Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-30 / 298. szám

Ülést tartott a Wlínísztertanacs 1980. január l-től módosul a gazdasági szabályozó rendszer A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács hétfőn ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bízott, ságának 92. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést Megbízta a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bi­zottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtásá­ra. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta a pénzügyminiszternek az 1980. évi állami költségvetés- kidolgozásáról szóló tájékoz­tató jelentését és meghatároz­ta az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előkészí­tésének irányelveit. A kormány a pénzügyminisz­ter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján megvi­tatta és jóváhagyta a pénzügyi szabályozók módosításával összhangban álló termelői ár­rendezést, amely lehetővé teszi a világpiaci árakhoz való fo­lyamatos alkalmazkodást, elő­segíti a termelési szerkezet ha­tékony átalakítását Megtárgyalta a kormány a gazdasági szabályozó rendszer 1980. január 1-én hatályba lé­pő módosításra vonatkozó elő­terjesztéseket. Ennek keretében rendeletet alkotott a vállalati jövedelemszabályozás rendsze­réről, a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről, a vál­lalati bérszabályozásról, a ré­szesedési alap felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről, a beruházások Az MTI hírmagyarázata A kormány hétfői ülésén megtárgyalta a pénzügyi sza­bályozó rendszer 1980. január 1-i módosításával összefüggő jogszabályokat. A szabályozás alapelveiről a vállalatok és a szövetkezetek oz Országos Terv­hivatal és a Pénzügyminiszté­rium korábban kiadott közlemé­nyéből mór tájékoztatást kap­tak. Vállalati jövedelmek A vállalati jövedelemszabá­lyozási rendszerről szóló rende­let a népgazdasági egyensúly 'követelményének megfelelően szabályozza a tiszta jövedelem megosztását az állam 'és a vál­lalatok, szövetkezetek között — valamelyest növelve az állam, részesedését. A vállalatokat és a ■ szövetkezeteket fokozotton ér­dekeltté teszi o jövedelmező gazdálkodásban. Az új termelői árakban kife­jeződő nagyobb követelmények és a külkereskedelmi cserében tükröződő világpiaci értékelés alapján a szabályozás ösztönző hatása úgy érvényesül, hogy a vállalatok és a szövetkezetek -j nehezebb feltételek között elért nyereség, illetve annak növelé­se révén bővíthetik a személyi jövedelemiekre és a vállalati fej­lődésre fordítható saját forrá­saikat. Ezzel alapozhatják meg növekedésük anyogi feltételeit. A jövedelemszabályozás rendszere a hatékonyságot il­letően magasabbra emeli a mércét. Ennek nyomán a válla­latok jövedelmi helyzete diffe­renciálódni fog. A gyenge ha­tásfokkal dolgozó vállolatok számára nehezebbek, a jó! gazdálkodó, gazdaságosan ex­portáló vállalatok számára ked­vezőbbek lesznek a körülmé­nyek. Ugyanakkor — figyelembe véve o hitelezési feltételeket is — a vállalatoknak és a szövet­kezeteknek a 'korábbinál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan felelősségteljes, önálló vállalkozásokba kezdjenek, amelyek önmaguk és a nép­gazdaság számára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetve a belföl­dön és o külföldi piacokon egy­aránt gazdaságosan értékesít­hető termékek termelésének nö­velését. A gazdálkodás bizton­ságát a vállalati tartalékok sze­repének fokozásával is előse­gíti. Mezőgazdaság A mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelet oz adózási, támoga­tási és alapképzési szabályokat tartalmazza. Eszerint a mező- gazdasági nagyüzemek adói­nak általános mértéke nem emelkedik. Földadót a jövőben a főbb művelési áganként fi­zetnek. Egységes lesz a terme­lőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi és személyes jövedelemszabályozása. A mun- kadíjok és oz év végi részese­dés külön szabályozósával a termelőszövetkezetek az eddigi­nél nagyobb összhangot teremt­hetnek a személyes jövedelmek és a teljesítmények között. A felvásárlási árak mór meg­hirdetett emelésével összhang­ban egyes támogatások meg­szűnnek, mások mérséklődnek. A kedvezőtlen odottságú üze­mek továbbra is megkülönböz­tetett támogatásban részesül­nek, hogy oz elősegítse az adottságaikhoz igazodó terme­lés kialakítását, ösztönözze az ez irányú qyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gazda­ságok a nagyüzemekkel azo­nos feltételek mellett vásárol­hatnak műtrágyát, növényvédő­szert és támogatást kopnak a termelésükhöz szükséges alap­vető kisgépek beszerzéséhez. Akik szarvasmarhát tartanait, továbbra is részesülnek az ed­digi kedvezményekben. Bérszabályozás A vállalati bérszabályozós rendszeréről szoló rendelet elő­segíti a vállalati teljesítmények és a bérfejlesztés lehetőségé­nek közvetlenebb összekapcso­lását. A bértömegszabályozás eddiginél szélesebb körű alkal­mazása fokozottan ösztönöz a bérek teljesítmények szerinti differenciálására és o takarékos létszámgazdálkodásra. Növeli a rendelet oz önálló vállalati bér- gazdálkodás rugalmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bér­formák kiterjedtebb alkalmazá­sát és a váljqlatokot érdekeltté teszi o fölösleges létszám le­építésében. Műszaki fejlesztés A vállalati műszaki fejleszté­si alap képzéséről, felhaszná­lásáról és elszámolásáról szóló rendelet 1980. január 1 -tői — egyes feldolgozó ágazatokban 1981-től — o korábbinál jobb összhangot teremt a műszaki fejlesztési források és a tényle­ges szükségletek között. Bizto­sítja annak lehetőségét, hogy a vállalatok az előállított térmé- keik árába felszámítható mű­szaki fejlesztési hányadot — a vállalat egészére jóváhagyott kereteken belül saját hatáskö­rükben, tényleges kutatási és fejlesztési idényeiknek megfele­lően használhassák és differen­ciálhassák. 1980-tól több me­zőgazdasági nagyüzem is lehe­tőséget kap orra, hogy műszaki fejlesztési alapot képezzen sa­ját agrotechnikai kutatási cél- joira. B beruházások remije A beruházások rendjéről szóló korábbi minisztertanácsi rendeletet módosítva a kor­mány o döntési és a finanszíro­zási rendszeren alapvetően nem változtatott. A beruházások tá­mogatása azonban az eddigi­nél szigorúbb gazdaságossági követelményekhez kötődik. Állami olapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő vállalatok és szövetkezetek kaphatnak, amelyeknek beruházásai meg­felelnek a hitelpolitikai irányel­vekben rögzített jövedelmezősé­gi követelményeknek, de fejlesz­tési alapjukat más jövedelmező beruházásokra kötötték le, ezért újabb hitelt már nem tudnak fölvenni. rendjéről, valamint a vállalati műszaki fejlesztési alap képzé­séről és felhasználásáról. A kormányrendeletek és a végre­hajtást szolgáló miniszteri ren­delkezések a Magyar Közlöny november 1-i számában jelen­nek meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt A takarékosság és pénz a bélyegeken kiállítást Horn Dezső köz- lekedési és postaügyi miniszterhelyettes nyitotta meg A világtakarékossági nap országos megnyitóünnepsége Pécsett Jutalmak a takarékosságban élen Járó szocialista brigádoknak Kiállítás nyílott és alkalmi Takarékosság — gondtala­nabb élet Ezzel a jelszóval rendezte meg Pécsett a világ­takarékossági nap országos nyitó ünnepségét tegnap a Pécsi Postaigazgatóság, az OTP Baranya megyei Igazga­tósága és az Általános Fo­gyasztási Szövetkezetek Bara­nya megyei Szövetsége (MÉ­SZÖV) a Helyőrségi Művelő­dés' Otthonban. A délutáni megnyitó előtt a gyárvárosi úttörőzenekar térze­nével szórakoztatta a Színház tér járókelőit, bent az Építők úti Általános Iskola Fáy And­rás úttörő rajának tagjai ked­veskedtek emléklappal, posztó­könyvborítóval és szegfűvel a vendégeknek. A zsúfolásig megtelt nagy­teremben Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei igazgató­ja köszöntötte a vendégeket és a résztvevőket, majd Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgató­ság vezetője tartott ünnepi be­szédet. Varga Sándor hangsúlyozta, hogy a takarékosság szerves része életünknek, de ez nem. csak a pénzre vonatkozik, mert a munkaerővel, az anyagokkal, oz energiával is takarékosan kell gazdálkodni. A pénztaka­rékosságról szólva megemlítet­postahivatal te, hogy Szigetváron és Komlón a takarékpénztári fiókok, igaz­gatóságok mellett már létre­hozták a társadalmi tanácsadó testületet, hogy megyénkben az iskolai tanulók megtakarított forintjai takarékbélyegben meg­haladták a 10 millió forintot. Országos adatokról szólva: 1977-ben o világtakarékossági nap seznzációja volt hogy Ma­gyarország lakosságának betét­állománya elérte a 100 milli­árd, tavaly már a 125, idén pedig a 131 milliárd forintot, így az egy főre jutó megta­karítás eléri a 12 200 forintot. Országosan 320 ezer átutalási betétszámla él. Baranya lokossága 5 milliárd forintot tartalékol, s bár alatta van az országos átlagnak, így is meghaladta lakosonként a 11 600 forintot a kamatozó, nyereménybetétkönyvben, taka. réklevélen, ifjúsági takarékbe­téten, au tónyeremény-betéten^ vagy befizetésen szereplő ösz- szeg. Az üzemi bankok, a KST-k :s egyre népszerűbbek. A posta országosan 36 mil­liárd forintot kezel. Baranyá­ban 1,3 milliárdot, és ez a la­kosság posta iránti bizalmának és a postások jó szervezőkész­ségének egyaránt betudható. A takarékszövetkezetek az or­szágos betétállomány több mint 12 százalékát, közel 16 milli­árd forintot kezelnek. Az OTP a tanácsok bankja is, az ösz- szes lakásállomány 90 száza­léka az OTP közreműködésével valósul meg, de saját beruhá­zásban az V. ötéves tervben Baranyo 3800 társasház-lakás- sal gyarapszik. (Folytatás a 2. oldaton) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A világtakarékossági nap pécsi megnyitóján dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója jutal­makat adott ót. Cseri László felvétele Takarékossál — gondtalanabb élei Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 298. szám 1979. október 30., kedd Ara: 1,20 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom