Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-11 / 279. szám
1979. október 11., csütörtök Dunántúli napló 3 Egymillió devizaforint 1980-ban Pácoló gépsor és a vezérlőpult Próbaüzemei a kaposvári húsfeldolgozó Egy hónap óta üzemel az ország egyik legkorszerűbb hús- feldolgozója, a Kaposvári Húskombinát sonkaüzeme. A nálunk korábban nem alkaimazott gyártási technológia és üzemi rend, a munkahelyi fegyelem és a termékekkel szemben támasztott minőség eddigi eredményei azt mutatják, hogy a tervezett évi 410 000 sertés feldolgozásának nem lesz akadálya. Azt, aki először látogat a sonkaüzemhez, két meglepetés éri: egyik a létesítményhez vezető út — közlekedésre már-már alkalmatlan, A másik: a létesítményben tapasztalt patyolattisztaság és a modern berendezések. Bár a belső helyiségekről — az étkezde és az üzemvezetői iroda kivételével — hiányoznak az ablakok, azok a csempézett falak, a csillogó gépek hatására mégsem keltik fel a bezártság érzését. Csupán a 10 fok körüli hőmérséklet miatt tűnnek ridegnek. A vágás és feldolgozás első /ázisai: a behajtott sertést árammal elkábítják, majd egy elmésen szerkesztett szúrókés segítségével teljesen sterilen engedik le a vérét. A megszúrt állatot egy függőpályán viszik tovább az automatikus sterilizálóba; majd a fejtőgépre. A sonka alapanyagát nyolc órán át érlelik, s csak ezután kezdődik ci töltés. Az üzem egy óra alatt százhúsz sertés feldolgozására alkalmas. A próbaüzem idején a vállalati szakemberekkel együtt a kivitelező és a gyártási technológiát szállító német cég képviselői is állandóan figyelik a bizottságtól a döntést követő munkanapon kérheti. E célra Baranyában 6 főorvosi bizottságot hoztak létre: kettőt Pécsett, a többit pedig a négy városban, Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson. Az egészségügyi miniszter rendelete elsősorban a kereső- képtelen állományba vétel ügymenetét egyszerűsíti, a beteg érdekében csökkenti a felesleges adminisztrációval járó fáradságot és időpazarlást, a kezelőorvost, illetve a felülvéleményezést végzőket pedig tárgyilagos, a dolgozók, illetve a népgazdaság érdekeit egyaránt szolgáló munkavégzésre sarkallja. K. Gy. berendezések működéséi, és tanulmányozzák az egyes munkafázisokat. Ugyanis ahhoz, hogy a decemberig tartó próbaüzem után gond1 nélkül megkezdődhessen a folyamatos munka és évi 1,1 milliárd devizaforint értékű, a minőségi követelményeknek is megfelelő készterméket küldhessenek külföldre piacra, még nagyon sok tennivaló vár a szakemberekre. Azt, hogy a teljes kapacitás kihasználása érdekében naponta mintegy 1500 sertés álljon rendelkezésre, a húskombinát vezetői szerint a különböző szerződésekkel egy évre előre biztosítják. Több a gond az olyan jól felkészült, gyors és pontos munkát végző, 940 fős, stabil dolgozói kollektíva kialakításával, amellyel az üzem az előírt minőségi szinten és határidőre tudja majd teljesíteni kötelezettségeit. — Bár többnyire olyan dolgozókat igyekeztünk a korszerű gépek mellé állítani, akiket szakmailag és emberileg egyaránt alkalmasnak találtunk erre a feladatra, az első két hét mégis nehpzen indult — mondja Po- zsegovics Béla üzemvezető, aki már az NSZK-ban megismerkedett ezzel a technológiával — most azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy dolgozóinknak már nem jelent különösebb gcndot a nagyobb követelményekkel járó feladat megoldása. Szokatlan a nagy fegyelem és a pontosságot követelő munkarend. Műszakkezdés előtt és után valamennyi dolgozó ruhát vált. A sterilizált munkaruhákat naponta cserélik, tisztításukról természetesen az üzem gondoskodik. Műszak alatt kétóránként tíz perc szünetet tartanak. Ilyenkor az arra kijelölt helyiségben étkezhetnek, kávézhatnak vagy éppen dohányozhatnak a dolgozók. Az üzem területére otthoni élelmet bevinni szigorúan tilos. Egy műszakban hét órán keresztül megy az üzemszerű feldolgozás, a nyolcadik órában mindenki köteles a saját gépét megtisztítani, hogy a következő műszak zökkenő nélkül indulhasson. A harmadik műszak este tízkor kezdődik. Ekkor a karbantartók lépnek munkába. Valamennyi gépet ellenőriznek és megjavítják a jelzett vagy a karbantar. tás közben észlelt hibákat. Éjszaka lép szolgálatba a 18 fős takarító személyzet is. Ők a fe- lelősek azért, hogy a reggeli műszakkezdéskor minden tisztán és rendben várja a dolgozókat. — A higiénia és a folyamatos karbantartás alapvető része a körültekintően kidolgozott gyártási technológiánknak. Betartását negyedévenként általános szemlével ellenőrzik és az új állapotnak megfelelő előírások szerint értékelik az üzemet — mondja Pozsegovics Béla. Varga József Páciéelökészítö A töltőgépsor Hőkezelő automaták Egyszerűbb ügymenet, tárgyilagosabb megítélés Új szempontok a keresőképtelenség elbírálásánál Évről évre növekszik Baranya megyében a táppénzes napok száma. 1978-ban egy keresőképes dolgozóra átlagosan 19,1 táppénzes nap jutott. Évekre visszamenően azt mutatják a statisztikai adatok, hogy megyénkben kedvezőtlenebb a helyzet az országos átlagénál. Némi magyarázatot adhat erre az a tény, hogy a táppénzre jogosultak 47 százaléka ez iparban dolgozik, és ennek csaknem a felét a nehézipar foglalkoztatja. A megyében dolgozóknak egynegyed része a bányászatban talált munka- lehetőséget. Mindez azonban nem lehet elégséges indok, mert a tapasztalatok szerint a könnyűiparban dolgozók táppénzes napjainak száma már meghaladja a nehéziparét. 0 táppénzes napok számának csökkentése szükséges Ezért is kapott különös hang. súlyt a tegnap megtartott tanácskozás, amelyen a megye főorvosai és egészségügyi vezetése a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos új miniszteri rendelkezés kapcsán adódó feladatokot vitatta meg. A számos szervezési problémát felvető tanácskozáson részt vett dr. Bohánszky Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Kovács Andor, az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgató-helyettese is. Amint a tanácskozás, illetve a rendelet egységes értelmezése során kihangsúlyozták, a biztosított keresőképességének elbírálásakor az orvos „egészségügyi hatósági jogkörben jár el". Ez amellett, hogy a hatósági személyt megillető védelmet biztosít, egyben nagyobb felelősséget is ró a kezelőorvosra. (Az új rendelet értelmében ugyanis a kezelőorvos — körzeti, üzemi körzeti, ilyen jogkörrel felruházott üzemi, körzeti gyermekorvos, továbbá a keresőképesség elbírálására kijelölt szakrendelés orvosa — jogosult a keresőképtelen állományba vételre, időtartamának megállapítására. A korábbi rendelkezésekhez képest új, hogy ha a biztosított a kezelőorvos döntésével nem ért egyet, keresőképességének elbírálását — „felülvéleményezését” — a főorvosi Már a század elején tervbe vették Vasút Mohács és Bátaszék között? ■ Évente 36 millió forint fuvarköltség-megtakarítás ■ A beruházás tizenegy év alatt megtérülne P énzszűkében vagyunk, manapság nem kergetünk álmokat, már ami a beruházásokat illeti. Mégsem jelenti, mintha le kellene mondanunk fejlesztési tervek kovácsolásáról. A Pécsi Műszaki Szemle legújabb számában érdeklődéssel olvastuk Mészáros András, a MÁV Pécsi Igazgatósága vezetőhelyettesének tanulmányát a mohács-bá- taszéki vasútvonal megépítésének időszerűségéről. Rengeteg előny származna a mohács-bátaszéki vasúti összeköttetés megteremtéséből, hogy mást ne említsünk, a szállítási távolságok jelentős lerövidülésével a fuvaroztató vállalatok, ezzel együtt a népgazdaság évente 36 millió forintnyi fuvarköltséget takarítana meg. Soha időszerűbb A vosútépítés terve mór hetven évvel ezelőtt felmerült. Még 1914-ben adtak engedélyt a Bátaszék—Báta—Dunaszek- cső—Bá r—Mohács—Udva r— Baranyavár—Pélmonostor helyiérdekű vasút megépítésére. Aztán kitört a világháború. A felszabadulás után új-ro elővették a tervet, 1948—49-ben Bátaszéken és Möhácson hozzá is kezdtek ai földmunkákhoz és részben a felépítményi munkákhoz is. A vaskohászati üzem azonban végül nem Mohácson valósult meg, a vasútépítés abbamaradt. Az elkészült körülbelül 7 kilométernyi vasútvonalat elbontották, földművét és műtárgyait néhány év óta belső üzemi ’útként használja a termelőszövetkezet. 