Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-30 / 298. szám

1979. október 30., kedd Dunántúli napló 3 Ötszáz Hereford tehén a kisharsagyi dombokon Sikeres struklúraváltás a Szigetvári Állami Gazdaságban Télen is szabad ég alatt a jószág Tavaly 15 millió forint volt a nyereség Csinosodik a pécsi pályaudvar Jövőre elkészül a MÁV új üzemi és szociális épülete Emelt peron a sínek között Első helyen a levegő- és vfztisztitás Nemzetközi környezet­védelmi kiállítás Mind drágábbak és bonyolultabbak a berendezések A Zselicség nagyüzemi gaz­daságai már jó ideje tudják, hogy a 14-18 százalékos lej­tőkön reménytelen és eleve kudarcra ítélt vállalkozás kuko­ricát és búzát termelni. A táj ezzel szemben kiválóan alkal­mas a gyepgazdálkodásra. A kellő szakértelem, a nagyada- gú műtrágyázás aszályos nyá­ri hónapokban is megóvja a zselici gyepet a kisüléstől. A területileg szétszórt Sziget­vári Állami Gazdaság földjei­nek egyharmada van a Zse- licben, amelynek központja Kis- hárságy, A gazdaságban a hatvanas évek végén jelentős szakosodási folyamat kezdő­dött. Kialakították a tejelő tí­pusú hungarofríz állományt, s egyidejűleg kidolgozták a hús­irányú szakosodás koncepció­ját is. Ez a koncepció mgr 1974-ben készen volt — még­hozzá a Zselicre alapozva. Gyepesítés a dombokon A gyepre tervezett húsprog­ram beindításának előfeltétele­ként meg kellett változtatni a növénytermelés szerkezetét. A gabonafélék termelését le kel­lett hozni a domboldalakról a vízrendezett, feltört sík- gyepek­re, a gyepet pedig felvinni a dombokra. Az új telepíté­sekkel és a régi gyepek fel­újításával egy nagy, egybefüg­gő gyepterületet kívántak lét­rehozni. Ennek egyetlen aka­dálya 1974-ben az volt, hogy a gazdaság földjei közé a zse­lici termelőszövetkezetek föld­jei ékelődtek be. 1976-ban az állami gazdaság 1000 hektár földjét cserélte el a szent- lászlói termelőszövetkezettel. Ez­zel az utolsó akadály is elhá­rult, és Antalfalutól Antalszál- lásig egy 2700 hektáros egy­befüggő terület alakult ki, ahol a gyepesítés megkezdőd­hetett. Jelenleg 400 hektár felújí­tott ősgyep és 800 hektár tele­pített legelőgyep, összesen 1200 hektár összefüggő inten­zív gyepterület áll rendelkezé­sükre. Hazánkban újdonságnak szá­mít az ún, monofüvek alkal­mazása, amelyeket külföldi példák nyomán a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szak- irányításával kísérletképpen ve­tettek el. ízre ugyan nem olyan jók, mint a hagyományos fű­keverékek, de óriási tömeget, öntözés nélkül hektáronként 80—100 mázsa szénaértéket produkálnak. Ilyen monofüvek —azért mono, mert önmagában vetik — a magyar rozsnok, a csomósebir, a zöld pántlikafű és a nádképű csenkesz. Ezek a fűfélék jól beváltak a Zselic- ben, bizonyítva ezzel a modern gyepkultúra új irányzatának létjogosultságát. Hektáronként 240 kilogramm vegyes műtrá­gya hatóanyag felhasználásá­val 1978-ban üzemi átlagban 60 mázsa szénaértéket nyertek. A gyepet nemcsak legeltetik, de kaszálják is. 14—18 száza­lékos leitőkön egész jól meg­birkóznak a feladattal a mo­dern betakarítógépek. Tavaly is, és ebben az évben is a bő­séges termésből nagy mennyi­ségű szénát és fűszenázst ké­szítettek a legeltetés mellett. A juh vagy húsmarha kerül­jön a gyepre? — kérdés, már a koncepció kialakítása köz­ben eldőlt az utóbbi javára. Az összevetés elsősorban pénz­ügyi jellegű volt: melyik kíván kevesebb invesztációt? Kiderült, hogy a hústípusú hereford te­hén részére téli szállást nem kell építeni, míg a birka télen nincs meg akol nélkül, az épít­kezés pedig manapság bármi­lyen állatfajról is legyen szó, drága és lassan térül. A he­reford tehenek télen-nyáron. a szabadban vannak mint haj­dan az ősi magyar szürkemar­ha. A szabadban is ellenek, annyi különbséggel, hogy Kis- hárságyon egy bekerített ré­szen — kinn a legelőn — elle­tő boxokat készítettek számuk­ra. Éjszakára mindig g bekerí­tett részre terelik össze őket. Épület itt tehát nincs, csak egy 1200 négyzetméteres betono­zott ún. etető tér, ahol a hu­szadik századi modern techni­kát, a villányáram és a téli itatásokhoz szükségestermosza- bályozós önitatók képviselik. Ez azért kell, hogy az ivóvizük ne fagyjon be. Itt fogyasztják el télen a szilázst is, amikor nincs legelni való gyep, de azért ilyenkor is legelhetnek vetett takarmányt. Kettős váltásnak nevezik ezt a rendszert. A legelő közeié; ben ősszel rozsos-repcét vetnek 100 hektáron, amit a száraz ■fagyos téli napokon — amikor nem fedi vastag hótakaró a földet — az állatok lelegelnek. Tavasszal Hibart és szudáni cirokfüvet vetnek. Mindkét nö­vény szárazságtűrő, és aszá­lyos nyárvégeken, amikor a gyep növedéke minimumra csökken, ez segíti át a legelő gúlyát. Ősszel a közeli kukori­catarlókat is legelhetik. Ta­valy például december 21-ig voltak a marhák a kukorica- ta rlókon. A szaporulatot is eltartja Kishárságyon átlag 400—500 hereford húsmarhatehén plusz a szaporulata él. Ezeket a te­heneket nem fejik — itt a bor­jú számít, nem a tej — a here- fordok szoptatva nevelik fel borjaikat. A borjak leválasztá­sukig — ekkor átlag 200—240 kilogrammosak — maradnak f^nn a legelőn. Általában ké­ső őszig legelőn tartják őket, és ekkor kerülnek Szentegát— Galambospusztára a hizlaldába. A gyep ezen kívül eltartja, és felneveli a tejelő állomány növendékeit, ami újabb 600— 700 állatot jelent. Eredményesen alkalmazzák az ivari szinkronizációt is. Egy hormonkészítménnyel szabályoz­zák a tehenek ivarzását és így egyszerre 40-es csoportokat tudnak termékenyíteni. A ter- mékenyülési hányad magas, átlag 83,6 százalékos volt az elmúlt évben. A hereford te­henek ellését tavaszra hozzák össze úgy, hogy a tehenek március 1 -tői május 31-ig mind leellenek. A húsborjak fél évig szopnak és legelnek, kiegészí­tésként borjútápot esznek, tél­re már o hizlaldába kerülhet­nek. A gyepre alapozott húsmar- ha-tartás tavaly 15 millió forint nyereséget hozott az állami gazdaságnak. Rónaszéki Ferencné Három évvel ezelőtt kezdte a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalót a MÁV Pécsi Igaz­gatósága üzemi és szociális épületének alopozását. Azóta a kilencszintes épület és a hoz­zá kapcsolódó kétszintes rész vázszerkezete készült el, állnak a belső válaszfalak, s jelenleg az ajtókat, ablakokat teszik he­lyükre. Az új IMS-technológiávol ké­szült épületben üzemorvosi ren­delők, a MÁV KÖJÁL csoportja, 220 személyes munkásszállás és üzemi helyiségek kapnak helyet, míg a kétszintes részben lesz a MÁV Pécsi Igazgatóságának oktatási központja, korszerű tantermekkel, valamint ebben az épületben alakítanak ki min­den igényt kielégítő szociális és üzemi helyiségedet. A MÁV Tervező Intézetének munkatársa, Takács András ter­vezőmérnök igazán szép épü­letkomplexumot álmodott meg a Lenin tér felső végére. A ki­lencszintes tömböt középen ta­golta, így a hatalmas felület nem nyomasztó. A kapcsolódó kétszintes oktatási rész kinyúlik a főépületből, s szinte róhajlik o térre. A komplexum alatt a várhatóan nagy utasforgalom miatt átjárót alakítottak ki. Az egész épületet homokszínű pi- rogrónittal burkolják, omi bele. illik a környezetbe. Egyelőre magányos óriásként emelkedik ki a hatalmas épület a környé­ken, de a jelenlegi Titán ud­var területén o közeljövőben várhatóan elkezdődik a posta, o MAV-SZÜV, a MÁV üzemi konyhája, valamint a Titán­központ épületeinek a kivitele­zése. A MÁV üzemi és szociális épületét várhatóan a jövő esz­tendő második felében adják át rendeltetésének. A beruhá­zás költsége meghaladja a 100 millió forintot. Az új épület kivitelezésével párhuzamosan történik a vasút­állomás felvételi épületének a felújítása. Gépekkel lecsiszol­ják a több évtizedes, korom- szennyeződéses téglákat, így elő­bukkan az eredeti sárgás szí­nük, majd ezt követően Stiro- film‘ felületvédő anyaggal von­ják be. A perontető megkopott, elhasználódott alumínium tra­pézlemezét is kicserélik, a tar­tószerkezeteket lefestik. A fel­vételi épület nagycsarnokában folytatódik a belső átalakítás, majd az új épületátadása utána többi részen is átalakításokra, korszerűsítésekre kerül sor. Ala­posan megváltozik a pécsi vas­útállomás külső képe, s tegyük hozzá, előnyére. Sokan és sokszor hiányolták a pécsi pályaudvaron az emelt peronokat. Ez megoldódik 1980-ban. A hármas vágányt elbontják, s a helyére egy 6,5 méter széles, 350 méter hosszú emelt peront építenek. Ez a munka szükségessé teszi, hogy több vágányt átépítsenek. Ez is jövőre történik. R. N. Nem volt egyetlen olcsó berendezés sem a PROTEN- VITA elnevezésű budapes­ti nemzetközi környezetvé­delmi szakkiállításon: sem a megelőzés, sem az elhárítás, sem a védekezés műszereit, gé­peit, eszközeit nem kínálja ol­csón egyik kiállító sem. Csak­nem félszáz bel- és külföldi cég mutatkozott be a két pavilon­ban, két fő területbe összpon­tosítva a kiállítási tárgyoit, a levegő- és a vízvédelem téma­körében. A levegővédelmet ki­egészíti a zajártalmak elleni küzdelem, ahogy a vízvédelemhez bizonyos vonatkozásban csatla­kozik a talajvédelem — első­sorban a túlzott vegyszerezés miatt. A gazdaságosság abban jut kifejezésre, hogyan tudnak az egyes vállalatok, kutatóintéze­tek együttműködve tartós és ha­tásos védekező és megelőző, vagy épp veszélyt jelző műsze­reket, berendezéseket kialakí­tani. Kezd felerősödni a ver­senyszellem is az egyes hazai cégek között: a Szellőző Művek konkurensének tekinti a Cső­szert és a Fűtőbert, de egy egészséges, egymásra is termé- kenyítőleg ható keretben. Fon­tos, hogy oz átfedéseket minél hamarább kiiktassák, de válo­gatós a vevő is, aki gyorsasá­got. pontos határidőt és több éves garanciát követel. S e té­ren van még mit tenni o hazai vállalatoknak. Ä Szellőző Művek kulcsra készen szállít, tanácsot nyújt, beszerzi a hiányzó alkatrésze­ket, felszereli gépeit és hosszú ideig garanciát vállal értük. Most épp egy port, gázt és olaj­ködöket leválasztó csoládot fej­lesztenek ki. ígérik, hogy 1982- ben a sorozatgyártás is kezdő­dik. Erős a Szellőző Művek kap­csolata csehszlovák üzemekkel ventillátorok gyártásában. Lég- cserélőket szállítanak Cseh­szlovákiába, viszonzásul a csehszlovákok elektródákat kül­denek a magyar elektrofilterek- hez. Hasonlóan NDK-cégeknek is küldenek ventillátorokot, mi­vel azok átadják a náluk kipró­bált gyártási dokumentumokat, így a magva,rok 4—5 év előny­höz jutnak a ventillátorgyár- tásban. Ezek még csők kezdeti lépések, de épp a KGST-együtt- működés lehetőségeit rejtik ma­gukban. Tortós és régi a műszaki együttműködés a nagymúltú NSZK és angol gyártókkal. En­nek is köszönhetően elérték, hogy porleválasztóik és ventil­látoraik élettartama 5-6 év, de 12—18 hónapig garanciát vál­lalnak és o porleválasztási fok már 90 százalék feletti. A zaj­csillapítók minden igényt kielé­gítenek, a nemzetközi színvona­lat érik el. Minden kiállító hangsúlyozta, hogy egyre drágábbak a beren­dezések, és még drágábbak a technológiák, mind bonyolul­tabb műveletekkel lehet elérni, hogy ismét tiszta legyen a víz, a levegő. Ilyen óriási költségek elviselése és biztosítása csak közösen lehetséges. Például o méregdrága intenzív filterszűrő­ket, melyek cementművek ké­ményeire volók, a Szellőző Mű­vek nyugatnémet vállalkozók­kal együttműködve alakítja ki. A Dunai Cement Művek, a Ta­tabányai Cementgyár, az Ózdi Kohászati Művek, o dunaújvá­rosi Siemens-Martin-kemencék portalonítása ma már megold­ható, sőt némelyik befejezés előtt áll. A francia Trailigaz cég ózont állít elő elektromos úton, hogy a vizeket tisztítsa. Első ózonos víztisztítójuk az orosz- országi Péterburgban épült még 1903-ban. Az 1906-ban fel­avatott nizzai még most is üze­mel, de egész Moszkva, Gorkij és Kijev, a bolgár Burgas, a lengyel Krakkó ózonizólt vizet iszik, mert az ózon a vízbe ke­rülve nem fejt Jd károsító ha­tást az emberi szervezetre. Egy gramm ózont 22—24 wott-óra árammal állítonak elő. Most épül a horvátországi Sisakban is egy,- vagy a lengyel Mokry- Dvorban, kísérleti jelleggel a Budapesti Vízművek pedig Du- no-vizet tisztít ózonnal. Víztá­rozók vízkiemelőiben is ózont alkalmaznak, de ózonnal tartó­sítanak akár egy évig ivóvizet és speciális műanyag-tasakbon kí­nálják. Az így csomagolt ivóvíz deviza nemcsak az orab orszá­gokban, de az Amerikai Egye­sült Állomokban is, sőt ha­zánkban az OVH, az Anyag- mozgatási és Csomagolási In­tézet a Veszprémi Vízművekkel együttműködve érdeklődik a Trailigaznál a kombinált fó­liában csomagolt ózon dúsítot­ta víz iránt. Számunkra, dél­dunántúliaknak, a műanyag-ta­sakos ivóvíz megjelenése nem közömbös, de pillanatnyilag nincs hazai vállalat, mely a fo­lyamatos műanyagellátást vál­lalná. A párizsi Trailigaz min­denesetre teljes mértékben készséges. NSZK-, USA-beli és csehszlovák intézmények fog­lalkoznak az ózonos tisztítás­sal, de a világelsők a párizsiak és nem az olcsóság miatt — mert épp nagyon drágák a be­rendezéseik —, hanem őzért, mert gyorsak és tökéletes ha­tásfokot is nyújtanak tisztítóik. Csuti J. FÜGGETLENÜL AZ IDŐJÁRÁSTÓL Kísérleti zöldség- termesztés Kecskeméten Tavasz van a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet új kecskeméti klímaházábon. A speciális növényház 640, il­letve 504 négyzetméter alap- területű kamráinak egy ré­szében már kelnek, virágza­nak a zöldségfélék. Az első évben az új létesítmény al­kalmasságát, paraméterei­nek megbízhotóságát tanul­mányozzák o kutatók, s ezt követően kezdődik majd a nonstop-termesztés. A kutatók itt ugyanis a kül­ső időjárástól teljesen füg­getlenül maguk programoz­zák az évszakokat, a hő- és fényszükségletet. Ez lehető­séget ad orra, hogy oz új tör­zseket, illetve fajtajelölteket évente háromszor is vizsgáz­tathatják teljesen izolált kö­rülmények között. A klíma­ház elsősorban a hazai zöld­ségnemesítést szolgálja, de helyet kaptok benne a cse­megekukorica- és a-tritikálé- nemesítők is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom