Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-07 / 275. szám

1979. OKTÓBER 7. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Az Orvostudományi Egyetem kollégiumában kulturált környezetben étkeznek a hallgatók Diákmenzák A menza valahogy a kabaré­ba illő szó: a diákhumor min­dig itt kezdődik. Komolyra for­dítva a szót: társadalmunk egyik ajándéka, a diákétkezdék sora — a tanuló ott helyben, az iskola éttermében finomat és jót kaphat, s megkockáz­tatnám, nem is olyan drágán. A szociális helyzettől függően fi. zet a szülő: mérlegre kerül gyermekei száma, keresménye, s adott esetben néhány forintért komoly gondoktól szabadul meg egycsapásra. Előrebocsátva egy példát: a pécsi Zipernovszky Ká­roly Szakközépiskola kollégiu­mában a legkedvezményezet- tebb kategóriába tartozó diák egy hónapra 30 forintot fizet teljes ellátásért. Napi 1 forin­tot. Alig egy hónapja startoltak az iskolák, a menzák. Néhány helyre bekopogtattunk: érdek­lődtünk az új árak, új normák és adagok felől. o Az orvosegyetem menzája jó­hírű. A Mecsek vidéki Vendéglá­tó Vállalat üzemelteti. Találom­ra állítottam meg két egyetemis­tát, hogy ételek felől érdeklőd­jem, s válaszukban megerősí- . tették a hírt. Jól főznek, az ada­gok megfelelőek. Mi kell több? Tátrai Lajosné, a menza ve­zetője a napi kínálatról tájékoz­tatott. Egyféle leves, mellé négy­féle második. Borsostokány spa­gettivel 180 adag, zöldbabfőze­lék sertéssülttel 180 adag, ser- penyős rostélyos 180 adag és a tészta kedvelőknek mákos metélt 110 adag. Lehet választani. A húsokhoz saláta, s harmadik­ként ma — szeptember 25-én — barackbefőtt jár. A konyha és az étkezde új még: az a néhány év, amióta a kollégium elkészült, még nem viselte meg. — Új árakon számolnak. Mit jelent ez? — Ha az adagokat nézzük, semmit — mondja Tátrai La­josné. — A diákok nem érzik meg, ugyanazt kapják minőség­ben, mennyiségben mint koráb­ban. — Mennyiből kalkulálnak egy adagot? — Az ebéd 11,90-ből jön ki, a vacsora a kollégistáknak 9,90- ből. Nem túl sok, de ügyesen gazdálkodva be lehet osztani. Tegyük mindjárt hozzá: a konyha nagykereskedelmi áron szerzi be a nyersanyagokat, s így ez a 11,90 nem azonos az otthoni 11,90-nel. Több, ese­tenként 15—30 százalékkal. Ol­csóbban kapják a lisztet, a cuk. rot, a húst, olcsóbban a gyü- mölcsöt-zöldíéget. Hogy mind­jártérzékeljük is: 9,90-ből a kö­vetkező hideg vacsorát kapták az orvostanhallgatók: 4 deka szalámi, 5 deka sajt, 3 deka vaj, 2,5 deci tej, 2 zöldpaprika és kenyér. Mit fizet mindezért a diák? Itt az egyes kategóriába tartozók 3,50-ért kapnak ebédet, 3-ért vacsorát. Továbbiakban öt, hét 10,50, és 13 forintot ebédért, négy, 5,50; nyolc, 9,50 forintot a vacsoráért. — Hány diák jár ide étkez­ni? — Szokatlanul gyengén in­dult a szeptember. Csak 660-an fizettek be. — Tavaly? — Úgy 780-as átlaggal szá­moltunk. Hogy mi lehet ennek az oka? Nem tudom. o A kertvárosi Nevelési Központ a legújabb létesítmények so­rába tartozik. Még felvonulási környezetben tanulnak és ét­keznek az általános Iskolások és a nevelők. Az étterem, konyha még nem készült el, így a Mi­sina Étteremből szállítják az ebédet. Légvonalban is jó né­hány kilométer, ide a tv-torony lába. Az iskola helyettes igazga­tója : — Jobb megoldás nem volt. De hozzátenném: egyelőre elé­gedettek vagyunk, jól főznek és eleget. Ez néhány hét tapasz­talata, és ha továbbra is így marad, panaszra nem lesz ok. — Hol étkeznek a diákok? — Itt melegítik az ételt, s egyelőre jobb híján néhány szaktanteremnek szánt tanter­met alakítottunk ki ebédlőnek. Választani kellett: vagy az ok­tatás, vagy az ebéd . . . Szóval azért nem megy ez az oktatás rovására. A gyerekeknek jut tízórai és uzsonna Is. Tej, kakaó, egyéb. Jelenleg 420 kisdiák fogyasztja a Misina főztjét, s természete­sen a tanárok is. A pedagógu­sok 10,60-at fizetnek, a tanulók — szociális helyzettől függően — egy forinttól tízig. — Meddig tart majd ez oz állapot? — A hírek szerint a Nevelési Központ konyhája és étkezdéje 1982-re készül el. o Rántott csirke, gránátoskoc­ka, aranygaluska, főtt marha­hús, meggymártással, lecsós virs. li, natúrszelet. így fest körülbelül a heti étlap a gépipari menzán, önellátók, évi 1 200 000 forint­ból kell a diákok napi adag­jait kikalkulálni. — Mit jelent ez? Bernics Józsefné, élelmezés­vezető adja meg a választ: — Most aránylag olcsóbb az alapanyag, október végéig, no­vember elejéig. Most kell taka­rékoskodni. Télen, november és március között nehezen jövünk njajd ki — legalábbis a tapasz­talatok ezt mutatják —, aztán megint könnyebb. Természetesen heti bontás­ban is lehet és érdemes a fo­rintokat megfogni. Egyik nap gránátos, a másik nap hús. — Hány adagot főznek? — Négyszázat. És minden­nap csak egyfélét. A diákok elé­gedettek, néha a nevelők-taná- rok szólnak. Megértem őket: nem lehet mindennap rántott csirke. Egy ebédre 10 forintot szá­molnak, de itt már — mivel ön­ellátók — nem minden kedvez­ményes áron jön be. így aztán, jól meg kell választani a húsok esetén, hogy milyen árfekvésűt vegyenek. A drágább karaj, bél. szín nemigen megy, de az ol­csóbb dagadó, nyaka sem. Az előbbire nincs pénz, az utóbbi meg alig-alig kapható. — A moslékba menő adagok jelzik a tanulók ízlését... — Hogyne. Ha kelkáposzta, tökfőzelék, vagy tészta van, töb­bet öntünk ki. De nem hagy­hatjuk ki ezeket az ételeket sem az étlapról, mert ezekkel taka­rékoskodunk. Ez bizonyára sok helyen így van. A napi kalkulációban taka­rékosság a tökfőzelék, de ha a moslékot nézzük, pazarlás. Mit lehet tenni? A diákok véleménye: jó a koszt a gépipariban, s ha a kiadó ablakánál nagyot köszön az ember, úgy az adagok is „megnőhetnek.” Egyébként re­peta van. o Pécsett közei 18 000 általános iskolás, középiskolás, szakmun­kástanuló nap mint nap közös asztalnál eszik. Több ezer a fő­iskolás-egyetemista menzás is.- Nyilvánvaló: a koszt megítélé­sében változó álláspontok is ki­alakulnak. Egyet jó tudni: az árváltozás az éttermekben-tála- lókban nem vevődik észre — csak a befizetésnél. S a diákétkeztetés gondjai ma is azok, mint több éve; a kal­kulációnál mindig egy forint­tal kéne több; egy órakor is olyan meleg legyen és jóízű a főzelék, mint délben vagy há­romkor; a mócsing ne az én tá­nyéromra kerüljön ... De örö­mei sem változtak. Egy kérés: a menzák tartsák meg decemberben is a szep­temberi start ízét-zamatát. Mert várható, hogy akkor jönnek elő a panaszok. Kozma Ferenc Naponta 400 adag ebéd kerül az asztalokra a Zipernovszky Szakközépiskola menzáján Proksza László felvételei Szív­hangok H uszonkét éves fiatal- asszony kéri terhes­sége megszakítását. Érdeklődik, milyen papírok­kal hova és mikor kell men­nie. Az orvos minden kérdé­sére válaszol. Közben ő is kérdez. Tudni akarja, milyen oka van ennek a 22 éves asz- szonynak arra, hogy elvetesse magzatát. A nő hallgat. Ez is válasz. Az orvos felkel, kimegy a vizsgálóból és egy táskarádió­szerű készülékkel a kezében jön vissza: — Akarja hallani, hogyan dobog kisgyermeke szíve? Pár perc múlva gyors, erős, dobbanásokkal telik meg a vizsgáló .. . A fiatalasszony felkel, in­kább csak magának motyog­ja: „De hiszen csak két és fél hónapos”. Az ajtót sem csukja be maga mögött. A lelet ott ma­rad az orvos asztalán . . . * Nem ez az első eset, hogy az ultrahangos szívhang- hallgató készülék „lebeszéli” a terhességmegszakításról a várandós nőt. A készüléket távolról sem azzal a céllal használják, hogy segítségével rábírják a nőket magzatuk megtartására. Ám az kétség­telen, hogy egyrészükben így sokkal hamarabb támad fel az igazi, az anyai érzés, a felelősség születendő gyerme­kükkel szemben. A magzati életet számos várandós nő méo ma is a magzat mozdulásától, azaz c kilenc hónap félidejétől szá­mítja. Pontosabban ettől a pillanattól érzi igazán, hogy életet hordoz a testében. Et­től kezdve gondol leendő gyermekére, ettől kezdve érzi felelősnek magát annak a kisembernek épségéért, egészségéért. Ettől kezdve tervezi családi életét úgy, hogy abban a születendő gyermek az őt