíthatunk. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkának a negyedik ötéves tervben teljesített 7,4 milliárd forintos értéke a most folyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni o sorok között, az eddigiekre támaszkodva több fontos kérdést fogalmazhatott meg magának. Beszéljünk ezekről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitatkoztak ugyanezekről a kérdésekről a közelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közös an- kétján is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolatlan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Jelenlegi gozdasági helyzetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha településeink egy része — jelentős ' része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira von utalva, s ugyanezeken a településeken a lakosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válosz igazságához; ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagyis tovább kell növelni a társadalmi munka részarányát, mert nincs más választásunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél ezért többet is tudunk mondani. Már a mai gyakorlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében az új létesítmények építése mellett mind nagyobb szerephez jutnak a karbantartó, fenntartó jellegű munkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt még a lakóházfenntartásoknál is fokozódhat a társadalmi közreműködés. S a szakemberek szerint a településfejlesztési társadalmi munkában még jó néhány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: Ha a már elvégzett társadalmi munkát mindenütt pontosan tartenák nyilván, és számolnák el, az derülne ki, hogy országosan 10—15 százalékkal nagyobb értéket hozunk létre jelenleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanúskodnak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontOj nyilvántartás tovább növelné a részvételi kedvet és ezen keresztül a produktumok értékét is. Kézenfekvő észrevétel, hogy miképpen adódhatnák annyira nagy különbségek a társadalmi munka részarányát tekintve település és település között? (Az egy lakosra jutó társadalmi munka tavoly a megyékben 437 forint, Budapesten 36 forint volt, és hasonló aránytalanságok mutatkoznak, haegy- egy megyeszékhelyet a kisebb községekkel vetünk össze.) Ismert, hogy a fejlesztések finanszírozásának jelenlegi gyakorlata a központi támogatás elosztásakor a nagyobb településeket, a nagyvárosokat részesíti előnyben. E megoldás mellett szól a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása, ellene viszont az az egyáltalán nem kívánatos következmény, hogy ilyen módon a települések közötti aránytalanságok tovább növekszenek. n lakosság mindenesetre érzékeli ezt a különös gyakorlatot, és a társadalmi munkakedv -fordított arányban - éhhez igazodik. Egyszerűbben szólva, az adatok azt mutatják, hogy azokon a településeken a legkisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a legnagyobb a központi támogatás. E helyzeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink arányos fejlesztése és a társadalom igazságérzete egyaránt. Azt csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő majd a lakosság aktivitása, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkában való részvétele. Kéri Tamás NATO-tanácskozás Kinek a kezében legyen az új rakéták „kulcsa"? Ma kezdődik az arab külügyminiszteri értekezlet A korábbi jelentésekkel ellentétben szerdán délután Tuniszban nem kezdte meg munkáját az arab külügyminiszterek tanácskozása, amely a november 20-22. közt tartandó X. arab csúcsértekezletet hivatott előkészíteni. A halasztás oka az, hogy egyes küldöttségek még nem érkeztek meg a tunéziai fővárosba. Mint hivatalosan közölték, az arab külügyminiszteri tanácskozás csütörtökön helyi idő szerint délelőtt 10 órakor nyílik meg. Azok közül a kérdések közül, amelyekről az arab vezetőknek legfelsőbb szinten kell majd határozniuk, legsürgetőbb a dél-libanoni kérdés. A libanoni kormány fel is szólította az arab külügyminisztereket: biztosítsanak elsőbbséget e témakör számára. Ezenkívül megvitatják az általános közel-keleti helyzet újabb fejleményeit, elsősorban a palesztinok helyzetét, az egyiptomi— izraeli különbéke után, valamint az Egyiptom elleni arab bojkottpolitika eredményeit. Vajon hány olyan község, illetve eldugott falu van Baranyában és Tolnában, melyeket érdemes lenne nagyobb propagandamunkával népszerűsíteni o jelenben, s vajon mennyire tehető ozok száma, mélyek ugyan ismertek, de rendezettségükre, fogadóképességük színvonalának javítására fokozott gondot kell fordítani? Mint tegnap a Mecsekvidéki Intéző Bizottság Fadd-Domboriban tartott kibővített elnökségi ülésén elmondták, tájegységünk bővelkedik ilyen településekben, csak volahogy nem élünk az általuk kínált lehetőségekkel. De — mint Jakabos Zoltánná, a MIB titkárának előterjesztéséből kiderült — ezen a téren is előrelépés várható. A Mecsekvidéki Intéző Bízott, ság számba vette és jegyzékbe foglalta a tájegység azon településeit, melyek ismert kiránduló. vagy üdülőhelyek, turistákat vonzó műemlékekkel, művészeti értékekkel rendelkeznek, történelmi események, híres Elnökségi ülést tartott a MIB emberek, jelentős személyiségek tárgyi emlékeit őrzik, ahol ide. genforgalmi érdeklődést, vonzást jelentő tudományos, kulturális rendezvényekre rendszeresen sor kerül, vagy főközlekedési utak mellett helyezkednek el. A két megye területén 9 várost, 72 nagyközséget és önálló tanácsú községet, valamint 63 társközséget, illetve egyesült települést fogloltak jegyzékbe. Baranyában a hét területi bizottság többségének működési területébe olyan településeket is bekapcsoltak, melyekre eddig nem terjedt ki a figyelmük. A MIB azt szeretné elérni, hogy a bizottságok törődjenek a területükön levő településekkel, ozok értékeivel. Célként tűzték ki azt is, hogy megkeressék ozokat a falvakat, melyeket üdülőhellyé lehetne nyilvánítani. Szép példája az elhagyott falu újraéledésének Kisújbá- nya, ahol 52 ház maradt árván, melyet aztán nagyon okosan a természetet és a csendet kedvelő embereknek adtak el, Kis- újbánya példája követésre érdemes! A cselekvést azonban már ma el kell kezdeni, mert néhány év múlva talán már késő lesz. Nem szobád „meghalni” hagyni egyik halódó falut sem, hisz nagyon sok szinte kínálja magát a hasznosításra. Az elnökségi ülésen beszámolót hallgattak meg a résztvevők a Duna ho'táaa mellett elterülő Fadd-Domboriról, mely egyre jelentősebb turisztikai és idegenforgalmi központtá válik, valamint tájékoztató hangzott el a Pécsi Nyári Színház idei tapasztalatairól, jövőbeni lehetőségeiről. Az ülésen részt vett többek között dr. Tímár Mátyás, oz MSZMP KB tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Mecsekvidéki Intéző Bizottság társelnöke, dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Schiffer Pál, az Országos Idegenforgalmi Tonács tagja, valamint a vendéglátó megye párt- és állami vezetői. R. hí.' — Hollandia bajosan hagyhatja jóvá a NATO nukleáris korszerűsítési tervét, ha az amerikai szenátus decemberben nem ratifikálja a SALT—fi. szerződést — jelentette ki Hágában Willem Schölten, a NA. TO nukleáris tervező csoportja kétnapos tanácskozásán részt vevő holland hadügyminiszter. — „A SALT—II. ratifikálása számunkra igen fontos” — tette hozzá, majd újból megerősítette, Hollandia álláspontja szerint az új nukleáris rakéták rendszerbe állítását az európai nukleáris fegyverzetekről Moszkvával tartandó tárgyalások eredményétől kellene függővé tenni. A NATO fegyverkezési tervei ellen újabb tüntetés-sorozatot kezdtek kedden Hágában az atomfegyverek holland ellenzői. „Nem kérünk új atomrakétákból — tárgyalásokat s nem korszerűsítést akarunk!” — követelték a Juliana-laktanya, a NATO nukleáris tervező csoportja tanácskozásának színhelye elé vonult tüntetők. A NATO nukleáris tervezőcsoportjának kétnapos ülésén a többi között megvitatták az új nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, mintegy 5 milliárd dollárra becsült költségek elosztásának kérdését. Értesülések szerint a fegyverek gyártásának költségeit túlnyomó részben az Egyesült Államok fedezné, míg a nyugat-európai tagállamok a telepítés költségeit, tehát az infrastrukturális kiadásokat vál. lalnák. Ezek a kiadások azonban nem haladnák meg az érintett tagállamok hozzájárulását a NATO általános infrastrukturális költségeihez. Ennek a megállapodásnak az elfogadásával Washington a nyugateurópaiak anyagi jellegű fenn. tartásait kívánja eloszlatni. Megvizsgálták annak kérdését is, hogy kinek a kezében le. gyen az új rakéták „kulcsa”, tehát konfliktus esetében ki dönthessen az új fegyverek fel- használásáról. Diplomáciai körök szerint az NSZK Washingtonnak adná át a rendelkezési jogot; ezzel is alá kívánja támasztani, hogy nem akar önLétszám-nyilvántartó készüléket szerkesztettek a Pécsi Dohánygyár villamos tmk-műszerészei. Az elektronikus készülék műszakkezdéskor jelzi majd a dolgozók létszámát és összetételét, és a munkaszervezők a jelzett adatok alapján tudják átcsoportosítani a munkaerőt. Képünkön: Északi József ellenőrző méréseket végez az új készüléken. Szokolai felv. településekből üdülőfalvakat! álló (nukleáris hatalommá válni. A holland hadügyminiszter, aki kétévi haladékot követelt az új fegyverek telepítésére, végül is bejelentette, hogy az egész „modernizálási" kérdést újból a holland parlament elé terjeszti, amely az ügyben december hetedikén, tehát néhány nappal a NATO miniszteri konferenciája előtt fog határozni. A festői szépségű Kisújbánya Elhagyott Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 313. szám 1979. november 15., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
