Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-31 / 299. szám
© Dunántúli napló 1979. október 31., szerda Jogi tanácsadó Tóth P. termelőszövetkezeti tag jelenleg beteg, dolgozni nem tud. Kérdése: a közös munkában ki nem köteles részt venni? A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében nem köteles a közös munkában részt venni — a nyugdíjas vagy a rokkant személy. — aki a kijelölt munkát egészségügyi vagy egyéb' indokolt ok miatt nem tudja elvégezni, — az a fiatalkorú vagy nő, akit nem a nendelkéseknek megfelelően kívánnak foglalkoztatni, — az orvosi vélemény szerint keresőképtelen személy és aki szülési szabadságát tölti, — aki gyermekgondozási segélyben részesül, — aki katonai szolgálatát teljesíti, — aki a termelőszövetkezet által engedélyezett tanulás, munkavállalás, külföldi kiküldetés vagy más ok miatt igazoltan távol van. B. K. és A. H. lakást kíván cse- rélni. Kérdésük: a lakáscseréhez kinek a hozzájárulása kell? A lakásügyi rendelkezések szerint a lakáscsere-szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében a bérbeadó (tulajdonos), c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárul. Abban az esetben, ha bérlőtársi jogviszony van, akkor a bérlőtársi jog is elcserélhető. Természetesen csak akkor, ha a cseréhez a már említetteken kívül a másik bérlőtárs is hozzájárul. A lakáscsere-szerződést csak írásban lehet megkötni. Ugyanakkor arra is mód van, hogy egy lakást több lakásra is elcseréljenek. H.T. kérdezi, hogy van-e ren- delkezés, és miként szabályozza a melegpadló fogalmát? Igen, van! Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 7. §-a értelmében melegpadló: a faanyagból (parketta, hajópadló) vagy rossz hővezetésű egyéb anyagból (öntött magnezit, linóleum, gumi-, műanyag, estrich-, szőnyegpadló stb.) készült padozat. Melegpadlónak kell tekinteni a földes padozatot is, ha e^ helyileg szokásos. Cs. D.-né férje katonai szolgálatra vonult be. Kérdése: családi segélyre jogosultság szempontjából kit kell munkaképtelennek tekinteni? Az érvényes jogszabályi rendelkezések szerint munkaképtelennek kell tekinteni: — azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, — a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, vagy legalább hat hónapja terhes, vagy veszélyeztetett terhes, — ha felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul vagy szakmunkástanuló, — azt a nő hozzátartozót, aki 55., illetőleg azt a férfi hozzátartozót, aki 60. életévét betöltötte, — a testvért és a gyermeket 16. életévének betöltéséig, illetőleg — ha középfokú iskola nappali tagozatára vagy kisegítő iskolába jár — tanulmányainak befejezéséig, legfeljebb azonban 19. életévének betöltéséig. A most felsorolt körülményeket megfelelően kell igazolni. A szerkesztőség postájából E Javítsák ki a zebrát! A 6-os út Athinay u. 34. szám előtti zebráról egyszer már szó volt a Dunántúli Napló hasábjain. Akkor javítottak is rajta valamit, de ez a rossz síkban felkent javítás azóta lekopott, lehetetlenné teszi a zebra használatát, még a járdáét is, mert a száguldó autók falig csapják az olajos, piszkos vizet, elárasztva a járókelőket. Kérjük, még a rossz idő beállta előtt az útszakasz és a zebra kijavítását. Szűkíts Józsefné és 9 aláírás A Sallai utca és környéke ódon háztetői a magasból Fotó: Maletics ¥ „Állati” kifejezések Hozzászól az olvasó Nemrégiben került a 'kezembe Szilvási Lajos 18. regénye, az Egymás szemében. Maga a mű két 17 éves diák — Tamara és Attila — kezdődő szerelmének története napló formájában. A könyv ízelítőt ad a mai fiatalok beszédstílusából is, ami viszont meglehetős kívánnivalót hagy maga után. Nézzünk csak néhány úgynevezett „állati” kifejezést! „... ügetnek utána a srácok; odavakkantottam nekik, hogy hülyék; ugatni, nyálat permetezni mindenfelé, ahhoz van energiája; amikor lefelé ügettem az udvarra; Éva nyivákolt egyet; vakka níott még egyet utánam; eddig sem érdekelt, mit brekegnek a hátam mögött.” Valóban, „állati” kifejezések, hisz üget a ló, vakkant a kutya, nyivákol a macska és brekeg a béka. Sajnos, a fenti igék a fiatalok szóhasználatában emberekre, gyakran önmagukra és tulajdon társaikra vonatkoznak. Félő, hogy az állatias kifejezések elterjednek és kikezdik nyelvünk tisztaságát. Hogy az író könyvének jóvoltából iroAz elmúlt héten a Hazafias Népfront istenkúti körzeti bizottsága lakóbizottsági ülést tartott. A Művelődési Házban megtartott gyűlésen a megválasztott aktívák szép számmal jelentek meg. A HNF elnöke javasolta o lakóbizottságoknak, hogy az MSZMP közelgő XII. kongresszusának és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére széles körű lakóterületi mozgalmat indítsanak, melynek feladata a „Tiszta udvar, rendes ház” és a „Parlagon levő földek megművelése" legyen. A meghirdetett mozgalomnak máris vannak említésre érdemes jelei: a kisdaindoli lakókörzetben a lakók a közterületet gondozzák, az út melletti árkokat tisztítják, az utca felőli kerítést is megjavították és melléje virágokat ültettek. Október 19-én, úgy 11 óra tájban vettem ki a postaládából a „Meghívás távbeszélgetésre” című értesítést, mely szerint ma, 19-én délután 3 órakor jelentkezzem a postán ezzel a meghívással. A megjelölt időben odamentem a vasútállomáson levő postához, ahonnan felhívták a Pécsi-est, hogy a hívott fél itt van. Ekkor történt a meglepetés. Közölték, hogy a meghívás előző dalmi szintre emelkedtek, az nem vitás. Az a fiatal, aki eddig leülni szokott, a könyve elolvasása után már úgy fogja kifejezni magát: „leraktam magamat”. Miért ne, hisz így divat! Nem támadom az írót. A valóságot írta. De írása élő figyelmeztetés: meg kell akadályozni nyelvünk romlásnak indulását. Most, és nem később; most, ' amikor még egymás szemében emberek vagyunk. Közösen kellene összefogni mindazoknak — íróknak, szülőknek, nevelőknek és közművelődésben dolgozóknak —, akik a fiatalok nevelésével foglalkoznak, hogy ez az „állati” beszédstílus a fiatalok körében ne váljon általánosabbá. Nem szabad hagyni, nem szabad elnézni a rosszat. Csak így irtható ki, állandó rendreutasítással, a normális, emberi beszédstílus megkövetelésével. Még nem késő, és remélem, a jövőben sem kell majd a magyarnak értelmező szótár a magyar nyelvhez. Keszi Teodóra Komló A gyűlés este 6 órakor kezdődött, de még 8 órakor is tartott. Többen hozzászóltak, egyetértésüket fejezték ki. Soós János, a Nevelési Központ igazgatója megköszönte a Mecseki Ércbánya IV-es üzem szocialista brigádja társadalmi munkáját és kérte a vállalatok, üzemek további segítségét. A mozgalomban elért munkát 1980. május elsején értékeli a bizottság. Egyben kéri a lakókat, akik részt kívánnak venni a mozgalomban, hogy nevüket, lakcímüket közöljék és a pontos területet jelöljék meg. Levélcím: 7634 Pécs, Fábián B. út 9. Nevelési Központ: Kérjük o borítékra ráírni „Mozgalomban részt veszek”. Jeli József lakóterületi párttitkár napra szólt. Majdnem gutaütést kaptam. A postaládából előző nap reggel újságot, majd 2 óra körül egy levelet vettem ki, de ez az értesítő nem volt benne. Az értesítőn nincs se dátum, se postabélyegző, de még aláírás sem, csak egy szám, 47-es. Hát ez is szolgáltatás? Ilyen esetben miért nem hozzák fel az értesítést? Szabó Kálmánná Furcsaságok... A Dunántúli Naplóban megjelent ,, Aktagyártás, időpocsékolás” című cikket elolvastam. Nemcsak én, hanem az országban milliókra tehető azoknak a száma, akik az esztelen bürokráciát elítélik. Csanád megyében nőttem fel, Villányba nyugdíjazásomkor költöztem. Ezt azért írtam meg, mert valahányszor sor kerül az érthetetlen akta- gyártás vitatására, e megyékből szoktam példákat felhozni a múlt rendszerből. Például: a csanádpalotai nagyközségben, felszabadulásunk előtt működő Hangya Szövetkezetét két ember irányította. A szövetkezetnek volt egy központi boltja, itt fűszer, textil, papír, vasáru volt kapható. Ezenkívül vendéglője, szállodája, négy szatócsüzlete és baromfi, tojás felvásárlása volt. A mostani áfészt három irodában 39-en vezetik. Csanádpalotához közel működik még ma is a Nagylaki Kendergyár. A gyár teher- és személyforgalmát 40 éven át nagybátyám egyedül intézte. Ma ezt a munkát négyen végzik. Vagy egy másik nevetséges dolog. Csanádpalotán és Villányban is kivetették rám a községfejlesztési adót. Kértem Csanádpalota adóhivatalát, hogy töröljék ott, mivel Villányban már kifizettem. Két helyen meg nem vagyok köteles fizetni. Kérésemet teljesítették. Mégis azt írták, hogy ha nem vagyok megelégedve az intézkedésükkel, fellebbezéssel élhetek. Ezen azután nevettem és bosszankodtam is. Hát épeszű ember az, akinek a kérését teljesítik és -ezt az intézkedést megfellebbezi? És mi szükség volt az „Indoklásra”? Nyugodt lélekkel állítom, hogy az irodákban dolgozók jelentős részét termelő munkába lehetne átirányítani, a megmaradók is elintéznék a szükséges adminisztrációt. Bazsó Dénes ny. iskolaigazgató----------- ¥ ----------„ Burgonyáskenyér" Manapság gyakran elhangzik, hogy mindennel takarékoskodjunk, s ez így helyes. Többek között szomorúan halljuk, olvassuk, hogy például menynyi kenyér megy veszendőbe, holott „valamikor” fő táplálékunk volt. Azt vártuk, hogy az árváltozás hatására jobb, ízletesebb lesz, de nem így történt. Változatlanul hamar megszárad, morzsálódik, nyáron befülled stb. Most is, de már drágábban, rengeteg kenyér kerül a nem oda való helyre. Éppen ezért is olvastam figyelemmel a Napló október 18-i számában a „Keresik, de nincs” című, a burgonyapelyhes kenyérről síóIó cikket. Már az elején lehangolódtam. Hogy miért? Azért, mert szeretem a friss vagy frissnek tűnő, puha kenyeret. Anyáink, nagyanyáink korában még nem létezett „burgonyapehely” (Lengyelországból), de mégis valósággal ünnepszámba ment a kenyérsütés. És az akkori időben is létezett „krumplis” kenyér, mely sokáig megtartotta frisseségét, spongyás puhaságát. Nem is került abból a szemétbe egy falat sémi Nem vagyok szakember ezen a téren, de gondolom, hogy önerőből is megvalósíthatnék a burgonyáskenyér előállítását s nem kellene a bizonytalan importra várni. Csongor György Miért nem hozzák fel a postai értesítést? Egészségünk védelmében Munkahelyi zajártalom Használni kell az egyéni védőfelszereléseket! A z utóbbi néhány évtized technikai fejlődése magával hozta egy új ártalom megjelenését, a zajét. Ez idő szerint életünk minden területét átfogja. Talán kissé furcsának tűnik ez a kifejezés, de igazolja az, hogy napjainkban a pihenés nyugalma és a munkahely zaja nem különül el egymástól. A háztartások gépesítése, az urbanizáció fokozott terjedése ezt az elkülönülést egyre szűkíti. Mai életmódunk állandó kísérőjévé vált a zaj. A forgalom. az ipar, a televízió, a rádió elterjedése mind hozzájárul ahhoz az összhanghoz, amely állandó megpróbáltatásnak teszi ki hallószervünket és idegrendszerünket. A rohanó élettempó nem ad módot a ma emberének, hogy a két műszak közti időben a zajnak a szervezetre gyakorolt komplex hatását kiheverje. Zajnak nevezzük azokat a zörejeket és hangokat, amelyek az emberben kifejezetten kellemetlen érzést váltanak ki, és behatásukra a szervezet működésében átmeneti változások és végleges károsodások alakulnak ki. Zajártalom alatt a hallószervnek azt a károsodását értjük, amelyet hangjelenség okoz. Hallásromlás, panaszok A zaj hatást gyakorol a szervezetre, psychés magatartásbeli reakciókat okoz, szubjektív panaszokat, valamint fiziológiai változásokat — így a gyomornedv elválasztását fokozza, — nyálelválasztás zavara jön létre, valamint. — a hajszálerek szűkülete. Speciális hatását a fül a Cor. ti szervére fejti ki. A tartós ipari zaj.hatására kialakuló hallásromlás lassan, fokozatosan féjlődik. A megengedhető zajszinteket hazánkban az ÁBEO tartalmazza. Az N 80-as zajterhelési határgörbe az a legnagyobb zajszint, melyet az átlag érzékenységű ember napi 8 órás expozíciós idő mellett, több évtizeden keresztül elviselhet, a hallószervek károsodásának kockázata nélkül. Az új technológiák Bevezetése, új, nagyobb teljesítményű gépsorok beállítása, nagy intenzitású zajhatást keltenek. Ezek csökkentése a dolgozók hallásának védelme, az orvosiműszaki együttműködés kiemelkedő munkaterülete. Munkahelyi zajmérések Pécs város üzemeinek területén rendszeresen folynak, ezeket a megyei KÖJÁL zajmérő csoportja végzi. A dolgozók rendszeres audiometriás szűrővizsgála. tának elvégzése az üzemegészségügyi szakrendelésen történik. Felmérést készítettünk a szolgálatunkhoz tartozó üzemek területén, melynek főbb számadatai a következők. N 80-as érték feletti munkahelyeken 2089 üzemi dolgozó végzi munkáját, közülük egyéni zajvédő eszközt nem visel 1662 üzemi dolgozó. Zajkárosodásra utaló elváltozást 106 főnél találtunk. Feladatunk, hogy a zajos munkahelyeken dolgozók felvilágosítását fokozzuk annak érdekében, hogy ö vállalatok által biztosított egyéni védő- felszerelést használják, hogy halláskárosodás, foglalkozási betegség ne alakuljon ki. Erre azért van szükség, mert az ellenőrzések, megfigyelések azt mutatják, hogy nem használják a dolgozók. Nem azért mert nincs, hanem azért, mert használatuk kellemetlen, hosszabb idő szükséges a megszokáshoz. — A hallásvédő vatta, dugó viszketést, fejfájást vált ki, és nyomásérzést. A hallásvédő tok fejfájást, szorító érzést, meleg munkahelyen a fül környékének erős izzadását. — Hallásvédő sisak: meleg, a fej jelentős részét befedi, gátolja a csontvezetés útján a hangvezetést. Mindezek után milyen követelményeket kell állítanunk a hallásvédő eszközökkel szemben? — Viselésük legyen kényelmes, higiénikus, állandóan beszerezhetőek legyenek és olcsók A felsoroltaknak leginkább a hallásvédő vatta felel meg. A tökéletes kényelem eléréséhez a védőeszközt hosszú ideig kell hordani. Műszaki megoldások A vállalatok állami és társadalmi vezetése a zajforrások csökkentésének és terjedésének műszaki megoldását rendszeresen kell hogy keresse. A zaj expozíció idejét különböző műszaki megoldásokkal kell hogy csökkentsék és érjék el azt, hogy a dolgozók az egyéni védőfelszereléseket használják is, ez időnként biztos, hogy csak magas szintű vezetői utasítással valósítható meg. A középszintű vezetők részéről, fontos a példamutató magatartás, ők is hordják mindig a védőeszközt, ha zajos körzetben tartózkodnak. Közös feladatunk, hogy a műszaki megoldások, a felvilágosítás, az egyéni védőeszközök használata, a dolgozóknak jó közérzetet, jó hangulatot, biztonságos munkavégzést biztosítson. Mindezek fokozzák a termelékenység növelését. Dr. Plechl Ágota városi üzemegészségügyi főorvos A fiatal fák törzsét külterületen műanyag fóliával vagy papírral tekerjük be a nyúl-, őzrágások megelőzése miatt az első hó lehullása előtt. A télre raktározott zöldséget, gyümölcsöt válogassuk át. A kálium és foszfor hatóanyagú műtrágyákat kiszórás után dolgozzuk a talajba november elején. A növényvédő gépeket mossuk ki, szárítsuk meg és a mozgó részeket, tengelyeket, csapágyakat, szelepeket olajozzuk be. A szűrőket, csapokat tisztítás után olajos ruhával töröljük át. A szükséges alkatrészeket a tél folyamán szerezzük be a gépek javításához. A tavasszal és nyáron vásárolt folyékony növényvédő szereket fagymentes helyen tároljuk. Az erősebb lehűlés a szereknél sok esetben a hatóanyag és az oldószer szétválását okozza. Az oldószer az üvegben rendszerint felül helyezkedik el, A hatóanyag-nélküli felső rész kipermetézve a jövő évben a károsítákra természetesen hatástalan, ugyanakkor az üveg alján levő kicsapódott szer szórófej eltömő- dést - vagy növényperzselést okoz. A lombtrágyáknál a hosszabb tárolás a hatóanyag kikristályosodását ókozza. Dr. Frank József Az egészséges környezetért