megillető leg­jobb helyet foglalhassa el. Másokban ez a felelősség- teljes érzés később ébred. Nem ritkaság, hogy a már megszületett csecsemőnek a szootatása, Darányi testének melege, nyugodt, egyenletes szuszoqása. n vele való ál­landó foglalkozás lobbantia fel a szeretetet, a ragaszko­dást. az aaaódást. az érte érzett felelősséget. azaz mindazt, amit anyaságnak nevezünk. Nem teszünk és nem is te­hetünk különbséget anya és anva között aszerint, hoqy ez a bizonyos érzés mikor ala­kult ki benne. Mindenesetre az ultrahangos szívhanghall- gató készülék gyakrabban szerez leírhatatlan boldogsá­got, mint döbbenetét. Szeren­csére. Hiszen a terhesség to ­vábbi kimenetele valamilyen mértékben, de feltétlenül ösz- szefügg azzal, hogy kiben mikor és milyen erősséggel támad fel az anyaság érzé­se. Ezért most elmondjuk mi az, aminek ismerete talán se­gít a felelősségteljes maga­tartás tudatos kialakításá­ban. Induljunk ki abból, hogy a magzat a fogantatás pilla­natától él! Ekkor egyesül a két ivarsejt, s a megtermé­kenyítést követően már iga­zolhatók egyéni biológiai adottságai, így például a vér­csoportja, neme. Ettől kezdve már az ő génjei irányítják a fehérjeszintézist, azaz a fejlő­dését. A 25. napon ver a szíve! A harmadik héten két-hó- rom milliméter nagyságú. A negyediken megindul a vérkeringése, felismerhető a szájnyílása I Az ötödiken a felső vég­tagformák karrá, kézzé ala­kulnak. A hetedik héten a magzat két és fél centi. Elkezdődik a csontosod ás és az arcán fi­nom részletek is felismerhe­tők. A kéthónapos magzat „mini” újszülött, parányi mé­retekben — kissé aránytalanul —, de magán viseli az emberi test jellegzetességeit. Két hónap! Ilyen rendkívül rövid idő alatt alakul ki a magzat emberi formája. Fel­tétlenül tekintettel kell len­nünk rá és épp ezért még egy lépéssel előbb kell kez­deni a gyermekvárásra való felkészülést. Mindenekelőtt a „véletlen” terhességek kizárá­sával, vagyis tudatos és fe­lelősségteljes családtervezés­sel. A kívánt és tudatos terhes­ségek létrejötte előtt már, megtörténhetnek azok az or­vosi vizsgálatok, melyek eredményei egyaránt fontosak a leendő anya és a születen­dő gyermek számára. Ilyen vizsgálat többek között a mellkas-röntgen, ami a tüdő állapotáról, a szív alakjáról, nagyságáról, az elektrokar- diográfia, ami a szívizomzat állapotáról ad tájékoztatást. Számos, más vizsgálatot pe­dig — többek között a vize­letvizsgálat,. fogak állapota, vérnyomás — a várandóság alatt rendszeresen ajánlatos ismételni. A gyermekvárás hetei alatt az életmódot is nagyon cél­tudatosan kell alakítani. A friss levegőre, a napfényre szüksége van a szervezetnek. A célszerű táplálkozás is legalább ennyire fontos. Egy­részt a növényi táplálék, a gazdag vitamin- és ásványisó­tartalma miatt, másrészt az állati fehérie, amit tejből, tú­róból, sajtból, illetve tojás­ból, halból, húsból gyűjtöget­het a várandós asszony. Ezekből nyerhetők az emberi szervezet apró téglái, az ami- nosavak, melyek a magzati szervezet felépülésének fon­tos anyagai. Mindezt nem pótolhatják a leggondosab­ban összeállított vitaminké­szítmények sem. Arról pedig talán szólni sem kell, hogy a cigaretta, az alkohol, kifeje­zetten káros a magzat fejlő­désére! A szülészeti klinikák, kórházak újszülött­osztályain minden­nap és mindig ugyanabban az időben kigurulnak a kis kocsik, bennük a fehérpólyás, tejillatú csecsemőkkel. Édes­anyjukhoz viszik őket. Ahogy a nővér eay-egy újszülöttel a két karján belép a kórterem­be, két asszony megmozdul. Az egyforma fehér pólyák, a hasonló pici, piros arcok el­lenére pontosan érzik, tudják: „Most hozzák az enyémet”. Egy emelettel lejjebb, vagy feljebb mindig vannak nők, akik épp azon tépelődnek' vajon miért lett az ő gyerme­kük a világgal megbirkózni nem tudó koraszülött. .. miért csak négy hónapig tartott a várandósságuk . . . milyen lett volna az a gyermek, akitől az ő szavára épp az imént vet­ték el az életet.. . Török Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom