Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-06 / 274. szám

2 Dunántúlt napló 1979. október 6., szombat Megállapították a mezőgazdasági termékek áj termelői árát A Minisztertanács felhatal­mazása alapján a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, az érdekelt főhatóságok­kal és képviseleti szervekkel egyetértésben, miniszteri ren­deletben állapította meg a mezőgazdasági termények, ál­latok és állati termékek 1980. január 1-től érvényes termelői árát, valamint a szemes és ipari takarmányok új kereske­delmi árait. A rendeleteket a Magyar Közlöny 1979. szep­tember 29-i száma, a részlete­sebb szabályokat a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium hivatalos értesítőjé­nek 19. száma közli. A mezőgazdasági termelői árak mintegy 11 százalékkal emelkednek. Ezen belül na­gyobb mértékű — 14 százalé­kos — az állat és állati ter­mékárak emelkedése, kisebb mértékben átlagosan 7 szá­zalékkal - növekednek a ter­mények árai. A főbb növényi termékek közül a búza ára mázsánként átlagosan 18 forinttal emelke­dik, ezen belül a javító minő­ségű búza ára 30 forinttal, a szokvány búza ára 10 forint­tal nő. A kukorica felvásárlási ára 28 forinttal, a nagy olaj- tartalmú napraforgóé 50 fo­rinttal emelkedik. A zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási ára átlagosan 10 százalékkal lesz magasabb. Az állatok és állati termé­kek közül a hízósertések és a vágómarhák kilogrammonkénti felvásárlási alapára egyaránt 2,50 forinttal, a tej felvásárlá­si alapára pedig literenként 0,40 forinttal nő. A nagyüzemi prémiumok rendszere e cikkek körében továbbra is fennma­rad, ezek összege is növekszik. Emelkedik a vágójuh, o vágó­baromfi és a hal felvásárlási ára is. A hízott sertések átvételi súlyhatárai — mint azt már korábban közölték — 1979. ok­tóber 15-től csökkennek, s a jelenlegi felvásárlási árak de­Valószínűleg nagyon sok lá­togatója lesz a Janus Pannoni­us Múzeum tegnap megnyílt ki­állításának a Pécsi Galériában, a Széchenyi téren. A galéria központi termében az így éltek nagyapáink a századfordulón címmel látható a nyolcvan év­vel ezelőtti Pécs életmódját be­mutató számtalan tárgy, korabe. li fotó és egyéb dokumentum. A nagyteremmel párhuzamosan 75 éves a pécsi múzeum cím­mel kaphat ízelítőt a látogató az elmúlt évtizedek múzeumi munkájáról. A kiállítást tegnap délben nyitotta meg dr. Füzes Endre, a Kulturális Minisztérium csoport- vezetője, s e kettős kiállítás­megnyitóval kezdetét vette hiva­talosan is Baranyában a múze­umi és műemléki hónap. A nyi­Megnyugtató válasz Pécs váradról Lapunk szeptember 23-i számában foglalkoztunk a pécsváradi várkert sorsával, mivel ott nagyméretű beru­házáshoz kezdett hozzá a terület tulajdonosa, a Mecsekvidéki Erdő­gazdaság. Kerner Gábor, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség Baranya megyei területi felelőse tájékozta­tásunkra elmondta, hogy a műemlé­ki szempontból védett területen min­den munkát leállítottak. A pécsvára­di várkertben nem épül úttörőtábor, mivel az akadályozhatná a későbbi helyreállítást. A várkertről, ozcy a vár hajdani védőművéről idővel re­konstrukciós terv készül, s ennek alap­ján állítják majd helyre az eddig el­hanyagolt területet. cember végéig változatlanok maradnak. Az 1980. január 1- től életbe lépő új felvásárlási árak ezekre a leszállított súly­határokra érvényesek. A vágómarhák közül a hím­ivarú hízómarháknál — a gaz­daságos takarmányozás és a piaci igények jobb kielégítése érdekében - 1980, január 1- től degresszív árrendszer lép életbe: az 570 kg bruttó súly feletti hízómarhákért 3 Ft/kg- mal alacsonyabb felvásárlási árat fizetnek, mint az 570 kg súly alatti állatokért. Az állatokra és az állati termékekre, valamint a szemes­takarmányokra és az új ter­mésű zöldség-, gyümölcsfélékre megállapított új felvásárlási árak 1980. január 1-én, az egyéb növénytermesztési ter­mékekre pedig 1980. júliusi­én lépnek hatályba. A fehérjetakarmányok árnö­vekedése mintegy 25—30 szá­zalékos, a szemestakarmányok nagykereskedelmi ára pedig olyan mértékben emelkedik, mint ahogy - a felvásárlási és az importárak nőttek. A ku­korica ára 10 százalékkal, az ipari abrakkeverékek (tápok) ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb. A szemestakarmányok, fe­hérjetakarmányok és keverék- takarmányok új nagy- és kis­kereskedelmi ára 1980. január 1-én lép életbe. Az ipari árak változása miatt január 1-től -növekszik a mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök ára. így pél­dául a mezőgazdasági gépek ára 23—25 százalékkal, a mű­trágyák ára 15 százalékkal, a növényvédőszereké pedig 25 százalékkal emelkedik átlago­san, Nő az építőanyagok, energia és energiahordozók, valamint a fatermékek ára is. tóünnepségen megjelentek a városi , és megyei pártbizottság munkatársai, valamint Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács és Komlódi Józsefné, a Pécs városi Tanács elnökhelyet­tese. A múzeum jubileumi kiállító, sán érzékelhető, milyen széles körű társadalmi összefogás hoz­ta létre a pécsi múzeumot 1904-ben; hasonlóra lenne szük­ség a múzeum további eredmé. nyes fejlődéséhez is. Érdekes keresztmetszetet adnak a mű­ködésükről a múzeum egyes osztályai, bemutatva legértéke­sebb műtárgyaikat — többek között látható a kiállításon a nagy érdeklődésre számot tartó Marcus Aurelius-fej, ott vannak a legrégibb Zsolnay-kerámiák, vagy a természetrajzi osztály rendkívül szép trópusi lepke­gyűjteményei. A századforduló kedélyes vidéki városát, Pécset idéző kiállításon ki-ki érdeklő­déssel bogarássza majd a régi fotográfiákat, a régi újsághir­detéseket. Eleven társas-, sport- ős kulturális életről tanúskodnak a különféle egyesületek meghí­vói, a régi színházi plakátok, s hogy teljesebb legyen az illú­zió, a kiállítóterem végében be­rendezett szobabelső fogadja a látogatót. A kiállítást rendező helytörténeti osztály sokéves gyűjtőmunkáját dicsérő kiállítás egyik hangulatos színfoltja a ré. gi pécsi városképeket bemuta­tó diavetítés, és a régi lemezek­ről megszólaló zene, melyre va­laha, régi vasárnap délutánokon lejtettek nagyapáink és nagy. anyáink. G. O. Újból szabályozzák a mező- gazdasági nagyüzemek beruhá­zási, üzemviteli és pénzügyi rend. szerét. A mezőgazdasági ter­mékek termelői árának emelé­se és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, termelő- eszközök árváltozása kiegyen­lítik egymást, tehát az árintéz­kedések a mezőgazdasági jö­vedelmeket a korábbiakhoz ké­pest csak akkor növelik, ha a költséggazdálkodást, a haté­konyságot az üzemek javítják. Az árváltozások a fogyasztói árakat — a szabadpiaci cik­keket nem számítva - nem érintik. Kilencszáz méter mélység­ben, az ország jelenleg leg­mélyebb bányaüzemében meg­kezdődött tegnap a fiatal vá­járok országos vetélkedőjének kétnapos döntője. Ilyen nagy­szabású vájárvetélkedőre má­sodízben kerül sor hazánkban, s ezúttal a gyakorlati próbát is beiktatták a döntőbe a ren­dezők, a KISZ Mecseki Ércbá­nyászati Vállalati Bizottsága, a vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetősége. A gyakorlati versenyre a vállalat IV-es üzemének hete­dik szintjén került sor. Az or­szág szén- és ásványbányáiból, illetve az aknamélyítőktől ne­vezett — egyenként három-diá- rom fős — 13 csapat tagjai négy különböző versenyhelyszí­nen, egy-egy feladatot kaptak. Ezeket egyetlen szempont alap­ján állították össze a házigaz­dák: ne legyenek ismeretle­nek sem a szén-, sem az ás­ványbányákban, sem az akna­mélyítőknél dolgozó fiatalok­nak. A hegesztett vágányke­retekkel történő ideiglenes vas­út építése, a vágatbiztosítás, a robbantás, illetve az elsőse­gélynyújtás megfelelt e szem­pontnak. A VII. szinten kialakított ver­senyhelyeken kora reggel in­dult a próbatétel. A közép­dunántúli szénmedencék csa­patát a vágatbiztosítási mun­kák közben találtuk: gyor­san, biztos kézzel dolgoztak. A vasútépítésnél a dorogiak igyekeztek: jóval a határidőn — negyven perc — beiül épí­tették meg a 12 méter hosszú sínpárt. Előzetes vélemény a szakmai zsűri két tagjától, Adám Károlytól és Velényi An­taltól: Báb­művészeti kiállítás Az V. nemzetközi felnőttbáb. fesztivál alkalmából Magyar bábművészet címmel kiállítás nyílt tegnap délután ci pécsi, Színház téri kiállítóteremben. A kiállítást Eck Imre koreográfus, Kossuth-díjas érdemes művész nyitotta meg. Tervek, bábok, színpadképek láthatók a tárlaton, amely az UNIMA Magyar Központja, a Magyar Színházművészeti Szö­vetség, az Állami Bábszínház, a Magyar Színházi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum közre­működésével valósult meg. A bábkiállítás október 16-ig tart nyitva. — Pontosak, gyorsak, ügye­sek a fiúk - mondják - lát­szik, hogy értik a szakmájukat. Közben a három fiatalember már szét is szedte a megépí­tett sínt. Ez is hozzátartozik a feladathoz, hiszen jön az újabb csapat, nekik is ugyan­ez lesz a tennivalójuk. A rob­bantás helyszínén is nagy a sürgés-forgás. Épp a robban­tóanyagot hozzák a csapatta­gok, mindenkinek távozni kell a közelből. Pedig ez most csak játék. Robbanóanyag és robbantás sehol. Ezt a mun­kát most csak imitálni kell, ám a szakmai, illetve biztonsá­gi szabályok ugyanolyan szi­gorúak. Az újabb versenyhelyszínen épp egy égési sérüléseket szenvedett társukat kezelik a bakonyi bauxitbánya csapatá­nak tagjai. Innét indulnak az újabb versenyhelyszínre, de út­közben egy kiegészítő felada­tot is meg kell oldaniuk, ami szintén nem egyszerű: fel kell jegyezniük mindent, amit sza­bálytalannak találnak a vá­gatban. A versenyzők figyel­mét nem kerüli el, hogy a sín­pár mellett fadarabok hever­nek, hogy egy csille nem o sí­nen áll, s hogy sehol sincs a tolatási határkő ... A kora délutánig tartó gya­korlati verseny ma a szakmai illetve politikai, elméleti tudás összeméréssel folytatódik. Megnyílt a múzeumi hónap így éltek nagyapáink Hetvenöt éves a pécsi múzeum Értik a szakmájukat A bakonyi bauxitosok csapata az elsősegélynyújtásból „vizsgázik" Fotó: Erb János Fiatal vájárok országos vetélkedője Ma elméleti tudásból vizsgáznak Megkezdődött a hangversenyévad Olasz kamara­együttes hangversenye A Camerata Strumentala „Alfredo Casella" nevű együt­tes 1962-ben alakult elsősor­ban kortárs zenei alkotások előadására. Alberto Peyrett'- művészeti igazgató vezényleté­vel érdekes hangszerösszeállí­tásban (ének, gitár, fuvola, kla­rinét, trombita, brácsa, gordon­ka, nagybőgő, cembalo, zongo­ra és ütőhangszerek) léptek fel csütörtök este a Liszt-terem kö­zönsége előtt. Műsoruk, amely budapesti zeneakadémiai kon­certjükkel azonos volt, két ma­gyarországi és két ősbemutatót jelentett. így az egyre nagyobb kitekintéssel bíró „Korunk ze­néje” őszi hangversenysorozat­ban a fővárossal szinte egyidő- ben a pécsi közönség is tájé­kozódhat: mi történik ma az európai zeneszerzésben, leg­alábbis Itáliában, hiszen prog­ramjukat kizárólag olasz szer­zők műveiből állították össze. Korunk zenéje első pillantás­ra úgy tűnik, hogy Európa bár­mely pontján élő alkotó ugyan­azt a zenei nyelvet beszéli: kö­zös a ritmika szabadsága, a dallam és harmónia fellazulá­sa, az aleatoria (rögtönzés és véletlenszerűség) alkalmazása stb. A figyelmesebb hallgató azonban már mélyebben rejlő különbségeket is észrevesz: Kö­zép- és Kelet-Európábán a nemzeti dallamkincshez való kötődést, a darmstadti, stuttgar­ti zenei műhelyek strukturális, hangzási és fizikai törvények lé­nyegi megfejtésére irányuló tö­rekvését, a „latinok” vonzódá­sát a hallatlanul színes, érzé­keny hangzás felé. Ez utóbbit példázta a Casella együttes koncertje elsősorban. Napjaink olasz zenéjének legnagyobb alakja: Goff redo Petrassi művei ritkán hallhatók magyar koncerttermekben. Már csak ezért is érdekes volt két művének, az 1958-ban írt Sere- nata-nak és az 1968-as kelte­zésű Beatitudines című alko­tások megismerése. Az első mű virtuóz, szeriális, a második mű (alcíme: Martin Luther King Végrendelete) biblikus hang­vételén is átsüt Petrassi hallat­lanul izgalmas eredményre ve­zető hangszínigénye, hangszer­ismerete. így simul újszerű, egy­séges hangzássá a nagybőgő üveghangjainak és egy fuvolá­nak, vagy az ismerten éles han­gú Esz-klarinét és a mély F- trombita egymással rokon fek­véseinek együttes használata. Igen alapos és biztos hang­szertudás szükségeltetik e mű­vek megszólaltatásához, és en­nek az elvárásnak az együttes tcgjai maradéktalanul eleget is tettek. De Grandis: Concerto Del Concerti című eklektikus alko­tása senkit sem késztetett mo­solyra a teremben, pedig a már szinte közhelyszerűen aleatori- kus közegbe bevillanó tiszta C- riúr hangzótok, vagy a bel can- tót perszifláló banális fordula­tok igazán derűsen hatottak. Ennek ellenére jó volt meghall­gatni, megismerni De Grandis művét, mert az előadás felhőt­lenül virtuóz és meggyőző volt, és latin derűvel idézte ellent­mondásos, sokarcú századun­kat. Correggio: Ephemeral 2 cí­mű darabjában a hangszalagra előre felvett zene szigorú íve és a színpadon élőben hozzá­játszott keményebb karakterű effektusok ellentéte okozott né­mi hallási izgalmat. Kircsi László KÉPERNYŐ ELŐTT Maholnap Egy hasonló című, szerény kis dokumentumfilmről szeret­nék számot adni, amely isten tudja miért és hogyan csöp­pent bele a vasárnap délelőtti tévéműsor hagyományos álló­vizébe. A film egy tanyai kis­lányt szemelt ki témájául, aki elvégezvén a nyolcadik osz­tályt, gimnáziumba akar men­ni, tovább szeretne tanulni. Anyja valahol másutt él, ő a nagymamával lakik, akinek még a szomszédos falu kollégiuma is a világ vége. a „bűnös vá­ros”, meg az apjával, aki vi­szont megérti a gyerek vágyait és tőle telhetőén segít neki megkezdeni új életét. A filmben az égvilágon semmi rendkívüli nem történik, a kislány össze­csomagol, a nagymama sír, a kollégium természetesen nincs még készen, az építők szokás szerint majd csak az iskolaév közepe táján vonulnak el, a lá­nyok fodrászhoz mennek és új frizurát csináltatnak, a faluban diszkót rendeznek, az iskolában gyámoltalan próbálkozás folyik a diákok „önértékelésére", az elsősök angolt tanulnak, a ma­tematikából gyengék az ered­mények, a lányok megtárgyal­ják, hogy pár hetes tapasztala, taik alapján dolgozni nagyon fárasztó, több intelem hangzik el, hogy szorgalmasan kell ta­nulni, különben . . . Szóval min­den éppen úgy, mint az élet­ben. A film nem is igen rendezi el az életanyagot, legalábbis alig észrevehetően, csak az utolsó képsorokat fejelik meg egy kis szimbólummal: az épí­tészmérnöknek készülő kislány házat tervez családja számára. S milyen házat? Sátortetősét, hagyományosat, mindenkinek egy szobát, konyhát, fürdőszo­bát, Ne felejtsd ki a vécét se, mondja szelíden az apa. Ne bizony. Ámde ebben a szinte pontról- pontra jólismert képben éppen az volt az érték, minden fésü- letlenség ellenére is, vagy ta­lán éppen ezért, hogy semmi egyebet nem tett, mint tükröt tartott egy kis darab valóság­nak. Vannak persze a pontos önismeret megszerzésének egyéb útjai is. Lehet, sőt ter­mészetesen kell is vitatkozó, fel­táró riportokat csinálni, meg kell mutatni a dolgok visszá­ját is, bele kell nyúlni a prob­lémák hangyabolyába, kell használni a qörbe tükröt is. De olykor az sem árt, ha minden előzetes elhatározás, prekon­cepció nélkül, csak úgy, egy­szerűen tükröt tartunk a való­ságnak. Vannak tanyán élő emberek ma Magyarországon, vannak bőséggel gondok a to­vábbtanulásnál, vannak előíté­letek, kevés a kollégium, sok is­kola nincs hivatása magasla­tán, a sátortetős házak iránti ál­talános rajongás elsilányítja fal- vaink képét — de sorolhat­nánk tovább azokat a gondo­kat, amelyeket ki lehetett vol­na emelni ebből az életanyag­ból. De a történet így is igaz: nemcsak tragédiák vannak, de vannak egyszerű,- tömegesen megvalósuló, vagy megvalósít­ható vágyak is, van ebben a társadalomban egy egészséges felhajtó erő, amely elvégzi a maga mindennapos munkáját, ha néha hajlamosak vagyunk is megfeledkezni róla. Nem árt néha észrevenni csendes, min­dennapos eredményeinket se, nem az önelégültség, csak a realitás kedvéért H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom