Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-28 / 296. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1979. OKTÓBER 28. Munkálkodásra születtünk A’ Tanárképző Főiskolán dr. Vastagh Zoltán főigazgató-helyettes­sel beszélget Pánics György riporter a pályakezdő diplomások elhelyezkedéséről. Többek között ezt a riportot láthatják a nézők a Pannon Krónika november 2-i, 18 órakor sugárzásra kerülő műsorában. Fotó: Bárány Györgyné Hárman beszélgetnek a pé­csi stúdióban. Nem tűnik vala­mi izgalmasnak ugye? Pedig számomra több történt ez altrtt a negyven perc alatt, amíg a műsort néztem, mintha akármi­lyen cselekm'ényes vadnyugati történettel hozott volna össze a sors ugyanezen idő alatt, Holott valóban nem történt’ több, mint hogy jó félóráig be­szélgettek. Komolyon és vidá­man, de mindig őszintén val­lottak magukról, s mivel őszin­ték, oda kell figyelni rájuk. Ezeknek az embereknek vannak gondolataik! Tudományról, ta­nításról, „karrierről" és. barát­ságról. Vibrál köröttük a levegő, mi­közben beszélnek, s a riporter­nek. Gombár Jánosnak tulaj­donképpen csak a helyzetet kell megteremtenie, hogy Ger­gely János és Bécsy Tamás megnyilatkozzék. Nem tudom, kinek mennyit mond ez a két név, de biztos vagyok abban-, hogy tanítványaiknak igen so­kat. S tanítványuk van és főleg volt bőven. Nemcsak azért, mert mindketten pedagógusok, hanem mert mindketten embe­rek is. S talán e két szót, hogy pedagóqus és hogy ember, csupa nagybetűvel kellett vol­na írnom, megértetendő mit okarok róluk mondani. Sajnos, ha valaki meg akar győződni az elmondottak igaz­ságáról, kicsit sokáig kell fenl- maradnia, hisz a róluk készült filmet október 31-én 22.15-kor sugározza a televízió. De azt hiszem megéri. Ambrus György November 2-án, pénteken este a 2. műsorban vetítik a Narancs­színű tüzek éjszakája című. magyarul beszélő csehszlovák, színes filmet A vetítés 21 ófa 55 perckor kezdődik. Egy ember tisz­tességes munkában eltöltött élete delén, karrierje tetőpontján egy szerencsétlen baleset során elüt egy ismeretlen férfit. Mivel vérében alkoholt találtak, 16 hónapi szabadságvesztésre ítélik. Erről szól Zbynek Brynych'rendező filmje, melynek forgatóköny­vét Ivan Caris-szal közösen írta. A KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT hétfői adását ezúttal élőben közvetíti a Pécsi Stúdió. So- mogyvári Valéria szerkesztő-ri­porter a hallgatók aktivitására számít. — Az ősz és a télelő két leg­időszerűbb témája a síkos úton való közlekedés és az ittos ve­zetés. Közlekedési fórumunk tehát ezzel a két területtel fog­lalkozik, de természetesen a hallgatók másirányú kérdései­re is válaszolunk. Segítőtársam a stúdióbon a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közleke­dési osztályának képviselője, büntetőjogász, gépjárműveze­tést oktató, a közutak gazdá­jának megbízottja. Ide telefon­kérdéseket várunk, a 10-666-os hívószámon. Másik helyszínünk az MHSZ Szalai András úti ok­tatóterme, ohol személyesen le­het kérdést feltenni. Szerepel műsorunkban példaként olyan is, aki az elmúlt télen megcsú­szott és balesetet okozott, és aki éppen nem csúszhat meg, mert ittas vezetés miatt elvet­ték a jogosítványát. Játékot is szervezünk, a helyes megfejtők értékes jutalmat kapnak és ők állítják össze műsorunk zenéjét. Október 25-én nyílott meg a pécsi Képcsarnokban Kumpost Éva keramikusművész kiállítása. Képünkön a művésznő egyik alkotása - látható, a november 8-ig nyitva tartó kiállításon. Könyv Tamasi űrön összes novellái Németh László írja 1935-ben: „Ami­kor a nyáron Erdélyt jártam, Tamá­si Áron azzal tisztelt meg, hogy le­kísért a szülőfalujába. Sosem lát­tam szegényebb falut. A sárral be­vert házacskák sarkán keresztbe il­lesztett gerendák ugrottak ki, arról tudta men az ember, hogy fából vannak. Maguk a lakosok is szű- kölködők, egyszerűek, ki sovány föld segítségével gyűrte az adót, ki a hegyekre járt föl szénégetőnek, a városokba napszámosnak. De amilyen szegény volt a-falu, olyan tündéri. Az utcák játékos labirintként csa­varogtak a gyümölcsösök közt, és a hegyekről szaladó víz elől magas lá­bakra húzódott házikók, derékon kör­befutó virágos tornácukkal, mint furcsa, mókás cölöpépitmények áll­tak a habos kert fölött. Hallgattam az elénk akadt rokon panaszát, em­bermagas keresztek alá heveredve, a temetőn, s mulatságunkra este egy bokor nép: rokon, ismerős telepedte körül a négy vendégnek megterített asztalt; katonatörténeteket mesél­tek, bajt és tréfát a menekülés ide­jéből, s óvatosan egy fúvósszerszám is mögéje bátorkodott a megindult éneknek. Néztem a merev lárvaarc mögül mókázó asszonyokat, éreztem a dal, s tréfa fölött a falura nehe­zedő nyomást, mely e lelkek színes szénsavát hajtotta, s kénytelen voltam elhinni, hogy csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák fal­vára ennyire hasonlíthat. Amit a köl­tészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: köz­beszéd. A költő öccse és húga épp­oly ^ élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy föl­fedezzék, mi van bennük, éppplyan költők lettek volna, mint ő. Amikor a vízér dombjai közt a' falucska fel­tűnt, el voltam szánva, hogy azért sem látom benne az Énekes madár színpadát. De mihaszna, ezt a falut nem Tamási költötte, elébb őt a falu; akárhol vágtam meg, ő folyott belőle, ahogy a barackból csak baracklé folyhat. Milyen szerencsés ez az író, gon­doltam. Ehelyett a falu dolgozott, s a népe lelkét színesre verő évszáza­dok. Mást se tesz, csak mint a kút­fő, bukja a mások szegénységéből, éretkedvéből fölszálló izeket, s any- nyi költőnek, aki dicsőséget sosem látott, minden dicsőségét ő aratja le, .székely Homérosz maga. Bizony hálás lehet a falujának. Akárhova-merre eseti ett- boti ott, csak haza kellett rán- dulnia, vonaton, lélekben, s a für­dető szülőföld lemosta róla az úti­port, s meglökte: rajta, ahogy ta­nítottalak. A maga fejétől Czime- resek-et irt volna, a faluja szólította Ábel néven. Az egyik arany fölött kezd ásni, a másik messze tőle. Far­kaslaka tanúsága szerint a tehet­ség éppannyira körénk, mint befénk rejtezett kincs, s Tamási örök adó­sa a bábának, aki világra itt segí­tette.” Első ízben jelennek meg Tamási Áron összes novellái. Az 1967-es „gyűjteményes” huszonöt fontos írással egészült ki: ez a kiadás nyújt teljes képet az író egyik jellemző műfajáról. Sorokban ÚJ KÖNYVEK: Hívószám: I0-666 Őszintén az országúti bűnügyekről Keddtől a Szovjetunióval kapcsolatos riportok, beszélge­tések, beszámolók szerepelnek naponta a Pécsi Stúdió műso­rán. Kedden szovjet szakembe­rekkel beszélgetnek, akik Dél- D'unántúlon végzik munkájukat. Szerdán szovjet folyóiratokban lapoznak, omelyek Pécsett is kedveltek, olvasottak. Csütörtö­kön olyan munkagépekről lesz szó, melyek a Szovjetunióból érkeztek és hálunk fontos ré­szei a termelőmunkának. Pén­teken azokat keresik fel a stú­dió munkatársai, akik a Szov­jetunióban tanultak, majd a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara népszerű szovjet melódiákat játszik. Vosórnop zenei összeállítás hangzik el, Pécsett vendégszerepeit szovjet művészek koncertjeiből. „Visszhangok" címmel készí­tett szerb-horvát nyelvű riportot Filákovity István. Egy évvel ez­előtt az MDDSZ Vili. kongresz- szusón szó esett a nemzetiségi könyvellátásról. A kereslet elle­nére a könyvesboltokban nem kaphatók a nemzetiségi nyelvű könyvek. Történt-e azóta válto­zás? Erre a kérdésre keres vá­laszt a csütörtökön elhangzó műsor. Nyári emlékeket idéz pénteken Filákovity Brankó ze­nés műsora. „Ök háromszázan". Háromszáz felsőszentmártoni la­kos — egyesek minden hétfőn, EMLÉKEINKBEN ÉLNEK .. November elsején az ősz virá­gai, a krizantémok borítják a sírokat és késő estig pislákol­nak a gyertyák, mécsesek szer­te a temetőben. Az élők az el­hunytakra emlékeznek a Pécsi Stúdió dokumentumműsora azoknak a munkásságát idézi, akik egész életüket a köznek ál­dozták, a közért dolgoztak és a Pécs városa által adományozott díszsírhelyeken nyugosznok. A műsor — melyet Kovács Imre szerkesztett és riportere So- mogyvári Voléria — csütörtökön 17.05-kor kezdődik. A SZOMBAT DÉLUTÁN című szolgáltató műsort e héten Gör- gényi Zoltán szerkeszti és eb­ben főleg arról kérdezi az ille­tékeseket, miképp alakul a téli hónapokban a színházak, mozik, hangversenytermek programja. mások mindennap — útrakelnek, hogy időben munkahelyükre érjenek. Róluk szól Filákovity István szombati műsora. „Tervek, feladatok” címmel Kerner Lőrinc összeállítása hangzik el a hétfői német nyel­vű adásban. Kedden a nagy­üzemi juhtenyésztésről szól Wol- fart János riportja. t A szerdai Ifjúsági műsorban a gimnazisták szakosodási lehetőségeiről be­szél Hetényi Árpád. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vető- mogüzemében készítette riport­ját Gráf Vilmos, és arra keres választ, hogy milyen volt az 1979-es esztendő. Carr, John Dickson: A kastély titka. Fekete köny­vek. — Dickens, Chorles: Twist Olivér. — Fekete Sán­dor: Széchenyi István. — Kertész Ákos: Két regény. Sikátor - Makra. Krúdy Gyula: Szerenád. Váloga­tott elbeszélések. - May, Kari: Az inka öröksége. — Merle, Robert: Állati el­mék. - Mesterházi Lajos: Vakáció. — Parisé, Goffre- do: A szép pap. - Szov­jetunió. Nagy útikönyv. — Weiskopf-Heinrich, Lise­lotte: Tokei-lhto visszatér.- Benedek Elek: Rókáné mézes-mákos kalácsa. és más mesék. — Szigeti Ki­lián: Régi magyar orgonák. — Pécs. — Gink Károly: Ma­gyarország. IFJÚSÁGI HÁZ: Október 28-án 18-22 óráig a Szélrózsa Klub ke­retén belül Pannónia rajz- film-est. Vendégek: A IV-es és Vlll-as műterem alkotói. Alkotásaikból vetítést tarta­nok. Házigazda: Muzsay András előadóművész. November 1-én Benés Jó­zsef szegedi grafikus alko­tásaiból nyílik kiállítás. Megtekinthető: naponta 14 órától. Nov. 3-án 18—22 óráig Tuczai József diszkóműsora. November 4-én 18—22 óráig Bőczin László diszkóműso­ra. OMEGA újdonságok c. Benkő László tart lemezbe- wiutatóval egybekötött él­ménybeszámolót az együt­tes munkájáról. Műsorveze­tő: Bálint Péter. SÁGVARI MŰVELŐDÉSI HÁZ Október 29-én 17 órakor Csodák és furcsoságok. Só- i lyom Katalin és a Szélkiáltó : együttes műsora. Ők háromszázan Don Carlos: Albert Miklós Nagyszerű, olosz nyelvű ope­ralemez jelent meg: Giuseppe Verdi: Don Carlos című zene­drámája. A Budapesti Fiharmó- niai Társaság zenekarát Kóró- di András vezényli, o Magyar Rádió és Televízió férfikarának vezetője pedig Sapszon Ferenc. A szereposztás: Fülöp király Ko­váts Kolos, Don Carlos Albert Miklós, Rodrigo Sólyom Nagy Sándor, Inkvizitor Begányi Fe­renc, Erzsébet. Sudlik Mária, Eboli hercegnő Erese Margit és Lerma Karizs Béla. Mint láthatjuk, két pécsi énekese is van az új lemeznek: Kováts Kolos és Albert Miklós. Abody Béla írja e lemezen nyújtott produkciójuk kapcsán­„A magyor basszus-iskola ha­gyományai világszerte közismer­tek: melyik rangos operaház­nak ne mondana oly sokat Ney Dávid, VenczeH Béla, Kálmán Oszkár, Kóréh Endre, Székely Mihály, Alváry Lőrinc vagy Enster Dezső neve? II. Fülöp szerepében az együttes legfia­talabb és egyik legtöbbet ígé­rő, nagy hazai és nemzetközi érdeklődéstől és bizalomtól öve­zett, a felvételkor 23 esztendős tagját, Kováts Kolost mutatjuk be, aki a Zeneművészeti Főis­kola padjából egyenesen a ve­zető basszusszólamok világába emelkedett... e nemzedék te­hetséges tagja a magát nagy akaraterővel fizikai munkásból hőstenorrá képező A!bejt Mik­lós, aki elsősorban az olasz szerepkörben ébreszt további reményeket." Albert Miklós ma este mutatkozik be a pécsi operaközönségnek, Puccini: Pil­langókisasszony című zenedrá- májábon, mint Pinkerton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom