Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-09 / 277. szám
1979. október 9., kedd Punci man fíaplö 3 anyagellátása Szükség van a termelési tapasztalatokra II búza táplálóKiállítás Székesfehérváron A fényképezés története Mikrofotografóló masina az 1870-es évekből Fotó: Kabáczy Szilárd Az istállótrágyázás jelentősége Az őszi búza körültekintő táplálóanyag-ellátást igényel, mert hosszú, 270—300 napos, tényészideje alatt rendkívül sok külső környezeti Hatást kell elviselnie az éghajlatiidőjárási elemek, a talajadottságok, a mikro- és makroszer- veze ek és az ember technológiai tevékenysége oldaláról egyaránt. Mindezek mellett a búzával egyre nagyobbak a minőségi követelményeink. A helyes tudományos gondolkodás az éghajlatot, időjárást, talajt, növényt, termést egységes rendszernek fogja föl, amelyek egymással bonyolult összefüggést mutatnak. Az ember ebbe a kapcsolatrendszerbe a technológiával, a fajtamegválasztással és a táplálóanyag-ellátással tud leghatékonyabban beleavatkozni. Az őszi búzo sok vizsgálat átlagaként kiszámítva 1000 kg szem és a hozzátartozó szalma terméséhez 25 kg nitrogént, 12 kg foszfátot, 10 kg kálit és 10 kg kalciumot vesz föl a talajból. A különböző mikroelemekből saját össztömegének több mint két ezrelékét. A nagy terméshez, o 6—7 tonnához nagyon sok táplálóanyag kell. A gondjainkat, az anyagi vonatkozásait nem is tekintve, mégsem a mennyiségi követelmények teljesítése okozza. A növénynek szánt táplálóanyagok a talaj szerves és szervetlen alkotórészeivel, bonyolult kémiai és biokémiai rendszerével, makro- és mikro- szen/ezeteivel kerülnek kapcsolatba, s a tudomány jelenlegi felkészültsége mellett az ezeknek következtében kialakuló folyamatok egyes szakaszait lehetett csak tisztázni. így a kiváló búzatermesztők tapasztalatai nélkülözhetetlenek a helyes döntések meghozatalához. fejlődési szakaszok Az egészséges és jó fejlődéshez alkalmas időben elvetett állomány kell. A csíranövény két hétig a mag tartalékaiból él. Az idén az ezer- szemsúly alacsony volta miatt számítani kell arra, hogy rövi- debb ideig lesz elegendő a tartalék. A növény közben fokozatosan a gyökérzetének növelése mellett a talaj táplálóanyag-készletére építi fel táplálkozását. A bokrosodás szakaszában két fontos dolog alakul ki: 1. A búza elfoglalja a rendelkezésére álló területet úgy, hogy oldalhajtásokat fejleszt. 2. Kialakul a gyökérrendszere, a termőtalaj mélysége és térfogata, vízgazdálkodása és táplálóanyag-ellátottsága szerint. A bokrosodás közepe táján megkezdődik a tenyészőcsúcs differenciálódása. Ennek elősegítése érdekében műtrágyát érdemes adni. A tenyészőcsúcs végső alakja ugyanis a kalász lesz. Eldől tehát, hogy hány produktív kalászt hoz az állomány egy hektáron. Később már ezt a számot befolyásolni nem tudjuk. Fő táplálóanyag-igény ilyenkor a N és a P iránt mutatkozik. A szárba indulás szakaszában azok a szárak indulnak közel egyidőben fejlődésnek, amelyeknek a tenyészőcsúcsa a differenciálódást befejezte. Ilyenkor táplálóanyag-adagolással befolyásolhatjuk a produktív kalászkák számát. Ez kisebb többletet biztosít csak, mint a bokrosodáskori. A P fejtrágyával elsősorban és a N-nel aszályos vidékeken K- val is kombináltan jól befolyásolható még a virágok fer- tilitásq. A szárba indulás végén tehát a szemszám is de- teiminálódik, később erre a terméselemre nem tudunk már hatni. A kalászolás szakaszában jelentkezik az utolsó nagy táplálóanyag-igény a búza részéről, mert ennek a virágzásakor dől el, hogy mekkora lesz az ezerszemsúly. Az idei évben a búzafajták a szárazságtól szenvedve egyes helyeken a táplálóanyag vagy a mikroelem hiányában 20—25%-kal is kisebb ezerszemsúlyt produkáltak. Ez volt a legérzékenyebb kiesés a téli, koratavaszi kiritkulás mellett. S ehhez szokott járulni, mint idén is a kis hl-súly. Szerencsére, idén ez nem rontotta le a minőséget. Mikroelem-ellátás A makroelemeken 'kívül nagyon fontos szerepet játszanak a búza életében a mikroelemek is. Költségességük miatt azonban ritkán szánják rá magukat az üzemek ezek használatára. Legolcsóbb is a pótlásuk az istállótrágyázás rendszeresítésével. Ha erre nincs lehetőség, akkor a megyei átlagtermések szintjén a mikroelemeket mindenképpen pótolni kell, hisz a drága és nagy adagú műtrágyák hasznosulását is elősegítik. Megyénkben az őszi búzakukorica túlsúly és a nagy adagú műtrágyázás miatt a kolcium-, a magnézium-, a cink- és a rézellátásra kell különösen figyelnünk. A talajaink savanyodnak, a kalcium mennyisége egyes térségekben csökken. Gyakran társul hozzá magnéziumhiány is. A növény klorofillmennyisége és -aktivitása a kívánatos alatt marad. Terméskiesést okoz. A cink és réz pedig az anyagcsere-folyamatok mellett a megterméke- nyülési viszonyokat is szabályozza. Gyakori jelenség, hogy ablakos kalászokat lelünk, vagy egy-egy kalászkában a 3—5 szem helyett csak kettő termékenyül meg. Ezt a jelenséget jórészt megszüntethetjük a mikroelemek pótlásával. Az Állami Gazdaságok Szak- szolgálati Állomása a múlt tavasszal kiterjedt növényvizsgálatokat folytatott őszi búzán, és időben jelezte a várható mikro- és makroelem-hiónyo- kat. A megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás pedig a szerek megválasztásához, adagolásához és beszerzésükhöz nyújtott segítséget, és kész segíteni a jövőben is. Dr. Hegyi Géza agrokémiai főmérnök, a mg.-tudományok kandidátust) ül : l*el i*a Megdolgoztam a fizetésemért Tízezrek áramdíj-megtakarításból o Tulajdonképpen elég régen nem láttam Anschau László barátomat, aztán kétszer is összefutottunk a Kossuth Lajos utcában. A szokásos kérdések: — Hogy vagy? Hát te? ... — után tisztázódott, most Belvárd- gyulán dolgozik, a termelőszövetkezetben energetikus. Nem akartam hinni a fülemnek. Aszfalton nőtt, belvárosi gyerek. — Ha nem hiszed, gyere, s keress fel . . . Amikor néhány hét múlva együtt sétáltunk a majorban a gépek között, kezdtem megérteni az energetikust. — Ne hidd, hogy a friss levegő vonzott — mondta, mintegy vallomásként. — Szeretem a szakmám, a munkám, s főleg cizt, ha magam intézem a sorsom. Anschau László a gépipariban érettségizett, erősáramú technikusként keresett munkahelyet jó néhány évvel ezelőtt. Előbb a Mecseki Szénbányák újhegyi üzemében dolgozott 9 évig; mi tagadás, az utolsó években már nem nagy ambícióval. Ő mondta: ha nem tudok valami mást, valami pluszt hozni, akkor a munka sem ízlik úgy. Amikor a Mechanikai Laboratórium indult, azonnal jelentkezett. „Fantáziát láttam benne - mondja —, hisz ez egy teljesen új doloq volt Baranyában. Híradástechnika! De aztán valahogy nem találtam mea a számításomat, főleq anyagilag nem.” Az AGROBER minőségében más munkahely volt. főleg elmélet, s talán még ma is ott dolgozik, ha nem jön Belvárd- gyula. o — Mi itt a feladata egy energetikusnak? — Elég sokrétű munka. Vezetem a villanyszerelő brigádot, az agroberes tapasztalatok nyomán- részt veszek az új létesítményeink energiatervezésében, de figyelem a termelőszövetkezet egészét, próbálok forintokat megtakarítani. A tsz telepeinek is van egy úgynevezett villamos csúcsfogyasztása, s ha ezen felül dolgozik egy gép, a plusz kilowattórák ezresekbe kerülnek. Év elejétől az volt a feladata, hogy felmérje a nagyfogyasztókat, s gépről gépre kidolgozza az üzemidőket: melyik mettől- meddig dolgozhat ahhoz, hogy ne legyen túlfogyasztás. Kész a számítással. Az 1977-es esztendőben egy kilowattóra a gazdaságban átlagban 1,96 forint volt; nem törődött senki sem a csúcsidőkkel, semmivel. A pontos föltérképezés, „programozás” után azonos mennyiség fogyott a villanyból, de a csúcsidők észszerű figyelésének köszönhetően 1 kilowattóra az idén már csak 1,23 forint lesz . . .- Szóval erre mondtam neked ott a Kossuth Lajos utcában, hogy már megdolgoztam a fizetésemért. Az idén úgy 80—100 ezer forinttal kevesebbet fizet gazdaságunk a DÉ- DASZ-nak. Anschau László a vidám emberek csoportjába tartozik; még nem láttam mérgesnek, ideqesnek. Iqazi társasági ember: mindenkihez van egy kedves, meleg szava. o Busszal jár ki. Az eleinte szokatlan volt, de jobb nincs. Félóra mindössze. Azzal vigasztalja magát, hogy Kertvárosból sincs közelebb Újhegy. (Fischer Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke: „Anschau László? - Tudja, én azt kívánnám, hogy minden tsz-be menjen egy ilyen energetikus. Azon túl, hogy a szakmáját érti, sze- :eti, rendes, szolid, jó szándékú embernek ismerem."- Gondoltad valaha, hogy tsz-tag leszel?- Pontosítsunk; még nem vagyok tsz-tag, csak alkalmazott. Majd, az év végén megkérem: lehetek-e? Addig bizonyítani kell. Felesége, nagy fia van: egyszobás lakásban élnek. Talán az idén sikerül a minőségi csere ...- Olaszban, Belvárdgyulán is építkeznek?- Nincs annyi pénzem, meg egyelőre nem is merek váltani. A munkahely ott van, ez egyelőre elég, a falusi életformától félek . .. vagyis egyelőre nem. Majd meglátjuk. Itt a major mellett néhány négyszögöl házikertet kap ősztől. Már átnézte a szakkönyveket, konzultált a főkertésszel. Mit érdemes, meg hogyan ...- Előbb-ptóbb észre kell azt venni — magyarázza —, hogy senkinek sem röpül a sült galamb a szájába. Megtehetném, mint mások: karba tett kézzel állni a műhelyben és panaszkodni: nincs anyag, nincs pénz. Én, amikor ez bekövetkezett, az első adódó alkalommal munka- nelyet váltottam. Eddig három volt, tizenöt-tizenhat év alatt, ez a negyedik. S most azt sent mondom, hogy ez a végállomás. Ameddig szükség van itt rám, ameddig a munkámnak értelme van, itt maradok. Tovább egy percet sem, nem érezném jól magam. Épp a héten beszélt az energiafelügyelettel telefonon: jövőre szeretne egy tanfolyamot elvégezni, A folyékony energia- hordozókkal való takarékoskodás — ez lesz a téma. — Hányadik tanfolyam ez? — Nem tudom. Sokadik. — Mire jó ez? — Tanulni is lehet. De más is van. Ébren tartja, felébreszti egy ismétlés az emberben a szakmát. o Kérdi, nincs-e kedvem egy kicsit körülnézni a gazdaságban. Mert ha van, felmennénk a hegyre, a szőlőpréshez is. Csodálatos automata, mindentudó gép. Vállalom az utat. Előbb csípünk néhány szem szőlőt a kádból: kicsattanó, gyönyörű szemek, mézédesek — majd megkóstoljuk a gazdaság borát. — Na, milyen borunk van? — kérdi, s minfha a „borunk” szónak most erősebb nyomatéka lenne. Azt fejezi ki: miénk. — Elégedett ember vagy? — Nevetni fogsz: az. Kozma Ferenc Úttörő törekvésnek adott otthont a székesfehérvári Csók István képtár a fényképészet történetének bemutatásával. Huszonnégy intézmény, köztük a pécsi Janus Pannonius Múzeum és számos magángyűjtő járult hozzá ahhoz, hogy a kiállítássorozat első része a fényképezés kezdeteit dokumentálhassa. rr Osfénykép A magyar fotótörténet is Daguerre nevével kezdődik. A Hasznos Mulatságok című lap 1839 februárjában számol be a francia „ábrázolatairól”, amelytől „mondhatatlan érzések támadnak a keblekben”. A neves francia 1839 tavaszán egy képsorozatot készített, amelyből egyet Ferdinánd császárnak, egyet Metternich kancellárnak küldött, a harmadikat pedig a császár párizsi követe, Apponyi Antal kapta az alábbi dedikációval: „Felvétel a da- gerrotípia felfedezésének megállapítására, amelyet Apponyi gróf úrnak fölajánl az ő leg- clázatosabb és legengedelmesebb szolgája”. Az Apponyinak ajándékozott ősfénykép az Országos Műszaki Múzeum tulajdonát képezi és a fehérvári kiállítás egyik felbecsülhetetlen értékű darabja. Festők és fényképészek Az első fényképészek szinte valamennyien festők voltak, de akkor még bizonyára nem sejtették, hogy a fényképezés szabadítja fel a képzőművészeteket a hasonlatosság keresésének lidércnyomása alól. A fénykép és a film a realizmus utáni vágyat kielégítette, a festészetet új utakra terelte. Az első hivatalos fényképészünk a velencei származású Marastoni Jakab volt, aki 1836- ban telepedett le Pesten és mű- lermet nyitott. Az egyik legjelentősebb magyar fényképész Simonyi Antal is festészeti tanulmányokat folytatott. Valószínű tőle származik a kiállításon látható sztereofelvétel, amely Teleki Lászlót és szobáját mutatja be közvetlenül ön- gyilkossága után. Az is nagyon valószínű, hogy ez a világ első bűnügyi felvétele, amely 1861- ben készült. Híres festőművészünket, Barabás Miklóst anyagi gondok késztették arra, hogy fényképezni kezdjen, hamarosan a kor egyik legjelentősebb port- rétistájávó válik. Borsos József is festőművészként indult, később fotóműtermet nyitott. Igen gazdaq anyagot láthatnak az érdeklődők október közepéig : korabeli fényképező masinákat, árnyképeket, az első fotós szakkönyvet, talbotípiákat és litográfiákat, Buda és Pest első látképeit, történelmi nagyságok arcképeit. A megnyitó közönsége még Petőfi arcképét is láthatta, de a féltett kincset visszavitte az Irodalmi Múzeum. Zágoni Erzsébet