1969-ben aztán részletes elemzés tárta fel a mohács—báta- széki vcsútvonal megépítésének lehetőségeit, költségkihatását, várható forgalmát és a fejlesztés megtérülését. Döntés azonban nem született. Ilyen előzmények után kezdett hozzá újabb elemzés készítéséhez Mészáros András. Időközben a térség iparilag és mezőgazdaságilag nagyot fejlődött, a körülmények igencsak megváltoztak. Az elemzés bebizonyította, a vasút megépítése soha időszerűbb, mint napjainkban. Ma ugyanis a pécsi szénmedence, a nagy- harsányi mészkőbánya, a BCM, •Mohács ipari üzemeinek és a környék mezőgazdasági nagyüzemeinek tömegárui csak nagy kerülővel juthatnak el a délalföldi, a dunaújvárosi vágy a budapesti felhasználókhoz. De a Jugoszláv Vasutak részéről is több ízben felvetették a mohács—bátaszéki rövid szakasz hiányát, miután a jugoszláv oldalon korszerűsítéseket hajtottak végre, s hogy a magyar- bóly—eszéki útvonal nemzetközi forgalma is jelentősen fejlődött. Az itteni — főként tranzit — forgalom becslések szerint az ezredfordulóra o jelenleginek csaknem négyszeresére nő. A szállítási távolságok jelentősen — 40 kilométerrel — csökkennének, ha Magyarbóly- ból a Mohács—Bátaszék útvonalon áramolhatna a forgalom, elkerülve o fővárost, tehermentesítve a többi vonalat. A térség nagy nyeresége A mohács—bátaszéki vonalon évente 3,25 millió tonna áru áramolhatna át, ami a szállítási távolságok csökkenésével évente 36 millió forint fuvarköltség-megtakarítást eredményezne a fuvarozó vállalatoknak és természetesen a népgazdaságnak. De nemcsak ez az előny származna. Arányosabb lenne a feladatmegosztás a vosút között, a térség vasúthálózatának más szakaszain oldódnának a mai túlzott igénybevétel miatti feszültségek. A feltételezett vasútvonal az áruszállítási munka térbeli elosztásán túl lehetővé tenné a forgalom tudatos, tervszerű átterelését egyik útvonalról a másikra, akár baleset, vagy elemi csapás esetén, akár pedig akkor, ho valamelyik vonalon gépi karbantartást kell elvégezni. A vasútvonal feltétlenül előnyösen hatna Mohács ipari fejlődésére. Ugyanakkor utazási szempontból sem lenne mellékes a vasút. I8 kilométernyi új vasútvonal Mibe kerülne a kérdéses vasút megépítése? Mai költségeken számolva 350—400 rnillió forintba, ami magában foglalja o körülbelül 31 kilométernyi vonalhosszon felül egy közbenső állomás (Somberek) megépítésének, továbbá Mohács új pályaudvara megvalósításának becsült költségeit. Mohácsot ugyanis átmenő ál lomássá kellene átépíteni. A beruházás költségeit a népgazdasági fuvarköltség csökkenésével egybevetve az derül ki, a beruházás 11 év alatt megtérül, ami a vasúti beruházások kategóriájában elfogadható. A döntés sürgető, ugyanakkor a vonalvezetés mielőbbi véglegesítése és az érintett területekre építési tilalom elrendelése: Mészáros András tanulmányában két: a Duna- parti és a dombháti vonalvezetést vizsgálja. A Duna-part és Bár elkerülését javasolja, ahol időközben üdülőkörzet jött létre, költséges lenne a szanálás. Előnyösebb a dombháti vonalvezetés, amikor az új vasútvonal Mohácstól északra, a sombereki közút vonalát követve, Somberek községet érintve, Báta,—-Palotabozsok között éri el a meglévő pécs—bátaszéki vonalat. A megvalósítás ügyében történő döntés és a műszaki tervek elkészülte utón célszerű a pécs—bátaszéki vasútvonalnak azt a mintegy 13—14 kilométeres szakaszát, amely majd a leendő mohács—-bátaszéki vasútvonalnak is része lesz, már a VI. ötéves tervidőszakban a rétszilas—bátaszéki vonal rekonstrukciójával egyidőben átépíteni. Ez jelentős lépés lenne a végleges mohács-bátaszéki összeköttetés megteremtése felé. A Villány—mohácsi vonal korszerűsítése keretében ugyanígy célszerű Mohács új pályaudvarának legalább az alapjait megteremteni. így tehát — a soron következő pályarekonstrukció előrelátó szervezésével — a VII. ötéves tervidőszakra csak mintegy 18 kilométernyi új vasútvonal, új állomás és Mohács új pályaudvarának létrehozása maradna vissza. Miklósvári Zoltán
