Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-08 / 276. szám

Hova lett? ff Pont ff a mére ügy végén J únius végén irtunk a Hétfői Dunántúli Naplóban arról, hogy a CHINOIN Gyógyszer- gyár mérgező vegyszermarad- ványait hatósági engedély nél­kül és a biztonsági előírások elemi szabályainak megsértésé­vel a balatonkenesei „Egyetér­tés” Mgtsz elhagyott homokbá­nyájában tárolják, amely alig két kilométerre van a Balaton­tól és 900 méternyire Balaton- füzfö ásott kútjainak víznyerő területétől. Az ügyben hónapokon át tar­tó hatósági vizsgálat végére csak nemrégiben került pont: a mérgező vegyi hulladékanya­gokat a homokbányából vissza­szállították a feladónak, a CHI­NOIN Gyógyszergyárnak, amely a termelőszövetkezet költségei­nek (300 000 forint) megtéríté­sét is vállalta. A CHINOIN Gyógyszergyár zárt rendszerű vegyihulladék­megsemmisítő kapacitása azon­ban azóta sem lett nagyobb, nem beszélve a többi vegyi gyárról és üzemről, amelyeknek még ilyen kis kapacitású be­rendezésük sincs. így kénytele­nek a mérgező vegyi hulladékot a szabadban tárolni és meg- semmisiteni. Ennek a környeze­tet veszélyeztető hatását aligha kell bizonygatni. Ez a gond az országgyűlés nyári ülésszakán is terítékre került egy interpelláció kapcsán, s akkor az illetékes miniszter Ígéretet tett arra, hogy a következő évtizedben felépül Magyarországon egy nagy ka­pacitású, zárt rendszerű, vegyi hulladékot megsemmisítő üzem. A ddig azonban a balatonke­neseihez hasonló ügyek végén nem lehet pont, csak kér­dőjel: hova kerül az a több mint 300 tonna mérgező anyag, amit a homokbányából vissza­szállítottak a gyógyszergyárba? Valahova az ország egy másik elhagyott bányájába vagy tég­lagyárába. A téglagyárat csu­pán azért említem, mert amikor az ügy kipattant, olyan kósza hírek is szállingóztak, hogy a gyógyszergyár Baranya és Tol­na megye elhagyott téglagyá­rainak valamelyikébe szerette volna a Balaton partjáról ki- zsuppolt hulladékanyagait tá­rolni, csak éppen egyik megyé­ben sem kaptak erre engedélyt. ... Igaz, a balatonkenesei mgtsz sem hatósági engedély birtokában használta a homok­bányáját méregraktárnak. D. I. NEM JÁR. CSUPÁN LEHETÚSEG Lakás - ifjúsági takarékbetéttel — Azt mondták, előnyt élvezek majd a lakáshoz jutásban, ha ifjúsági takarékbetétet váltok — mesélte egy fiatalember. — Most megnősültem, gyerekem van és még mindig nincs la­kásom, sorban állok a tanácson, ugyanúgy mint más. A fiatalember nincs egyedül gondjával. Pécsett tizenötezren várnak lakásra, sokan közülük fiatal házasok, gyerekkel — több családban nem is eggyel. Természetes igény, hogy miután valaki családot alapít, önálló lakást is szeretne. Az igények meghaladják a lakásépítési ka­pacitást — ezt is tudjuk. De mi van azokkal, akik több évig ta­karékoskodnak és ifjúsági taka­rékbetét-tulajdonosok lévén, ko­rábban szeretnének lakáshoz jutni? Valóban előnyt élveznek? A kérdéssel megkerestük Teg­zes Józsefet, az Országos Taka­rékpénztár Baranya megyei Igazgatóságának igazgatóhe­lyettesét. — Mindjárt az elején le kell szögezzem, hogy sem az OTP, sem a tanács, amely társadal­mi bizottsága által a lakásokat elosztja, ilyen ígéretet senkinek nem tett. Számos előnnyel jár, ha a fiatalok — 14 és 30 év közöttiek — váltanak betétet. Ha öt éven keresztül havi 100 és 800 forint közötti összeget félreraknak, az ötödik év végén az 5 százalékos kamaton felül egyszázalékos prémiumot is fi­zetünk. A lakásvásárláshoz az összegyűjtött összegen kívül még ugyanannyit kölcsönzünk is, és ez mint a fiatal saját tő­kéje vehető figyelembe. Mind­ezt természetesen elmondjuk a betétváltóknak, de semmiféle olyan ígéretet nem teszünk, hogy a lakásigénylésük minden­ki mást megelőzve az első hely­re kerül. A tanácson, amikor elosztják a lakásokat, biztosí­tanak egy keretet az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezőknek. Azt azonban, hogy ki kerül eb­be az eléq szűkös keretbe, egyéb körülmények is befolyá­solják. Dr. Tallián Frigyes, a pécsi Városi Tanács igazgatási osz­tályvezetője: — Valóban van egy ilyen ke­retünk. Meglehetősen szűkös. Minden lakáselosztáskor figye­lembe vesszük, hogy az igény­lők közül kik rendelkeznek ifjú­sági takarékbetéttel. Az 1978/ 79-es évben 59 OTP-öröklakás- ra volt keretünk. Az előző évről azonban elmaradt 28 ilyen la­kás átadása, tehát ezeket is az idei keretből kellett kiosztani. — Milyen szempontok alap­ján választják ki azokat, akik mégis bekerülnek ebbe a ke­retbe, és kivel szemben élvez­nek előnyt? — Természetesen mindig több a betét, mint amekkora a szá­mukra biztosított keret. Tehát közülük is sorrendi különbséget kell tenni. Előnyt élveznek a na. gyobb családosok, számít az, hogy kinek mióta áll bent az igénye, és szociális szempontok is. Azt is megnézzük, hogy egyéb lakásigényből mennyi van. Az is elképzelhető, hogy más kategóriába eső igénylő — a körülményei miatt — hama­rabb kap, mint az, akinek if­júságbetéte van. — Végül is: jelent előnyt a lakáshoz jutásban az ifjúsági takarékbetét? — Lehetőséget igen, de sem­miképpen sem jár automatiku­san a betéttel a lakás is. Amikor az OTP megyei igaz­gatóhelyettese felsorolta az if­júsági betéttel járó lehetősége, két, még számos olyat is el­mondott amire érdemes oda­figyelni. Ha a lakás nem is jár, az kétségtelenül igaz, hogy az összegyűjtött pénz, a felvehető nagyobb kölcsön növeli annak a lehetőségét, hogy ki-ki minél hamarabb lakáshoz jusson. — Éppen ezért, mert ez az összeg felhasználható más ke­retben való építkezéshez — Az első aluljáró Némi bizonytalanság után — már elkészült útburkolat egy részének felbontása árán — megépül Kaposváron az első gyalogos aluljáró. Az úgyneve­zett északi tehermentesítő út - ismert lesz ez a pécsiek előtt is, hiszen ezen mennek majd a Balaton felé — egyik forgal­mas csomópontjában, a 48-as Ifjúság útja és a Honvéd utca kereszteződésében lesz az új létesítmény. Az építők az át­adást egy év múlva tervezik. A csomópontot bővítik, s en­nek eredményeként minden irányból lehet majd jobbra és balra is kanyarodni. Az új ter­vek alapján az eredetileg négy­sávos utat mind a két oldal­ról egy sávval bővítik. A meg­valósításhoz olyan épületgépé­szeti és technológiai szerelő­részlegek is kellenek, amelyek­kel a kivitelező, a Közúti Építő Vállalat nem rendelkezik. A vá­rosi tanács segített az alvállal­kozók megkeresésében. A gyalogosaluljáró építését a következő év elején kezdik meg és — a tervek szerint — a 61-es főközlekedési úttal együtt 1980 őszén adják át. például családi vagy társasház­hoz is —, mindenképpen előre­viszi a lakáshoz jutás ügyét. Függetlenül a betéttől, fiatal házasok esetében adunk egy­szeri kölcsönt is, aminek felső határa harmincezer forint. A fel­tétel az, hogy mindkét házas­társ harminc év alatti legyen. Az ifjúsági betét pedig az áruvásárlási kölcsönhöz is ked­vezőbb feltételeket biztosít. Nem kell előtörleszteni, és ked­vezőbb kamatfeltételeket ad­nak, mint azoknak, akik ilyen betéttel nem rendelkeznek. S. M. Lepett a Húsipar Ma dobják piacra a baranyai májast Jól kezdődik a hét: színese­dik a baranyai húsipari termé­kek palettája. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ma dobja piacra a baranyai májast. Új, tájjellegű, házi ízű hurka szüle­tett, s ami szintén nem mellé­kes, olcsó az ára, kilónként 36 forint, az ilyet keresik most a vásárlók. Töltelékében máj van, sertéslép, tokaszalonna, bőrke és zsemle s a fűszerek: vörös­hagyma, feketebors, szekfűbort, majoránna és só, az egész mahavékonybélbe töltve. Ami a fűszerezés mellett kü­Rendkívüli termés az aranyhegyen Huszonhat kiló szőlő egy tőkén Egy ismerősöm, aki nagy borszakértő, ha a pécsi borok szóba kerülnek, mindig a kö­vetkező sommás szakvéleményt adja: Állj ki dél felé fordulva a dzsámi elé; ami tőled balra esik, ott rossz, ami jobbra, ott jó bor terem Pécsett. Persze mindenki saját lovát és a sa­ját borát dicséri, egy azonban tény: az Aranyhegy valóban a város nyugati végén fekszik, s emberemlékezet óta a leghíre­sebb szőlőtermő terület Pécsett. A csillagászati ősz első napján az autópá­lyán kilenc halálos áldozata volt a karambolok­nak, 131 sérültet láttak el a mentők. A délutáni és ko­raesti órákban egymást kö­vették a koccanások és több tucat gépkocsi összetört. A sárga Zsiguli vezetője alapjáraton pihenő motorral várakozott türelmesen a ki­hajtásra. Néhány perc után kapkodva rángatta a fejét jobbra-balra, de az autók csak jöttek szüntelen. Csúcs- forgalom. A vezető mérges lett, „kidugta” a kocsi orrát, balról lezárta az útpályát: csak kiengednek,' ha látják, hogy keresztben állok..'. Pechje volt! Nem engedték. Országúti modor Létezik, hogy ilyenek va­gyunk az utakon, hogy eny- nyire nem törődünk egymás­sal? Igen. Az emberek, ha csúcsforgalomba kerülnek, el­vesztik a fejüket. Az egy helyben való toporgást nem viseljük el könnyen. Az ese­tek többségében olyan sze­mélyiségi sajátosságok hú­zódnak meg a háttérben, amelyek joggal nevezhetők a normálistól eltérőnek. Arra is volt már példa nemrégiben, hogy az idegkórosult vezető a rendőrlámpánál kiugrott kocsijából, előrerohant és le­kevert egy „fülest” a másik­nak, mert annak a motorja lefulladt és a zöld jelzésre nem tudott elindulni. Azt persze nem lehet fel­tételezni, hogy a közlekedők többsége kóros személyiségű. Az, hogy valaki milyen ma­gatartást tanúsít egy kritikus helyzetben, ez attól is függ, hogy korábban mit tanult és mit látott. Ma nálunk elég gyakori, hogy igen durván vi­selkedünk egymással szem­ben a közlekedésben. Sokat vitatkoznak az autóvezetők egymással arról, ki az ag­resszív vezető, milyen jellem­ző tulajdonsága van a „ke­mény kezű" vezetőnek. Az agresszív vagy arra haj­lamos vezető már messziről észrevéhető. Nálunk agresz- szívnek tekintendő mindenki, aki az előzés érdekében esetleg több kisebb szabály­talanságot is elkövet. De va­jon az nem agresszív-e, aki nem engedi az előzést? Itt vannak a tanulókocsik, vagy éppen műszaki hiba miatt lassan haladó jármű­vek. És ha ezek összejönnek, tehát egy koncentrálni kép­telen és egy egocentrikus autóvezető, ott könnyen el­képzelhető, hogy bekövetke­zik a szabálytalanság, kirob­bannak az indulatok. A jár­művezetők hajlamosak arra, hogy kövessék egymás ma­gatartását. Ezért különösen nagy szükség van a jó pél­dára. Ki kezdjen fegyelme­zetten, példásan viselkedni a közúton? Mondjuk mindig azt, hogy én . . . (Müller) Az aranyhegyi szőlősgozdák azt mondják: ilyen termés év­tizedek óta nem volt. Dr. Gagyi József gyermekorvos régi szőlő- tulajdonos az Aranyhegyen. Harminc éve szőlészkedik szóra­kozásból, no meg orvosi elő­írásra. Nemrég töltötte be a 73. életévét, s egyre több idejét szenteli a szőlészkedésnek: idén például kilencszer perme­tezett. Jobbára csak csemege szőlőt termeszt. Kedvencei a ré­gi magyar szőlőfajták: a Pécsi szagos, a Kocsis Irma, Benkő Júlianna, a külföldiek közül az Afuse Ali, az Itália, a Ham­burgi muskotály. A gyümölcstórolóban dróto­kon és polcokon hatalmas sze­mű kilós, másfél kilós fürtök sorakoznak, csak itt öt mázsa. — Harminc éve nem volt ilyen termés, mint idén — mondja miközben a tőkéken maradt fürtöket mustráljuk. — ízben is kitűnő és a mennyiség körül­belül ötszöröse a tavalyi ter­mésnek. Minden harmadik ne­gyedik fürt kilón felüli, jóné- hány a másfél kilót is meg­haladja. Volt olyan tőke, amely­ről 26 kilogramm szőlőt szüre­teltünk. Külön öröm, hogy olyan délszaki meleghez, és napfény­hez szokott szőlőfajta, mint a török eredetű s leginkább Bul­gáriában honos Afuse Ali, amely eddig a Mecsek alján nem érett be édesre most olycn, mint a méz. D. I. lönlegessége, hogy zsemle van benne, s hogy a májat előfőzés nélkül tették a töltelékbe, így jól érvényesül a jellegzetes májíz. Egyelőre naponta két mázsát küldenek az üzletekbe, a Konzum Áruházba, Pécs na­gyobb forgalmú ÁBC-ibe és a baranyai fogyasztási szövetke­zetek községi boltjaiba. Folya­matos ellátást ígérnek. üdvözlet a választékot bővítő baranyai májasnak, amit mi is megkóstoltunk és nem tudtuk abbahagyni. Ezek után szorít­sunk kezet az új ízek mesteré­vel, Mészáros Fülöppel, a Ba­ranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főtechnológu­sával. A fiatal szakember 1976- ban végzett a Kertészeti Egye­tem tartósítóipari szakán. Két évig a budapesti ÁHV techno­lógusa, majd a múlt év szep­temberében Pécsre jött, nem tudva ellenállni a város és a barátok vonzásának. Munkához látott és rövidesen letette név­jegyét — ez volt a tavaszi sze­let. Nem mindennapi felvágot­tat kreált: zöldborsót, csemege- uborkát, sárgarépakockát gyö­möszölt a töltelékbe, meghintve különleges fűszerekkel, fehér­borssal, szekfűborssal, szere­csendióvirággal és mustárnál. A sümegi formába töltött tavaszi szelet rendkívül gusztusos, pi­káns ízű, magas fehérjetartal­mú, ugyanakkor zsírszegény fel­vágott, ez ideig ilyet még nem láthattak a háziasszonyok az élelmiszerboltok pultjain. — Még hetvenhétben jártam turistaként az NSZK-ban, s olyan szerencsém volt, hogy is­meretségem révén egy hús­üzemben is szétnézhettem. Ott láttam ilyen felvágottakat —■ meséli az ötlet megszületésé nek történetét Mészáros Fülöp. — Amikor aztán Pécsre jöttem, Czett Sándor termelési főosz­tályvezető szabad kezet adott, hogy elképzeléseim megvalósít­sam. A tanulóműhelyben — ez egy mini feldolgozó, minden szükséges géppel felszerelve — Zidarics Ádám oktatóval lát­tunk munkához, akivel papíron összeállítottuk az anyagnormát, ami persze a gyártás során so­kat változott. Kéthónapos kísér­letsorozat után összeállt a vég­leges recept, és kóstolóba ki is küldtünk még tavasszal néhány mázsát a nagyobb pécsi ÁBC- kbe. Rövid idő alatt elfogyott, a fogyasztók nagyon kedvezően fogadták. Ezután folyamodtunk a gyártási engedély megszer­zéséért. csak arra várunk, mondják ki az igent. Közben hozzáláttunk a már említett ba­ranyai májas receptúrájának ki­dolgozásához, ennek ötlete Zi­darics Ádámtól származik. Meg­kaptuk rá a gyártási engedélyt. Hadd ne részletezzem, milyen hosszadalmas az ilyen engedé­lyezési eljárás, csak annyit, rö­gös út, könnyebb egy új termé­ket megcsinálni. — Mégis, mikor kerülhet az üzletekbe a tavaszi szelet is? — A Baranya megyei KÖJÁL mikrobiológiai okokból kifogá­solta a patronos töltést, ezért bélbe töltjük, e héten kezdőd­nek meg a kísérletek. Szeren­csésebb lett volna a patronos forma, hiszen így adna gusztu­sos metszést az áru. Remélem, fél éven belül megkapjuk a gyártási engedélyt. A tavaszi szeletnek még nincs ára, előre­láthatóan annyiért hozzuk ki, mint a párizsit. — Számíthatunk-e még vala­milyen finomságra a közeljövő­ben? — Kísérleteket folytatunk d Mecsek-kolbász gyártására — mondja Mészáros Fülöp. — Ez is tájjellegű termék lenne, a há­zi kolbász ízéhez hasonló, bors­sal, paprikával, fokhagymával fűszerezve. Szárazkolbászt per­sze csak azt követően tudunk majd gyártani, ha jövőre elké­szül az új feldolgozónk. Szeret­nék még egy különlegesen fű­szerezett, csak vérből készült, igazi véreshurkát kreálni. Ol­csóbb lenne minden eddigi hur­kánál. Miklósvári Zoltán Hétfői □ Ki kezdje a példamutatást?

Next

/
Oldalképek
Tartalom